A hárompontos multi végpontjain egy-egy 2x10 cm méretű táblácskát találtok a jelszó részleteivel.
1. N 47° 57,020' E 18° 58,048' - Alsó-Hinta-rét, az egykori síverseny nyomvonalán.
2. N 47° 57,144' E 18° 58,283' - Nyír-réti kastély maradványa és emlékoszlopa. Fán, 2 méteren, filmesdobozban jelszórészlet.
3. N 47° 57,026' E 18° 58,395' - Kilátószerű magasles a Nyír-réten. Szép időben szép panoráma.



Megközelítési ajánlatok
(A sok lehetőség közül csak néhányat emelnénk ki.)

Királyrét
A parkoló  N 47° 53,695' E 18° 58,685' 260 m [GCNRK+1parkoló] fizetős! Hétköznap 400 Ft/nap, hétvégén 600 Ft/nap. Tömegközlekedéssel a Vácról induló kevésbé gyakori buszok valamelyikével lehet eljutni Királyrétre. Persze a Kismarosról induló, GCKiEV ajánlatában szereplő kisvasút is segíthet. :)
Innen csupán a Csóványost kell elérnünk, majd áttérni a Z- jelzésre. Alig másfél kilométer után elérjük a multi első pontját, az Alsó-Hinta-rétet.  N 47° 57,020' E 18° 58,048' 790 m [GCNRK-1]
Néhány száz méter ereszkedés után érjük el a Nyír-réti kastély romjához emelt emlékművet, ahol megismerhetjük a jelszó középső részét. A doboz nem talajszinten található.  N 47° 57,144' E 18° 58,283' 775 m [GCNRK-2] 200 métert sem kell megtennünk a jobbról (dél) feltűnő földútig, mely a K4 jelzéshez vezet, ahonnan már csak néhány lépés a harmadik pont jelszóhordozója - a Nyír-réti magasles.  N 47° 57,026' E 18° 58,395' 740 m [GCNRK-3]

Diósjenő
Parkolás GCDEET parkolójában  N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCNRK+2parkoló] díjtalan. Tömegközlekedéssel a Vácról induló, nem túl sűrű vonatok valamelyikével lehet eljutni Diósjenőre.
Első lépésként keressük meg a zöld sáv jelzést  N 47° 56,857' E 19° 1,370' 335 m [GCNRK+Z]. Csupán a jelzést kell követnünk és begyűjthetjük először a multi második, majd az első pontját. A balra (délkelet) nyíló földútra térve hamarosan elérjük a K4 jelzést, melyen már csak alig több mint száz métert kell megtennünk egy magaslesig, ahol hozzájutunk a jelszó utolsó részletéhez.

Királyháza
A behajtás engedélyköteles!
A Királyháza alsó/felső szállások valamelyike, vagy akár a MOL kulcsosház szállásfoglalásai engedélyt jelentenek. Innen kiváló körtúrákat tehetünk, melyek keretében levadászhatjuk ezt a dobozt is!

-----------------------------------------------------------------

Nyír-réti kastély
A környék egyik legnagyobb erdőbirtokosa, báró Falkenhausen Ede építette 1900-ban. Tőle előbb báró Groote, majd az ő szerencsétlen halála után (1906) gavozsidai br. Sváb Sándorhoz került a kastély. Ő előszeretettel járta az erdőt, s a nem túl messzi Árva-kúti-rétnél egy emlékkő is tanúsítja, hogy jól használta a fegyverét. (Sváb Sándor-emlékkő) 1912-ben bekövetkezett halála után felesége, br Herzog Irén, az utolsó magánerdő-birtokos töltötte itt vendégeivel együtt a vadászidényt. A népes seregletet a mai Z- jelzésen látták el napi szinten élelemmel a falu határában ma is álló szecessziós stílusú kastélyából. (Ma szociális otthon.) Ezért is nevezik "Ételhordó út"-nak. Az impozáns, tégla alapokra épített, de alapvetően fából épített kastély az 1945-ös front átvonulásakor leégett. Teljes pusztulása 1952-ben következett be.

Egy kedves legenda is kapcsolódik a kastélyhoz: a szomszédos erdőbirtokos, Wenckheim József, mielőtt angol sportrepülőgépével a Pénzásás környékén lévő vadászháza feletti Csurgó-fejezeten leszállt volna, egy csokrot dobott le a ház asszonyának.
A Hárombarát-vadászház neve a három későbbi erdőbirtokos, Almássy Ede, br. Falkenhausen Ernő és br. Groote barátságának emlékét őrzi. De ez, a források szerint, már az 1930-as években is romos állapotú volt. Mára csupán a helye fedezhető fel.

Az első Országos Síverseny
1892. december 4-én Bély Mihály és Demény Károly a Vérmezőn csatolta fel a Norvégiából hozatott 222 cm hosszú léceket és a mai Városmajor utcán fölkapaszkodott a Kis-Svábhegy (ma Martinovics-hegy) akkor még beépítetlen oldalába, hogy ott a fogaskerekű mellett csúszkálni kezdjen. Ez a nap tekinthető a magyar sísport születésnapjának. 1908. január 9-én Budapesten megalakult a Magyar Sí Klub (MSK). Tagjai többnapos sítúrákon bejárták a Magas- és Alacsony-Tátrát, a Máramarosi-, a Radnai- és a Gyalui-havasokat, valamint a Déli-Kárpátokat, de a közeli Budai-hegyeket, a Pilist és a Börzsönyt is gyakran felkeresték sporttárs elődeink.

Az első budapesti síversenyt az MSK a Budapesti Egyetemi Turista Egyesülettel közösen rendezte meg a Normafánál a Sigray-lejtőn 1909. február 28-án lesiklásban, műlesiklásban és ugrásban. (Akkoriban mindenki futott, lesiklott és ugrott is - ugyanazzal a léccel.) A következő évben Budapesten nem esett elég hó, de a Börzsönyben bőséges volt a hótakaró, így a Csóványos és a Nyírjesi-rét között (200 m szintkülönbség) került megrendezésre az első országos lesiklóverseny 1910. február 20-án. A cél a Sváb család vadászkastélya volt. Akkoriban komoly sí-élet folyt a kastély fölötti Alsó- és Felső Hinta-réten, amint képünkön is látható. A kastélyt 1945-ben ismeretlen tettesek fölgyújtották.

Forrás
Ajánlott oldal