Elhelyezés időpontja: 2004.08.05 09:35
Megjelenés időpontja: 2004.08.21 14:30
Utolsó lényeges változás: 2013.10.02 18:02
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Anikó, Melinda és Miklós
Ládagazda: MikiCache Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Megtalálások száma: 358 + 4 sikertelen + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP: A jelszó a márványtábla első két szava.
2013.09.20 14:40
A sorozatos ládalopásokat követően, a láda "elnyerte" méltó típusát: virtuális, köszönhetően sereszaki-nak, aki végre pontot tett e láda megpróbáltatásainak.
2009.03.21 09:41
Sajnos a geoládát a helyi tolvaj ismételten ellopta.
Köszönet bolyak-nak, aki az ellopott láda helyett új helyre, egy mikroládát telepített.
2007.04.04 15:17
Sajnos a geoládát a helyi tolvaj ismét ellopta.
Köszönet skalakope-nak, aki az ellopott láda helyett, új ládát, új helyre telepített.
2006.09.25 12:53
Sajnos a geoládát egy helyi tolvaj ellopta. Ezt pedig a rejtekhelyen hagyott, és a logbookból kitépett lapokra írva beísmerte.
Köszönet BiharyG-nek, aki egy új ládát, új helyre telepített az ellopott helyett.
A Gyimesi-szoros az egykori Csík megyében, a Hargita-hegységen túl, az egykori ezeréves határon fekszik, ami majdnem ezer kilométerre van Budapesttől, és több mint hatszáz kilométer választja el a mai román-magyar államhatártól. Csík megye körül van Háromszék-, Brassó-, Maros-Torda- és Udvarhely megye. Ezen területek mind rendkívül fontos szerepet játszottak az erdélyi magyar és szász kultúra fejlődésében és természetesen a határ mindkét oldalán élő magyarság kultúrájának megőrzésében.
A Csíki havasok legpompásabb völgyében, mely átjárót képez Erdély és Moldva között, található a megye leghosszabb településfüzére, a csángók földje, a Gyimesek. Legegyszerűbben megközelíteni a Csíkszereda felöl jövő 12A főúton lehet.
Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések. A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A tanyavilág három fő központja: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Gyimesbükk, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál már Bákó megyében található. Országhatárt jelentő vasútállomásának régi nagy épületei még állnak, omladoznak. Mellettük elhaladva a Gyimespalánkai szorosba értünk. Az út és a Tatros patak felett vashídon átvezető, 1897-ben épült vasútvonal alig fér el egymás mellett. A település neve "Gijmes" alakban 1600-ból ismert. Régi temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik. A templom és a papi lak épülete mellett a Kontumác nevű kis patak völgyében található kis területet Káránténnek nevezik, mivel a régi országhatár idején itt volt a "karantén" - vesztegzár. Ismertek a településhez tartozó Tarhavas, Cigánypatak és Bálványos-pataki részek kitűnő sósforrásai, melyek kihasználatlanok. Gyimesbükk után Tarhavas, majd a történelmi Erdély határán Gyimespalánka következik.
Egy kis történelem
A gyimesi csángók - nagyobb részt a csíki székelyekből, kisebb részben a moldvai magyarokból és románokból származó, magyar anyanyelvű népcsoport - vidéke ez, akik a Gyimesi-szorosban, a Tatros folyó és a hozzá csatlakozó patakok völgyében élnek. Őseik valószínűleg a csíki falvakból költöztek a XVIII-XIX. században a Tatros völgyébe, s onnan terjeszkedtek tovább a havasokba. Ők a székelyek külön néprajzi csoportját alkotják. Római katolikus vallásúak, jó termőföld híján állattenyésztésből, fakitermelésből és a fa megmunkálásából élnek. A hagyomány szerint őseik a katonai szolgálat elől menekültek erre az erdős-hegyes vidékre. Nevük eredetét így magyarázzák: csángó az, aki "elcsángált", elment, elcsatangolt, a közösségtől elbujdosott. Öltözékük hasonló a Kárpátokon túli, moldvai csángókéhoz. Régen ezzel tévesztették meg üldözőiket, ne ismerjék fel őket, hogy szökött székely katonák.
Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkeznek. A magyar népi kultúrában különleges szerepet játszó gyimesi csángók zenéjéről-táncáról a terület szakavatott kutatói leírják, hogy a több ezer lelkes római katolikus gyimesi csángóságot a székelység egyik legjellegzetesebb etnikai csoportjaként tartják számon. Népi kultúrájuk - a csíki székelyekhez hasonló nyelvjárás, a viselet, a szokások, a zene és a tánc - a települések szétszórtsága ellenére is igen egységes.
Annak, aki elzarándokol a Gyimesi szoroshoz, hogy gyönyörködjön a táj csodáiban, és hogy megkeresse a geoládát azt tanácsolnánk, csökkentse le járműve sebességét, esetleg időnként álljon meg, és vegye szemügyre a gyimesi csángók szép házait, rendezett portáit, szépen tartott állatait. Érdemes. De érdemes felsétálni a szorosban ma Rákóczi várnak nevezett egykori őrtoronnyal szembeni hegyoldalban levő kis templomhoz is. Valaha itt földvár állt. Ma már szinte semmi sem látszik belőle, csak a körülötte levő földek mai elnevezéséből lehet következtetni az egykori vár létére. Így például a romok felett elterülő hegyi legelő mai neve "Bástyaudvar". A szoroson áthaladva és elhagyva a Tatros hídját, balról egy kis patak ömlik az itt már folyóvá duzzadt, de néhány kilométerrel korábban csak csörgedező Tatrosba. A patak neve is az egykori földvárra utal, ugyanis ez a "Sáncpatak". Érdemes egy rövid sétát tenni a Sáncpatak mentén. A patak jobbpartján Gyimesbükk felé csángók laknak, míg a másik partján Moldva felé... mintha Orbán Balázs ottjárta óta semmi sem változott volna. Orbán Balázs a Gyimesi szorosról, a ma Rákóczi várnak nevezett őrtoronyról ezt írta:
"Ezen erődhöz 134 lépdés fedett folyosó vezet oly meredeken, hogy gyalog is nagy fáradsággal lehet oda feljutni, s mégis 1789-ben fel és lelovagolt azon egy Lacz András nevű székely huszár. A túloldalon szintén erődített előfok szökell elő, ezek annyira elzárják a völgyet, hogy a Tatrosnak alig marad keskeny sziklaszegélyezte mederhely. A vámhivatal épületei és a szerény kis kápolna ezen baloldali előhegy oldalának egy mélyületében vannak elrejtve. Ezen hadtanilag igen erős, könnyen védhető pont igen festői képet ád... Egy karózat (pallisade) zárja át a Tatros szűk völgymedrét, ezen gyenge kertelésen túl már Moldva határa kezdődik, ronda vámépületeivel, néhány szánandó kunyhóval s puskáját alig bíró lomha határőreivel, új Dacia nyomorúságos voltának szembeszökő képét mutatván fel."
Kedves arra járó, Te is tapasztalni fogod, hogy a Sáncpatak bal partján megállt az idő. A két házsor között alig van 20 méter, de az életmódban legalább 200 év a távolság.
Gyimesbükknél, a szoros jobb oldalán még mindig láthatók a határszéli "Rákóczi-vár" romjai, melyet nem a Rákócziak, hanem még 1626 körül Bethlen Gábor fejedelem építtetett. A hegy gerincére lépcsős várfal vezet fel. A várat először 1677-ben nevezték a nevén: "Ghemes vára Csíkban". Később az 1700-as évek fordulóján az osztrákok többször megerősítették és kibővítették. 1764 után (mádéfalvi veszedelem) a vár és a szoros őrzése az első székely határőrezred hatáskörébe tartozott. Őrhely jellege van, de inkább a kereskedelemmel, mint a hadászattal függött össze. Itt a vámőr (harmincados) parancsnoksága alatt békeidőben kettő, máskor több ember teljesített szolgálatot. A lépcsős várfal tövében, a vasúti síneken túl még ma is áll a határőrök épülete, melytől pár méterre az N 46° 33,334' E 26° 6,616' 697 m [GCRaVa+Parkolo] pontban parkolni is lehet.
Az őrbódé meglepően ép állapotban van. Egyik falához lapítva áll bunkerének mindkét lőállása. A magasabbik a föld felszínén van, míg az alacsonyabbik lőrésein át, a föld alatt állva lehetett tüzelni. A két lőállást földalatti folyosó köti össze. Ebből a folyosóból fel lehet jutni az őrbódé egyik helyiségébe egy csapóajtón keresztül, de ki is lehet jutni a szabadba, a Tatros patak partjára. A föld alatti folyosó kissé szemetes ugyan, de járható. Az alacsonyabbik lőállás már megépítésekor - nem tudom, akarva vagy akaratlanul, - de hasonlít a koronára. Már csak egy ferde kereszt hiányzott róla, amit valaki - nagyon helyesen - pótolt is, vastag, időtálló rozsdamentes fémkereszttel. A vasúti sínek közvetlenül az őrbódé mellett vannak lefektetve, ezért nagyon óvatosan, körültekintően menjünk át rajtuk, hiszen a Rákóczi-várba felvezető lépcső a vasúti síneken túl kezdődik.
A főút bal oldalán, Moldva felé haladva, valamikor egy lerobbantott meredek sziklafalat is lehetett látni. Ez volt a Honvéd-kő, amibe egy fegyveres honvéd domborművét faragták, alatta a következő szöveg állt:
"Itt járt 1918 nyarán a 18-as m.k. gyalogezred Sopronból."
Az emlékművet már korábban, a sziklát 1961-ben az út korszerűsítése során felrobbantották. A Sopron feletti erdőben azonban elkészítették az emlékmű hasonmását, melyen a következő felirat olvasható:
"Ez az emlékmű hű mása annak az eredetinek, mely az Ojtozi-szoros sziklafalába vésve hirdette a soproni 18-as honvédek vitézségét."
Ez az alakulat védte páratlan hősiességgel - többek közt - a szorost az I. világháború idején.
A II. világégéskor is nagyon kemény harcok dúltak itt. Aki többet szeretne megtudni a várat és a szorost őrző, mindenre elszánt maroknyi katonáról, olvassa el egyikőjük erről írt könyvét: Sebő Ödön - Halálraítélt zászlóalj. Minket teljesen hatalmába kerített ez a könyv, holott a vár tetején hallottunk róla először. Az a véletlen egybeesés történt, hogy a vár tetején találkoztunk egy számunkra ismeretlen talán gyulai úrral, és egy rendkívül lelkesen mesélő csángó fiatalemberrel. Senki, senkit nem ismert addig, de a vár és főleg az említett könyv rendkívül hatásos közös nevezőnek bizonyult. Mi nagy érdeklődéssel hallgattuk, ahogy a könyvet mindketten jól ismerő csángó és a gyulai egymás szavába vágva, hol egyik dombra, hol a másik völgyre, hol ide, hol oda mutogatva elevenítették fel a könyvben élethűen leírt harci cselekedeteket, ott - főleg a gyulai által - felismerve azokat a várból látható helyszíneket, melyeket a könyvet olvasva, eddig csak elképzelni tudott.
És ha már itt tartunk: a helybéli önkéntes idegenvezetőnk rengeteg olyan érdekességről mesélt, ami talán még sehol sincs megírva és annak ellenére, hogy ő a vár alatti faluban született és végig ott is élt, csak a rendszerváltás után hallhatott ezekről. Pl. említést tett egy határkőről, amihez a várból kezdődő gerincösvényen lehet eljutni, úgy 20 kilométeres gyaloglás után, de aminek többek között az, az érdekessége, hogy ezt többszöri kísérlet következtében sem tudták a hatóságok megsemmisíteni. Ezért a köznyelv elnevezte "A Vas"-nak.
Nagyon kellemes és eredményes barangolást kívánunk a Gyimesekben. Higgyétek el, megéri.
Anikó, Melinda és Miklós
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Motoros hószánozni jöttünk. A szállásunk Máréfalván volt. Gyönyörű vidék. Köszönöm a rejtést! A kordon miatt nem lehet közelebb menni ezért lefotóztam és ránagyítva simán olvasható a kért jelszó:)
Felújítás miatt a híd alaatti átjáró lezárva, a vasút túloldalára nem lehet átjutni. Kérem foogadja el a megtalálást, képet tudok később feltölteni. Köszönöm! [Geoládák v4.0.3]
Szép a helyszín, a kilátóhoz tartozó lépcső renoválás miatt zárva le volt zárva. A márványtábla ami találtunk pedig nem volt egyértelmű... (Revonat 2008 Felújítva) ezt a jelszót pedig nem fogadja el... [Geoládák v4.0.3]
Nehezítésképpen először felmentünk a Bilibók tetőre a székely hősök emlékművéhez. Na oda kellene egy láda, csak ne lenne 700+ km-re Budapesttől ... A jelszóhoz most kell egy jó fényképezőgép (mert nem lehet közel jutni a márványtáblához), de Galaxy S10+ is elegendő ... :)
Nagyon megható ez a hely, az is ahogy vigyáznak rá és újíítgatják. Köszönöm hogy lett itt magyar láda! Érdemes távcsövet vagy teleobjektívet vinni a leolvasáshoz, mert le van zárva a lépcső.
Egyszerűen csodálatos vidék. Az első képtől látótávolságban van egy régi határkő. Nem tudták felrobbantani, de be van festve nemzeti színűre, na nem magyar, hanem román nemzeti színűre. Az igazi gyimesi táj egy ágyúállást mutat, már békés zöld bokorral. A Rákóczi várba nem szabadott fölmenni, de megtaláltuk a módját és csak kőhalmot találtunk. Inkább bontják mint újjá építik. A fáradságos felkapaszkodás azért megérte. A fényképen látható táblán nem lehet kiolvasni a jelszót, el kell menni oda és felmászni. Borospatakán egy skanzenban laktunk amikor a sepsiszentgyörgyi táncosok ott táboroztak. Minden este zene tánc csodálatos hangulat. Ez az igazi vége a magyar élettérnek. Román fennhatóság ellenére száz év után is annyira székely. El kell menni megnézni, és megérezni a hangulatát.
Megtaláltam. A várba sajnos nem lehet felmenni, felújítás alatt áll, ezért lezárták az utat.
Szerencsére jó a zoom a fényképezőgépemen, ezért a távolból is le tudtam fotózni a jelszóhordozó táblát.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.15]
Megvan, köszi!
A GCGYVI ládától jöttünk ide, nagyon szép hely ez is, kár, hogy elkapott minket a vihar (nyilván ez nem volt akadálya annak, hogy felmenjünk a várhoz :D ).
Nagy élmény volt az ezeréves határ felkeresése. Közben Deáky András mesélte a vidék és az ottani magyarság történetét. No meg a saját küzdelmét a bakterház és a vár felújítására.
Emblematikus, szinte kötelező látnivaló, jártam már itt prekesser koromban is.
A csíksomlyói búcsú másnapján persze turistatömeg volt, így csak gyorsan felszaladtunk a várromhoz.
Az oldal elbírna némi frissítést, másmilyen, szebb lett a környezet, mint amit a fotók mutatnak.
A jelszó szerintem netkesselhető.
Hargitafürdőről motoroscsapattal Magyarfaluba (románul Ungur, Ungureni, újabban Arini) igyekeztünk, csángó gyerekek motoroztatására. Tudtam, hogy ez a hely útba esik, vártam is nagyon, mert még sosem jártam itt, így egészen elképedtem, amikor elhajtottunk a látványosság mellett. Szerencsére Péter60-nak sem volt még meg ez a láda, így leszakadtunk a csoporttól, visszafordultunk és gyorsan megnéztük a megnézendőt, leolvastuk a leolvasandót és Bákóban (románul Bacău) még sikeresen utol is értük a társaságot.
A várból mára már leginkább csak a panoráma maradt. A lépcső valóban nagyon meredek. Csak nem ez volt, amin a székely legény levágtatott!?
Az aprócska múzeum is tetszett. Szépen rendbe van hozva az épület. Egy rejtői karbantartás ráférne a helyszínre és az oldalra is. Ennyi év után talán meg lehetne próbálkozni ismét egy igazi rejtéssel. Az életteli leírás nagyon tetszett.
Végre ide is eljutottunk. Nagyon különleges hely, kitűnő volt a múzeumőrző előadása is. A "vár" részt éppen felújítják, de megengedték hogy felmásszunk a tetejére, csodálatos volt a látvány.
Különleges élmény volt az 1000 éves határnál járni, kár lett volna kihagyni. Érdekes előadást hallgathattunk meg a múzeumban, és persze a a bunkerbe is benéztünk.
Többször jártunk már a csodás Gyimesekben, a virtuális ládát viszont csak most sikerült még "begyűjteni" :) Sokadik ládatalálat volt ez már az erdélyi túránk során. Gyönyörű környezet, még egy nemzeti színű szalagot is sikerült a szemben lévő kopjafasor elején felállított székelykapu legmagasabb csúcsára felkötni. Köszönjük a rejtést!!!
A Gyimesek vidéke a természeti szépségeket túl is tartogat meglepetéseket. Hála a sok ott élő lánglelkű gyimesi csángónak, akik ápolják és ébren tartják a hagyományokat és a magyarságukat.
A túra 4. napjának 2. találata.
Nagyon sokfelől láttam-hallottam már e helyről (Hazajárók, Erdélyi úti filmek, stb.) így természetesen régóta vágytam már ide eljutni.
A hely történelmi vonatkozása miatt rendkívül érdekes, jó volt élőben látni e legtávolabbi magyar őrhelyet. Sajnos a múzeumba nem jutottunk be, de a várba mindannyian felmentünk és élveztük a különleges panorámát. Lefelé menet még egy múlt századot idéző villanymozdonyba is belefutottunk.
26/19. A 2016. évi erdélyi geotúra csapat tagjaként
Először jártam Erdélyben, nagyon vártam ezt a túrautat. Gyönyörű helyeket kerestünk fel, remek társasággal, jó hangulatban. Köszönet a szervezésért és a rejtésekért. Sok szép túrával és élménnyel lettem gazdagabb.
Jó érzés volt az ezeréves határon lenni, a várból nagyon szép a panoráma a Gyimesekre.
A 2016 évi erdélyi geotúra során. Különleges érzés volt itt lenni. Az a helyszínen sajnos számomra nem derült ki, hogy pontosan melyik pont volt az egykori magyar-román határ; elképzelhető, hogy át is léptem azt?
2016-os erdélyi geotúra során levadászva.
Remek hely, sajnos a múzeum zárva, de gyönyörködtünk egyet az ezeréves határon a kilátásban.
Kár, hogy virtuális.
Köszi
Feleségemmel a Boldogasszony Zarándokvonattal érkeztünk az ezeréves határhoz. A kontumáci kápolnánál tartott szentmise után jutott idő a várra is. Köszönettel.
A vár, a vasúti őrház az alatta található bunkerrel és a kálvária külön is megéri az utazást. Kár, hogy a gőzmozdony állagát nem sikerült kicsit jobban megőrizni. :-( Köszönjük a rejtést!
Kötelező program ide is eljönni, ha az ember Erdélyben van. Épp búcsú volt Gyimesbükkön, úgyhogy nagyon sok ember volt. Mise után felsétáltunk a várhoz is.
A ládaleírás képeit elnézve azért sok minden változott itt az utóbbi években, sok felújítás történt, lehet, hogy frissíteni is lehetne az oldalt.
Köszönjük a rejtést! Nagy örömünkre a kis őrbódét felújították (2008-ban) és egy értékes kiállítás, gyűjtemény is látható benne Bilibók István nyugalmazott vasúti tiszt jóvoltából.
A 32-es határvadász emléktúrára érkeztünk a Gyimesekbe szs-outdoor-ral.
A három napos túra 1. napjának végállomása a Rákóczi-vár és az Ezer éves határ volt, így a nap fénypontjaként begyűjtöttük ezt a virtuális ládát. Kicsit azért örültünk neki, hogy a kb. 22 km megtétele után nem kellett egy hagyományos láda felkutatásával bajlódnunk. :)
A túrának és a "hely szellemének" köszönhetően rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak, és bár fizikailag lehet, hogy fáradtan, de lelkileg feltöltődve hagytuk el a Gyimest, és utaztunk át az Úz-völgyébe az augusztus 26-i megemlékezésre.
Köszönjük a rejtést.
Egyhetes erdélyi aktívpihenés/megemlékezésen voltunk monic1006-tal. A 32-es határvadász emléktúra első napján kerestük fel az ezer éves határon található "ládát". Köszönjük a rejtést!
[:686:]
Végre eljutottam ide is! Egyúttal a legkeletibb megtalált ládám!
Este csak elsétáltunk az őrházhoz, másnap néztük meg jobban, mikor Guszti bácsi is ott volt. Sokat mesélt az épületről, a tárgyakról, zseniális az öreg, jó volt hallgatni. Büszkén mutatta az egyik legújabb szerzeményét, a nagy jelzőkolompot (harangot?), aminek a hangját is hallottuk. Hangos! A várból a kilátás pedig csudaszép!
Már jártam itt néhányszor,de mindig megfog a hely szelleme.
Most szabályos felhőszakadásban volt részünk,látni nem sokat láttunk,de érezni lehetett..
Köszönöm a rejtést.
Egész nap utaztunk szemerkélő esőben... de mikor megérkeztünk már szakadt... nagyon... Sajnos ezért nem is tudtunk nagyon körbenézni. Az úttest elég rossz minőségű volt Gyimesfelsőloktól.
Azért egy kis izgalom volt az út végén, mert majdnem ott ragadtunk. Hirtelen annyi eső esett, hogy az úton átfolyások keletkeztek, Az egyik az autó kerekét teljesen ellepte... :)
Köszi a rejtést!
"Köztes" állapotban volt a láda, amikor ott jártam. Már nem volt meg a hagyományos doboz, és még nem volt virtualizálva. (Legalábbis a nálam lévő leírás alapján még nem virtuális volt.) Így jártam. :-(
A leíráshoz egy kis módosító javaslat: NE a síneken át próbálj feljutni a várhoz, ezt ma már tiltják is, a síneken átvezető "átjáró" le van zárva. Viszont a vasúti híd alatt vezet az út a lépcsőhöz, ez ki is van táblázva. Nem kerülő, és teljesen biztonságos.
Sajnos csatlakoznom kell az előttem szólókhoz: láda sehol. De a vár romjaihoz felmentünk,gyönyörködtünk a szép kilátásban,majd az őrházat jártuk körbe (sajnos csak kívülről). Felkötöttünk egy emlékszalagot is a keresztre és énekeltünk... Elvégre a Balatonszabadi Népdalkör vagyunk...
Amennyiben lehetséges,kérném a találat elfogadását...belátható időn belül nem valószínű,hogy újra eljutok oda.
Erdélyi utazásunk uticélja(unoka öcsémmel) a gyimesbükki 30-as őrház volt. Már régóta szerettünk volna eljutni ide,és most végre sikerült.Csikszereda, és Csiksomlyó után szerencsésen ide érkeztünk.A megbeszélt időpontra megérkezett Bilibók Guszti bácsi is, az őrház gondnoka a benne található vasuttörténeti kiállitás megalkotója,kezelője(nyugdijas vasutas).Aki nagy szeretettel megmutatta az őrházat, és elmondta a történetét.Vagy két órán keresztül beszélgettünk vele.Mondhatom hogy szinte jó barátságba kerültünk, hiszen mi is vasutasok vagyunk akár csak ő volt.Az őrház látogatás után felmentünk a várhoz, innen pedig elsétáltunk az első határkőig. Ezután átmentünk a völgy másik oldalán lévő nagyon szépen felújitott templomhoz és a mellette lévő emlékhelyhez. Sajnos a ládát mi sem találtuk, ezért kérem a jóváhagyást.Nagy élmény volt számunkra ez az utazás Gyimesbe. Njani55
Sajnos nem. találtuk a ládát- Mást találtunk csak: faragott botot áruló cigány törpét, akinek a felesége a hid alaatt faragja a botokat.
Kérem a rejtő elfogadását. [g:hu 1.4.27] [wapon beküldött szöveg]
Erdélyi kalandozásunk során jutottunk el ide. Nagyon ajánlották és azt kell mondanom, megérte. Ide minden magyarnak el kell mennie.
Sajnos a ládát nem találtuk. Kérem a rejtőt fogadja el megtalálásunkat.
Mai ládasorozat 8/10-es ládája...érdekesség, hogy Gyimesfelsőlokon sütött a nap 26 fok meleg, Gyimesközéplokon felhőszakadás és elöntött főúton kellett átvergődni, a ládát kemény 3 percig kerestük, nem a lustaság, hanem a villámok kergettek le a romoktól. Kérnénk a találat elfogadását.
Csodálatos vidék, elgondolkoztató történelmi emlékek és megható összefogás. Röviden így jellemezhetők azok a gondolatok, amelyek
feltörnek a Gyimesbükk-i kirándulás során a látogatóban.
Mivel mi is támogathattuk az őrház felújítását, számunkra különösen fontos volt, hogy eljussunk ide.
Sajnos, a ládát mi sem találtuk meg. A képek alapján kérem a találat elfogadását. Köszönöm.
Családi kirándulásunk egyik legszebb állomása volt a Gyimesbükk környéki kirándulás.Sajnos a ládát nem találtuk meg az adott koordinátán, kérem a rejtőt a képek alapján a találat elfogadására.Köszönjük!
Erdélyi miniszünidő alatt.
Némi bozótharc után feladtuk a keresést. Inkább arra szántuk az időt hogy megnézzük a határkövet. Itthon olvastuk hogy valószínűleg eltűnt a doboz. [g:hu 1.4.21] [wapon beküldött szöveg]
A hely gyönyörű, szívszorító, és egészen különleges hangulatú.
A láda viszont eltünt, csak a vélt helyét találtuk. Bilibók Istvánnak az őrházban tartott előadására nem találok szavakat. Deáky András tanár úr panziójához is kötelező betérni (akár aludni is)
A feltöltött képek alapján kérem a találat elfogadását.
Székelyek, magyarok, mind a ládát kerestük, de hiába. A vélt helyét talán megtaláltuk, de a dobozt nem.
A leírás viszont nagyon jó, már csak azt nem tudom, honnan szerzem meg a könyvet. Köszi!
Életünk egyik nagy vágya teljesült. A ládát nem találtuk meg sajnos, mert lemerült a GPS. Az élmény örökre bennünk marad. Itt találkoztunk egy csoport szelid motorossal is. Nagyon sokat beszélgettünk a helyi idegenvezető bácsikával. Megnéztük a most felújítás alatt álló templomot, ahol két szorgalmas 10-12 éves fiucska talicskázta a homokot a templomba és várták a Tatát, akivel végül is mi is találkoztunk. Köszönjük.
Megleltük, köszönjük! Úgy tűnik az elmúlt közel 1 évben csak mi logoltunk jelszóval, pedig a dobozka nyilván közben is a helyén volt. Szépen visszahelyeztük, reméljük az utánunk jövőknek hasonló szerencséje lesz a megtalálással.
Én se olvastam el a logokat, csak a leírást vittem magammal. Az őrházat megnéztük kívülről, majd a kiállítást is bent, aztán felmásztunk a várba. miután gyönyörködtünk a tájban, a láda feltételezett helye is meglett. El sem lehet téveszteni, annyira jó rejtek, és a leírásnak is megfelel, sajnos üres volt. Ettől függetlenül is köszönöm a lehetőséget, ide is eljutottunk!
Kérném a rejtőtől az elfogadást.
A logokat nem olvastam, ezert sokat kerestem a ladat, amit ensem talaltam meg. A valoszinusitheto helye megvan, nagyon jo rejtekhely.
Tulcea-ra menet keerstem fel a helyet, eddig meg mindig siettunk, amikor a var melett elmentunk, ezalkalommal volt ido megallni. A kilatas nagyszeru, a bakterhazban az idegenvezeto simman veri a wikipediat. Ha sok idotok van, kerdezzetek meg.
Kernem a fenykepek alapjan a talalat elfogadasat.
Jártunk a Gyimesekben is az erdélyi kirándulásunk során. Természetesen meglátogattuk az ezeréves határt is. Sajnos a ládát nem volt módunkban elővenni a turisták miatt.
Kérem a rejtőt, fogadja el találatnak.
Már jártunk itt korábban is, de nem lehet elégszer. Kell egy kis történelmi-érzelmi frissítés. Korábban a régi határkőhöz is elmentünk, a rejtést is át lehetne helyezni oda. Nem nagy séta, megéri.
Sajnos a ládikát nem sikerült fellelnünk, pedig nem adtuk fel könnyen. Aztán persze zavaró a néha megszaporodó látogató.
Kérlek, hogy a mellékelt képek alapján fogadd el a találatot.
Székelyföldi első utunk GyimesBükkre vezetet (a végén kell elkezdeni) :)
az ezeréves határhoz. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Aki teheti vegye igénybe Deáky András "indegenvezetését" (Őt a Deáky panzióban lehet megtalálni.) Ő határozta el és járta ki és gyűjtötte össze a pénzt a kis őrház felújitására és ahogy elnéztem az összes kegyhely és műemlékhely ami az ezer éves határon áll az Ő gondoskodását viseli. Nála autentikusabb személy nem tud hát beszélni róluk. Nagyon sok élettel megtöltött, lexikonból nem olvasható történetet mesélt el. Sajnos sokan voltak, amikor mi felmentünk és nem tudtam/akartam keresgélni. Kérném a rejtőket, hogy a fényképek alapján fogadják el a megtalálást.
Jah és még egy fontos: Mindenkinek ajánlom vonattal eljutni Gyimesbükkre: páratlan élmény!
Az igazság az, hogy föladtam a keresést én is. Két okból. Az egyik, hogy egy buszra való túrista követett minket és lepte el a várat. A másik az a kedeves jószág ami elvette a kedvem a sziklák üregeibe való nyúlkálástól - róla készitettem egy videót
Viperának gondolom..., és reménykedem a rejtő megértésében :)
A várat teljesen ellepték a látogatók, lehetetlen volt a feltünés nélküli keresgálás. Igy a láda biztonsága érdekében gyorsan feladtuk a kutatást. A helyszinröl fotókat mellékelünk. Remek kilátás, megérdemelte a ládát.
Autós utazás a parkolóig. A vár megtalálása után a láda megtalálása sikertelen volt. A több, mint 1000 lépcső megtételét követően sem jártunk szerencsével. volt két rettenetesen elfáradt zsákos turista a várból kilépve, de nekünk nem volt erőnk tovább haladni. Amit a tüzér láthatott mi nem, mert nem mehettünk be állásába - zárva volt, sőt a bunkeren is lakat akadályozta a bemenetet. Felmásztunk szemben a hegyoldalra, megtekintettük a Gyimesbükk környéki harcokban elesett katonák hősi emlékhelyeit, a kontumáci kápolnát , és egy kis várfal maradványt. Szórólapon tájékozódhattunk az ez évi Pünkösd Vasárnapi hídavatásról, amely a Tatroson átível, amely a XX. század elején épült, szegecselt fémszerkezetű és a gyimesbükkiek és a magyarok közös erővel felújítottak.
Köszönjük a lehetőséget és a képek alapján kérjük az elfogadást!
Pünkösd vasárnap, hídavatás, nagy felhajtás, nagy nyüzsgés, sok jó ember, jó volt itt köztük lenni. Isten Áldjon Minden Igaz Magyart!
Ha volt már valaki az új templomban, kérem tegyen fel néhány képet róla.
A lada sajna nem lett meg, de a logolást megoldottuk. Lásd: fotók :)
Pünkösd vasárnapján jártunk erre, egy buszos zarándok keretében, míg a többiek nézték a műsort, előre mentem és megpróbáltam megkeresni a ládikát. Meg is lett a rejtek, de sajnos olyan sokan voltak fent, hogy nem mertem megkockáztatni azt, hogy leleplezzem. Vártam egy kicsit, hátha ritkul, de csak nőtt a tömeg, várták a mozdonyokat. Gondoltam, hogy visszanézek a mise után, de akkor meg leszakadt az ég. Így jelszó nélkül kellett eljönnöm.
Kérem a kedves rejtőt, fogadja el a képek alapján azt, hogy ott voltunk és megtaláltuk. Sajnos (vagy mégsem) jövőre is pont ebben az időben, azaz Pünkösd vasárnap fogunk erre járni. :)
"Vándor fecske hazatalál,
édesanyja fészkére száll,
hazajöttünk, megáldott
a Csíksomlyói Szűzmária!"
Már az úton se haladtunk jól, mert esett a hó. A helyszínen térdig érő hó. A kiállítás nem üzemel. A gondnok elmondta, hogy télire el is viszik a tárgyakat állagmegőrzésre. Felmásztunk a várhoz. Esélyünk nem volt a ngy hóban, hogy megtaláljuk a mikroládát. Túlzottan nem is éreztük magunkat biztonságban. Így a rejtő jóindulatában bízunk!
A Sánc patak mellett átsétáltunk a falun. Azt tényleg ne hagyja ki, akinek van rá lehetősége!!!
Nagyon köszönjük a lehetőséget!
Évike, Gubi, Laci, Kzs, Mike
Mi is eljutottunk e legkeletibb pontjára hazánknak. Tiszteletünk az őrház sorsát felkarolóknak, helyreállítóknak. A vár azonban, szegény "porlik, mint a szikla", jobb sorsara lenne érdemes.
A láda rejtését nem tartom szerencsésnek. Nagy a turistaforgalom, nem lehet nyugodtan keresni, loggolni. Szerintem kimondottan veszélyes helyen van, esőben végképp nem tanácsos ott ügyeskedni. Javaslom a láda kicsit távolabbra helyezését, esetleg az erdőben még megmaradt határkő közelébe.
Székelyföldön tett utazásunk során két napot a Gyimesi-szorosban és környékén töltöttünk. A Rákóczi-várnál ezúttal is sok volt a túrista. Ennek ellenére megpróbáltam keresni a ládát a falakon, de nem jártam sikerrel. Erős a gyanúm, hogy nincs a helyén. Kérem a rejtőt, hogy a képek alapján fogadja el a megtalálást. Előre is köszönöm!
A várromtól déli irányba haladva elsétáltunk egy régi határkőhöz is, amely felett egy virágos rétet találtunk nagyszerű kilátással.
Miután visszaértünk, kicsit felfrissültünk a Tatros jéghideg vizétől, majd meglátogattuk a múzeumot és az alatta levő bunkert.
Ez is egy olyan hely, ahova minden magyarnak kötelessége lenne legalább egyszer eljönnie!
Köszönjük a rejtést!
Buszos utazás során, gps nélkül jártam erre. A leírás alapján kütyü nélkül is esélyesnek tartottam a ládikót, de mivel sok volt a turista, így nem is álltam neki a keresésnek.
A Gyimesek és Moldva gyönyörűek, a vasútállomás különös hangulatú hely, a szemközti kápolna is igen szépen alakul.
Ha a képek alapján elfogadod, köszönöm.
Hirtelen FELindulásból (vagy mégis inkább előre megfontolt szándékból?), csoportosan, azaz baráti társaságban elkövetett erdélyi villámtúránk nyolcadik állomása
Tegnapelőtt a Negojon megnéztük Erdély déli határát, most a keletin volt a sor...
Köszönöm a rejtést
Ui.1.: a láda a helyén, de a megközelítés kicsit munkás: méteres giz-gaz, szúrós és karmolós útonállók - és nem állítanám, hogy nem meredek :)
Ui.2.: Ui.1-ből adódóan a pontozás erősen szubjektív...
A ládikó a helyén van, és akár sok emberrel körülvéve is kereshető, ha van legalább két falazóember :)
A következő hozzászólást beelőzve: nincs is gaz :) Vagy még nem jártál igazi őserdőben :) És alulról megközelítve tényleg meredek, de felülről kis kitérő :)
Mikor odaértünk eleredt az eső. Így is próbáltuk a falakat kívül-belül megvizsgálni, de nem találtunk semmit. A fiam megcsúszott a vizes füvön, alig bírtam visszahúzni!!
Képeket az oldalfalakról nem készítettünk, örültünk, hogy meg tudtunk kapaszkodni. Felhívtuk Mikicachet, de külföldön tartózkodott, csak üzenetrögzítő volt.
Kérjük a képek alapján a láda elfogadását.
Előre is köszi
osiosi
Erdélyi túránk ötödik napja, és a második esős nap. Ezen a napon Gyimesbükk volt a célpontunk, és az ezer éves határ. A 30-as őrházzal együtt megtekintettük a Rákóczi várat is. Nem tudom az eső zavarta e a vételt vagy más gond volt, de ahová a koordináta mutatott, annak a pontnak a külső része maga a volt várfal volt. A ládát 20 perc keresés után sem találtuk, de addigra az eső is mosott bennünket rendesen. Nem is akartunk nagyobb feltűnést kelteni, mivel két busznyi látogató is elérte eddigre a várat.
Kérem a megtalálás képek alapján történő elfogadását!
Életem, egyik legszebb élménye, amint a magyar mozdonyok kürtjét visszhangzották a Kárpátok bércei. A várba is felküzdöttük magunkat, a ládát lehetetlen volt keresni, de a mauglikat megtaláltuk :) Ezek alapján kérjük a megtalálást elfogadni! Köszönjük.
Ünnepi nagy roham előtt. Minden követ kivettünk megmatattunk, de semmi közben szakadni kezdett az eső így feladva a híd alá menekültem. Nagyvezír párom nem nyugodott bele a sikertelenségbe és még egyszer visszament és lőn dobozka.
Erdélyi kirándulásunk legtávolabbi pontja volt az ezer éves határ. A láda leírását sajnos nem nyomtattam ki itthon, a telefonos segítséggel pedig nem boldogultam. A sok mugli miatt nem is erőltettem a keresgélést. Majd legközelebb.
Megtaláltam. A helyszínt vonattal közelítettük meg Gyimesbükk állomásig, onnan gyalog jöttünk ki a várhoz és az őrházhoz. Első erdélyi ládánk volt Sétálós bácsival 3 napos erdélyi túránk alkalmával. A várból kiválóan lehet a környéket fotózni. Köszönöm a rejtést!
Erdélyi buszos kirándulásunk második napja.
Zsúfolt volt a programunk, így viszonylag későn értünk Gyimesbükkre, ahol egy csángó "mulatós" programon is volt szerencsénk részt venni.
Előtte jöttünk ki az őrházhoz, amit igazán szépen felújítottak. A várból a nagyon jó a kilátás.
Köszönjük a rejtést!
Örülök, hogy végre eljutottam ide.
A helyreállított őrházban lévő kis vasúttörténeti kiállítás, a beszélgetés az ott "szolgálatot teljesítő" Bilibók Ágostonnal valamint a kilátás a Rákóczi várból nagyon emlékezetes...
Kicsit nehézkesen lett meg a láda GPSben levő elemek merülése miatt :) De kis munka után csak megtaláltam. A vidék nagyon szép, és legnagyobb meglepetésemre sokan jönnek erre, még a rossz idő ellenére is! Köszi a rejtést!
8 napos Erdélyi túránk egyik állomása volt. 3 éjszakát a közeli Deáki Panzióban töltöttünk, de GPS terén csak az IGO8 volt nálunk, amivel sajna nem tudtuk meglelni a kis ládikót, de az őrházban a kiselőadás valamint a várból a kilátás az felejthetetlen élmény.
Kérem a Rejtőt a fotók alapján a megtalálást elfogadni szíveskedjék!
Köszönet előre is!!!
Kórussal kirándultunk Erdélyben, és amikor volt egy kis szabadidő, és volt láda a közelben nem szalasztottuk el a lehetőséget :)
Gyönyörű a kilátás a várból. Itt is Gyuri találta meg a kincset, már-már az utolsó pillanatban, mivel percekkel később indult a buszunk tovább...
Így jár az, aki nem olvassa el a leírást, mielőtt elindul ládát keresni. Én ugyanis a gps-embe töltött régi adatbázissal indultam útnak, meg is találtam egy ideiglenes jelszót, de sajnos az már csak itthon derült ki, hogy közben kikerült egy másik, mikroláda is. :(
Viszont ezzel együtt a hely fantasztikus :) hihetetlen szép kilátás nyílik a gyimesekre, illetve az egész völgyre úgy délkeleti, mint nyugati irányban.
Kérem a rejtőt, hogy a fotóim alapján fogadja el így a megtalálást.
Előre is köszönet érte
Erre jártunk, megnéztük ismét. Sajnos csak útközben néztem meg a leírást, hogy ideiglenes láda van itt megint, nálam sem volt pótlás. De legalább az megvan... :)
Mi még a zacskót sem találtuk, viszont volt egy csomó frissen kivágott bokor és fa. Nem gondoltam, hogy ide is eljutunk ma, így nem készültem rendes dobozzal. Egy vitaminos doboz viszont mindig van a kocsiban, annak kerestünk egy helyet. A pontos koo-kat és az általunk beírt jelszót elküldtem emailben a rejtőnek.
Hatalmas szerencsénk volt, mert Bilibók Ágostonnak volt egy jó megérzése, és pont most jött ki megnézni, hogy minden rendben van-e a múzeummal. Így kaptunk egy kiadós tárlatvezetést is. Hihetetlen, hogy mi lett ebből a romhalmazból.
Egy kis erdélyi ládázás. Én is csak a zacsit találtam meg, benne a ládaleírással és az ideiglenes jelszóval. Bosszantó, hogy leutazik az ember a csángóföldre több száz kilométert és láda sehol. De azért a táj kárpótolt.
Sajnos mi is csak a nejlonszatyort, benne egy kinyomtatott ládaleírást találtuk.
Nagyon szépen rendbe hozták a legkeletibb MÁV őrházat. Kiírás szerint csak szeptember 15.-ig van nyitva az őrházban berendezett vasúttörténeti kiállítás, de szerencsénkre maga Bilibók Ágoston vezetett körbe bennünket és mesélt nagyon sok érdekes dolgot.
A LÁDÁT ISMÉT ELLOPTÁK! KÉRJÜK A KÖVETKEZŐ LÁDÁZÓT INDULÁS ELŐTT BESZÉLJE MEG A REJTŐVEL HOGYAN TUD SEGÍTENI!
A lapos kő alatt csak egy leírást találtunk, dobozt nem. Mivel csoporttal voltam és nem nagyon készültem, sajnos csak annyit tudtam tenni, hogy a lapot és egy tollat egy zacsiba raktam és egy ideiglenes jelszót írtunk bele. Utólag már rájöttem, hogy ennek nem volt sok értelme , mert a következő megtaláló biztosan beszél majd a rejtővel és akkor úgyis az eredeti kerül a logfüzetbe.
Iskolánk elhatározta, hogy adományt gyűjt a gyimesbükki ősi katolikus templom felújítására, ha van kedvetek csatlakozzatok ti is!
Elérhetőség:0040/234/385623
E-mail:gyimesbukk@freemail.hu
A környék a borús idő ellenére is hatással volt ránk. Jó volt ide eljutni!
Köszönjük a rejtést!
Anna
a ládát kifosztva találtuk.
hagytunk benne egy kinyomtatott leírást és egy tollat.
a bakterház szépen felújítva, belül vasutas kiállítás; kaptunk egy kimerítő tárlatvezetést is.
Csíkszereda városában vertünk négy napra tábort. Harmadnap a Gyimesekbe látogattunk, ahol Attila mesélt rég múlt időkről, helyi emberek életéről. Az ezeréves határig autóztunk, ahol - többek között - lábat áztattunk a Tatrosban, némi unszolásra meghallgattuk egy csángó nő éneklését. Visszafelé, Gyimesközéplokon balra letérve betértünk egy csángó skanzenbe, ahol egy Magyarországról ideköltözött fiatalember vendégszeretetét élvezhettük pár órára. Ezután vettük célbe a Pogány-tetőt.
Szomorúan olvasom a láda kifosztását. Nem jó érzés ilyen esemény előtt logolni. P
Meglett. Ez valami csodálatos élmény volt. Fönt a határkőnél kedves barátunk eljátszotta nekünk a Székely Himnuszt tárogatón. Nagyon jól szólt még lent is gyönyörűen lehetett halanni(azt mondták). Sőt még 600 km-re is el lehetett hallani igaz ahoz már egy kis modern technika is kellett (mobiltelefon). Ez az első erdélyi ládánk. Köszönjük!
Kriszti, Mónika, Péter, Károly és a többiek akikkel Erdélybe jöttünk
Tour de Trans_sylvania közben.Jó érzés volt ilyen messze a mostani határtól ismét forint-tal fizetni:)
Mi még megtaláltuk a ládát, csak sajnos elveszett a fénykép a jelszóval (több másikkal együtt...) bár elhiszem, hogy nem túl meggyőzőek a képek, mégis kérném a Rejtőt a maradék fénykép alapján a találat elfogadására.előre is köszönöm.
Szaisztok!
Tegnap résztvettünk a legkeletibb MÁV őrház átadási ünnepségén és előtte a szentmisén. Böjte atya fantasztikus volt! Olvassatok Tőle :)
Szóval sietős zavarunkban a jelszót nem jegyeztem fel, később pedig nem tudtam felidézni :( de vannak képeink az avatásról és a szentmiséről (ha sikerül lecsalnom végre a telefonomról, akkor felrakom).
Mindenesetre az egykori határőr felvezető utat eltorlaszolták gallyakkal, de ez nem állta tartósan utunkat, de ezért a mászásáért senki nem szólt :) nem tudom mennyire végső ez a torlaszolós izé, ha az, akkor gondokodni kéne az áthelyezésről.
Amúgy a hely csodás és a rejtés is "klasszikus" :)
csodás időnk volt, lelkileg, testileg töltekeztünk! Jó volt együtt ünnepelni!
Köszönjük a rejtést!
Jó munkát! jó mókát!
G2 és Viri543
Amikor a vártól átvágtam a lebarikádozott út mellett a várfalon lemászva könnyen meg találtam a dobozt az ösvény mellett. Igaz hogy közben utánam kiabált idegen nyelven valamit egy ember a völgyből és futás közben integetett egy rúddal. De bátor cacher voltam és csak arra gondoltam hogy remélem nem tilosban járok .Megjegyzem engem mindíg mindenhova vissza várnaki.Dióhéjjban ennyit a megtalálásról.Különben jó megható történelmi helyszín.
Még annyit hogy aki nem tudná mostmár az őrbódé valóban szépen fel van újítva,láttam.Kösz.
Szomorkas borus ido igenis megsietette a lada keresest oly annyira h nem volt merszem kivarni mig Pali megtalalja. De sikersen teljesitettuk kuldetesunk.
Erdélyi kirándulásunk hatodik napján, mikor végigautóztuk a Gyimeseket a jó idő reményében. Itt fordultunk vissza, miután megtaláltuk a ládát. Épp egy túristacsoport érkezett, busszal. A vasúti őrbodét még mindig tatarozzák. Mi kicsit túlfutottunk, és egy hdon jöttünk át a folyó felett, mely sajnos eléggé szemetes. Erre láttunk egyedül bocik által vontatott szekeret.
Ok [wapon beküldött szöveg]
Jo kis hely volt, nem maradt ra sok idonk mert elkapott az eso, de legalabb hazafele gyonyoru szivarvanyba gyonyorkodhettunk
A környezet gyönyörű volt még így télen is. Kirándulni indultunk, még szerencse, hogy eszembe jutott, hogy van nálam GPS :) Ez volt az első erdélyi ládánk!
Érdekes hely, pláne ha az ember elolvassa a rejtő igen részletes ismertetését. Megható a korna alakú bunker, virágcsokorral, a nemzeti színű festés a köveken, vagy akár a matrica az oszlopon. Köszönjük!
Dalma, Débora, Csuhás
UI. Tendencia itt, hogy az idegenforgalmilag érdekes helyek közelében mindenhol ürülék van, néha még az úton is. A ládikától 70cm-re is -sajnos.
Nagyon szép a Gyimesek! A ládát gond nélkül megtaláltuk, de csak erős ember tudja előszedni, igazán ütős kő van rajta. Éppen egy idősebb úriember videózgatott a sáncon. Tartott nekünk egy jó kis előadást a hely II. világháborúban betöltött szerepéről. Ha ott van a fafaragó erdészfiú, akkor érdemes vele is elbeszélgetni.
Olyan szép, ahogy Sebő Ödön is leírta! 2008 februárjában jártam erre ismét. Építőmunkások kezdtek el dolgozni az őrbódé épületén. Májusra teljesen fel lesz újitva az épület a helyi magyar tulajdonosa szerint. Eredetileg egy román vette meg a régi határterületet, de egy gyimesi magyar vállalkozó tudomására jutott a tervezet és megalkudott egy magasabb árért a román befektetővel - aki le akarta rombolni az épületeket. Így idővel minden renoválva lesz és őrizni fogják a területet.
Megtaláltuk...
Babó és Mac sikeresen elsőként vadászta le az újrarejtett ládát. Teli láda öröme és szép táj fogadott minket...
Mi egy speciális ördöglakatot rejtettünk melyet magyar honból hoztunk és korábbi cache-elés során találtunk...mi már nagy munka árán megoldottuk ezért hoztuk tovább. :)
2007.04.25. BiharyG korábban felhívott, egyeztettük a korábbi rejtés helyét. Fotó küldés után úgy érezte, hogy ahol kerestem, meg kellett volna találni a ládát. A ládát pótoltam, koordináták a fotón. A láda egy nagy lapos kő alatt van.
Régen tervbe vettem ezt a legkeletibb .hu-s ládát, és láttam, hogy eltűnés esete foroghat fenn. MikiCache-val egyeztettem a ládafelkeresést, és felajánlottam a láda pótlását. A tőle kapott "keresd meg alaposan" intés megfogadása után sajnos nem találtam meg a ládát, így azt az eredeti jelszóval ellátva pótoltam. (A képeket nézegetve jó helyen keresgéltem.)
Más rejteket keresve a vártól egy kicsit messzebb, az eredeti helytől kb. 30 méterre, az ösvény mellett rögtön egy nyugati mélyedésben egy széles lapos, elég nehéz kő alatt találtam megfelelő rejteket, mely akár télen is csúszásveszély nélkül kereshető.
A várfal mellet kokárdával díszített fát, a rejtés mellett kiégett mécseseket, öngyújtókat találtam. A keresés idején is elég nagy volt a jövés-menés, ezért döntöttem úgy, hogy fenn, de a vártól kissé távolabb keresek rejteket.
Szélesség N 46° 33,316'
Hosszúság E 26° 6,518'
Magasság: 715 m
A keresztet pótolták a betonbunker tetejéről, igaz csak fenyőgallyakból. A várból lefelé jövet láttam, hogy lógós zsaruk asszisztálása mellett rejtettem. Nahát!
Sajnos a láda a megadott koordinátákon nem lett meg, de helyette találtam egy levelet amelyet két csalodott játékos írt a láda tolvajának. Osztom velük a véleményemet, a levelet a helyén hagytam.
A Gyimes panorámája lenyűgöző volt.
Pár fényképpel tudm tanúsítani, hogy itt jártam.
Gyönyörű és nagyon izgalmas utunk volt a Gyimeseken át, szakadó hóesésben a magyar határig. Mire odaértünk teljesen be is sötétedett. Nagyfiammal ketten kb 10 méterre megközelítettük a ládát, de annyira csúszott minden, hogy nem mertünk tovább reszkírozni, amit tudunk átkutattunk, és aztán szégyenszemre sarkon fordultunk... Felemelő érzés volt, hogy 800 km autózás után még mindig az egykori Magyarország területén járunk, ugyanakkor borzasztó volt, hogy a végén az a 10 méter hiányzott... Ha lehet, azért a képek alapján kérem a megtalálás elfogadását! Nagyon jó volt itt járni, köszönöm a rejtést!
A láda új helyét nagyon hamar megtaláltuk.
A környéket már hó fedi, az alsó lőállás tetejéről eltűnt a vaskereszt.
Köszönjük a mindenre kiterjedő és tanulságos ládaismertetőt!
Csíkszeredai látogatás 1.
Először a régi láda helyén hagyott papírt találtuk meg!
Meg is ijedtünk, h ezt is ellopta az a "gaz" ember, de
tovább keresve meglett a cache is!
A láda hűlt helye hamar meglett, de csak egy gondosan összehajtogatott üzenetet találtunk a ládatolvajtól... :(
Szerencsére volt nálunk még mentőfelszerelés, így a rejtővel egyeztetve pótoltuk a dobozt egy új helyen, talán itt nem találja meg ez a *****
Kár, hogy a várból nem sok maradt...
Februar vegen, GPS nelkul es zuhogo esoben jartam mar itt, de sajnos nem sok sikerrel. Most viszont konnyeden meglett a lada. Valoban jo vedett helyen van elrejtve, mert a rengeteg turistatol nyugodtan lehet keresgelni es vegul logolni.
Egyhetes erdélyi kalandozásunk végállomása. A saját butaságunk miatt ezt az egy ládát tudtuk levadászni, amit nagyon sajnálok, de járunk mi még erre eleget... :-) A környék nagyon tetszett, nehéz megemészteni, hogy itt kezdődött Magyarország...
Ide is eljutottunk. A történelmi Magyarország határa. A Gyimes csodaszép. Aki eljön Erdélybe, és a Gyimeseket kihagyja, az olyen, mintha nem is járt volna Erdélyben. Egyszóval gyönyörű. Jó rejtés.
jo rejtes, nem feltuno helyen. erdemes az osvenyen felmenni a kozelben levo hatarkoig, mert annak kozelebol szep a kilatas a folyovolgyre. Amugy a szomszedos Palankan epp madarinfluenza tombol...:)
Sokszor jártunk már itt, az ezer éves határon. Most Sebő Ödön könyvével a hónom alatt jöttünk. Persze nagy tömeg volt, ilyenkor a búcsú körül tán az egész évi látogatók fele ekkor jár erre, 4 nap alatt. De a rejtek annyira jó, hogy nyugodtan, takarásban hallgathattuk logolás közben az idegenvezetést. :)) A ládika jól be volt ázva, a tűző napon megszárítottuk és kitisztítottuk.
Egyszer be kellene mérni a határköveket is... Talán legközelebb.
Megtaláltuk.
Iskolánkkal a miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskolával és a gyerekeinkkel voltunk itt egy kirándulás keretében.
Egy szép erdélyi körúton voltunk.
Ez az első geoláda, ami a saját nevemen szerepel!
Eddig a Kós DSK és az Ernye bán Cserkészcsapat nevében gyűjtögettem, de most úgy gondoltam, nyitok önállóan is egy lapot...
Ezzel az ezeréves határon található illusztris ládával kezdem az önálló gyűjtögetést.
A Miskolc-diósgyőri 799. sz. Ernye bán Cserkészcsapat nevében a ládát megtalálta:
Molnár Péter csapatparancsnok
A munkahelyemmel (Kós Károly Építőipari Szakközépiskola, Miskolc) jártam ezen a csodálatos helyen.
A rossz idő, a behavazott és csúszós lépcső miatt csak egy kollégámmal jöttem fel a várba.
Fantasztikus érzés volt itt járni az ezeréves határon és fájó érzés látni, hogy a trianoni békediktátum mit vett el tőlünk...
A miskolci Kós Károly Építőiprai Szakközépiskola megszerezte ezt a ládát is!
Március 15-re jöttünk Székelyudvarhelyre, ahol részt vettünk a Székely Nemzeti Tanács által szervezett székely nagygyűlésen. Fantasztikus éléményben volt részünk,amikor a tömeg kinyilvánította, hogy autonómiát követel Székelyföldnek...
Az ünnep utáni két napon kirándultunk. Így jutottunk el ide, az ezeréves határra, de jártunk a Békés-szorosban is.
Hétvégi öt célpontos ládánk első állomása. Ezeregy éve jártam itt, ideje volt újra felekeresni. Amúgy meg gyakran látom, mert a turisták által behozott előhívandó képek gyakori szereplője a helyszín.
Eszterke vállalta a láda előkerítését, nem is vacakolt vele sokáig. Mire a logolást befejeztük, megjelent a színen egy csapat kisiskolás, akik éppen hittanóra utáni sétájukat ejtették a helyszínen. Nem maradt más lehetőség, ládát be a hónom alá és megmásztuk velük a "csúcsot". A határkövet is érintettük, sőt, mintegy elő pajzsként védelembe is vették a fiatalok (igaz, csak egy fénykép időtartamáig). Szomorú volt látni, hogy valami őrült elme 4-5 fenyőfát is kidöntött az ösvényre, ezzel akadályozva a magyar zarádokokat. A csúcson lévő nagy fenyő is áldozatul esett ennek a vadista szandállnak.
Következő állomás: Sólyomkő
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Erdélyi kirándulásom második és egyben utolsó megtalált ládája!
Remélem később a többit is meg tudom majd keresni.
Egy busznyi emberrel jártuk be Erdélyt, több láda közelében is elbuszoztunk és fájó szívvel néztem a GPS képrnyőjén az először csökkenő, majd növekvő távolságot. :o(
Volt, ahol 400 m-nél is kevesebbet mutatott a műszer!
Életemben először jártam Erdélyben, bár nagyon régóta vágyódtam ide.
Ezután az út után méginkább vágyódni fogok!
Általában kis falvakban, magánházaknál szálltunk meg, és nagyon megfogott az erdélyi Magyarok kedvessége, vendégszeretete és Magyarsága!
Sokkal erősebben él bennük a magyarság-tudat, mint bennünk itthoniakban.
A ládikát könnyen megtaláltam, ezalatt a csoportunk a vár maradványai között halgatta vezetőnk szavait.
Sajnos már ebben a ládában is találtam szemetet: egy elhasznált Bp-i BKV jegyet! :o(
Ki is akartam venni belőle, de a csoportunk elindult lefelé és azt hiszem, sietségemben benne hagytam a ládában (legalábbis később nem talaltam a zsebemben).
Eljöttünk ide is, "kultikus oltár", szétnéztünk, és elmerengtünk rajta, hogy azért nem olyan nagy baj, hogy a nyugati részén lakunk. A Gyimes az egy extra hely, aki még nem volt, az menjen.
A Gyilkos-tótól a csodálatos Békás szoroson keresztül jöttünk ide. Igazi kis drive-in, de nagyon értékes. Csak néhány lépcsófok és fenn is van az ember a valamikori várban. Tetszettek az ötletes lőállások. Még kilátás is van. Innen kb. 20 km-re van a régi határkő, amit a románoknak nem sikerült megsemmisíteniük: A Vas. Jó lenne egyszer megnézni...
könnyen meglett. segítettünk a kéregetőkön is. meglepett a sok magyar szimbólum ilyen távol a jelenlegi határtól.
ide a gyilkos-tótól jöttünk a békás-szoroson át, majd átvágtunk a gerincen. jól jött a technika és a tavalyi track. így nem kellett keresgélni az utat.
innen a gyimesi szoroson át indultunk tovább csíksomlyóra.
Születésnapomon kerestük meg a ládát, könnyen megtalálható, ... már persze, ha elautóztál 600 - 800 km-t a Gyimesi-szorosig. Kellemes környék, csodaszép táj, meg persze lehet elmerengeni a miérteken.
A búcsúra jöttünk, Gyimesfelsőlokon aludtunk de előtte még belefért egy kis ládázás...
Viri is társult hozzám, teccett neki is...:-))
Viri 543, vacakos
Hová is menjek szilveszterezni? Hmmm... Ezen nem kellett sokat gondolkodni :) Persze, hogy a 4 legtávolabbi ládához :)
Megint Nagyváradon, a vonaton találkoztam Biával, de most egészen Csíkcsicsóig mentünk ahol egy jó óra várakozás után átszálltunk a Gyimes felé menű személyre. Rendkívül különös jelenséget figyeltünk meg: nem késett a vonat! Még mindig nem tértem magamhoz :)
Tehát 8:37-re megérkeztünk az állomásra, ahonnan 2km-es reggeli séta következett. Kicsit álmosak voltunk, nem nagyon lehet aludni a vonaton (és nem is tanácsos!), de azért a hidegtől mégis magunkhoz tértünk...
Az idő szépnek igérkezett, hó meg szinte nem is volt. Nem erre számítottam. A ládához vezető lépcsőn bezzeg még jég is volt... :)
A láda gyorsan meglett. Ez volt az eddigi megtalált ládáim közül a második legtávolabbi.
Nézelődtünk kicsit, majd továbbálltunk, mert a vonatot el kellett érnünk. Természetesen, ez már késett jó 20 percet :)))
Amikor a lenti "egyéb" logot bejegyeztem, még nem is reméltem, hogy ilyen hamar eljutok ide újra.
Forgatni jöttek jóbarátok, én pedig bekéredzkedtem hozzájuk.
Gyimesfelsőlokon laktunk Berszán Lajos atya iskolájában, az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus gimnáziumban (N46° 31,752' E25° 57,663'). Szívesen ad szállást mindenkinek, ha van hely a kollégiumban (lásd még itt).
Többször ebédeltünk a Csángó Panzióban, Hidegségpatakán (N46° 36,024' E25° 58,651'), Felsőlok felől a sorompó után a kövesúton balra. Tudom ajánlani a puliszkát és a pacallevest. Lehet forintban is fizetni, egy ebéd (leves, hús, sör) kb. ezer forint.
A várnál legalább 25 fok volt és tűzött a nap. A rejtés nagyon jó, de Palánkáról eléggé látszik, remélem nem figyelik ki. A forgalom közepes volt, innen indul a túraút Magyarcsügés felé a gerincen, a régi határon.
A Madarasi-Hargitáról autóztunk át ide, bár nem sokkal a ládarejtés elött jártunk itt családi kirándulás keretein belül. Akkor rendesen körülnéztünk, így most csak a láda megszerzése volt a fő cél. Virit ismét lenyűgözte a környezet...
Geo Skaccal kerestük fel a várat, biztosan nagyon szép de olyan szakadó esőben sikerült megérkeznünk, hogy bőrigáztunk.
Fent a várban kb. a dobozkánál ücsörögtem, hogy ne ázzak szét amikor tőlem 1,5 méterre becsapott a villám, de áthúzott a fára is amire én támaszkodtam, ezáltal megrázott a vizes fatörzs, úgy ,hogy majd ottmaradtam. Megnyugtatok mindenkit megmaradtam. Aki odakészül az vigyen esőkabátot mert 10 percenként változik az időjárás.
Mi csak azért mentünk ki, Geoskaccal, hogy a 1045, és a 1047. es ládák szüzességét mi vehessük el. Az út oda-vissza egy kis Korondi kitérővel 1850 km. (Budapesti rajttal). A tiszta autózási útidő 20.óra és 45 perc. A teljes idő a rajttól az érkezésig 43 óra 30. perc.
Érdemes mert szép, de ettől több időt kell rá szánni. Többet majd Geoskac ír róla végül is ő a szüzesség elvevője.
Bár nincs túl közel (talán a legkeletibb láda?), de Borisszal úgy döntöttünk, hogy felkeressük. Egész úton kellemes napsütötte őszi időben haladtunk. Csak az a fél óra, amit fenn töltöttünk a várban, az különbözött egy kicsit. Szakadt az eső.
Az őrháztól egy kis lépcsőmászás a várhegyre, de a látvány mindenkit kárpótól egy-két izzadságcseppért. Igaz, a vár eredeti formája már nehezen felismerhető, csak némi rom maradt ránk. Az egyik nyílás fölött találtunk egy kis fonott koszorút (képen), de nem tudtunk rájönni, hogy ki és míért helyezte el.
Sajnos még nem jártam itt. (habár a leírás és az eddigi kedvcsináló bejegyzések erősen ösztönöznek....)
A leírásban említett soproni emlékmű fényképével tudok hozzájárulni a "virtuális útikönyvhöz"
Idén áprilisban voltam először erre, s hogy milyen a sors, szegény Sebő Dönci bácsi pont előző este halt meg. Másnap hajnalban felkeltem és Szépvízről felautóztam a Rákóczi-várig, kicsit emlékezni rá.
Az említett könyvből pedig feltettem egy-két részletet ide: www.rejtelmek.hu
Mivel minden évben eljárunk ide, Gyimesbükkre és minden évben fel is megyünk a Rákóczi-várhoz és idén is eltöltöttünk ott egy hetet, gondoltuk, teszünk ide egy egyéb logot. Kedvcsinálót a Gyimesekhez.
Elfogult lehetek, de ez a völgy szerintem a világ közepe. Ennél nyugodtabb, harmonikusabb együttélését embernek és természetnek sehol nem tapasztalni. Ahogy az ember letekint egy "patakára" (patakvölgy mentén húzódó településnyúlványra), a faházakra, pajtákra, rövidre kaszált meredek lejtőkre, az az érzése támad, hogy a házak és az emberek öröktől fogva ott vannak. Egybenőttek a havasokkal, patakokkal. Itt van példának a települések elnevezése: van egy hegycsúcs, úgy hívják, Bükkhavas. Erről folyik le a Bükkhavas-patak és a falurészt, ami a patak mentén kúszik fel a hegyek közé, Bükkhavaspatakának nevezik. S így tovább, havasról-havasra, patakáról-patakára. Áldomáspataka, Antalokpataka, Setétpataka, Barackospataka....
Gyimes a földi paradicsom. Jómagam úgy tizenöt éve voltam itt először és rögtön az első alkalom óta honvágyam van ide. Volt, hogy heteket töltöttem itt nyaranta, mikor szénacsinálás ideje van és a csángók naphosszat a "havasban" kaszálnak, forgatnak, kazlat raknak, szekeret púposra halmoznak vagy lóval vontatják a völgybe ("legravitálják") a lánccal átkötözött szénaboglyát. Ilyenkor jövünk minden évben segíteni fogadott nagyszüleinknek, Néma János bácsinak és feleségének, Juliska néninek. Reggelire szalonnát, kenyeret, házisajtot kapunk és pálinkát, aztán vállra kapjuk a fagereblyét és a villát és irány a hegy. Ebédre puliszkát és hűvös kútvizet küld utánunk Juliska. Este aztán, hogy bekerült a széna, az állatok ellátva, pálinkázás közben előkerülnek a régi históriák, mókás történetek, s ha jó kedvük van, még táncra is perdülnek az öregek. Furcsa, a mi fülünknek szokatlan ritmusú a zene és a tánc, ősinek tűnik az egy fából faragott zeneszerszám, a gardon, aminek húrját egyik kézzel csípik, másikkal egy fapálcával ütik. Mire leszállnak a párák völgybe, mi is behúzódunk a pajtába, a tavalyi szénába aludni. Alattunk egyet-egyet dobbant a ló, megszólal a tehén csengője, így alszunk el...
De ha csak egy hétre, néhány napra jövünk is, kisimul itt mindenki. Hallgatjuk az öregek történeteit: a román időről és a magyar időről (mikor Erdély visszatért), Sebő Ödönről, aki a 32-eseknél szolgált és könyvet is írt a Gyimesi-szorosnál zajlott küzdelmekről, a "Cseu-időről", mikor nehéz volt magyarnak lenni. Meg persze gazdaságról, elvett erdőről, kaszálóról, medvékről, lovakról, emberekről. Többet tanulhatsz itt ökológiáról és fenntarthatóságról, mint 10 egyetemi év alatt, többet hazaszeretetről, mint 100 könyvet elolvasva, ezer beszédet meghallgatva. Mást fog jelenteni a Rákóczi-vár néhány kőhalomnál, eltolt határnál, történelmi eseményeknél...
Ez tényleg paradicsom. Mégpedig sérülékeny. Aki nem akarja, hogy számára elvesszen, jöjjön ide, nézze és hallgassa meg. Érdemes. Sőt, ennél érdemesebbet el sem tudok képzelni.