1.: N45°38,467 E25°35,248
Falba vésett szöveg utáni monogram 2 betű
2.: N45°38,356 E25°35,332
A szobor talapzatán lévő név első három betűje.
3.: N45°38,053 E25°35,578
"Titi" alatti név
Ez egy örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
Kedves Keresők!
Két, hegycsúcsra telepített erdélyi ládánk után ezúttal egy háromállomásos városi sétára invitálunk Benneteket Erdélybe. Rendhagyó sétára - hisz részben lebegve teheted meg -, egy rendhagyó városba. Egy városba, amelynek minden utcájába benéznek a havasok. Egy városba, melyben évszázadokon keresztül békésen élt együtt magyar, szász és román. Egy városba, amelyet bár óriássá duzzasztott a szocialista iparosítás, mégis megőrizte történelmi levegőjét, és ahol a lakótelepekre még bejárnak a havasból a medvék a szemét között kurkászni. Brassóba szól a meghívótok.
Nem célunk, hisz lehetetlen is volna, Brassó minden szépségét és érdekességét bemutatni ezzel a multiládával. Három célpontot választottunk ki: egy kötelezőt, egy kevéssé ismertet és egyet, mely különös látószögből enged rátekintést a városra. Nagyon reméljük, hogy e három pont meglátogatása után kedvet kapsz majd a város nevezetes és rejtett szépségeinek felfedezéséhez, és a környező vadregényes hegycsúcsok meghódításához.
Sétánkat kezdjük a Belvárosban!
Hallottad már azt a mondást, hogy "nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz"? Tudod kitől származik? A brassói Johannes Honterustól, az erdélyi reformáció jeles alakjától, akire e gyerekbarát iskolafelfogása miatt bizony ferde szemmel néztek akkoriban a nagy professzorok. Iskolát és ebben könyvtárat alapított (mai napig megvan mindkettő). Hírnevét az 1539-ben alapított nyomdája alapozta meg. Legnagyobb hatású munkája a reformációról szóló Reformationsbüchlein, amelyben lefektette az evangélikus hitvallás alapjait és amelynek nagy szerepe volt abban, hogy Brassó lakossága, illetve az erdélyi szászság áttért az evangélikus hitre. Korabeli emlékírók szerint az első magyar iskola létesítését még Honterus rendelte el, 1547-ben.
Keressük hát meg, hol áll a diákbarát pedagógus szobra, hol áll az iskola bejárata fölött a felirat: "Non Scholae Sed Vitae". Ha követed a GPS-en az 1. ponthoz N 45° 38,467' E 25° 35,248' 597 m [GCBras-1] mutató nyilacskát, a keskeny utcák közül hirtelen egy méltóságteljes óriás magasodik föléd: A Fekete Templom. Az 1477-ben felhúzott nagytemplom, a gótikus építészet eme legkeletibb alkotása 1698-ban leégett, közismert nevét ekkor megfeketedett falairól kapta. Legendás keleti szőnyeg-gyűjteményén kívül ismét megcsodálhatók a késő gótika e legjelentősebb alkotásának kecses kőcsipkéi, német kőfaragók a közelmúltban fejezték be a templom restaurálását. Ennek során sok szobrot, kőcsipkét újra ki kellett faragni, mert a savas eső egészen szétmarta azokat. Ha megtaláltuk a bölcs Honterus szobrát és a régi gimnázium épületét (melynek jeles diákjai voltak Károli Gáspár és Bakfark Bálint), kerüljünk egyet az égbetörő csúcsívek körül és kutassuk fel az első jelszórészletet. A főbejárattól balra indulva keresd a templom falának köveibe vésett szöveget. Az itt található monogram betűit (2db) jegyezd fel: ez az első részlet.
A 2. koordináta N 45° 38,356' E 25° 35,332' 596 m [GCBras-2] a Cérna utcához vezet. Mókás neve persze nem lett volna elegendő, hogy ezt az utcát kívánjuk megmutatni Nektek. De itt a név tényleg kötelez: a cérna utca ugyanis tényleg cérnavékony. Európa legkeskenyebb utcájának mondják, még a legszélesebb részén is eléred egyszerre mindkét oldalát kinyújtott karral. Mint Brassó belvárosában minden utcát, a Cérnát is csupa hangulatos régi ház övezi. Kevés ilyen gyönyörű épen megmaradt régi városmagot találni a világon.
Ha már eluntátok az oda-vissza mászkálást a Cérnácskán, ideje felkerekedni a 3. pont N 45° 38,053' E 25° 35,578' 953 m [GCBras-3] megkeresésére. Ezt mindenképpen nappal érdemes megtenni, hiszen a célpont a belváros fölé magasodó Cenk-hegy, a cél pedig a kilátás. A Cenkre feljuthatsz gyalog vagy felvonóval. Nem lustaságból, de az utóbbit nagyon ajánljuk. Az ára barátságos (párszáz forint), az élmény pedig, ahogy kicsivé zsugorodik alattad a város és kitágul a panoráma a környező hegyekre, felejthetetlen. Odafenn aztán lesz idő és hely a hosszas bámészkodásra.
A felvonó megállójától jobbra induló ösvényen az elpusztult brassói magyar emlékek egyikéhez, az Árpád-szoborhoz kalauzol a 3. koordináta. A közhiedelemmel ellentétben, a cenk-tetői "Árpád-szobor" nem a honfoglalók vezérét örökítette meg, hanem egy honfoglalás-kori közvitézt. A harcos balját egy pajzson nyugtatta, melyen Magyarország címerét munkálta meg a művész, jobbjában leeresztve egy kardot markolt. A talapzaton ez állt: 896-1896. A szobor nem azért került a Cenk-tetőre, mintha Árpád hadai erre is jártak volna, hanem, hogy jelölje az ország legdélkeletibb pontját. Hasonló emlékműveket avattak egyébként a millennium évében Dévényben (az ország észak-nyugati határszélén), Zimonyban (a szerb határ közelében), Munkácson, Pannonhalmán s a Csepel-szigeten. Az emlékmű szoboralakját 1913-ban egy szélvihar döntötte le, talapzatát az impériumváltást követően semmisítették meg. A szobor megmentett bronzfejét jelenleg a brassói evangélikus egyház őrzi. Az egykori szobor megmaradt alapzatán, a mellvéd egyik oldalán négy keresztnév áll keretben. A Titi alatti név a jelszó harmadik része.
A szobor egykori helye alatt kilátóteraszt találunk. Mögötte természetes barlang nyílik, melyben egykor vendéglő működött. Itt aztán lábaid előtt fekszik Barcaság központja, az átjáróház Havasalföld és Erdély között, a szászság elhagyott városa, az erdélyi művelődéstörténet egyik fővárosa: Brassó, Kronstadt, Brasov.
A magyar királyok által rendre és következetesen megerősített kiváltságok következtében Brassó Erdély leggazdagabb kereskedővárosa, ugyanakkor a helyi mesterembereknek köszönhetően az egyik legfejlettebb kézműiparral rendelkező központja volt. A szabad kereskedelem oltalma alatt jelentős jövedelme és virágzó kapcsolatai voltak a városnak. A havasalföldi vagy moldvai vajdák éppúgy a kedvében jártak a brassói tanácsnak, mint az erdélyi fejedelmek. Gazdag kereskedelmi és kézműipari tevékenysége esélyt jelentett a közművelődési intézmények fejlődésének: a reformáció utáni időktől folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája.
Története a XIII. század elejéig nyúlik vissza, amikor a német lovagokkal érkezett német telepesek megalapították Brassót, Bertalant és Coronát (utóbbit a mai Fekete templom körül). Corona egy szűk völgybe, földművelésre teljesen alkalmatlan helyre épült, így ez a település kezdettől városi jellegű lehetett, iparosok és kereskedők lakhatták. Bertalan és Óbrassó lakói ezzel szemben főleg földművelők voltak. Az utóbbi kis településből és környékéből nőtt ki idővel Brassó magyarok lakta városnegyede, a Bolonya (Blumana, Blumenau). A Coronától délre jött létre a zömmel románok - kereskedők és fuvarosok - lakta Bolgárszeg (Scheii Brasovului, Obere Vorstadt), különálló település, mely máig megőrizte sajátosságát: kör alakú főterén van a templom, s ide torkollnak minden irányból a szűk, kanyargós utcák, mint bármelyik hegyvidéki településen Erdélyben. Észak felé pedig összefüggő városnegyeddé lett a szász földművelők lakta Óbrassó (Brasovvechi, Altstadt).
Az így kialakult várost - a Belvárost és három külvárosát - a szászok a központi Corona nevéről Kronstadtnak kezdték nevezni, a magyarok és románok pedig; alighanem azért, mert a kezdeti időkben az egész Barcaság közigazgatási központja egy Szent Márton-hegyi (tehát óbrassói) épületben volt, Brassónak (Brasov).
A Cenkről letekintve balról jobbra látjuk az egykori Bolgárszeget, Coronát és Óbrassót.
Az utóbbi évszázad politikai változásai gyökeresen megváltoztatták a háromnemzetiségű Brassó népességi viszonyait is. Míg a XX. század elején a 40 ezres lélekszámú városban a három nemzetiség (a magyar, a szász és a román) részaránya egyaránt harminc százalék körül mozgott, a XXI. század elejére a 350 ezres nagyvárosból a szászok csaknem teljesen eltűntek (kivándoroltak Németországba), a magyarok 24 ezerre csappant létszámukkal pedig a lakosság már-már elenyésző töredékét alkotják.
A Cenkről remek kilátás nyílik nemcsak a városra, de a környező hegyekre: a Keresztényhavasra, a Schuler-ra, a Nagy-Kő-havasra. Csupa csalogató túracélpont. Ne nagyon állj ellen a hívogató csúcsoknak, egynapos túrával elérhető mindegyikük és nem fogod megbánni, hogy nekiindultál.
Jó városnézést, szép kirándulóidőt kívánunk:
Mudman és Barbárka
Ládatörténet:
2019. június 3. A láda régóta beteg, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ma városnézés volt a program. Délelőtt Sepsiszentgyörgy, délután Brassó.
Brassóban a kellemesnél kicsit nagyobb tömeggel. Igaz a Fő téri AIDA koncert is vonzotta az embereket. Közel 50 évvel ezelőtt jártam itt, azóta sok régi épületet rendbe tettek.
A Cérna utcában annak idején biztos nem jártam. Tetszett.
Kár, hogy nincs gazdája a rejtésnek. Biztos lehetne jobbítani és talán a város más látnivalóit is be lehetne mutatni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Nem kérdés hogy Brassó szép város, de itt is hatalmas tömeggel találkoztunk, mivel éppen valami fesztivál volt. Már a parkolás is fél óra volt, a felvonóra szerintem még többet vártunk, ráadásul a zene is dübörgött rendesen. Ilyen tömegben ez most nem volt élvezet.
Unokatestvérem ketesztelőjére látogattunk Rodricával Csíkba haza, az viszont majd csak szombaton lesz, ezért a jó időt kihasználva ellátogattunk Brassóba városnézni. A lábunkat lejártuk és egy jó nyári zuhé is elkapott, viszont abszolút megérte. Megtaláltam, köszi a rejtést! :) [Geoládák v3.12.10]
Brassói városnézésünk során TomiHUN-nal kicsit eláztunk, kicsit megpirultunk, volt itt minden, miközben bejártuk a várost, de!...Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben otthonról. A város maga nagyon tetszett, bár a felvonó már ötkor bezár. Hangulatos utcák, terek, szép épületek. Felmásztunk a fehér toronyba a rengeteg lépcsőn , szépek voltak a havas hegyek a távolban. [Geoládák v3.12.7]
Megvan, köszi!
Erdélybe jöttünk a családhoz, ekkor ütött szöget a fejemben, hogy miért is ne gyógyítanám meg ezt a ládát, úgyis jövünk Brassóba. Hétfőn fel is kerekedtünk unokatestvéremmel, Robival. Az első pontot megtaláltuk könnyedén, olvasható módon van a falba vésve. Itt tehát nem volt szükséges a pótlás, a második pontnál viszont már annál inkább. A hangulatos, szűk utcán többször végigsétáltunk, de nem jött az ihlet, mi lenne az ideális jelszóhordozó. Továbbálltunk, hogy felkabinozzunk a Cenkre, de hétfő lévén, a kabin karbantartás miatt nem járt. Így hirtelen előkaptuk a már elvetett ötletünk, és egy gyors mekizés után elvonatoztunk Sinaiára, dolgunkvégezetlenül.
Pénteken az egész családdal jöttünk már be Brassóba, és egyből a kabinnál kezdtünk. Kb. fél óra várakozás után be is szállhattunk, fent a betűknél fotózkodtunk, majd felmentünk a harmadik ponthoz. A logokkal ellentétben ezt is megtaláltuk, nincs legraffitizve, kis nézelődés után meglelhető, és vésett felirat lévén sokkal időtállóbb, mint egy lötyögő információs tábla felirata, így ezt a pontot se cseréltük. A fotózáshoz még annyi, hogy nem érdemes a BRASOV feliratnál tolongani, innen fentről többet is lehet látni, és kevesebben is vannak :)
Lekabinoztunk, majd ismét a Cérna utca került a középpontba, végigjártuk ismét többször, végül a Cenk felőli végén a szobor talapzatát választottuk ideális jelszóhordozónak.
Ezután a Fekete templomba is bementünk, megéri! Az impozáns templomba a belépő néhány lej, fotózni szabad, mindenhol vannak magyar feliratok, érdemes eltölteni bent egy fél órát.
Hazafelé még végigsétáltunk a főutcán, majd hazamentünk Sepsiszentgyörgyre.
Összességében nekem ez egy nagyon emlékezetes láda lesz, egyrészt mert Brassó egy gyönyörű város, és nagyon rég jártam itt utoljára; másrészről mert jó érzés volt egy régóta beteg láda ismételten kereshetővé tétele :)
Most nézegettem a 2014-es képeket és ekkor vettem észre, hogy ezt a multit elfelejtettem bejelenteni. Mi akkor elég nehezen találtuk meg a jelszórészeket. Fent a hegyen meg sietni kellet, hogy ne esteledjen ránk mert a helyiek mondták, hogy sötétedés után medvék szoktak erre lenni. Szerencsére az utolsó libegővel még leértünk.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
Köszönöm. Segítségül másoknak.
Az 1. pont kis keresés után meg is lett (templom oldalsó falán - szembeállva a baloldalt értve ezalatt - kis emléktábla féle egymásra döntött két betűje a monogram, . A 2. pont tábláját leszerelték, de a felső kijáratnál lévő XX. századi évszamos kis tábla 1., 2., 4. számjegyét összeadva is meghatározható az érték. Az utolsó pont pedig egy négybetűs női név.
Nagyon szép város Brassó. A temlpomba 10 lej a felnőtt belépő (fotózni tilos), a Takácsok tornya 7 lej. A fekete és fehér torony zárva, de a kilátás miatt érdemes felmenni.
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
Október 4-8 között Brassóban töltöttem el az időt. Egy vasúti kocsit kísértem Romániába, utasokkal Marosvásárhelyig, onnan üresen Brassóig hoztak el a CFR-esek. Az oda-és visszaút közötti szabadidőmet Brassóban. Bukarestben, és Sinaia hegycsúcsainál töltöttem.
A láda:
A megtalálás élményét Strombus nagyjából összefoglalja. Nem okozott meglepetést a láda, előre olvastam a logját. Ennek ellenére a Brassói 3 napos szabadidőm során felkerestem a pontjait, már csak azért is, mert a felvonó (Telecabina) és a Brasov felirat érdekelt.
A Felvonóhoz könnyű odajutni, kellemes kis erdős rész veszi körül. Az utazás rövid, de a kilátás megéri. Az út végén angolul útbaigazított minket a kabin kezelőszemélyzete. A Brasov feliratot csak hátulról lehet megnézni, illetve egy pici kiszögellésen oldalról, de ott rengetegen voltak... A felirattól nincs messze a csúcs, ahol szintén nem kevés ember volt. Itt próbáltam megkeresni a szükséges keresztnevet. Azonban a feliratok harmadát a természet, másik harmadát a pihenő emberek foglalták el. A harmadik harmad grafittis volt. Kb lehetetlen küldetés volt megkeresni, de azért küzdöttem.
A kis utcácska valóban érdekes, egy olyan pont ahová GC nélkül nem jöttem volna el. Magam sem tudom, mit kellett volna leolvasni, de az előre jelzett kudarc miatt már nem is erőlködtem annyira.
A templomnál találtam egy feliratot, de az nem véset volt. Amúgy a templom melletti rész éppen munkaterület.
Tényleg elég vegyes ez a láda így, inkább feledhető emlék. Nem mondom, hogy szüntessük meg, de talán egy felújítás ráférne.
A XXVII., Feketehalmon rendezett EKE Vándortábor második túranapján kicsit lazábbra vettük a figurát és buszos, honismereti túrán vettünk részt Brassóban.
Egyáltalán nem bántuk meg, hogy ezen a napon nem húztunk bakancsot - ehhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a túravezetőink jobban ismerték a várost, mint a saját tenyerüket.
Sok magyar vonatkozású helyet felkerestünk, Telecabina-val felmentünk a Cenkre, ahonnan gyönyörű látvány tárult elénk a városra, megnéztük az óvárost, a Fekete templomot és az Árpád szobor fejét a magyar evangélikus egyház brassói központi hivatalának udvarában is megtekinthettük, csodás élményekkel gazdagodtunk, de vissza kell még térjünk ide, mert a Cérna utcán nem volt időnk végigmenni :D
Köszönjük a rejtést!
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (137 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 45° 38,467' E 25° 35,248' 597 m [GCBras-1]
N 45° 38,358' E 25° 35,613' [GCBras+sorozo]
N 45° 38,638' E 25° 35,816' [GCBras+etterem]
N 45° 38,342' E 25° 35,565' [GCBras+ivokut]
N 45° 38,585' E 25° 37,902' [GCBras+piac]
N 45° 38,829' E 25° 35,806' [GCBras+temeto]
