Elhelyezés időpontja: 2006.04.16 00:00
Megjelenés időpontja: 2006.04.22 21:00
Utolsó lényeges változás: 2022.08.24 17:04
Utolsó változás: 2022.09.11 08:54
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Panka, Ági, Tamás, Szabolcs
Ládagazda: daikini Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Megtalálások száma: 249 + 3 sikertelen + 11 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Ez egy örökbefogadható geoláda. Sajnos már 9 hónapja beteg, és a szabályaink szerint - négy hónapon túli betegállomány után és a javulás látható jele nélkül - ÖRÖKBE FOGADHATÓ. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
(a leírás szövegét módosítottam: halaszkiraly, 2020.12.28)
2017.08.13-án JPPJ kicserélte és biztonságosabb helyre rejtette az új ládát.
köszönöm
Kis segítség: felfelé menetben a jobb oldalon (ez folyásirányban a patak BAL partja, tehát át kell menni a patakon) fel kell menni kb 20m-t, itt egy nagyobb szikla tetején mélyedésben kővel takarva van a láda.
FIGYELEM!
Ha nincs ideiglenes korlátozás lavinaveszély miatt, akkor a turistaút a vízesésig télen nyáron látogatható. Innen továbbmenni, november 1-je és június 6-a között TILOS!
Az út további szakaszát télen lezárják. A nyári idényben viszont érdemes továbbmenni, és a gerinc túloldalán vissza lehet jutni a tóig, vagy ha működik a sífelvonó, azzal visszaereszkedni.
A Csorbatótól a sárga jelzésen a Mlinica-völgyön keresztül (Mlynická dolina) fel a hágóra, majd le a Furkota-völgyön (Furkotska dolina) a kiindulópontig. Télen (november elsejétől június hatodikáig) csak a Fátyol-vízesésig (Vodopád Skok) járható, a vízesés fölött nyáron is csak egy irányban.
Amikor a ládát április közepén rejtettük, még másfél méteres volt a hó, amely valószínüleg nyáron sem olvad el teljesen, készüljetek meleg ruhával, akkor is ha a tónál nagy a hőség.
Fontos, hogy az időjárásról, és az ideiglenes korlátozásokról előre érdeklődjetek, senkit ne érjen meglepetés.
A legmagasabban fekvő üdülő- és gyógytelepülés a Magas-Tátrában, az azonos nevű tó D-i partján.
1872-ben a Csorbai-tó D-i partján Szentiványi Jozsef földbirtokos egy vadászházat építtetett, ez lett a későbbi turistaközpont - Csorbató - magja.
A Magyarországi Kárpátegyesület 1875-ben egy turistaszálló építését szorgalmazta, ezt rövidesen további szállodák, éttermek, fürdő és néhány villa megépítése követte. 1895-ben kapta meg a fürdőtelepülés címet. A történelmi Magyarország alatt épült utolsó szálloda az 1906-ban épült Nagyszálló volt (a főépület mai neve Kriván, a K-i szárny mai neve Hviezdoslav).
1876-ban kocsiúttal kötötték össze Tátracsorbát Csorbatóval, az utat 1921-ben autóúttá szélesítették ki. 1896-ban az említett úttal nagyjából párhuzamosan megépítették a fogaskerekűt, amelyet 1933-ban autóbuszokkal helyettesítettek. 1911-ben épült ki a villamosvasút Csorbató és Ótátrafüred között.
A II. világháború után a szállodákat asztmát gyógyító intézeteké alakították át. Az 1970-es sívilágbajnokság előtt megépítették a hiányzó szállodákat és éttermeket. Egyidőben felújították és megépítették a közlekedés új épületeit is, beleértve a fogaskerekű újáépítését is, új telekommunikációs épületet, üzleteket és szolgáltatóházat valamint a Malom-pataki-völgy elején egy nagyszábású síparadicsomot. 1976-ban fejezték be a modern Helios szanatóriumot.
Csorbatón lakott Gustáv Nedobrý (1893-1966), az IAMES nevű hegymászóegyesület egyik alapítója, a szlovák turizmus, hegyivezetés és hegyimentés szervezője.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az idő megette a ládát és sajnos az előző rejtés se úgy sikerült ahogy kellett volna. A szikla beszakította és ázik... Sajna semmi nem volt nálam, hogy gyógyítsam. Aki jön, hozhatna egy dobozt... Jah, az alternatív jelszó nem stimmel...
Ez egy pihenőnap volt a kéthetes tátrai nyaralásunk alatt, Toti szegény szerette volna a sárga nagy körtúrát megcsinálni a Szoliszkóval együtt, de nem voltam rá hajlandó :)
A láda találat trükkös volt, nagyon sokáig kerestük, úgy tűnt, minden szikla ugyanolyan és esélyünk sincs. Már majdnem feladtuk, amikor én még kicsit feljebb kapaszkodtam, egyből kiszúrtam a nagy sziklát, amin a kis takarókő kitűnik a környezetéből.
A koordináta így már nagyon pontos, és a leírás is sokat segít a képpel, ne adjátok fel a keresést!
Nagyon kellemes túra egyébként gyönyörű kilátással, sok családdal és kutyasétáltatóval találkoztunk. Szlovákoknak ez a túra csak egy ebéd utáni lazulás :)))
Köszönjük szépen a bemutatást és idegenvezetést!
Évi ♡ Toti
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! 2 hetes teljes Magas-Tátra bejárás során jutottunk el ehhez a szép vízeséshez Évivel. Elég népszerű, könnyen megközelíthető hely. A doboz pontosan a koordinátán van, de sajnos hivatalosan nem szabadna hozzá letérni az útról. [Geoládák v3.12.10]
Köszi a rejtést! Megtaláltuk! Gyönyörű napunk volt a Magas Tátrában, érintve a Fátyol vízesést, Lorenz hágót illetve az Elülső Szoliszkót. A vízesésig rengetegen voltak, onnan már kevesebben mentek tovább. A láda valóban rendben a helyén, óvatosan kell felmászni érte.
A Soliskó meghódítása után elindultam a beteg láda gyógyítására. Viszont nálam a keresés sikerrel járt. A ládát rendben a helyén, a leírásának megfelelően teljes épségben megtaláltam. A GPS koordináta is bőven a tűréshatáron belül van (2m). Igaz,hogy egy kicsit mászni kell érte, de nem kell hozzá alpintechnika. Télen,hóban viszont nem ajánlott keresni. Egy szó mint száz a láda egészségesen várja a túrázó kessertársakat. Kérném a ládadokit a láda kereshetővé állítására.
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
A ládát sehol se találtuk, hiába túrtuk fel a hegyoldalban a sziklákat. Sajnos a pótjelszóval se jártunk sikerrel, ezért kérném a képek alapján a találat elfogadását. Előre is köszönöm!
A ládát sehol se találtuk, hiába túrtuk fel a hegyoldalban a sziklákat. Sajnos a pótjelszóval se jártunk sikerrel, ezért kérném a képek alapján a találat elfogadását. Előre is köszönöm!
A mai napon a Fátyol-vízesés volt az elsődleges cél, hiszen "kicsit" sokáig reggeliztünk és nem lett idő rendes túrát végigjárni. Amikor felkészültem a túrára még csak Hörcsög jelszó nélkülije volt belogolva, így abban a tudatban indultam neki, hogy valami nincs rendben a ládával. A pótjelszót megtaláltuk, le is fotóztam, de azzal nem lehetett belogolni. A helyszínen nem volt térerőm, így csak a hegyről lejövet tudtam meg, hogy a jelszó bizony nem megfelelő. A túra nagyon jó volt, a kis láncos szakasz kifejezetten élvezetes volt még a gyerekeknek is. A vízesés körül hirtelen beborult, eléggé szeles lett az idő, de szerencsére az eső nem esett, csak egy kis "köpködés" volt.
Kérem a képek alapján fogadd el a találatot, köszönöm!
A szoliszkói láda után még ezt is lesétáltuk, bár a végén már iparkodni kellett hogy időben leérjünk, így a vízesés után azonnal lecsaptam volna a pótjelszóra, de sajnos nem működik! A láda keresésére már csak minimális időt hagytam, bóklásztam a környéken de nem lett meg. Kissé visszás számomra, hogy ennyire le kell térni az útról, ami ugye itt felettébb tilos... Szerintem lenne közelebb is rejtek az úthoz, nem kellene a patakon átvágni fel a kis sziklás halomra.
A képek alapján szeretnék kérni egy elfogadást, előre is köszönöm!
A Szoliszkó csúcs előtt még megnéztük a Fátyol-vízesést, ami gyönyörű volt. A mai túrára már csak négyen vágtunk neki. A ládában lévő jelszó most már jó! Az Adoptálható ládák felelősével Kectammal felvettem a kapcsolatot, és megoldottuk a hibát. Köszi a rejtést!
Megtaláltam! Gabival, Ashmeliával és Webberrel közös tátrai kirándulás második napján kerestük fel ezt a gyönyörű helyet, amolyan levezető túraként. A Magas-Tátra amióta ismerem egyik kedvenc helyszínem lett, az itteni ládák - ahogy ez is - szuper helyszíneket mutatnak be.
Először felsétáltunk a ládához, majd megnéztük a vízesést és csak visszaúton mentünk le a tóhoz.
A ládához könnyű volt felmászni, de lemászni már kevésbe. :) Az alternatív jelszóra vonatkozó leírás még él? Azt ugyan nem néztük meg, de a ládában levő jelszó nem 5 karakter.
Tátrai kirándulás alkalmával jártunk erre, nagyon szép hely, még nem voltam erre!
Az idő lehetett volna kegyesebb is, de legalább a víz szépen zuhant alá!
Innen tovább a Lorenz-hágó, majd a Szoliszkó elülső csúcsa!
Tátracsorbán volt a szállásunk, és a legtöbb túrához a Csorba tótól indultunk. A Fátyol-vízeséshez is, ami oda-vissza 10 kilométer lett, de mi nem álltunk meg a vízesésnél, hanem felkapaszkodtunk a felette lévő tavakig is, amit nem érdemes kihagyni. Végig nagyon szép helyeken vezetett a túra, és itt is, mint egész tátrai nyaralásunk alatt, nagyon szép idő volt.
A múlt év októbere óta nem volt logolás a füzetben. A külső doboz törött,állt benne a víz. A belső dobozka sem volt száraz,szerencsére a logbook viszonylag épségben túlélte a telet és a tavaszt, lehet írni bele. A használhatatlanná ázott dolgokat kikukáztam. A többiek tovább mentek a Lorenz-hágóra. Szívesen velük tartottam volna de a közeli multit nem akartam kihagyni.
500!!!!
500-ik ládánk. Méltó hely az ünneplésre!
Tárai kirándulásunk keretében, a Vöröstorony-hágó után és a Lorenz-hágó előtt, BékaBütyökékkel (nekik már korábbról megvan).
Gyönyörű hely, köszi a rejtést!
Kutyiék
Esőnap révén könnyed túrát tettünk a vízeséshez. Sikerült is rendesen eláznunk. A vízesés és a felette lévő tó még ilyen időben is nagyon szép volt. A láda rejtése viszont csapnivaló. A láda pőrén hevert a szikla tetején, itt ahol annyi résbe, repedésbe lehetne elhelyezni. Pedig a hely kiválasztása remek: csodás kilátás van innen a vízesésre. Mindenesetre köszönjük a lehetőséget.
Szlovák Tátrai kirándulásunk során látogattuk meg a Csorba-tavat.
Éppen a hó olvadás után voltunk. A tó még félig be volt fagyva. Az árnyékos helyek hol hóval, hol sárral övezve. Ilyen úton nem mertünk nekiindulni a hegyoldalnak a ládához. Igy csak a Tó és környékét tudtuk megcsodálni. Kérem igy a találat elfogadását
A "tavaszi szünetben" jártunk erre Anyáékkal. Először a Poprádi-tó felé indultunk el, de annyira jeges volt a lejtős része, hogy félúton visszafordultunk. Mi legyen hát, menjünk fel a Fátyol-vízeséshez. Teljesen hóval borított volt a táj, ez is egy kicsit jeges út volt. Utóbbit egy csúszásgátlóval egész jól sikerült orvosolni, csak néha a hó ragadt bele. Fent egy gyors csoki, majd irány lefelé. Az úton sok sielő is jött lefelé. A ládából csak a virtuálisat kerestük meg, a valódinál nem szerettem volna derékig merülni.
6 napos tátrai kirándulásunk első állomása volt a Fátyol-vízesés. Négy évvel ezelőtt itt ismerkedtünk meg először a Tátra szépségével, ez az egyik legszebb könnyen megközelíthető túracél. A ládát sajnos nem találtuk meg, kérjük a képek alapján elfogadni a megtalálást.
Ezen a túrán három éve már jártunk egyszer, most ideje volt nosztalgiázni. :) Akkortájt kezdtük a geocache-elést, csak utólag vettük észre, hogy láda is van itt. Sajnos fizikailag a láda nem lett meg, a gps valami rejtélyes oknál fogva 100-200m-es pontossággal volt hajlandó működni, pedig verőfényes, tiszta idő volt... Nagyobbacska szikla pedig van néhány a környéken... :D Így nem kerestük sokáig, meg még a túra is hátra volt... :) De úgyis a hely a lényeg, amit meg akar mutatni a rejtő... ;)
Kérnénk szépen a találat elfogadását a fényképek alapján! Köszi!
Szaatt társaságában csináltunk egy jó kis túrát a Lorenz-hágóra, közben megkerestük a ládát. Szuper időt fogtunk ki, a nagy gyönyörködés közben fent a csúcson kapcsoltunk, hogy a logbookba nem is írtunk be. A vízesés nagyon tetszett, az útvonalról csak annyit, hogy ez volt az első magashegyi túrám és belebolondultam a hegyekbe.
Első igazi tátrai ládánk.
Korábban nagyon sokat túráztunk a Tátrában. Ezt az utat is végig jártuk már.
Még szerencse, hogy szokásommal ellentérben kinyomtattam a láda oldalát, igy hamar megtaláltuk a láda helyét, a körengetegben nehéz dolgunk lett volna.
A sziklafalra most a kiujuló tériszonyom, csúszós talpú bakkancsom miatt most nem volt bátorságom felkapaszkodni :-(
Köszönjük a rejtést.
Végre egy valódi láda itt a Tátrában! Kitűnő rejtés!
Az út elejét már kipucolták, jól járható.
A Lorenz-hágón is sokan voltak, utána libegővel jöttünk le (8 Euró lefelé). Érdemes megvenni, mert bár fönn nem nézik a jegyet, de lent igen!
Négy napos Tátra túránk utosó napján levezetésként. Induláskor még esőre állt az idő, de aztán elég jól kialakult. A rejtés szuper, a megközelítés kis kihívást jelentett, tekintettel a vizes és csúszós kövekre. Köszönöm a rejtést! :)
Magas-Tátrai túránk 4.napja.
Levezetőnek egy kis túra a Csorba tó és a Fátyol vízesés között, a láda megkeresése igazi kihívás, az ilyen rejtéseket szeretem.
Köszönöm a rejtést! :)
Tátrai túránk 2. napja. Előző nap rossz idő miatt a Rysy-en nem sikerült a keresztig feljutni, következő nap hasonló okból csak a Kis-Krivánig jutottunk.
A Csorba-tónál több száz ember volt, akiken látszott nem tudják mit akarnak itt, balra kettőt lépni vagy jobbra hármat. Mint egy láthatatlan fal, úgy állította meg ezt a tömeget a büfésor vége. A felvonó után fakitermelés folyt, a munkagépek tönkre tették az utat, így nehezen találtuk a sárga jelzést is.
A Lorenz-hágó volt a cél, de a vízesésnél meggondoltuk magunkat, olyan felhő telepedett a csúcsokra, hogy sokszor a vízesés tetejét sem láttuk. Mire visszaértünk a tóhoz, addigra kitisztult az ég és bántuk, hogy nem folytattuk utunkat.
Megtaláltuk! Csorba tótól indultunk és a sárga jelzésű turista út eleje még mindig nehezen járható az úton mindenhol kidőlt fenyők. :-(
De leküzdve az akadályokat haladtunk tovább.Csak az út eleje nehéz utána járható. A vízesés nagyon szép.De mi tovább indultunk. Sajnos a Lorenz-hágó alatt az a bizonyos hó folt még mindig ott volt mi nem kockáztatunk vissza fordultunk majd legközelebb.
Úgy látom idén első megtaláló voltam. Akkor hagyok egy-két aktuális infót az utánam érkezőknek, hátha segít a tervezésben: a láda a helyén van, az oda vezető út eleje viszont nincs kipucolva, azaz nem sokkal a Szoliszkó felvonója után kidőlt fenyőkön átmászva, alattuk bújkálva és az útról ide-oda letérve lehet csak megtenni néhány száz métert. Ez a szakasz legalább 4-es nehézség, nem a babakocsis kategória. Nem tudom nagyobb kitérővel elkerülhető-e ez a szakasz, mi próbáltunk vizsonylag az út közelében maradni. Remélem azért hamarosan rendbe szedik...
A láda megtalálása után tovább mentünk a Lorenz-hágón át a Szoliszkó menedékházhoz, illetve onnan fel az Elülső-Szoliszkóra. A hágó előtt volt egy nagyobb, igen meredek, nehezen járható hónyelv. Ezt most még nem ajánlanám mászásra, kell még neki néhány hét, mire biztonságosan járható lesz.
Köszi a rejtést!
2011 augusztusában már ebben az összeállításban már voltunk a Tátrában és megmásztuk a Krivánt, de a csúcsra csak én jutottam el, két túratársam nem sokkal a Kis Kriván előtt feladta és megvártak míg visszajöttem a csúcsról. Most mindkét túratársam megfogadta, hogy a csúcsig jönnek, sőt a RYSY-t is meghódítjuk. Ott még én sem jártam, mert az utolsó próbálkozást az időjárás meghiúsította.
Most a cél a két csúcs meghódítása volt. 08.24-én érkeztünk a Poprádi-tóhoz. Ott aludtunk egy éjszakát. Érkezésünk nem volt zökkenőmentes, ugyanis volt behajtási engedélyünk, de arról nem tájékoztattak, hogy csak 17:00 óra után lehet behajtani egyébként hihetetlen nagyságú büntetés vár ránk (a recepción azt mondták max. 1300 EURO lehet a büntetés). Bár erre semmi nem figyelmeztetett, a sorompó is nyitva volt, telefonon odaszóltunk, hogy megérkeztünk, behajthatunk-e? Angolul meg szlovákul beszélt egy hölgy, de nem adta át a magyarul is jól beszélő mellette ülő férfinek aki később felhívta a figyelmünket a szigorú büntetésre. Az előre lefoglalt szállás tökéletesen megfelelt, végül kaptunk két hegymászó szobatársat éjszakára, de nem volt probléma. Érkrzés után még sötétedés előtt felmásztunk az Osztervára, majd az egyik túratársammal megkerestük a szimbólikus temető multi láda három pontját. Másnap meghódítottuk a RYSY csúcsát, majd este tovább utaztunk a Csorba-tóhoz. Itt két éjszakát töltöttünk. A szállás még elfogadhatónak mondható, az épület felújítás alatt van. A fürdők és a konyha egészen jó. 08.26-án reggel 8 óra előtt indultunk. Mivel a csúcsok felhőben álltak, és hétköznap lévén, nem volt csak néhány túrista aki neki mert vágni a csúcsnak. A csúcsig többször kitisztult, majd befelhősödött, néha csak néhány méterre lehetett látni. Minket ez nem tántorított el, csak mentünk és mentünk. Végül a csúcsra egyik túratársammal mentünk fel, ketten útközben lemaradtak. Egyikük a Kis Kriván után fordult vissza. A csúcsra érve már négy szlovák fenn volt, akik rövid idő után elindultak lefelé. A csúcson nem volt hideg, ha kitisztult még kellemesen meleg is volt. Amikor már csak ketten voltunk megkerestem a ládákat. Amikor kitisztult az idő, lemásztam a kitett sziklapárkányra és leolvastam a jelszót, majd a com-os ládát is megkerestem.
Lefelé nagyon hosszúnak tűnt az út, csatlakoztak visszafordult társaink, majd bementünk kajálni a szállásunkra. Még sötétedés előtt hárman elindultunk a Fátyol vízeséshez a ládát megkeresni, mert másnap reggel már indultunk Budapestre.
Könnyű és gyönyörű nyári túra - legalábbis eleinte az volt :D
A vízesésig remek időjárás és kitűnő fényviszonyok biztosították a 100%-os elmerülést a Malompataki-völgy ezer és egy csodájában. Leírhatalan, ezt látni kell!!!
A vízesés után egyre sűrűbb köd-felhőben indultunk tovább a Szentiványi-tó felé. Útközben a kisebb tavakból és hófoltokból néhányat megcsodálhattunk, és láttuk a '79-es helikopter-szerencsétlenség emléktábláját, valamit a roncsok maradékát :(
Fent a gleccsertavat inkább csak hallottuk, mintsem láttuk - elég kíséteties volt ;-)
Közben a köd egyre gomolygott és sőrősödött, néha átváltva szemerkélő esőre, és örültünk, hogy az orrunkat látjuk...
A Lorenz-hágónál "átláncoltunk" a Furkota-völgybe, és úgy ereszkedtünk lefelé, hogy jobbára semmit sem láttunk, ami 5-10 méternél távolabb esett pillanatyni koordinátáinktól. Közben feltámadt a szél, és bár a felhőt nem vitte odébb, minket olykor orkán-szerű lökésekkel próbált levenni a lábunkról - több-kevesebb sikerrel :D
Visszafelé a Csorba-tóhoz fáradozásunk eredményeként néha kibukkant ez-az a felhők közül, mi pedig minden morzsányi kilátásért hálásak voltunk (no meg hogy túléltük az ereszkedést :D)
Nem állítom, hogy a túra minden egyes lépése élvezetes volt, de feltétlenül emlékezetes :-)))
Nem volt egyszerű a találat. Nekem kissé arrébb mutatott a GPS. Vagy 20 percig kerestem és már egészen magasan felmásztam a hegyoldalban. Végül feladtam és csalódottan visszatértem a jelzett útra. Elindultam a vízesés felé, olvasgatva az alternatív leírást. Felnéztem és akkor vettem észre a képen szereplő megfelelő sziklát. Irány újra át a patakon a hegyoldalra és a láda természetesen ott volt. Tanulság, nézz először körbe mielőtt nekiszaladsz a sziklás hegyoldalnak. A keresésben segített Maci012, Júlcsi, a feleségem, a túrára elkísért még Matyi, Geri és az Anyósom.
4 napot töltöttem a meseszép Tátrában, meseszép időben.:-) A 4. napra jutott ez a meseszép vízesés és a Lorenz hágó, így nem csak alulról láttam a vízesést, hanem a láncokon feljutva fölülről is.:-)
Kiscsoportos tátrai kirándulás első napján jöttünk, hogy a hosszú autókázást feledtessük. Én már korábban jártam itt, de most is szívesen jöttem, mert ez a hely már akkor is nagyon tetszett. Rengeteg áfonyát találtunk, aminek következtében lila is lett a szánk széle rendesen.
Bemelegítő túránk volt a Lorenz-hágó. Szerencsénk volt az időjárással, mert nagyrészt végig felhős volt, de meleg. Azért sikerült leégni. Az egész út a Csorba-tótól és vissza tele van látnivalóval, így repült az idő és a szint. A teljes útra szánni kell időt, energiát is, mert kellemesen el lehet fáradni.
Csorba tótól indultunk, szép tiszta időnk volt egész nap. A Lorenz-hágónál másztunk át a másik völgybe. Bemelegítésnek szántuk a túrát a másnapi Rysy mászáshoz, de másnap rájöttünk hogy a két útvonal hasonló nehézségű :)
Tátrai túrázásunk negyedik napján a Fátyol-vízeséshez látogattunk el. Szerencsénk volt,mert épp visszaértünk a Csorba-tóhoz és leszakadt az ég. Szerencsénkre nem áztunk el.
Csodaszép környezetben jó rejtés! Köszi! :)
Fantasztikus helyszín, páratlanul szép felvezető úttal. Ellenben a Krivánnal, aminek a csúcsa katartikus, de a felvezető út 2/3-a minden szépségtől és élvezettől mentes. Aki még nem járt itt feltétlen pótolja! A láda megtalálása is kihívást tartalmaz. Először nem tudtam, hogy dühöngjek vagy vigyorogjak. NAGYON JÓ VOLT!! Durván 3 órás túra, az összes griffel, a 8 évessel is.
A szombati Tátra-Magistrale túrára érkezve péntek este elmentünk a vízeséshez, amit a MJ emléktúra alkalmával kihagytunk. Most gyönyörű idő volt, volt lehetőségünk a vízesésben és a hegyek látványában gyönyörködni. A láda váratlanul magasan volt a kövek között.
Köszönjük, hogy itthontól ilyen távol is magyar ládát kereshettünk.
Boklaszas kozben. Elsore nem lett meg a lada. Amig masok a lada felkeresesevel bajlodtak, addig gyongyorkodtunk a vizeseben...Koszi a lehetoseget! [g:hu 1.3.17] [wapon beküldött szöveg]
Tegnap elmaradt a Poprádi tóhoz tervezett kirándulásunk a nagy köd és eső miatt. Bíztunk benne, hogy ma jobb időnk lesz. A Csorba tóhoz érve sok jóban nem reménykedhettünk. Bár az eső éppen nem esett, de a ködtől az orrunkig alig láttunk. Rövid tanakodás után azért elindultunk. A minimális cél a vízesés volt, aztán ha esetleg tisztulna, akkor tovább is merészkedhetünk. Nem tisztult. Sőt, félúton újra elkezdett esni az eső. Innen már nem akartunk meghátrálni. Esőkabátok fel és meneteltünk tovább.
Felértünk, de a vízesésből alig láttunk valamit, így nem időztünk sokáig indultunk is vissza. A család előre ment és pedig megpróbáltam begyűjteni a ládát. Már a megáradt patakon sem volt egyszerű átkelni, de a csúszós, nyálkás sziklákon felmászni igazi mutatvány volt. Hosszabb keresgélés után megleltem a csészét. Gyors logolás után szágulgottam a többiek után.
Az erdőbe érve az eső is elállt, így volt időnk egy kicsit áfonyázni, szamócázni.
MJ emléktúra második napján kissé ködös, esös idöben megtaláltuk. A vizesés azért látszott....
További fotók http://gc.izer.hu/albumok/felhasznalok/jppj/
A láda megközelítése az esőstől vizes csúszós sziklákon nem volt veszélytelen, bele sem merek gondolni, hogy a fagy beálltával ugyanez jeges sziklákon milyen lehet. Az, hogy a hely megérdemel egy ládát nem vitás, de a rejtésnél gondolni kellett volna a idősebbekre, kisgyerekkel kirándulókra, stb.
Az előző napi eső után a csapadék még ma is fenyegetett, ezért "könnyű" túrát tűztünk ki, melynek elején szerepelt a láda felkutatása is. Miután 350 m-t túlmentünk, irány vissza, majd rövid keresgélés után (a GPS messzebb mutatott) kobci meglelte a ládát. Tovább a Lorenz hágó felé vettük az irányt, megküzdve a napsütésből borúba váltó szeles idővel, a hófoltos, csúszós, meredek túristaúttal. Egyben gyönyörű kilátás nyílt a tengerszemekre, a környező csúcsokra, a hágón átbukkanás pedig még sosem tapasztalt élményt jelentett. A ború aztán intenzív esőbe fordult, így a továbbiakban lőttek a panorámának. Viszont sikerült még épp elkapni a lanovkát, ami nem kis megkönnyebbülés volt a zuhogó esőben.
Nagyon sok túrista a kötelező iránnyal szemben túrázott!
A Csorba-tónál 2011-ban jártam. Ekkora tapasztaltam meg életemben először a Tátra szélsőséges időjárását. Napsütésben érkeztünk, de Csoba-tónál, már baljós köd fogadott. Aztán az ég is leszakadt, sőt még jégesőt is kaptunk. Sajnos ekkor még nem ismertem a geocaching-et, így képek alapján kérném az elfogadást. Köszönöm.
Szabályzatunk alapján nem fogadhatom el. Te is írod, hogy akkor még nem ismerted a Játékunkat. Logbíró GYEZegzug
[Elutasította: geocaching.hu, 2023.01.15 11:54]
Ez a láda eddig "kesser"-kedésünk legnehezebb ládája volt. Egy 5 és egy 7 éves gyermekkel tettük meg az utat, akik végig saját lábukon tették meg a távot. Le a kalappal előttük. A rejtés szenzációs, a láda ötlete és a megvalósítás is csodálatos.
Három napos Tátrázás során leltük meg. A szálláson +7 fok, aztán a völgyben felfelé menet egyre hüvösebb, de ragyogó napsütés. Az erdős részen az olvadás és az éjszakai fagyok jégpályát varázsoltak. A nyíltabb részeken még javában vakít a fehérség. A vízesésnél, ami most jégcsapesés (szó szerint, mert a tavaszi napsugarakban sorra szakadtak le a méteres képződmények) napoztunk, élveztük a csendet és a magányt. Nem nagyon akaródzott elhagyni a fehér, zöld, kék és szürke színkavalkádot. Az alternatív jelszó a helyén van, a dobozkával is minden rendben. Bár a sziklákon a hótól néha nehéz volt érzékelni, hogy kőre lép-e az ember vagy lukba, azért csak meglett a csésze. Mindenkinek óvatosság a kereséskor! Jó volt a Tátrát újra látni, két és fél év kihagyás után...
Még nem voltam úgy a Tátrában, hogy ne lett volna havas :) Nagyon szép hosszú hétvégét töltöttünk itt, minden nap túráztunk. A patak átkeléssel és a köveken való mászkálással sok idő elment, de belefértünk így is a tervezett időbe. Köszi a rejtést!
Négynapos tátrai túrahétvégénk első, bemelegítő túrája közben kerestük meg a ládát. A sok csapadék, meg az olvadó hó miatt a tátrai patakok nagyon bővizűek, ami a keresés során okozott némi problémát, de persze megoldottuk. Hó nagyjából 1700 méter felett volt, feljebb (1900-2000 m felett) már komoly vastagságúnak bizonyult.
Köszönjük a rejtést!
Tavaly a Rysyre menet klasszul eltévedtünk és a sárga jelzést jártuk be. A Fátyol-vízesés ládájának begyűjtése akkor nem volt a fejünkben. Most bepótoltuk ezt is. Most is szép volt a táj. P
Háromnapos tátrai kirándulás. A második napon egy félkört akartunk tenni, a Lorenz-hágótól kb. 200 m-re sajnos az intenzív villámtevékenység miatt jobbnak láttuk nem kimenni a gerincre és visszafordultunk, de így is remek túra volt. A láda elég szerencsétlen helyen van, a turistaútról teljes rálátás mellett kb. 30 ember nézte végig, ahogy keresgélek, remélem a ládát ki tudtam úgy emelni és visszatenni, hogy senki ne vegye észre a hátsó szándékot. :) Köszi!
Sajnos nem jó időt fogtunk ki ma tátrázásra, de mire átkeltünk a Lorenz-hágón a libegőn már élvezhettük a kilátást. Köszönjük a rejtőnek az invitálást!
A tegnapi Rysy+GCSTPT után jöttünk erre. Olyan nagy volt a forgalom az ösvényen, hogy nem mertünk lemenni a kövek közé, igy az alternativ lehetőségnél jegyeztük meg a jelszót :-( . Utána tovább a sárga jelzésen, át a hágón, majd a másik oldalon vissza.
Megtaláltuk!
20 évvel ezelőtt lehetett, hogy utoljára a Tátrában jártunk. Az akkori kedvenc túráinkat meg kellett ismételni most, hogy újra eljöttünk ide.
Kicsit veszélyesnek találtuk a sziklák közötti láda keresgélését. A vízesés utáni szakasz június 15-ig van lezárva a tábla szerint.
Köszönjük a rejtést!
Első utunk a Tátrában a Malom-pataki-völgyön keresztül indult. A Csorba-tónál még esett és köd volt, de mire felértünk a vízeséshez szép idő lett. A ládát együtt kerestük meg leánkával és kritával. Az utunk során így egy kincset is találtam :-) A Lorencz-hágón átkelve a Furkota völgyön keresztül értünk vissza a tóhoz. Gyönyörű hely!
30 éve jártam itt először, még mindig csodás hely. Akkor tovább mentünk a vízesés felett vezető sárga jelzésen a hágón keresztül és a Furkota völgyben értünk vissza Csorbatóra. Most 23 fővel érkeztünk a vízeséshez és ugyanezen az úton mentünk vissza. A ládát kicsit keresgéltem a sok szikla között, de azért hamar meglett. Nagy hóban szerintem nem sok esély van a megtalálására.
A hágó felé menetközben kerestük, az első nagy szikla környékét teljesen átnéztük, de nem találtuk a ládát. Na majd a pótjelszó is jó lesz! Elmentem a tábla előtt, rá is néztem de a táj és a sziklák, úgy látszik teljesen megszédítettek. Elfelejtettem leolvasni-lefényképezni a táblát(zöld alapon-sárga betük-erre emlékszem). Jóval később, a láncos után jutott az eszembe:-). Kérem a rejtőt majd a jelszó nélküli megtalálás elfogadására. Eljövök még ide és pótolom a hiányosságot(jelszót).
Tömören a lényeget: gyönyörű, csodálatos, nagyon szép hely! Olyan Judith féle módon elmondva: amikor elindultunk és semmi mást nem láttam csak a köveket, sziklákat, fenyőket, és közeben majd kiköptem a tüdőmet, nagyon nem tetszett az út. Aztán csak egyszerre elfogytak mellölünk e fenyők, és kitárult a világ körülöttünk. Na innen aztán tátottam a számat, elfelejtettem szuszogni, nem vettem észre a távot. Csodálatos helyen jártunk, szóval ez nem az alföld volt. JAJ!! - nagyon szép helyet mutatott meg a rejtő. Nagyon szépen köszönjük. Hogy őszinte legyek a visszautat ismét untam, a lábam is fájt, amint nem a tájat bámultam. Aztán a sétány végéről induló lanovkával felmentünk egy szomszédos hegyre, ahonnan gyalogos út vezetett az csúcsra. Lalikám, a drága, mint alföldi ember, gyorsan döntött, Ő ezt a csúcsot megmássza, és nosza...Egy darabig én is kullogtam utána és PMR-en tartottuk a kapcsolatot, de kb. a félúton feladtam. Onnan visszafordultam és türelmesen vártam, Luiluit és közben gyönyörködtem a szép hegyvidékben. Igen, ilyen helyen én még nem jártam.
Megmásztam a sziklát, megtaláltam a ládát. Szuper a hely, nagyon tetszett. Csodálatos helyet mutatott meg a rejtő. Köszönjük szépen. Annyira megjött a kedvem a hegyek mászásához, hogy a "szomszédba" lévő 2093 méter csúcsot is megmásztam. Libegővel felmentünk egy darabig, onnan aztán irány a csúcs! Judith félúton lemaradt, de tőle ez is szép teljesítmény volt.
GPS nélkül próbáltuk keresni a ládát az előre kinyomtatott webes leírás és 2x3 cm-es fekete-fehér fotók segítségével, de csak az említett "biztonsági" jelszót sikerült megtalálni a táblán. A táj gyönyörű, muszáj megnézni!
Végre ide is elmentünk! Megérte! Nagyon kellemes kis túra során gyűjtöttük be ezt a ládát, a sziklákon kicsit keresgélni kellett, de végül meglett. Köszönjük az élményt!
A megtalálás napján reggel 5-kor 11-en indultunk Egerből egy egész napos tátrai gyalogtúrára. Az úticél a Lorenz-hágó volt, a kiindulópont pedig a Csorba-tó. A túra jól sikerült, délelőtt inkább napos, délután felhősebb idővel. A végére kellemesen elfáradtunk. Este 10-re értünk vissza Egerbe. Köszönöm a rejtést!
Csak szimpla felvidéki kirándulásra indultunk, de elcsábultunk a Magas Tátrába is. A gyerekek felvonózni akartak, így Lomnicra mentünk először. Sajnos a csúcs felhőben volt, oda nem volt érdemes fölmenni. A Köpataki tavat körbesétáltuk aztán visszamentünk a felvonóval. Szerencsére a parkolójegyet nem dobtam ki mert kiderült, hogy érvényes a Csorba tóhoz is. A gyerekek nagyon jól bírták a túrát, csak a legvégén kezdtek nyávogni egy kicsit, de a töménytelen áfonya visszahozta az erejüket és a kedvüket is. A ládához Lilivel másztunk föl.
Réka és Ilka az út mellett áfonyázott addig. Elmondásuk szerint az a magyar család akikkel fölfelé végig egymást előzgettük, teljesen kiakadt amikor visszafelé jövet megláttak minket a kő tetején, hogy micsoda felelőtlenség amit csinálunk. Azt persze nem tudták, hogy miért másztunk föl oda. Mi mindenesetre nagyon élveztük.
Csodalatos volt a tura.
Amikor felertunk a Fatyol vizeseshez, megjott az etvagyunk, s tovabb mentunk. Lorenz hago stb... Fantasztikus volt. 2430 m, s lancokba csimpaszkodva...
Koszonjuk...
Otthonrol kuldom a kepeket is.
Sepsi es bandaja
9:45 kor indultunk az ajánlott parkolóból ami 1300 m-en található. 11:55-kor voltunk a kessnél ami 1690m van. 14:10 2000m magasságot elértük. Innen visszafordiltunk, mert az idő kezdett komolyra fordulni. Végül is nem lett belőle eső. 17:30-kor értünk vissza az autóhoz. Mentünk 14 km-t emelkedtünk 700 m. Kellemes elfáradtunk, de a táj nagy teszett nekünk. Rengeteg fényképet készítettünk. Útközben találkoztunk mjdgm csapattal. De ők már új célok felé vették akkor az irányt. Ide még biztosan visszatérünk!!
Évek óta járunk a Magas-Tátrába túrázni. A tavalyi túránk során 2 célt tűztünk ki idénre magunk elé:
1, Elhatároztuk, hogy idén megkeressük a Tátrában elrejtett magyar ládákat.
2, Elhatároztuk, hogy az itt rejtett magyar ládák számát megnöveljük!
A második pontot teljesítettük, hiszen most jelent meg a GCSTPT ládánk.
Az első pont teljesítésének egyik állomása volt ez a láda.
Ragyogó napfényes időben indultunk el a -on a vízesés felé. Az előző napok nagy esői, mennydörgései és villámlásai már-már hiányoztak! :-)
Szerencsénk volt, hiszen ezen a napon ilyenekben nem volt részünk a túra során. Szerencsénk volt abban is, hogy korán keltünk, így a logfüzetben (is) köszönteni tudtuk Reggel kollégát, és családját, akikről tudtuk, hogy ezen a napon tervezik ők is e láda levadászását. (7-es kép)
Nagyon tetszett a vízesés és az odavezető út is. Köszönjük a rejtést.
Eredeti terveink szerint a Szlovák Paradicsomban kellett volna túráznunk, de az áradás miatt az le volt zárva. Sebaj. Itt viszont előnyös volt a nagy víz a vízesés látványánál. Ellenben a ládát, nem tudtuk megkeresni. Kár hogy a patak másik oldalán van, mert most olyan bővizű volt, hogy balesetveszélyes lett volna átkelni. Szerencsére van pótjelszó.
Köszönjük a rejtést.
Bihargós nyílt túra alkalmával, túravezetőként ide is elkalauzoltam az embereket. :)
Erre vezetett az első tátrai túrám, egy Lorenz-hágón átvezető körtúra! Utána még többször jártam erre, most végre a "láda" is meglett!
A ládával az volt a problémám, hogy 30m-re le kell menni hozzá a turistaútról, és ugye ezt itt szigorúan büntetik! Én megütöttem a bokám már emiatt, senkinek nem kívánnám! Ezért javasolnám a láda áthelyezését oda, ahol bűnözés nélkül kereshető.
Szerencsére az alternatív jelszóval nincsenek ilyen problémák, én azt kerestem meg.
Miután minden követ megmozgattunk a hegyoldalon, gym kessertárs hathatós segítségével megtaláltuk a ládát. Nagyon szép környezet, remek túra és kihívás volt! Köszönjük a lehetőséget!
Egy feledhetetlen tátrai hétvége alkalmával kerestem meg. Izgalmas volt a bővizű patakon való átjutás, amit többen értetlenül néztek. Örülök, hogy végre eljuthattam olyan helyekre, ahová már régóta vágytam.
Imádom a Tátrát!:)
A hosszúhétvégénket Kedvesemmel Poprádon töltöttük, így ennek keretében szerettük volna megszerezni ezt a ládát. Sajnos megfelelő öltözet illetve cipő hiányában csak messziről tudtuk megnézni a vízesést. A GPS szerint a rejtek már a közelben volt de annyira elfagytunk, hogy feladtuk... de biztosan vissza fogunk térni ha nem lesz ekkora hó. A fényképek alapján kérjük a megtalálás elfogadását. Üdv. Erika&Peti
Régen jártam már ebben a völgyben, az is nyáron történt. Akkor tovább mentünk a vízesésnél, átmászva a Lorenz-hágón a szomszédos völgyben tértünk vissza Csorbatóra. A rejtek jó helyen van, télen sem jelent gondot megtalálni.
Négynapos hosszú hétvégi túrára ugrottunk fel a magas-Tártába. Csütörtökön szokás szerint a Zöld-tóhoz mentünk fel. Gyönyörű időnk volt, szikrázó napsütés.
Pénteken voltunk a Rabló (hosszú-tavi) háznál. Gyönyörű időnk volt, szikrázó napsütés. Hágóvas nélkül is fel lehetett menni a házig, lefelé viszont felcsatoltuk. A háztól egy hegyi vezetővel felmentünk a középhegységre (2383m), ide már kellett hágóvas. A látvány csodálatos volt körbe-körbe!
Szombaton a Téry házhoz mentünk fel, ide sem kellett hágóvas, de azért lefelé ajánlatos volt használni. Ma már nem volt olyan jó idő, felhős volt az ég és a hó is szállíingózott, de azért néha kitisztult.
Vasárnap a Csorba-tótól felmentünk a Fátyol-vízeséshez, megkerestük a ládát, a fénykép alapján hamar meglett, szerencsére a sziklák tetején nem volt hó. Hazafelé még megálltunk Lőcsén és Kassán két virtuális ládánál.
Hosszú tátrai hétvége utolsó napján, a megfogyatkozott csapattal- többen megíjedtek a borús reggeltől , és a hazautat választották -indultunk el a Fátyol-vízeséshez. Szerencsénk volt, mert az idő kiderült és kellemes túrát tettünk. Természetesen a kesselés "hab tortán".
(191) Sanyi barátommal ruccantunk ki Szlovákiába, Chopokra. Már régóta tervezgettük, hogy kimegyünk síelni. Ugyanis az idén én 2 napot, ő meg 0 napot sielt. Szombaton egész nap esett az eső, ugyhogy nem álltunk lécre. Megnéztünk egy csodaszép cseppkőbarlangot, majd átmentünk a Csorba tóhoz kircsizni. Ott kicsit meglepődtünk, mert tuti jó sípályákat találtunk, esőnek nyoma sem volt. Már du fél4 volt mire odaértünk, igy kitaláltuk, hogy onnan 2400m-re van a Fátyol vízeses, ahol van egy geolada is, és nekünk azt meg kell keresnünk!
Elindultunk. Hát, elég necces volt! Ahogy kiértünk az erdőből, egyre nagyobb lett a hó! Másfél óra alatt értünk a ládához! A hó kb másfél-2 méteres lehetett. Csak azert nem süllyedtunk el, mert az alja altalában fagyott volt. Általaban ! De volt olyan hely is, ahol léptem, és a combom tetejéig elsüllyedtem. Csak a tököm allított meg, hogy ne süllyedjek tovább. És közben iszonyú erős metsző szél volt, ami tolta a pofámba a porhót! És még ez is elviselhető lett volna, de ott lebegett elöttünk az idő! Du 5 óra lett mire felértünk, még meg kellett keresni a ládát, és utána le is kellene érnünk, mert fel6kor lemegy a nap! Teljesen impossible mission hangulatom volt! Persze a ládát nem találtuk. A GPS 5 es 30 méter között dobálta a cél koordinátákat. És teli volt sziklával a környék, ahol néhol stabilan álltam, egy lépéssel arrébb meg tökig süllyedtem. 2 percet kerestem, aztan átértékeltem a helyzetünket, es visszavonulót fújtam! Nem akartam a hegyen éjszakazni! Lefelé persze már egyszerűbb volt. Megúsztuk a kalandot!
A 100m-rel távolabb lévő pótjelszóhoz már esélytelen lett volna továbbmennünk.....
Hosszúhétvége a Magas Tátrában. Csodás ez a vidék, még visszatérünk! A láda egy negyedórás keresgélés után végre meglett. A GPS vétel nem volt a legjobb, és a sok egyforma kő is nehezítette a keresést. A láda törött volt, így ideiglenes megoldásként fel tudtunk ajánlani egy kissebb ládát (sajnos nagyobb nem volt nálunk éppen), amit a nagyobb piros ládába helyeztünk. Félő, hogy a fagy beálltával a repedés nagyobbra nő és sérülnek az ajándékok. Aki legközelebb arra jár, legyen szíves egy normál méretű ládával cserélni a mostani megoldást. A láda környezete gyönyörű és a rejtéssel is elégedettek voltunk.
Hosszúhétvégés túrázós kirándulós Lanovkás túrázás Piluékkal , Tomiékkal és Gabiékkal . A ládát nem sikerült megtalálni, mert akkor nagyon fújt a szél és hatalmas volt a köd. A GPS-ek pontatlansága a szikláknál nagyon nagy volt. Kb. 1/4órás keresgélés után inkább a pótjelszót kerestük meg. A környezet nagyon szép.
Szép időben indultunk vízesést és ládát nézni. Hamar felbaktattunk a ládához. A túrista ösvényen hatalmas forgalom volt, lehetetlen volt olyan időpontot választani, hogy illetéktelenek ne figyelnének fel az akcióra. Szóval mindenki szeme láttára letértünk az ösvényről, be a sziklák közé és megkerestük a ládát. Utána folytattuk utunkat a Lorenz-hágóra, majd vissza a Szoliszkó menedékházhoz, onnan lelibegőztünk Csorba-tóhoz . A felhők menekültek előlünk, így nagyon szép túrát tettünk. Béka, Bütyök, Orsi (9), Lala (6)
A Lorenz-hágó volt a cél így "mellékesen" megkerestük a ládát.
A doboz elülső oldala törött, ha valaki mostanában indul keresni vigyen magával egy cseredobozt.
Tátrai túrázás 1. nap.
Délután négy óra körül érkeztünk a Csorba-tóhoz. Leszurkoltuk a 100 SK parkolási díjat (óránként 50 SK, 6 óra után ingyenes, a napi parkolás kb 160 SK) Eleinte aszfaltozott utakon tartottunk a vízesés felé. Érdekes volt megfigyelni az egy üveg sör árának lineáris emelkedését a központtól mért távolság függvényében.
Hamarosan felváltotta az aszfalutat a jellegzetes tátrai kövekkel kirakott turistaút. Később eltüntek a fenyők is, a láda környékén már csak egymásra boruló sziklákat találtunk. A rengeteg potenciális rejtekhely ellenére perceken belül kezünkben tartottuk a ládikát. A vízesés aljáig még néhány perces séta volt hátra. Ezúttal - tekintettel a késői időpontra - nem vágtunk neki a láncos szakasznak. A parkolóhoz egyre erősödő esőben tértünk vissza, mire beültünk a kocsikba leszakadt az ég.
Tátrai hosszú-hétvégénk első napján.
Leparkoltunk a parkolóban, majd útnak indultunk a láda irányába. Eleinte aszfaltos, majd erdei utakon közelítettünk. Érdekes volt a környezet folyamatos változását látni a ládához közeledve: Eleinte civilizált hely, majd sűrű fenyves, kicsit távolabb már törpefenyő és végül a vízesésnél már csak sziklák. Mozo és én kissé lemaradtam a csapattól, ezért mire a ládához értünk, a Többiek már visszarejtették a dobozt. Mivel nem akartam kimaradni a logolásból, én is átkeltem a patakon, és megkerestem. Ezután a vízesésnél értem utól a Csapatot, ahol fotózgattunk, beszélgettünk, majd mivel későre járt az idő, elindultunk visszafelé. Utunk végén még elsétáltunk a Csorba-tóhoz is, de ott elkezdett esni az eső. Egyre erősebben esett és mire a visszaértünk a kocsikhoz, már zuhogott! Még jó, hogy nem útközben kapott el minket!
Ezúton is köszönöm szépen radpeternek a kirándulás megszervezését, Attibatinak a szállítmányozást, a Többieknek pedig a társaságot! :o)
Öt napos tátrai barangolás keretében barátainkkal vadásztuk le. Télen már jártunk erre,de a hegyről lejövő lavinák el riasztottak minket.
Majd tovább mentünk a vizesés fölé.
Rafting utáni pihenőnapon céloztuk meg a Csorba tavat és ezt a kis vízesést. A térképen úgy láttuk, talán a ládáig még pont fel lehet jutni a tiltás, és a nagy napsütéses-olvadásos idő miatti lavinaveszély ellenére is. A hely varázsa persze elragadott minket, így egy kicsit feljebb merészkedtünk a hegyoldalon, amit aztán vagy 20m lefelé csúszás után Edit válla bánt. Mindenesetre hihetetlen élmény volt! :)
A segédtábla sajnos nincs meg... illetve a doboz teteje be van törve, fordítva visszatettük, de esetleg valaki vihetne egy hosszúkás, közepes méretű dobozkát, ha arra jár...
Sok időt nem töltöttünk a környéken, mert a Lomnici csúcs még ránk várt ;)
Ez volt az első olyan felvidéki megtalálsom, ami eljutott a regisztrálásig :)
Egy hihetetlenül SZUPER 4 napos tátrai túra keretében KutaToll-al és kis csapatával.
1. nap: Tarajka -- Zamkovszky menedékház
2. nap: Fehér-Víz-völgy -- Zöld-tó
3. nap: Csorbató -- Fátyol-vízesés
4. nap: Donovaly
Süvítő szélben, hóesésben. Nagyon szuper túra volt!! :)
A ládát sajna nem sikerült megnéznünk, csak a követ láttuk messziről, mert nagyon vastag hóréteg volt rajta, közben meg valahol egy patak is. Nem mertük bekockáztatni. Még kisebb lavinákat is láttunk. A segédjelszót pedig teljesen betemette a hó. :(
De a látvány magáért beszél! Gyönyörű túra volt. Köszönjük a rejtést!!
Mire visszaértünk a Csorba tóhoz mindent lezártak, és még 1 méterre sem lehetett ellátni, olyan idő lett.
Felejthetetlen GC túra volt!!
Felkutatva! 1/2 Szlovák ládánk
Élménydús Magas-Tátrai hosszú hétvége, és közös ládavadászat Kissyfur80-al.
Tombolt a tél, még a tartalék jelszó is mélyen be volt temetve a hó alá. Hatalmas hóvihar kerekedett mire a ládához értünk. Köztünk és a rejtek közötti 30 méteres szakaszon hó volt, a hó alatt ki tudja milyen vastag jég, és alatta valahol a patak... Nem mertük megkockáztatni az átkelést ebben az ítéletidőben, köszönjük a rejtő segítségét!
Egyik legemlékezetesebb ládánk volt.
Én már voltam, e csak most nyáron megyek geoládát is kutatni. Szerintem is szép hely, csak azt nem értem, hogy miért tesznek arra sokan, hogy ez egyirányú túraútvonal, és nem libegővel kell nekikezdeni... Amellett, hogy szerintem ez az értékét is csökkenti a túrának, balesetveszélyes is, és - mivel akkor is volt, amikor én voltam - nagyon idegesitő a túrázóknak, hogy a szembejövöket kell kerülgetni...
Donovalyból érkeztünk. Fölfelé menet csodálatos időnk volt, visszafelé a hóágyúk "hava" viccelt meg minket.
A turistaúton sok emberrel találkoztunk, úgy látszik ez tényleg egy nagyon népszerű célpont.
A ládát kutattuk egy darabig, de aztán végülis csak előkerült.
A vízesés be volt fagyva, némely jégcsap elérte a három méteres hosszúságot.
Egy élmény volt!
Azt hiszem hogy az arra legméltóbb helyen zártam a 2006-os évet!
Ünnepi ládázás remek társaságban, tökéletes helyszínen! Mindkettőnknek ez volt 100. ládája, ráadásul szülinapom is kopogtatott, mit kopogtatott-dörömbölt! Ezúttal is egy átrobogó hidegfront másnapján, gyönyörű időben Tátrázhattunk. Már a poprádi szállásról jó volt ránézni a behavazott hegységre, a Csorba tónál pedig igazi tél fogadott! Ennek volt egy kis hátulütője: a láda után szerettünk volna a Lorenz hágón keresztül eljutni a Csorba tóhoz. Erős szél hordta a havat a vízesés fölött, a turistajelzések részben behavazva, nem akartunk kockáztatni, visszafordultunk, majd jövő nyáron... A képek beszélnek a látott szépségekről.
100. ládánkat ünnepelhettük e helyen. Az időjárásfelelős tudhatott valamit, mert megajándékozott minket egy éjszakai havazással, így megláthattuk a Tátra téli arcát is. (lásd fotó) Sajnos a vízesés felett már akkora volt a hó, hogy a túristajelzéseket is eltakarta, nem láttuk hova lépünk, így néha térdig belesüppedtünk a hóba, emiatt el kellett halasztanunk a Lorenz-hágó meghódítását. De visszajövünk, mert gyönyörű.
HECT 3
A HECT 3. születésnapja. Remek túra, így együtt most másztunk a legmagasabbra. Körbe, "negatív spinnel", hágón átkelve. Volt pár ember, akiből nem néztem ki, hogy zokszó nélkül végigjön, de tévedtem, egy ilyen szép ünnepen szinte mindenki lenyomta a távot. A vízesés most nem annyira látványos, de így is szép. Az esti meetingen a recepciós hölgy volt a legrészegebb, ami abszolút újdonság a HECT történetében. Könnyű neki, ő nem túrázott egész nap... :)
Bizonyított a HECT. Nem akad el az első kocsmában, ha eltökélt. Magashegyi túra, 2000m fölötti hágó, hófoltok, befagyott tó októberben. Egy csoda, a hely és az esemény is. Köszönet a "Drága Barátom" főszervezőnek, "Csokikufár" rejtőnek és a HECT-nek a remek hangulatért.
Döbbenet, hogy dicsőbb korokban ez a gyönyörú hely (is) határon innen esett.
Egyszerű drive-in netkess.
Na jó, nem. Kicsit kellett sétálni, főleg arra, amerre mi indultunk. Nagyon csudajó HECT-menet volt. A kövérkesser kicsit megfáradt, szánalmasan ereszkedett a hágó láncain, többször kicsavarta beteg térdét, de meglett a csésze, és ez a lényeg! Életem első Tátra-látogatása, de az élmény maradandó! Áldassék a csészerejtő neve!
HECT szülinap keretében vetődtünk erre. Ismét rá kellett döbbennem, hogy sem az ostoba módon kikövezett tátrai utakat nem kedvelem, sem a csexlovák vendéglátós bolondokat.
A HECT harmadik születésnapját a Magas-Tátrában ünnepeltük népes társaságban.
A Ládához a Csorba-tó felől közelítettünk, de nem direktben hanem a Szoliszkó menedékház érintésével a Lorenz-hágón keresztül végig a sárga sáv jelzésen. A fátyol vízesésnél (melyben sajnos igen kevés víz csordogált) bevártuk a szemből jövő későn érkezőket és így teljes csapattal hajtottuk végre a megtalálást. Igazán kemény magashegyi túra volt ez. Ebből kifolyólag az esti ünneplés visszafogottra sikeredett. De nem bántuk mert így legalább nem kellett másnap a guminyomások beállításával bíbelődni. :-)
Ez volt az első napra tervezett tátrai ládánk.
Csak a vízesésig mentünk el, nem akartam az első napon nagy túrát, de egyszer majd bepótolom... Gyönyörű hely...
Hétvégi kiruccanás Szlovákiába Pupuval és Tubicával, 4 nap, 7 láda, kb. 50 km, kb. 4000 szint. Végig gyönyörű idő, végig jó hangulat, végig gyönyörű túrák. (1/7)
Első nap hajnali indulással Mlinica völgy (ködben), láda (éppen felszálló ködben), Lorenz hágó (napsütésben), Furkota völgy. Gyönyörű vidék, könnyű bemelegítés (csak a térde ne eröltettem volna meg....)
Felvidéki felruccanás, csütörtöktől vasánapig, Ragalyi és Tamás társaságában. Pikk-pakk túra, ahogyan szeretem: hajnali kiautózás, rögtön a Mlinica-völgy, Lorenz-hágó, Furkota-völgy túra, Daikini ládájával, másnap kombinációban a Vöröstorony-hágó és a Tátrai kirándulás ládák (miért nem többen csinálják így, amikor teljesen kézenfekvő?), harmadnap Száraz-Fehér-völgy, Lőcse és Szepes vára, negyednap Hernád-áttörés a Szlovák-Paradicsomban, aztán tűz haza. Végig csodás vénasszonyok nyara, nagyszerű viszonyok.
Ezen a napon köd fogadott, amely épp a ládánál kezdett felszállni. Jó helyen van a láda, simán meglett. Élvezetes túra volt.
Szlovákiai hosszú hétvégénk harmadik napi családi programja a Csorba-tó meglátogatása volt. Szerencsére nem kellett sokat keresgélnünk az ismeretlen terepen a waypontoknak köszönhetően. A megadott parkolóban hagytuk a kocsit, és megcéloztuk a Szoliszkó-csúcsot. A menedékházig felvonóval mentünk, innen meg nekivágtunk a meredeknek. Bár sütött a nap, itt elég hideg volt, meg a szél is fújt rendesen. Gyerek a hasamon nagykabátban, egész napi cucc a hátamon, de nem volt különösebben megerőltető. Mivel Lili 2008 m-en megelégelte a további felfelé haladást, és ezt fennhangon tudatta is velünk, így egy kis sziklahasadékban hagytam őket Zsu-val, aki addig szépen megetette, és aludt is egy picikét, én pedig felszaladtam, az akkor már igen közel lévő csúcsra. Mivel eddigre a felhők is eloszlottak, a kilátás fergeteges volt. Gyorsan be is lőttem a láda helyét fentről. Innen laza menetnek tűnt az elérése. Néhány fotót után megkerestem a család hátramaradt részét, megvártuk míg a gyerkőc felébred, és lelibegőztünk. Ezután ebéd következett a helyi élménykombinátok egyikében, majd séta a Csorba-tó partján. A ládához fél ötkor indultam egyedül, mert különben nem lett volna idő az eléréséhez. Rekord idő alatt felszaladtam. Nagyon tetszett a felfelé vezető út. A láda sem okozott problémát. Fél órát még fényképezgettem a vízesésnél, felmentem a vízesés fölé is, majd vissza a kocsihoz. Nagyon kellemes nap volt, rengeteg gyönyörű látnivalóval. Lili teljesen kipurcant a végére. Este úgy aludt, mint a bunda. Köszönjük!
Solisko-ház - Elülső-Szoliszkó-Kúp - Furkota-völgy - Lorenz-hágó - Furkota-csúcs - Mlinica-völgy - Fátyol-vízesés - Csorba-tó.
4 éve még a hátamon vittem Milát ugyanezen az úton. Tavaly hármasban a másik irányban. Most Milával ketten.
Plusz: régebbi képek
Kis csapatunk többségének első tátrai túrája a Csorba-tótól indult, a "sárga körön". A vízesés gyönyörű, megérdemelt egy ládát a hely! A megtalálás után még 2 órát másztunk a hágóig, ahol kisebb tumultus alakult ki a kétirányú forgalom miatt. Lefelé menet álltunk meg ebédelni egy napsütötte, füves réten. Nagyon szép túra volt!
Balázs, Krisztián, Misi, Panni és Gyuri
Szlovák 8/2. Kirándulás a Magas-Tátrában és a Szlovák Paradicsomban 8 napon át, 8 ládával, és fantasztikus élményekkel. A GC korszak előtt már jártunk erre, de még biztosan visszajövünk.
172. ládánk. Nagyon szép helyre került a láda. A rejtektől rálátni a vízesésre. Feltünés nélkül kell keresni. Észrevétlenül nem lehet, mert biztos mindig sokan vannak.
Tátrai túránk első napján bemelegítésként felmentünk a vízeséshez. Csodálatos hely! A láda könnyen meglett, logolás, fényképezkedés, majd felmásztuk a tóhoz, ahol csak ültünk aztán és csodáltuk a tájat.
A Csapat: Sax Dezső, Sax Balázs, Oderszky Laci, Entz Laci
Két nap a Tátrában. Első nap: reggel 6:30 kelés, 7 reggeli, utána a 8:18-as villamossal a Csorba-tótól Ótátrafüredig, onnan fogassal föl Tarajkára, gyalogtúra: Tarajka-Sziléziai ház(ott ebéd)-Batizi-tó (innentől néha el kellett bújni a vihar elől sziklák alá, mert villámlás is volt)-Poprádi-tó és onnan vissza a Csorba-tóhoz, kb 15 km-es volt az út. Másodk nap: reggel hétkor kelés, reggeli, az 5 km-es sífutóutat végigjártuk a "csupasz" úton, utána föl a Fátyol-vízeséshez (természetesen a hely nem ismeretlen, mert "régebben" ide jártunk sífutni), a ládához, utána a fölötte levő tóhoz, onnan vissza és haza. képek késöbb
Ez egy gyönyörű túra volt. 5 x sikerült bőrig ázni, a logolás is szakadó esőben történt egy nagy szikla alá bújva, de megérte.
Ezt a helyet még biztosan meg fogjuk újra látogatni.
/A láda megtalálásában sokat segített a foto, a szakadó esőben könnyebb volt a hasonló sziklákat keresni/
Fantasztikus tátrai túra radpeter szervezésében. A topteam: Zsófi-radpeter, Vica-Sagik, Kosárfonó-dc3, mozo, L@zy, s én.
Dóval-ról jöttünk, kellően elfáradva az úttól de főleg a röhögéstől (jegyzem meg csokit, se kaptam és a kerek "fejű" rokkerekkel se pancsoltunk a patakban). Kicsit későn indultunk fel a hegyre, de ez nagyon jónak bizonyult, lekéstük az aznapi felhőszakadást. Az út maga a csoda! Ide mindenkinek el kell jönni!
A vízesések gyönyörűek (nem csak a nagy van) és a fülénk magasodó hegyek látványa lélegzetelállító!
Közvetlen a vízesés alá kell állni, hogy átéljétek ezt a csodát!
Irány a szállás és az étterem, jól megérdemelt söreink. Jut eszembe, "hova tettem a Beherovkát?" :-D
A szállásadónk nagyon kedves hölgy, (jól beszél szlovákul és kicsit németül, imádja Bódi Gusztit:-) a kégli vadi új, minden tiszta, a sötétítő függönyt "nincsen"-nek mondják cseszlovákul, így szembe lakó serdülő lányoknak már nem kell elolvasni a "Gólya hozza"-t.
Az étteremben kedves hölgy fogad, most operálják a szalagszakadásait, több sört hozott ki súlyra, mint én cementet az építkezés alatt. Voltak nyelvi és audió nehézségek, a k. hangos cigányzenétől nem hallottunk jól cseszlovákul, de pár Beherovka és Borovicska után szemünk nem rebbent mikor az édességet hozták ki először. :-D Éjjel senkinek nem kellett elővenni az altatóját. Reggel ez szerencsés is volt, 5 ó 9 perckor Stirlic tudta nem az USA foglalta el a Tátrát csak a korán kelő szomszéd játszódott a tuning fűnyírójával, de az már egy másik történet. :-) (aki megtalálja a szótárban a "feldugom a s....be a fűnyíród és beindítom"-ot az küldje nekem át lécci)
Újra itt, mert jó!
A tátrai hosszúhétvégénk bevezetőjeként jöttünk fel a ládához.
Hihetetlen! Jóformán meg sem lehetett ismerni a helyet az alig másfél hónappal ezelöttihez képest. A patak gyakorlatilag semmi, alig csordogál benne valami. Végre így a láda is meglett, nem csak a segédjelszó.
Mai második ládánk. Mesés. A patak víze hideg, de kristálytiszta. A vízesés ereje rémisztő, és felemelő is egyben. SaGik-kal, és Bal3-mal egészen közel mentünk az aljához. A Csorba tavat visszafelé ejtettük útba, már kezdett lemenni a nap. Köszönjük!
A rejtés elég nehezen lett meg, de mivel "elegen" kerestük megleltük. Tátrai túrahétvégénk első igazi kirándulása volt ízelítőt kaptunk a hegymenetből. A vízesés fantasztikus volt. Videot nem lehet kép helyett feltenni? :-o
A Csorba-tóhoz mentem nyaralni a barátnőmmel és édesanyjával, és elmentünk ezt is megkeresni. Csodálatos vidék, gyönyörű hegyek, vízen átkelés és sziklamászás, aztán kis keresés és loggolás. Amikor már láttuk, h merre lehet, a képek alapján azonosítottuk a sziklát, és így könnyen meglett. Utána vízesés, majd vissza a tóhoz, erőtlen volt a banda.
Útközben hazafele ránéztem a gps-re, egy km-en belül a gcdono, de már nem álltunk meg megkeresni.
A hosszú hétvégén szombaton Hernád-áttörés, vasárnap Vöröstorony-hágó, ma pedig levezetésként Csorba-tó és Fátyol vízesés. A kitikkadt csapat csak a vízesésig meg vissza vállalta a túrát. Este 6-ra otthon dolgozni kell. Szóval lépni nem lehet a tónál az emberektől, irány a völgy. A működő felvonó csábít, de ellenállunk. Gyantaillatú fenyőerdő, majd nemsokára törpefenyő-öv. Pihi a láda tiszteletére. Átkelés a habok felett, pici mászás, de megvan! Tovább fel a Fátyolhoz. Két felhő között 10 perc napozás, majd újra fájó térdekkel letipegés. A tónál most is regetegen vannak, irány haza autópálya darabkákon. Mindenhol útlezárások Donovali előtt-után. Besztercebányán a megszokott polcokon knédli, korbacski-sajt, Deli csoki, tankolás.
Előző nap a Krivánt másztuk meg elég változó időben. A képek egy része ekkor készült. Másnap igazi magas-tátrai túraidő volt. Reggel lekéstük a tricskát, így várhattunk. Csorbatótól a S-án indultunk fel a Mlinica-völgyben. A Fátyol-vízesés és a pótjelszó hamar meglett, a ládáért egy kicsit kellett küzdeni. Ez a patakátkelésből állt. A rejtek jó, bár a télállóságról nem vagyok meggyőződve. Jonkónak tetszett, mert még sosem volt magashegységben. Pontszerző helyen sikerült megtalálni. Szerintem elég szembetűnő helyen van, de aki nem tudja álcázni itt a ládázást, az szégyellje magát. Miután kigyönyörködtük magunkat, továbbmentünk felfelé a völgyben. Érintettük a Szkok- és a Szentiványi-tavat. Innen meredek emelkedő végén értünk, hát nem a Lorenz-hágóba, mert tényleg véletlenül, de letértünk az útról. Egy szándékos letérés kedvéért felmásztunk a Furkota-csúcsra. Ide jelzés nem, ellenben út az vezet. A pazar körpanorámának köszönhetően majd minden látott csúcsot be tudtunk azonosítani. Rövid tanakodás után úgy határoztunk, hogy, ha már itt vagyunk, nézzük meg a Triumetal-csúcsot is. Vagyis másszunk tovább észak felé a gerincen. Ezen tervünk is sikeresen bevált. Rengeteg jó képet tudtunk csinálni. Visszatértünk a S-ra és a Wahlenberg-tavak érintésével a Furkota-völgyön át a Szoliszkó-házban pihentünk meg, kofolát, mint szent védőitalt szürcsölgetve. A sípálya alatt értünk vissza Csorbatóhoz. A mai útvonal: Csorbató, vá/Strbské Pleso, žs > Mlinica-völgy/Mlynická dolina > Fátyol-vízesés/Vodopád Skok > Szkok-tó/Pleso nad Skokom > Szentiványi-tó/Capie pleso > Furkota-csúcs/Furkotský štít (2404 m)> Triumetal/Hrubý vrch (2428 m)> Wahlenberg-tavak/Wahlenbergové plesá > Furkota-völgy/Furkotska dolina > Szoliszkó-ház/chata pod Soliskom > Csorbató, vá/Strbské Pleso, žs.
O.K.! Kalandos! [wapon beküldött szöveg]
Pünkösd kiváló időpont egy tátrai kirándulásra, gondoltuk és leszerveztük a szállást, kitaláltuk a programot, már egy hónappal hamarabb.
Vasárnapra terveztük a ládát az előző napi GCVTHG karbantartása után.
Az idő még kegyesnek is mutatkozott, 8-10 fok, a szél is alig fújt és két nap után az eső sem esett. A felfelé vezető út az előző napok esőinek/havazásainak köszönhetően patakként jött szembe. A láda természetesen a patak túlsó felén volt, ami valószínüleg a rejtéskor nem is látszott, most viszont a rengeteg esőnek és a hóolvadásnak köszönhetően hatalmas volt. Egy helyen sikerült átkelni a patakon, de onnan nem tudtuk a ládát megközelíteni, így feladtuk és maradt az alternatív jelszó.
Talán egy megfelelőbb rejtek kiválasztásával vagy kedvezőbb vízállásnál a ládát fizikai valójában is kezünkben tarthattuk volna, de a csésze így is elérte a célját, egy nagyszerűt kirándultunk!
Meg sem tudom számolni, hány alkalommal jártam már a vízesésnél. Voltam itt 30 fokos hőségben és derékig érő hóban. Könnyű levezető túra volt a mai. A ládát könnyen megtaláltuk, bár nem szeretem a kőmezőn, kövek közé rejtett ládákat. Itt viszont télen is kereshető a láda. Természetesen itt is találkoztunk régi ismerősökkel, a Spartacus-os tájfutókkal :-)
Lakóautóval érkeztünk a Csorbatóhoz. Szombaton a tó környékén sétáltunk és mire megtámadhattuk volna a ládát, már késő is volt és fáradtak is voltunk, ígyhát vasárnapra halasztottuk a túrát. Nagyon jó döntésnek bizonyult: gyönyörű túrázó időnk lett. Habár erősen fújt a szél, de a napsütés ellenpontozta ezt. Az ösvény gyönyörű volt a gyerekek élvezték a folyamatos patakozást. Néha a hegyről csordogáló hólé a túrista utat szemelte ki medrének. Egyre feljebb jutottunk, majd 1600 környékén rácsodálkoztunk a növényzethatár váltásra. Nagyon jól érzékelhető volt a lucfenyők és a törpefenyők közötti átmenet. Itt már egyre több volt a hó is. Májusban! A vízesés látványa és a mellettünk robogó patak hangos robaja csábított egyre feljebb és feljebb. Az út elején még sűrű "Apa mennyi van még hátra" kérdések mostanra teljesen elfogytak. Habzsoltuk a környezet adta szépségeket a jó időben. Aztán amikor odaértünk a ládához, pechemre pont lemerült a GPS vevő. Az utolsó mutatott koordináta 32m-re volt a ládától. De ez nem jelentett gondot, mert már az útról kiszúrtam, hogy "ott a láda"! A gyerekek hanyatt homlok indultak a mutatott irányba. Ki-ki más módot választva a patakon való átkeléshez. A láda nagyon gazdag, de mi elfelejtettünk ajándékot hozni magunkkal, így lemondtunk a csereberéről.
A ládától jó kilátás van a vízesésre, ami még mindíg fantasztikus.
Nagyon jó kis túra volt, amit valószinűleg ellustiztunk volna, ha nincs ott a ládika. Köszönet érte a rejtőknek!!!
Budapest Keleti-Poprád:bő 5 órás vonatút retúrral 7200.- Szállásunk,ahonnan csillagtúrázhattunk a Hotel Europa volt.Tátrai villamossal kényelmesen egy óra alatt ( 40.-sK ) Csorba tónál voltunk. Innen már csak másfél órás gyaloglás várt ránk. Az idő nem volt kegyes hozzánk;lenn eső,majd hó, erős széllel nehezítette a feljutást.Barátaim adtak 10 percet a ládára, ami nem volt túl sok idő,tekintettel hogy a kövek bizony igen csúszósak voltak.( na és persze 4 napra elfelejtettem biztosítást kötni) De odajutnom nehezebb volt,mint a ládát megtalálni;a rejtek adja magát.
A vízesés most is csodás-mint mindig-a nehézségek csak növelik szépségét.Köszönet érte...
Utunk nem jöhetett volna létre a Becherovka támogatása nélkül.