WAP

Az emlékpark március 15-től október 6-ig látogatható szerdától vasárnapig 9 és 18 óra között. A "láda", egy kb. 10 cm átmérőjű, 15 cm magas csatos üveg egy kivágott fa, és rönkök közvetlen közelében található avarral álcázva. Az alternatív ládát (mikroláda) a N46° 57.370' E19° 33.732' ponton az emlékparkon kívül egy székelykapu előtti keresztnél leled meg (benyúlva érte).

KÖRNYEZET

A Nyíri-erdő, amelyet egykoron valóságos botanikai csodaként tartottak számon, tipikus képviselője a különlegesen szép és jellegzetes Duna-Tisza közi homokpusztai tölgyeseknek. A ma is hangulatos erdő Kecskemét határában, Hetényegyháza és Méntelek faluk között mintegy 1450 hektáron terül el. Az Alföld hajdan mesébe illő gyöngyvirágos és pusztai tölgyeseiből mára csak hírmondó maradt. Itt foltokban ugyan még megtalálható valami, amit egykor jellegzetes alföldi erdőnek neveztek, de már ezeken is otthagyta nyomait a modern erdőgazdálkodás.

A Kecskeméttől 10 km-re fekvő Nyíri-erdő a szél építette Duna-Tisza közi három buckaraj közül a középsőre települt. Az erdő a század elejéig a Nagy-Nyíri és a Kis-Nyíri részből állt, melyeket a "Sóhordó" út választott szét. Ezen hordták Erdély felől a sószállítmányokat már a török időkben is Pest irányába.

A Nyíri-erdőben szerencsére még ma sem ritka a díszes medvelepke, a tűzvörös potrohú bikapók, a különböző hangyalesők és a darázspók. Előfordul még a tölgyesekben a szarvasbogár, az orrszarvúbogár és a mezőkön a szongáriai cselőpók.

A madarak közül említést érdemel az egerészölyv. Rendszeres téli vendég a kis sólyom, az állandóan itt élő erdei fülesbagoly, a kuvik. Gyakori fészkelők: a búbos banka, a szalakóta, a sárgarigó (aranymálinkó), a zöld küllő. Örvendetes a fekete harkály újbóli térhódítása, illetve a gyurgyalag fészkelése a mesterségesen homokba vájt itatók oldalában, és a lappantyú jelenléte. A század végén még találtak itt szőröskarú denevért, ami valószínűleg az öreg fák tömeges kivágásával tűnt el.

Az erdő nagyvadjai közül mindenképp megemlítendő a dámvad, amelyből a 2. világháború előtt még 5-600 volt. Talán az akkori túlszaporodott vadállománynak köszönhető bizonyos növények eltűnése. Mivel ma az egész erdő körbe van kerítve, a vadak már csak egymás közt szaporodhatnak, így elkerülhetetlen a beltenyészetek kialakulása...

Nem csak írók, költők tettek kirándulást a Nyíri-erdőben, más hírességek is. Az 1860-as évek végén Erzsébet királynő (Sissi), 1948-ban Kittenberger Kálmán, 1978-ban pedig Fülöp angol herceg is ellátogatott ide, aki az akkori fogathajtó világbajnokságon fogatával járta be az erdőt A nyíri erdészháznak (Szulyovszky-erdészház) és parknak ma is sok látogatója van, mivel itt található a környék legértékesebb 1848-as gyűjteménye.
(Somodi Ferenc: Erdő az Alföld szélén című írásából, a Természet Világa 1998. májusi számából)

AZ EMLÉKPARK

Az erdőjáró ember nemigen szokott ahhoz, hogy a fák között kis rendezett csodavilágba toppanjon: az 1848-as szabadságharc emlékeit őrző múzeumra leljen, a közeli dombocskán fából épített kápolnára (kulcsa a gondnoknál) az aradi vértanúk tűzzománcképpel díszített kopjafáira, az erdészház mögötti köralakú hársfaligetben pedig millenniumi emlékműre. Mindez egy megszállott ember, egy csupaszív erdész minden nehézségen, akadályon átverekedett akaratának, álmának megvalósulása.

Szulyovszky László (1944. május 25. - 1999. augusztus 24.) Lajosmizsén született, Szegeden az Erdészeti Technikumban végzett, élete végéig erdészként tette a dolgát. Vagyis ennél még többet is, mert megálmodta és megvalósította a róla elnevezett emlékparkot a Nyíri-erdőben.

1969-ben került ide kerületvezető erdészként, majd elkezdte gyűjtögetni a szabadságharc fellelhető tárgyi emlékeit. Az egyre bővülő gyűjtemény szobánként szorította ki őt és családját az erdészházból. A Szulyovszky-erdészház, sokszínű érdekes anyagával ma látogatható múzeum. Szulyovszky László tervei alapján 1993-ban teljes egészében fából felépült a Szent Hubertus kápolna, melyet még abban az évben felavattak az Országos Vadásznap alkalmával. A kápolna kis ékszerdobozként őrzi az emlékpark békéjét. Mellette egy nagy fa lombjai borulnak óvón az alapító, Szulyovszky László kopjafás sírja fölé, akit (kívánsága szerint) itt, az imádott környezetben helyeztek örök nyugalomra.

MEGKÖZELÍTÉS

A nyíri erdészház két irányból is megközelíthető.

1. Kecskemét felől Hetényegyházán, a buszmegállónál ( N 46° 55,777' E 19° 34,024' 126 m [GCNyEh+crossing1]) a jobbra vivő földútra térve (kb. 4 kilométer). Az irányt táblák is jelzik.
2. Lajosmizse-Méntelek irányából a Méntelek végét jelző tábla után közvetlenül ( N 46° 58,470' E 19° 34,848' 130 m [GCNyEh+crossing2]) a jobbra vivő földútra térve, majd onnan a fő földúton 3,5 km-t haladva.

Parkolási lehetőség az erdészháznál van ( N 46° 57,145' E 19° 33,941' 125 m [GCNyEh+parkoló]).

LÁTOGATÁSI IDŐ

Az emlékpark március 15-től október 6-ig látogatható (ünnepséggel nyit és zár). Hétfő és kedd kivételével 9-18 óráig tart nyitva. (A múzeum csütörtöktől vasárnapig tekinthető meg.)

Érdemes elidőzni az emlékparkban. Családok számára kellemes egész napos pihenést kínál a Nyíri erdészház és környéke, bográcsfőző és szalonnasütő helyet is találunk az erdészház körül, valamint egy pávacsoportot - rikoltozásuk gyakran felveri az erdő csendjét.

Az emlékpark tőszomszédságában van a Makovecz Imre tervei alapján felépített Vackorvár Erdei Iskola. Megtekinthető, ehhez azonban gondnoki kíséret szükségeltetik.

A LÁDA

A "láda" egy kb. 10 cm átmérőjű, 15 cm magas csatos üveg, mely a megadott ponton lévő kivágott fa, valamint rönkök közvetlen közelében található avarral álcázva az emlékparkot körülölelő ösvénytől kb. 10 méterre. Itt már elsősorban a leírásra érdemes hagyatkozni, sűrű lomb növelheti a GPS pontatlanságát. (Régebben egy jellegzetes, kitört törzsű fa mutatta az irányt, de ezt erdőkarbantartási munkálatok alkalmával eltávolították. Jelenleg Szulyovszky Lászlóné gondoskodásának köszönhetően a csonk melletti farönkök is próbálják a tájékozódást segíteni.)

A kápolna és a síremlék között ajánlott betérni az erdőbe, s az úton mindig a helyes irányba tartva, kevesebb, mint 1 km-t gyalogolva a láda érintésével vissza lehet jutni a múzeumhoz. A kört természetesen "fordítva" is meg lehet tenni.

ALTERNATÍV LÁDA

Amennyiben valamilyen oknál fogva nem sikerül a területre bejutni, vagy a ládát megtalálni, mikroládában a  N 46° 57,370' E 19° 33,732' 124 m [GCNyEh+information]ponton a székelykapu előtti keresztnél is fellelhető a jelszó (be kell érte nyúlni).
A keresztet 1942-ben állíttatták egy csodával határos módon meggyógyult kisfiú szülei, akik a közeli tanyán laktak. Ötven év múltán Szulyovszky László újíttatta és szenteltette fel, hátsó oldalára táblát helyezett a II. világháborúban hősi halált halt környékbeliek neveivel.

FELHÍVJUK A FIGYELMET, HOGY AZ EMLÉKPARK MÁRCIUS 15-TŐL ÚJRA LÁTOGATHATÓ!