A multi Enying városkát mutatja be.
1. pont: I. világháborús emlékmű N 46° 55,657' E 18° 14,715' magasság: 143 m. A jelszó első része: az emlékművön olvasható női keresztnév (öt betű).
2. pont: Az Öreghegy N 46° 55,2177' E 18° 14,140' magasság: 129 m.
A láda az Öreghegyen egy szép kilátópontnál, villanyoszlop tövénél, kövekkel takarva (öt betű).
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Enying 1992 óta városi rangú település, 7600 lakossal. A Balaton délkeleti partjához egészen közel, mintegy 8 km-re fekszik. Átmeneti táj az Alföld és a Dunántúli Dombság között. A legrégibb írásos említés IV. Béla idejéből származik (1241). 1961-ig járási székhely.
A XV. században királyi adományként Török Ambrus és családja birtokolta. Halála után fia, az Enyingi előnevet viselő Imre követte a birtoklásban, majd pedig annak fia, a nándorfehérvári bán, Török Bálint, akit 1521-ben megfosztottak enyingi birtokaitól.
A Batthyány család II. Lajostól kapta Enyinget adományba. A XVIII. sz. második felében az uradalmi központ szerepet betöltő település látványos fejlődésnek indult. Herceg Batthyány Lajos segítségével épült fel 1789-1792 között a református templom a Török család hajdani vára helyén. A Batthyány család építtette 1810 körül a ma Rendelőintézetként funkcionáló klasszicista stílusú kastélyt, amely a köztudatban utolsó birtokosa után Csekonics-kastélyként szerepel. 1838-1840 között megépült a herceg Batthyány Fülöp által, klasszicista stílusban építtetett Nepomuki Szent János római katolikus templom, mely a Mezőföld egyik legszebb, legmonumentálisabb műemlék temploma.
Enying főbb látnivalóinak részletes leírása:
Török Bálint kopjafa és a református templom.
N 46° 56,023' E 18° 14,376' 136 m [GCENYI+Református templom + Török Bálint kopjafa]
A régi enyingi vár helyén lévő magaslaton a főutca keleti oldalán az utcára merőlegesen épült 1789-92-ben a mai templom kelet-nyugati tengelyben, barokk stílusban, 39 m magas nyugati homlokzati tornyával együtt, 11x28 m-es belső mérettel. Klasszicizáló faragott szószéke van. A karzatmellvéden és szószékkosáron rozettás vakolattükrök vannak. A belső párkányzata erősen tagozott.
1819-ben új parókiát, 1828-ban két tantermes iskolát építettek. 1836-ban megújult a parókia, 1851-ben az iskola. 1846-ban bővült a templom 8x9 m-es oldalhajóval. A padok egyidősek a templommal, de ekkor azokat is felújították, a tornyot vörösrézzel fedték, új harangokat öntöttek, toronyórát szereltek.
Az orgonát Angster József építette 1887-ben, és cége 1948-ban felújította.
A vörösmárvány úrasztala 1912-ben készült, lapja a II. világháborúban összetört. A neoreneszánsz keresztelőmedence 1884-ben készült.
A Református templom 200 éves fennállásának évfordulóján a templom körüli várdombon került felállításra az Enyingi Török Bálint emlékére emelt kopjafa, mely Gál János fafaragó népművész munkája.
Evangélikus templom
N 46° 55,515' E 18° 14,804' 140 m [GCENYI+Evangélikus templom]. Szeghalmy Bálint tervei alapján épült 1938-ban.
Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom
N 46° 55,702' E 18° 14,690' 141 m [GCENYI+Katolikus templom]
Herceg Batthyány Fülöp építtette 1838-1840 között a neoklasszicista stílusú, monumentális hatású, ünnepélyes homlokzatú műemlék templomot. Stílusának jellegzetességei: az oszlopos portikusz (előcsarnok), a kupola és a latin kereszt alaprajz. A 30 m magas tornyot gazdagon aranyozott keresztgömb és kereszt díszíti. A fő oltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.
A templom környezetét az építést megelőzően temetkezési helyként használták. Korabeli rajzokon kisebb templomot is ábrázoltak a mai helyén. Az enyingi templom építésére még Strattmann Eleonóra tett "kegyes alapítványt", amit Batthyány Ferenc 1762-ben kiegészített 30.000 ft-ra. A település 1791-ben kapott plébániát, s nemsokára felvetődött egy új templom építése is, mert a régi -az öreg temetőben álló - az 1817-es földrengésben erősen megsérült. A megvalósítás Batthyány Fülöp nevéhez fűződik, akinek a legnagyobb kegyúri adománya ehhez a épülethez köthető.
1. pont: Somogyi Sándor szobrászművész alkotása, az I. világháborús emlékmű (1922.)
a Batthyány kastéllyal szemben található parkban áll, a katolikus templom tőszomszédságában.
N 46° 55,657' E 18° 14,715' 143 m [GCENYI-1]
A jelszó első része: az emlékművön olvasható női keresztnév (öt betű).
Néhány méterre innen található a 2004-ben emelt kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére.
A kopjafát Nemes József enyingi lakos készítette el.
N 46° 55,626' E 18° 14,743' 139 m [GCENYI+56-os kopjafa]
2. pont: Őreghegy
N 46° 55,217' E 18° 14,140' 129 m [GCENYI-2]
Ha Enyinget Siómaros irányában elhagyjuk (a 64-ea útról a Tempo Áruháznál
N 46° 55,765' E 18° 14,575' 152 m [GCENYI+Tempo Áruház] kell lekanyarodni) , és erről a műútról az alábbi kordinátáknál
N 46° 55,098' E 18° 14,275' 126 m [GCENYI+elágazás] letérünk, az autót a
N 46° 55,008' E 18° 14,319' 120 m [GCENYI+parkoló] parkolóban letesszük, akkor már nem kell sokat gyalogolni a ládáig!
A láda az Öreghegyen egy szép kilátópontnál, villanyoszlop tövénél, kövekkel takarva!
Egyéb: Ha valaki úgy jön ide, hogy e tényleg festőien szép tó partján szívesen el is pecázgatna, az Nagy László halőrnél válthat napijegyet. Általában megtalálható a tó környékén, de hívható a 06-30/342-1772 számon is.