A láda egy félliteres, műanyag doboz, amit egy fa ürege rejt magában, a turistaúttól kb. 20 lépésre, talajszinten.
Ha a 71-es útról jöttök, az Endrődi Sándor utcára érdemes felkanyarodni (a strandbejárati vasúti átjáróval szembeni utca), végigmenni az úton a kocsmáig, és enyhén jobbra-egyenesen kanyarodni (balra Veszprém felé megy az út, jobbra a Római út, de nekünk a középső utca kell). Ha jó irányba mentek, akkor nemsokára elhaladtok a vízműtelep mellett. Az autósok hagyják itt a kocsit; egyrészt, mert a Jobbágyok erdejébe vezető út is nagyon hangulatos, másrészt innen kiindulva a
GCSOML pontjai is könnyen becserkészhetők :)
A
turistajelzésen elindulva, pár perces séta után egy érdekes hely mellett lehetett elhaladni: a sokáig alsóőrsi amfiteátrumnak hívott, mesterséges építmény közelében
. A helyiek egy lépcsőzetes építménnyel oldották meg az illegális szemétlerakóként használt korábbi bányagödör eltakarását, mely a permi vörös homokkő külszíni bányászata során keletkezett. Sajnos, 2018 őszén az amfiteátrumot elbontották, a helyén "Varázserdő-varázserő" néven turisztikai látogatócentrum épül.
Amit a vörös homokkőről tudni érdemes:
A geológiai ókor karbon korszakára ( ami kb. 60 millió évig tartott: 359 millió évvel ezelőtt kezdődött és 299 millió évvel ezelőtt ért véget) esik a Föld egyik jelentős hegyvonulatának, a Variszkuszi hegységnek a kialakulása. Ez Dél-Írországtól Dobrudzsáig átszelte Európát. Magyarország területén is magashegység volt, a külső erők azonban később erősen lepusztították, koptatták. A szél, a víz által szállított lepusztulás-termékből, azaz homokból, kavicsból alakultak ki a korszakra jellemző vörös színű homokkövek. A permi vörös homokkő tehát mintegy 310 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ókor végén keletkezett. Anyagát folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. Ilyen üledékes lerakódás a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció homokkőből, kavicsos homokkőből, iszapkőből álló, több száz méter vastag rétegsora.
A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok adják. Ezek megtalálhatók a Mecsekben, a Balaton-felvidéken.
A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. A part közelében még a felszínen van, délnyugat felé haladva azonban mind mélyebbre süllyedt ez a kőzetréteg.
Már az ókorban kedvelt építőanyag volt. Alkalmazta a korai egyiptomi építészet, a Római Birodalom. Indiában, Burmában egyaránt elterjedt építőanyag volt. A középkori építészetben is kiterjedten alkalmazták , de az újkorban és a jelenben is jelentős a felhasználása. A szobrászatban egyedi, nagyméretű alkotások (obeliszkek, diadalkapuk) készítésénél használták.A homokkövek az atmoszferikus hatásra felületükön porladnak. Különösen jelentős ez a hatás a savas esők megjelenése óta. Ezért az ilyen homokkőből készült műtárgyakat napjainkban felületi kezeléssel, bevonattal látják el. Ma is kiterjedten alkalmazzák az építészetben, alap és lábazati burkolatoknak, járófelületek kiképzésénél. Kiterjedt alkalmazását láthatjuk a vízépítésben, ahol hullámtörők, mólók, kikötői létesítményeknél a durva kitermelésű homokkövet is hasznosítják.
A környék legismertebb, vörös homokkőből készült építménye Felsőörsön található. Az impozáns vörös templom a Balaton környékének legjelentősebb románkori épülete. A feltehetően a XIII. század első felében épült prépostsági templom tornyát, a sarkok és az ablakok szabályos kváderköveit vörös homokkőből faragták.
A láda megközelítése: haladtok tovább az aszfaltúton a kék csík turistajelzésen, követve azt, be az erdőbe. Egy kéttörzsű fa mellett, melynek mindkét törzsén van kék jelzés, kell az erdőbe befordulni, és 20-30 m után már a ládánál is vagytok.
Közeli ládák: Almádi felé indulva, a kék csíkon haladva a közelben elérhető a
GCFEHI, és a
GCSZB. Káptalanfüred felé, a sárga csíkon/kereszten, a
GCKSZ2 és a
GCKATO is. Alsóörs felett pedig, a kilátó mellett a
GCSOML multi ládája kereshető.
Kellemes ládázást kívánok!
WebMonster/Parmerozpazepan
Érdekességek:
Veszprém megyei értéktár
Vörös homokkő NatGeo
