Elhelyezés időpontja: 2006.10.21 16:00
Megjelenés időpontja: 2006.10.28 13:54
Utolsó lényeges változás: 2010.04.26 09:51
Utolsó változás: 2020.04.05 16:40
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 435 + 4 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A normál méretű ládikát, a kis csatorna Marossal átellenes oldalán keresd! Kérlek ugyanúgy, és ugyanoda rejtsd vissza!
A Maros gátján található emlékmű helye: N 46° 13,241' E 20° 24,640' Kérlek benneteket, hogy ne rakjatok fel a megtalálásotokhoz olyan fotót, amin olvasható az emlékművön elhelyezett tábla szövege, ugyanis a virtuális jelszó az emlékmű 4. sorának 3. szava, ha valaki nem akarja a 3-as nehézségű terepen a ládikát megkeresni. A ládába TravelBug NEM helyezhető mert még nincs bejelentve a geocaching.com-on
Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől - tartja a mondás. Történt ugyanis, hogy Makó vezér 1217-ben II. Andrással együtt elindult a Szentföldre. Útjuk Spalato felé vezetett, így megálltak kipihenni magukat, persze a jó helyi borok kíséretében. Makó vezér alaposan felöntött a garatra, így mikor odaértek Spalato város kapujához, elkiáltotta magát: Végre megjöttünk Jeruzsálembe! Innen ered a mondás. A mondásnak így, bizonyosan semmi köze sincs Makó városához, ugyanis a települést ekkor Felvölnek nevezték.
Makó Árpád-kori település, a Csanád nemzettséghez tartozott a terület. Földesura Makó bán volt, a nevét is tőle kapta. A település első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a Marosra folyami átkelőt telepítettek az itt lakók; a török hódoltság alatt többször elpusztították, de lakói mindig visszatelepültek. Szerepe a Karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár a város fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, ennek ellenére szellemi élete is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Pulitzer József is.
Makó főként a makói hagyma révén ismert, de birtokosa a Magyarország legvirágosabb városa címnek is. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, melynek jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.
A Maros úgy hozzánőtt Makóhoz, mint anya a gyermekéhez. A szabályozás előtt csak egy kocsiút választotta el a települést a vízparttól. József Attila valahol a folyó partján szerzett élményéből írta a Megfáradt embert.
1939-ben, Péter Pál napján a Maroson alapították meg a parasztpártot. A rendőrség a korábban kiadott engedélyt visszavonta, így a pártalakításra érkezett vendégek homokszállító dereglyére szálltak, és a Maroson föl s alá hajókázva, regényes körülmények között döntöttek a Nemzeti Parasztpárt megalapításáról.
A folyó a Gyergyói-Havasokban Marosfő közelében ered. Magyarországi szakaszának hossza 48 km, ebből 18 km. hosszan határfolyó. Vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. A Maros többször is elöntötte Makó városát; Pl.: 1737, 1821-ben.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A láda újra a helyén van. További jó keresést! Nem semmi, jó sűrű volt. Már lefotóztam a pótjelszót és tovább haladtam, mire olvastam. De én olyan vagyok, hogy szeretem megkeresni, elővenni, kezembe fogni, beleírni. Minden rendben volt amúgy, egyértelmű rejtés. Várja a következőt! Végre eljutottunk ide is. Visszük közben a Tóbarát mozgót Szegedre. Köszönjük! Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.2.6]
A birsalma küldetés finálé előttije. Kedvelem, ahogy minden egyes ládával vastagszik a sárréteg a cipőm talpán. Ennél a találatnál sikerült ezt a tökélyre fejlesztenem. A végén levezető bozótharc. Kiváló volt. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]
Az ajánlás szerint indultunk a töltés felé, de hamar letértünk az útról a szántóföld szélére, mert gyalog is járhatatlan volt, majd igen nagy szélben haladtunk a töltésen a zöld árnyalatait élvezve, végül pedig a sűrű szúrós ágakat látva a kabátomat a fűben hagyva indultunk a láda keresésére. Kicsit kóvályogtunk a susnyásban, és egyszer csak a földre fagyva a lábam előtt hevert a doboz. Teljesen épen, szárazon. Mivel a ládaoldal csak annyit ír, hogy "Kérlek ugyanúgy, és ugyanoda rejtsd vissza!" így fogalmam sincs, hogy mi volt a koncepció. A közeli nagyobb fa ágai közé szorítva kb. mell magasságban helyeztem el. A ládát keresve láttuk, hogy a túloldalon is ki lehet menni, és körbe menni az autóhoz, csak előbb vissza kellett menni a kabátomért. :-) Jó kör volt!
Huh. Ez is megvan. Egyik legkeservesebb találatom. Az úgy volt, hogy váratlanul akadt másfél óra szabadidőm makói biciklizés közben, így nem is készültem erre a ládára, nem volt kinyomtatott infóm sem, csak iPhone Geoládák appal, de elindultam, hátha belefér. A gáton kerekeztem földúton, szerencsére szárazság volt (és kánikula :-(), lehetett haladni. Persze a virtuális jelszó említését észre sem vettem, csak tekertem mint az őrült. A rejtekhez közeledve szembesültem a rideg valósággal: iszonyatosan sűrű, tüskés, csalános, pókhálós, szúnyogos, kullancsos, stb... erdős-bokros terep várt rám, hogy magába szippantson. Nagyon megtévesztő volt, hogy sok csapás volt a kis árok túloldalán, úgy látszik más is bedőlt a leírásnak, miszerint a ládika "a kis csatorna Marossal átellenes oldalán" van! Hát nem! Hosszú, reménytelen kutakodás után próbáltam telefonos segítséget kérni, de a gyenge térerő miatt ez sem sikerült. De csak azért sem adtam fel, végül az árokban találtam meg, ráadásul a Maros felőli oldalon. Gyors logolás, jelszó fotózás után össze-vissza karmolászva menekülés a forró pokolból. Az 5 napos biciklitúráról hazaérve ért az újabb csapás, miszerint nem is logoltam be a találatot, és már ki is töröltem a jelszót tartalmazó fotót a többi 'felesleges' fotóval együtt. Szerencsére még ki tudtam kukázni (hála neked IOS)... Azt továbbra sem értem, mi értelme volt ilyen messze tenni a ládát... De azért "köszi a rejtést". :-)
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Na ennél a ládánál dobta le az agyam az ékszíjat. Állunk a semmi végén, egy gáton, sehol Makó, sehol Maros, de semmi az legalább van. A láda 80 méterre lent egy messziről áthatolhatatlan dzsungelnek látszó zöld közepén. A pótjelszó koordinátája nem kattintható link. Nincs kedvünk beírogatni. Persze itthon már úgy látom, hogy az "ebből az irányból keresd a ládát" pont, valójában a pótjelszó helye.
Nos, hangos káromkodással erőt és adrenalint gyűjtve nekiindultan a dzsindzsának. Néhány perc szlalomozás a sűrűben elég is volt a hátralévő kb 8-10 méter távolság megtételéhez.
A láda a helyén tökéletes állapotban. De egy ellenőrző megkeresést erősen ajánlok a rejtőnek. :)
(Bocsi, de ez nagyon kikívánkozott belőlem:))
Megtaláltuk. A virtuális jelszóval regisztráltam,nem kerestük a ládát. Talán nem feltétlen a dzsungelharc a célja ennek a játéknak, hanem az épített és a természeti értékek megismerése. Igaz nem tudom, hogy nagyon durva-e a terep, a virtuális jelszót az előző logokban olvasottak alapján választottam A rejtő helyesen döntött,hogy kétféle keresési lehetőség adott meg.Köszönjük a rejtést.
Fogtam!
A legközelebbi bekötőúton közelítettünk, majd átfágtunk a szántóföldön. Tipikusan az a sajnálatos helyzet, hogy a láttatni kívánt emlékműtől jókora távra van a rejtés, így még a gps szükséges térképkivágatába sem került be az emélkmű!
Biciklivel Szegedről. Ezen a napon Óföldeákra terveztem menni de a bringázhatatlanul sáros földutak miatt félúton mást kellett kitalálnom, ezert tovább tekertem a Farki rét úton, hátha találok burkolt utat, amire lefordulhatok. Egészen a Marosig tekertem, mire a jó állapotú Pajori útat találtam, ami Makóig vezet. Akkor kitaláltam, hogy megkeresem ezt a ládat és a GClomb -ot is.
Itt is sártengerrel szembesültem, amikor a töltésre akartam menni a láda közelében, de nem volt olyan vészes, mert rövid volt (az első sártenger 10 km-es lett volna, ez pedig 200 m talán). Azt hittem fent a töltésen lesz de tévedtem. Mire rájöttem, hogy hol kell keresnem, nagyon örültem, hogy télen jöttem, mert így is nehéz volt a sűrű vegetáció. Szerencsére, január elején nincsen szúnyogok és a levelek hiányában láthattam magam elé. Köszönöm az élményt!
Az ajánlott parkolóból próbálkoztam, de a gát felé könnyebb volt az ugaron átjutni, mint az úton. A GPS inkább a fához navigált, de ott nem találtam a ládát. Hibahatáron belül volt még egy villanyoszlop a bozótban ... ott se volt. Egyszercsak a sűrű bozót alatt megláttam egy szürke zacskót - még jó, hogy lehullottak a levelek. Négykézláb bekúsztam és meglett a láda. Visszatettem a fa tövébe, mert leginkább az látszott rejtekhelynek. :)
A végládát a szürkületben nem találtuk meg, ha az elvadult fán, vagy a tövében kéne lennie, akkor lába kélt, ha tovább kellett volna még menni a sűrűben, akkor mi adtuk fel idő előtt a keresést.
Megtaláltuk, de ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés: Mi volt a rejtő szándéka, mit akart megmutatni, mert ez valahol félresiklott. Lezárt utak, méhek, minden mennyiségben... Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nagyon sűrű susnyában dzsungelharc eredménye a jelszó. Kedves Ládagazda, nem látom értelmét a láda helyének. Javaslom, hogy könnyebben megközelíthető helyre tedd át.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nagyon sűrű susnyában dzsungelharc eredménye a jelszó. Kedves Ládagazda, nem látom értelmét a láda helyének. Javaslom, hogy könnyebben megközelíthető helyre tedd át.
Biciklivel tekertem el a ládáért, ha egyszer már az is van.
A "GCAK egyben, biciklivel" akcióhoz való mindszenti csatlakozás előtt autós és biciklis ládázás Békés- és Csongrád-megyében.
Élénk eszmecsreét kiváltó alernatív útvonalon közelítettük meg a ládát és még egy kissé felesleges átkaroló hadműveletet is vittünk bele, így szerencsére a dzsindzsaharc sem maradhatott el.
Mi is csak az emlékműig mentünk, mert 3-as terepre nem vágytunk ebben a késő őszi hőségben. Nagyon érdekelt volna valami további részlet az emlékművön említett érvízről. Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.4]
Több napos szögedi tartózkodásom alatt a mai napon átvonatoztam Makóra, majd a Tourinformból bérelt montival kitekertem az emlékműhöz. A ládát nem kerestem meg, mert még a GCMRDL-ért is el kellett tekernem, és félő volt, hogy nem érek majd vissza a délutáni szögedi személyvonathoz. De így szerencsére mindkét jelszót megtudtam időben szerezni, és a vonatot is sikerült elérnem...
Köszönöm a rejtést! :)
Hat oszinten. Aprilis kozepen mar szinte jarhatatlan. Szuros novenyek tomkelegen kellett atgazolni. Es a semmiert. A Marosnak sokkal szebb reszei vannak. Ez a lada nagy csalodas volt.
Nem a piros túrajelzésen mentünk az elejétől, így a több napos eső után a töltésre vezető út inkább dagonya volt. A füves töltésen viszont már szinte semmi sár. A rejtéshez eljutni most viszonylag könnyű volt, csak az ágak-bogak akadályoztak, abból viszont nem kevés. Köszönjük a rejtést !
Kiadós bringatúra 3/2. A rejtés környéke a sűrű bokrok miatt gyak. megközelíthetetlen a töltés felől, így csak a pótjelszóval logoltam. Köszönet a rejtésért!
Temesvári geotúra Pliptai-val Kópé1993-al LionDaddy-vel! Hazafelé még megkerestünk jó pár ládát, ez lett a nap utolsó találata. Aki mostanában készül ide, vigyen szunyogriasztót.
Köszi a rejtést!
Ha az egyszeri földi halandó a párjával a Hagymatikumban (Makó) szilveszterezik, s mindehhez Tamásiból "kell" elutazni, szinte kizárt, hogy ne keressen útközben ládákat. Így a világ legtermészetesebb dolga volt, az Ó-évet zárva, s az Új-évet indítva 19 célpont került bejegyzésre.
Nézzük tételesen a ládikókat:
9/19.
Kiszombor második ládája után egy gyors megtalálásban bízva irány a töltés. Sima gyors találat, fényképezőgép kattog, egy fotó a páromról a logolás közben, egy pedig - szokás szerint - a ládanaplóról a jelszóval, aztán irány a szilveszteri buli a Hagymatikumba / persze a megfelelő öltözékben.... /
Ma, amikor a fotók alapján jegyeznénk be a megtalálásokat, kiderül: a DSCN 2138 fotó után a DSCN 2140 következik, azaz pont a jelszót tartalmazó kép hiányzik!!! Sem a laptopon, sem az eredeti kártyán nincs meg a fotó....
Megtaláltam. A virtuális pontot kerestük meg, mert az idővisszaállítás miatt ránk sötétedett. Köszönöm a lehetőséget. [Eg:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Angi Ládanap 6/10
Igaz, a hagyományos láda nem drive in, de kár, hogy (logbook szerint) sokan beérik az alternatív találattal. Pedig egy - őszi - séta a töltésen aranyat ér... és némi sarat is! :) Esős időben a kocsit érdemes a múűt melletti tanyánál hagyni.
A töltésen kerekeztem Makóról a ládáig. Nem volt egyszerű eljutni odáig mivel nemigen használja senki a töltés ezen szakaszát ezért a fűcsomóról-fűcsomóra stílust alkalmaztam. Visszafelé kinavigáltam a gáttal "párhuzamos" aszfaltra és így mentem vissza Makóig.
A rejteknél olyan hangyakommandó állta utamat, hogy rövid keresés után feltartott kézzel hátráltam, majd hoszasan tisztogattam mindnféle ruhadarabomat és testrészemet a hangyáktól. De tényleg mindenfélét :-)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Részletek később. [g:hu 1.5.2p] [wapon beküldött szöveg]
Szegedről biciklivel. Jó helyre került ez a láda, érdemes volt ide kijönni. Köszönöm, hogy megmutattad ezt a helyet. Kár azért az ocsmány zacskóért, amikor vízhatlan a doboz...
Köszönöm a rejtést. A láda koordinátákat pontosítani kéne, 7 méterrel mellé mutatnak a ládánál másrészt a logbookban lévőkkel nem egyeznek.
1 susnyaharcot meg lehetne úszni ha 200m feljebb lévő földúton jövünk amely kimegy a gátig. A ládázás célja nem éppen a susnyaharc ajánlom megszívlelni.
Megleltük! Égett a napmelegtől a kopár gátoldal.A tikkadt szöcskenyájak is legelésztek.Költői volt a hangulat.Bár a jelszót a készülés során a fotelból megtaláltam,nem volt elég a gáton elolvasni az emlékmű feliratát,nekünk a láda kellett.Az viszont szó szerint árkon bokron túl van! A bokorban ahova a kütyü mutatott rengeteg hangya támadt rám,kénytelen voltam tovább állni.Na akkor lett meg a láda.
Csak a feliratot céloztuk meg, a Híd túl messze van... túra közben. Akkor úgy éreztük, hogy Makó a világ legszebb városa. Csak érnénk már oda :) Köszi.
Parkolás a javasolt helyen. Feltett szándékom volt a láda felkeresése, de amíg fényképeztem a táblát, szúnyog hadak támadtak rám, így menekülőre fogtam.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Hódmezővásárhely-Kiszombor közötti bicajos ládavadászat. A Maros gátjára felhajtva előbb az árvízi védekezés emlékművével találkoztam, majd tovább tekertem a láda felé. Megközelítésében semmi nehézség nem volt, csak le kellett futni a gátról. A ládát legutóbb az ott dolgozó közmunkások találták meg, de rendben visszarejtették.
Kicsit félve közelítettük meg a helyszínt, mivel már messziről látszott, hogy nemrég vágták és égették fel a nádast a láda közvetlen közelében. Féltünk, hogy elpusztult, de szerencsére annál ötletesebb helyre van rejtve:) Köszönjük!
Kerékpáros kupa, 82,3 km, 2. láda.
A tápéi kompal átkelve nagyrészt a töltésen tekertünk idáig egy jót. Néztük a szépen művelt földeket, a tanyákat, az útszéli kereszteket, a tanyasi iskola emlékhelyét. Egy helyen a töltésen dolgozó munkásokkal találkoztunk, a másfél óra alatt három személyautót és egy teherautót láttunk, különben sehol egy lélek.
A rejtekhez közelítve már előre búsultunk, hogy itt nem lesz láda, ugyanis az árokparti bokrokat kivágták, az árok növényzetét leégették. Gondoltuk, vele égett a láda is. De nem! Talán a két nappal korábban előttünk logoló "TIVIZIG közmelósai a tanyáról" nickű felhasználónak köszönhetően? (Na, ezért fontos az infopapír a ládában! Milyen jó, hogy ebben volt! A láda jó egészségnek örvend, külső zsákján itt-ott égésnyom. Nemcsak az épen talált ládának, hanem annak is nagyon örültünk, hogy nem tegnap jöttünk, ahogy eredetileg terveztük - akkor még valószínűleg forró hamun kellett volna átgázolnunk.
Kiörömködtük magunk, logoltunk, a töltésen ücsörögve elköltöttük ebédünket, majd irány Makó!
Ez komoly volt.
A láda szinte megközelíthetetlen. Egy bozótvágóval talán sikerülhet, de papucsban kellemetlen. Egy ici-pici csapást mégis találtam, köszönet az előttem járónak (vagy a vaddisznónak).
A láda nem ott van ahova a műszer mutatja, oda bejutni lehetetlen, de ha nézelődsz, találsz rejtésre alkalmas helyet. Na, ott van!!!
Megtalaltam [wapon beküldött szöveg]
Makói Hagymatikum látogatás előtt kerestük fel a ládát. Illetve csak én mentem be a dzsumbujba, a feleségem és a gyerekek helyette biztattak. Mit mondjak szörnyű volt, de legalább az utánam jövőnek letapostam a terepet :)
Mai indító ládánk. A töltésen álltunk meg, innen sétáltunk az emlékműig, majd a ládáig. A láda környezete meglehetősen barátságtalan volt. Hatalmas, áthatolhatatlannak tünő növényzet, és szúnyog nagy mennyiségben. A fűzfához beküzdöttem magam, de hosszas keresgélés után sem találtam semmit. A koordináta ugyan a meder másik oldalára mutatta a helyet még hat méterrel, de nem hittem el, hogy oda ember feljuthatott valaha is. Leírás szerint viszont ott kellett lennie. Útmutatás végett felhívtam a rejtőt, aki megerősítette, hogy valóban a meder másik oldalán van a láda. Mivel megadta a pontos helyet is, így legalább a keresgéléstől megkímélve engem, mégis nekivágtam a lehetetlennek tűnő átkelésnek. Nem kis véráldozat árán jutottam 1 méterre a ládához, ahol végképp elakadtam. A tüskés bozóton felmászva, az amerikai focistákhoz hasonlóan, akik az utolsó méteren felugranak a védő sorfal tetejére, ugrottam én is be a célterületre. És elértem a dobozt a szúrós ágak tetején egyensúlyozva. Kifelé is hasonlóan gyötrelmes volt az a 10 méter, de csak meglett! Köszönjük a rejtést!
Híd felől a töltésen haladva majd 10 km-es túra kerekedett. Most könnyen megközelíthető rejtekre nyulak és egy őz vigyázott. :) Töltés oldalban ibolya és kis kék virágok nyíladoztak. Javasolt érdekesség még a 20.000 és 20.050 (ez utóbbi nyílván nem jelölt) oszlopok között található (első képen a rózsaszín kabátos lányunk hátizsákja felett látható) házikó téglafala által keltett rendkívül tiszta visszhang. Percekig elszórakoztunk ezzel. :)
Köszönjük a remek kirándulás lehetőségét a rejtőnek! :)
A GCHUN - hoz készültem, de Skalp bejegyzése (500 m sáros szántás) elriasztott (odafelé egész úton esett az eső). Ezért (amíg .Fagyi a temetőbe vitte a virágot) a gáti utat választottam a "híd túl messze van" nyomán.
Nem vállaltam a dzsungelharcot - elegendőnek tartottam az emléktábla felkeresését. Azt hittem a jelszó - az árvíztűrő tükörfúrógép lesz - de nem . . .
Makó felől az emlékmű mellett szépen eltekertem, majd a csatornán és a dzsungelen való átkelés helyett inkább visszamentem az emlékműhöz a pót jelszóért.
Köszi!
Ládatúránk hatodik állomása volt ez a láda. Ma már voltunk hagymaföldön, szántáson, napraforgó táblában, erdőben, földutakon így hát mindezek után egy búzatábla már nem jelenthetett akadályt, főleg, hogy az odavezető útra méhkaptárokat telepítettek. Hát, azért megúsztuk! Köszönjük a kalandot!
A tápai út felől jelenleg könnyű találat. Makó városához ugyan mindössze a környékbeli hagymaföldek kötik, az alternatív jelszóval azonban legalább a Maroshoz valamelyest kapcsolódik ez az egyébként ritka jó egészségben levő ládikó. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.3.23] [wapon beküldött szöveg]
Húgomékhoz indultunk kétnapos látogatóba Kelebiára. De ha már menni kell pár száz kilométert, az útbaeső, még meg nem talált ládákat csak fel kell csipegetni! :-)
Alternatívval, mert még nagyon az elején voltunk az útnak, és a logok nem biztattak egyszerű találattal.
Szeged-Debrecen kerékpártúra első napján. Késett a vonat, sokat molyoltam a városi ládákkal, vihar közeledett. Így csak az alternatív jelszót kerestem meg.
A valódi és virtuális pont nehézsége eléggé eltér egymástól. Az átkelés lehetőségéről hiányoltam valami információt. Aki a ládát célozza meg az Marosból semmit nem lát.
Többszöri nekirugaszkodással sikerült megtalálni. Már majdnem feladtuk, gondolván, hogy valaki elvihette, de hamar rájöttünk ezt a ládát csak az találhatja meg, aki céltudatosan keresgél véletlenül semmiképp.
KAR!
A "Marossal átellenes oldal"-ra először nem is figyeltem. A csatorna mellett folyamatosan azt néztem, hol lehet majd átkelni. Szerencsére nem kellett, mert akkorát úgysem tudtam volna ugrani.
A ládától 3-4 méterre a bozótban egy siklót láttam összetekeredve az avar tetején. Valószínűleg dermedt - örök - álmát alussza.
Köszönet a rejtésért.
Hazafelé ezt még útba ejtettük. Szerencse, hogy az utat építési törmelékkel megszórták, különben szinte járhatatlan lenn. A gáton az emlékművet kerestük meg.
Köszönöm cosinus0-nak és Józsinak, hogy velük tarthattam a mai nap!
Tulajdonképpen kétszer is ott voltam(tunk), csak a doboz nem volt a kezemben és már nem is lesz. :-S
Először egy fatális szoftverfrissítési hiba miatt az oregon nem írta fölül a régi ládaleírást, így nem is találhattuk meg. Itthon kissé bosszantott a dolog, hogy alig 400 méterrel lett beljebb/távolabb helyezve. :-(((
Sebaj, úgyis járatni kell az új biciklit, új tét, új koo. ;-)
Másik irányból, közelítve csatorna, friss szántás, újabb irány, másik csatorna, a valószínűsíthetően jó irányban több fős család épp betakarítást végzett a kukoricaföldjén, meg számomra a magántulajdon egyébként is szent és sérthetetlen. Ezért a sorompóval lezárt állattartó telepen keresztül sem indultam neki. Kis kirándulásom vége 73 km lett, visszaúton erős szembe széllel. Ennek ellenére állítom, hogy Makó szép hely, a Maros hangulatos folyó, de itt és így ez a láda és a mondanivalója mintha köszönőviszonyban sem lenne. :-(
BB barátom segített ki a jelszóval, mert bár az alternatív jelszóhordozót lefotóztam, nem állt szándékomban végigpróbálni minden szót.
Köszönjük a rejtést! :-)
Nohát ennél a ládánál döntöttem el, hogy a leírást alaposan meg kell nézni ezentúl. Ugyanis a mutatott hely számomra zseniálisan semmitmondó. Kár volt idejönni. Mentünk volna inkább fagyizni! Meg aztán többet nem fogok a kölkeimmel együtt begyalogolni a derékig érő gazban vagy 600 métert a semmiért. Ugyanis föladtam végszóra, a Nóga család segített ki jelszóval. Sajnálom Szoke-Kiss, ez nekem nagyon nem jött be ezúttal!
Hála a tegnapi viharnak, a bekötőút tök járhatatlan volt. Ja meg hála szintén a viharnak, hogy nem sújtott halálra az a villám, ami hajnalban a sátram közelében találta el az anyaföldet...
Szekeremet letámasztottam a beton szélén. Gondoltam, nem lesz nagy ügy megkeresni a dobozt. (mint kiderült, ez a rejtés erős alábecsülése volt részemről)
Besétáltam a putrisarki bekötőúton, majd fel a gátra. Amint felértem, rögtön csúsztam is le a másik oldalon :o) A védművön puszta gyalogszerrel sem volt könnyű haladni, úgy felázott az említett viharban. Itt picit átéreztem a buzgárokkal (na nem a melegekkel! - a gyengébbek kedvéért) küzdő mukik helyzetét, ezzel igen realisztikus élményekhez is jutottam mondanivalóilag.
Megnéztem az emlékhelyet, majd tovább a gáton a ládáért. Valahogy rossz előérzetem volt a kesst illetően. Mikor vinkliszögbe értem, lesétáltam a töltésről a csemeték felé. Ekkor Döbb... 8m távolságnál, kellemes kis szivárgóvíz-gyűjtő átok állta utamat (nem volt 3m-nél szélesebb, de elég unszimpatikusnak tűnt a dolog). Megnéztem a leírást. Tudatosodott bennem a rejtő személye. No, így már értettem a dolgot :o)
Feljebb csörtettem, de nem találtam átkelési lehetőséget. Próbáltam 100m-el visszább is, de hasonló volt a helyzet. Ekkor mérlegeltem a lehetőségeimet: Vetkőzés, vagy nem vetkőzés? Ez itt a kérdés. Úgy döntöttem, kivételesen no nudi... (egyedül voltam, a szúnyogcsaj csapat meg már piszkosul fente rám a szájszervét)
Közben ezt gondoltam a rejtésről és a rejtőről : ************** * **** ****** ******* ** ***** ********* *** ****** ********** **** !! * ********* * *********! Meg még jó sok hasonlót.
Visszasétáltam a töltésen a sorompókig, innen pedig az áteresz túloldalán próbálkoztam.
No ekkor ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem : ******* ** ********** **** ***** *****. Meg még jó sok hasonló.
Se út, se csapás, se semmi. Ládát még nem hagytam ott soha, de most valahogy meghaladta az ingerküszöbömet a dolog, ezért visszasétáltam (azaz visszacsúszkáltam) a szekérhez. Mire visszaértem, már lehiggadtam. Itt agyonQrtam a lábamon piknikező két rettenet nagy bagócsot. (ez jólesett..)
Végülis, amit látnom kellett láttam, csak a csésze nem volt a kezemben.
Hazaérve sikerült jelszót kunyiznom egy igen kedves és nagyrabecsült, nálam kitartóbb játékostársunktól, ezért nem maradtam pont nélkül.
Köszi, ez vicces volt...
60 km-t kerékpároztunk a ládáért.
A ládánál:
-felmentünk a töltésre
-elmentünk a töltésen addig, míg a legközelebb lett a láda
-lementem a töltésről a láda felé
-lent tapasztaltam a derékig érő füvet és a bozótban a csatornát
-elolvastam a láda leírását és rájöttem, hogy a láda a túloldalon van
-nézelődtem a töltésen, hogy át lehet-e jutni valahol
-elolvastam az előző logokat
-lementem a csatorna egy bozótmentes részéhez, hogy mrgnézzem, milyen széles
-úgy döntöttem, hogy visszamegyűnk oda, ahol feljöttünk a töltésre
-felmentem a töltésre
-visszamentünk oda, ahol feljöttünk a töltésre
-lementünk a töltésről
-ÁTKELTÜNK A CSATORNÁN
-visszatekertem a cstorna túloldalán, tarlón, gazos búzában haladtam (a szántóföld barázdáiban nem tudtam, csak gyalogolni, majd a 2 m magas gypottal, napraforgóval, egyéb tüskés növényekkel dúsított gazban gyalog mentem tovább a szúnyogok társaságában)
-bementem a bozótba
-bírkóztam a szúnyogokkal
-kijöttem a bozótból
-megtaláltam a ládát
-vissza indultam a 2 m-es gazban
-eszembe jutott, hogy az Oregonom ott maradt
-visszamentem az Oregonomért
-újra elindultam a 2 m-es gazban
-kiértem a gazból
-eszembe jutott, hogy ott hagytam a kerékpáromat
-visszamentem a kerékpáromat
-végigtoltam a kerékpáromat a barázdákon
-kifújtam az orromból a dohos nyálkát, amit a hüvelykujjammal kentem belem, amikor kiszedtem belőle egy szúnyogot, ami beleszállt
-pótoltam a vízveszteséget
-nagy elégedettséggel haza indultunk.
Köszönjük a rejtést!
Éjjel sötétben értem a ládához. A közelbe érve már gyanakodtam, hogy nem lesz egyszerű. Elolvastam a logokat, és inkább vissszavonulót fújtam. A jelzett emlékműig elmentem, arról fotó ment a rejtőnek. Ha ez megér egy találatot, megköszönöm.
Párom már sejtet valamit és a töltésen várt meg, míg én a Marossal átelleni oldalra próbáltam meg átjutni a 2 méter széles csatornában lévő víz ellenére. Nézegettem a környéket egy kis ideig, de nem leltem alkalmas helyet az átkelésre. A szúnyogok hada pedig dolgozott serényen. Őrület! Agyon lettem csipkedve!!!
Sajnálom, hogy rossz időben akartam megkeresni a rejtő ládáját (sebaj).
A ládát nem, viszont annak mondanivalóját megtaláltam, és ez a lényeg!
Köszönjük!
Mai utolsó ládám, mai utolsó Szőke-Kiss :)
A felhőszakadás után a gáton megállni sem lehetet, nem hogy haladni, így a műút felől egy sorompónál osontam be. Némi szántás után elértem a kis csatornát. Biztos voltam benne, hogy a láda odaát van, nem is gondolkoztam, a szántáson gyalogolva kerestem keskenyebb helyet, de nem találtam, csak egy irtásnál ágakat. Azokból "hidat" építettem a 2m széles víz tetejére és igen fürge léptekkel átszökeltem a túloldalra. Már a túlparton derékig érő vizes fűben visszamentem a láda vélt helyéig és rá kellett döbbenjek, hogy a láda odaát van, alig kellett volna 100métert mennem összesen, így meg mentem úgy 500-at oda, 500-at vissza. Derékig a fűtől, derékon felül az izzadtságtól átázva, a bakancsaimon szép barna mamuszban értem vissza. Nem mondható, hogy nem vagyok olyan, mint a láda jelszava. De jó volt. Köszi!
24 oras szulinapi lada-maraton, miksaval, 45/12
sajnos a ladat nem talaltuk meg mert az erdoirtas soran, valoszinuleg elloptak.
kerem a rejtot, h legyen szivas jovahagyni a megtalalasunkat a kepek alapjan!
kmiksa, feri65
Vasárnap lévén, fiamat "előre megfontolt szándékkal" családostul vittük át Szegedre - ahol jelenleg tanul - mivel Teliholdas éjszaka állt előttünk, és így 3 ládát erre az estére beütemeztünk. Ez volt a zárás - a másik két Makó/környéki után végre igazi láda! A csodálatos telihold fénye mellett, szinte zseblámpa nélkül olvastuk el az emlékmű feliratát - majd irány a láda, melynek környékét a bozótirtás tényleg alaposan átrendezte. Valóban csak remélni lehet, hogy az irtás abbamarad, mert különben veszélyben a láda.
Köszi a rejtést, érdekes hely!
A láda közvetlen környékén a bozótot kiirtották. Szrerencsére a láda még sértetlenül megvolt, ezért 2-3 méterrel kelere áthelyeztem. Mártélyi verseny utáni "ámokfutás" Nanukkal.
Nem is gondoltuk, hogy mennyire kedves és szép kisváros Makó! Nagyon tetszettek a város szökőkútjai, parkjai, virágai. A ládához az ajánlott parkolóig kocsikáztunk, majd ott felhúztuk a túrabakancsot, hiszen az előző napok alatt lehullott, szinte már-már mérhetetlen mennyiségű eső alaposan feláztatta az utat. A töltésen is folytatódott a dagonya, ennek ellenére jó kedvvel közelítettünk az emlékműhöz, majd a dobozhoz.
Nekünk tetszett, köszönjük!
Közös csongrádi ládaritkítás Gabival és Zolizáékkal. Esős idő miatt, szeretett Biharunkban való túrázás helyett, könnyed alföldi ládászást választottunk vasárnapi programnak. Köszönöm a rejtést! 11/12
Érdekes helyen található a láda. A töltést épp akkor kaszálták. Sajnos elkövettem egy nagy hibát! A ládába tettem egy geo coint amit a GCMERD ládámból mentettem ki. Kérem a következő megtalálót sziveskedjen egy .com-on is bejelentett ládába továbbvinni! Itthon vettem észre a pirossal is kiemelt részt... :-(
Köszönjük a rejtést!
Érdekes ez a hely. A gát meglehetősen távol van a folyómedertől, bőséges árteret hagyva. Mégis, csak óriási erőfeszítések árán tudták a gátvédők megakadályozni, hogy a víz áttörjön. Most szép és gondozott a környék, de az autót inkább hagyjátok az aszfaltút mellett, a parkolásra javasolt helyen, mert le fog érni az alja....
Megtaláltuk.Hétvégi kirándulás, mi ketten + Nóra. 11/10 láda. Kellemesen elfáradtuk a nap végére.
Itt is hagytunk egy geo-tizest ajándékba az utánunk jövőnek.
Köszönjük.
Saras út vezetett a célhoz, és a Marost nem is láttuk, de a történelmi emlék miatt megérte elmenni. Visszafelé egy hallgatag morzsaszínű kutya csatlakozott hozzánk. Ő se szerette a sarat:) Kösz a rejtést!
Mínusz négy fokos hidegben jöttünk Szeged-Szőregről ládát keresni. Az aszfalt út mellett álltunk meg kocsival és onnan sétáltunk be az emlékműig és a ládáig. A hóban sok őznyomot láttunk.
Nyakig a trutyiban, GPS-t kalibrálgatva végülis meglett.
Bár szvsz a Mako elnevezés nem túl jó, hiszen maga a láda nem Makót, hanem a Maros árterét mutatja be, amit szintén érdekes megnézni, csakhát ez nem Makó.
Makóra kéne egy multi... :o)
Szép helyen, hideg de tiszta időben. Kiszombortól jöttem gyalog, a töltés tetején csodálatos panoráma. Látszott Vásárhely, Maroslele, és a szegedi postatorony.
A rejtés helye jó, az igazi Maros ártéri erdők pedig itt kezdődnek, és tartanak egészen a tápai kompig. Csodálatos volt ismét erre sétálni, de mindig fájlalom hogy a vetyeháti tölgy már elpusztult.
A GPS alapján a mélyszántás főszereplői lettünk volna...kimentve.
Azért bekúsztunk ameddig tudtunk, átgázoltunk a kanálison, versenyt futottunk a töltésoldalon egymással és az idővel: sötétedett...sietve vadásztunk.
Felkutatva!
Sajnos nem ismertük meg a várost. A rejtés helyénél vigyázni kellett, mert amíg logoltunk, addig mindíg valakinek a töltésen volt bringázhatnékja...
Szokásos földeáki utunk alkalmával három ládát is beszereztünk; ezzel egyre közelebb kerülve a bűvös századikhoz. Még nincs meg...
A hely kellemesen nyugodt, semmi extra. Jó darabig mentünk utána a töltésen, majd átkompoztunk Tápéra; ám itt majdnem megettek minket a szúnyogok. A komp egyébként napkeltétől napnyugtáig jár, (ha minden igaz) mi 19h-kor voltunk; pont akkor indult a túlpartról. A személyjegy 80Ft, az autó 320Ft.
Már nagyon régóta várom, hogy ez a láda újjáéledjen. Így amint észrevettem lecsaptam rá :-).
Az emlékműtől többet vártam. A láda viszont könnyen megtalálható, illetéktelenek elől viszont mégis jól el van rejtve.
A régi multi pontjainak felkeresését azonban lehet, hogy jó lett volna alternatívaként meghagyni, mert nagyon jól bemutatta a város szépségét.
Geotrio twenty-four tour. 24 ora alatt 40 ládamegtalálás - 860 km autóval. Elfogyott egy karton energiaital, mi mégis jol elfáradtunk :) Míg az ország többi részén tombolt a vihar, itt kellemes volt az idöjárás, csak estefelé ért el bennünket az esö, ami miatt néhol rögtönöznünk kellett az utolsó órákban. Rengeteg szép helyen jártunk, mert a látszat ellenére mégsem vettük rohanósra a figurát, szépen megfontoltan, fotózgatva haladtunk ládától-ládáig.
40/4
Besettenkedtünk a gátra kocsival, majd a legközelebbi pontról gyalogosan támadtunk. A legfőbb gondot a "most-itt-hogy-forduljunk-meg-autóval " probléma okozta :)
Geomaraton a GeoTrió-val Délkelet Magyarországon, avagy új record beállítása a 24 óra alatt megtalált ládák számával.
40 láda hely, 39 megtalálással. /4.
Makóról támadtam. A gáton végigbringáztam, majd logoltam. A ládától ~150m-re van egy földút, ami a gátat és a Makóról kivezető aszfaltútat köti össze, tehát aki kényelmes az közel parkolhat.
Az elsö két pontnál semmi gondunk nem volt,de a 3.pontnál a ládát elnyelte az akna!:-( Igy sajnos hiányzik a jelszo vége!!Kérjük a rejtöt,hogy helyezze üzembe a ládát,nyáron ujra jövünk és szeretnénk bejelenteni! Köszönjük:Balmandi
Kellemes őszi séta volt Makón! Legnehezebb volt a 43-as úton a kamionok között átmenni az út másik oldalára. Szép helyeket jártunk be rövid idő alatt.
Pándi Family
Megtaláltuk az aknát, a madzagot, és a láda hűlt helyét.
Az 5. képen látható a láda (kudarcot vallott) őre.
Kérlek, a fényképek alapján igazold a találatot.
Köszönjük!
Délkelet alföldi 4 napos kerékpáros ládatúra. 23 láda, 284 km tekerés. Első nap: BP, MÁV (Szegedre), GCM001, GCuszt, GCSZHt, GCTivi, GCSZTE, MÁV (Kiszomborra), GCktmp, GCMako, GCOFOL, GCFohi, GCblas, bicó hazáig. 10 láda, 82 km tekerés. Mai 7. láda. 1. GCM001 Teljesen véletlen akadtam rá, először azt hittem, ez a GCuszt. Csak a logbook bejegyzéseit olvasgatva kezdett derengeni vmi. Ekkor néztem meg a dobozfedelet: GCM001 :) Itt hagytam. 2. GCuszt Előtört belőlem (a nem túl mélyen lapuló) gyerek, és felmásztam az uszályokra. Jó hely, megérdemli a ládát. 3. GCSZHt Épp egy esküvő volt. Szép templom. Ezután megettem egy életmentő hamburgert. 4. GCTivi Az első ponti szobor talpazata nagyon tetszett. A harmadik pontban meg verebek pancsoltak önfeledten :) 5. GCSZTE Jó kis összefoglaló a szegedi vallási épületekről, de szerintem a zsinagóga nem templom. Vasárnap dél körül nem sokan voltak a parkban. Egy sárga szörnyeteg miatt alig tudtam visszazárni a ládát :) 6. GCktmp Tényleg nagyon szépen gondozott a park. Jó, hogy leválasztották, és ismét kerek :) 7. GCMako Köszönöm a rejtő jóváhagyását! A láda hűlt helyén csak egy szerencsétlen meztelen csiga volt. Makón jártam 6 évig gimibe. Kedves hely ez nekem. A park mellett sétáltunk el minden reggel és este, a kollégiumból suliba menet és vissza. Azóta jól megváltozott. Ezt az alföldi kerékpáros ládatúrát ajánlom volt makói kollégiumi nevelőtanárom, Ruszkai Béla emlékének. Sit Tibi Terra Levis! 8. GCOFOL Igényes leírás, rendben tartott templomkörnyezet. Mi kell több? Nagyon szép ez a kis templom. Megérte eljönni ide. 9. GCFohi Leültem picit pihenni, mert pont szabad volt a jelszót rejtő pihenőhely. Délutáni napsütés, sok horgász, szép tó. 10. GCblas Mára az utolsó. Sötétedett, ilyenkor kezd sajátos hangulata lenni az ilyen helyeknek. A méhészek beöltözve piszmogtak ott, én meg elkerekeztem közöttük :) Nem messze lakom, de nem tudtam erről a kriptáról. És még egy szép alföldi naplementét is láttam.
Ma délután Makón volt dolgunk és egy hirtelen ötlettől vezérelve megkerestük ezt a multiládát. Mi a végéről kezdtük. Azonban már az elején akadályba ütköztünk. A láda helye megvolt, de a merész rejtés miatt nem akartuk kivenni a rejtekéből mert a környező padokról minden szempár felénk figyelt. Tovább mentünk a középső , majd első ponthoz. Mind a kettő könnyen meglett. Szerintem a koordináták kissé pontatlanok, kivéve a ládáét. Az emlékfától visszamentünk a ládához, úgy gondoltuk hátha addig tisztul a környék. Sajnos nem. Így aztán a láda biztonsága érdekében kénytelen-kelletlen a rejtőhöz fordultunk, aki kisegített a jelszó harmadik részével. Köszönet érte. Kellemes benyomásokat szereztünk Makóról. A ládának helyet adó park a frissen nyírt pázsitjával csodálatos. Az emlékfa hatalmas. Túlélte az idők viharait. Jó volt itt lenni.
A délelőtti erdő, mező járások után Makón kicsit regenerálódtam. A második ponttal szemben a kávézóban pihentem ki magam. A kultúrát most kihagytam, de legalább kocsmában voltam :).
Makó környéki ládázás 3 ládával. Ez volt a végső állomás, kellemes sétával. A javasolt sorrendben kerestük fel a pontokat. A nagy fa alatt megküzdöttünk a jelszóért egy szarvasbogárral. A harmadik pont szenzációs. Kiemeltük elvittük, majd visszavittök. Sajnos a ládát nedvesség érte, a logoboook is nedves, nem is bírtunk rendesen logolni.
Igazán kellemes séta volt, öröm volt keresni és megtalálni a ládát, és a bőséggel is megbírkóztunk a jelszó kitalálásánál. Köszönet a rajtőnek.
Ládakeresés nélkül sztem soha nem bukkanunk rá az emlékfára és a kellemes parkra. Ezen a nyugodt kisvároson mindig csak áthajtunk, legfeljebb a strandra jutunk el. Köszönjük a sétát, bár a végét a tegnapi vihar szaladóssá tette. A rejtés láttán legifjabb (7 éves, de tapasztalt) kesserünk hangos ovációban tört ki, ilyet még nem látott! Ötletes, de szerintem sajnos nem a jelszó szerinti sors vár rá!!!
Dél-alföldi túránk 5. állomása. Úgy alakult, hogy először a ládikó koordinátáit kerestük meg. Gyorsan ráleltünk, a szép parkban a füvön üldögélve logoltunk, közben két négylevelű lóhere is a szemünk elé akadt, pedig nem is keresgéltünk! Mint utólag kiderült, szerencsét is hoztak a jelszóképzésben, de mi természetesen végigjártuk a multi minden pontját. :) Az emlékfánál mindenáron a tér melletti házak falán keresgéltük az emléktáblát, aztán ez is leesett, a fa alá! :)
Makó szép város benyomását keltette bennünk, tetszettek a díszhagymák, a szökőkút.
Köszönjük a rejtést!
Dél-alföldi túránk 5. állomása. Úgy alakult, hogy először a ládikó koordinátáit kerestük meg. Gyorsan ráleltünk, a szép parkban a füvön üldögélve logoltunk, közben két négylevelű lóhere is a szemünk elé akadt, pedig nem is keresgéltünk! Mint utólag kiderült, szerencsét is hoztak a jelszóképzésben, de mi természetesen végigjártuk a multi minden pontját. :) Az emlékfánál mindenáron a tér melletti házak falán keresgéltük az emléktáblát, aztán ez is leesett, a fa alá! :)
Makó szép város benyomását keltette bennünk, tetszettek a díszhagymák, a szökőkút.
Köszönjük a rejtést!
Nagyon bátor a ládika rejteke. Remélem hosszú életű marad. Furcsáltam a ládában levő jelszó részletet, aki járt ott tudja mire gondolok. Szép kis város Makó, sajna a hagyma szobrot nem fotóztam le.
Javasoltam a mikroládának egy jobb helyet, hátha innen nem tünne el. A tér túlsó oldalán egy vastag nyárfára kapaszkodó borostyán gyökerei között, fej magasságban. N...13,142 E...28,299
3 napos csapatépítő kessing Szeged bázissal - kis nosztalgiával a diákévekre - 50 láda/3nap. 2 nap: 18/21 ládánk.
Az éjszakai ragadozás hátránya, sötétben minden tehén és tábla fekete, még a barna is. Ládának sajnos hűlt helye, köszi a rejtőnek a segítséget. Másnap visszamentünk, meglett a fekete tábla is.
Makó nagyon szép, már értem a makói csoporttársaim miért voltak büszkék rá, jópofák a házak elé ültetett díszhagymák.
"Lenn az alföld tengersík vidékin" - 3 napos szegedi csapatépítő kessing 50 ládával, +1 nap pihenés. 2. nap, 18/21. láda
Gyors fotók, majd a láda keresése. Az utóbbi nem lett meg, bár az összes örökzöldet végigtapogattuk. sms a rejtőnek, és ekkor kiderült, hogy a késői órában a fekete tábla helyett egy sötétbarnát találtunk meg... Kis idegbaj, azonban a rejtő segített, így meglett a tábla, és a jelszó is. (a tábla később :-) )
Köszönjük a rejtő segítségét!
Mivel a munkanappá nyilvánított szombaton asszonykámnak dolgoznia kellett, nekem viszont szabadnapom volt (így ugye már duplán is), úgy gondoltam, felkeresek pár ládát Szeged tágabb környékén. Van jó néhány, melyekkel jó ideje szemezgetek már, hát itt a remek alkalom. Első állomásom volt Makó. Kezdésnek a Petőfi park mellett parkoltam le, de türelmes ember lévén nem estem be a "bozótosba", hanem elsétáltam az 1-es és a 2-es pontra, amiket könnyen megtaláltam. Majd vissza a parkba, ahol megnéztem mindegyik örökzöldet, de ládát sajnos nem leltem. Így végül este sms-ben a rejtőhöz folyamodtam, aki készségesen segítséget nyújtott a jelszó utolsó részlete formájában, amiért szeretnék köszönetet mondani, azon túl is, hogy egy ilyen kellemes városismereti sétára invitált.
Majd távoztam Apátfalva felé, ahol vártak a Maros-híd maradványai...
A ládika valóban eltűnt, igyekszem roppant gyorsan pótolni!
Ha addig mégis erre jár vki, SMSben elküldi az első két részt és visszaküldöm az egészet.
Sietek!
Születésnapi ládázás első állomása. Sajnos a mikroláda nem lett meg, pedig sokáig kerestük és szerintünk jó helyen (a koo jó volt), valószínűleg elvitték:-((
Apa hétvégén Makóra utazott a csapatával tornaversenyre. Részletesen leírtuk neki merre keresse a jelszó részleteit és így GPS nélkül is megtalálta. Elmondása szerint nagyon szép, takaros város. Remélem mi is eljutunk oda egyszer. Üdv.
Csongrád megyei kalandozásaim során már többször jártam a városban. De ilyen ocsmány időben még soha!
Szemerkélő esőben, de az újszentiváni séta után alaposan átázva érkeztem. A megadott hely környékén parkoltam, majd megcéloztam az első pontot. Nem éppen a legrövidebb úton haladtam, mert a látnivalók el-eltérítettek a céliránytól. Sajnos az eső miatt kapkodva fényképeztem és így a felvételeim egy része teljesen használhatatlan lett. A körülmények a második pontnál is csúfot űztek belőlem, mert legalább 10 percig kóvályogtam a parkban a fekete táblát keresve, amíg rájöttem, hogy a harmadik pontnál vagyok! Ekkor már úgy esett, hogy az örökzöld is átázott! Ezután összeszedtem magam, igaz az eső is alább hagyott, és így már majdnem könnyedén birkóztam meg a fekete táblával!
Ilyen nedves irodalmi sétán még nem vettem részt, de azért jó volt!
Déli határ menti kerékpár edzés 125 km-en 4 ládával a Tompa - Kelebia - Mórahalom - Szeged - Deszk - Klárafalva - Makó útvonalon. Amikor két napja készültem az útvonalra, a met mára nyugati szelet jósolt, tegnap esőt, ma lett belőle jó erős délkeleti szél :-(. Kiszenvedtem a széltől, de legalább az eső csak Makón, az utolsó ponton ért el.
GCKIFE végeztével nekiestem az 55-ös, majd a 43-as utaknak, egy tartós 60 km-nyi elellenszélmenésnek. Makóra érve lassítás és szélcsend jött - egészen magamhoz tértem. A 3 pont simán meglett. Sajnos a végére eleredt az eső, így aztán jobbnak láttam vonattal indulni Makóról (eredetileg vissza akartam tekerni Szegedre).
Igazi dél-alföldi ládázás volt a mai nap, válogatottan sármentes pontokkal, hiszen egy ideje sok a csapadék, és nem szerettem volna ma is sárfürdőt venni biciklistől. Érdekes templomokat, kopjafát, városias jelleget mutattak a ládák; jó volt.
A mai 10. ládánk felkeresését utoljára hagytuk, mivel Makón többször jártunk már és úgy gondoltuk, hogy a jelszót meg tudjuk sötétben, éjszaka is fejteni egy városban. A jelszórészleteket kiskapitánnyal együtt cserkésztük be. Szép kis város, jó a rejtés!
Nagyon szép, rendezett város, kellemes sétát hozott a láda. Egyedül az okoz gondot, hogy a makóiak lazán kezelik a bicikli+gyalogosút szabályokat - bár precízen kialakított út van az előbbieknek, gátlás nélkül elütik az embert a gyalogjárón... Tehát óvatosan közlekedjetek! :-) Az emlékfa csodálatos, a park is tiszta, a játszótér pedig tuti (gyerek megfogalmazás alapján :-)). A múzeumban éppen Torockó kiállítás is van... :-) Köszönöm a rejtést!
Kelet-magyarországi kör Ákossal. Nagyon pikk-pakk ment minden, ötkor indultunk, Pestről, a nagyvisnyói bányánál ért a reggel, és sötétre visszaértünk a városba, 850 km és hat megtalálás után. Ragyogó időjárás, 18 fok, semmi zavaró körülmény - és ma volt az 1400. megtalálásom.
Nem szeretem a városi multikat, ez sem fogott meg, de ha már erre jártunk...
Nagyon jó kis séta volt, ráadásul Makón az emlékfa biztos sose tűnt volna fel nekem. Ez volt a legjobb. A fekete tábla is hamar meglett, de Petőfi picit megtréfált. A "sokágú örökzöld"-ből több is van arrafelé és a madárkák is ott pihentek az ágakon. Ezt onnan tudom, hogy mikor sötétedés után nemsokkal néma csendben és teljes nyugodtsággal, hogy senki nem lát, elkezdtem az egyik fa alatt matatni, a mardárkák ijedten el akartak szállni, de ez a sűrű lombozat miatt nem nagyon ment. A vergődéstől meg én ijedtem meg, de szerencsére tíz méter futás után lenyugodtam, és visszatértem keresni. Aztán azért a doboz is meglett. A hódmezővásárhelyi első multis próbálkozásomat bebuktam, de szerencsére ez meglett. Így ez a doboz büszkélkedhet a "zoltown első multija" címmel...
Köszi, szép volt!
Szép időben, az első pontot kicsit nehezen, de megtaláltuk.
Az első pontnak kétféle koordinátái vannak megadva, és az emlékfa koordinátái a jók.
A többi pont már könnyen ment.
A második és a harmadik pontot kerestük meg először. Úgy tűnt, hogy összekeveredtek a pontok, de most úgy látom, hogy én voltam figyelmetlen. Kellemes sétát tettünk a városban.
Átautóztam ide Szegedről a két fáradt bicajossal... Makót eléggé ismerem és szeretem, de ezen a játszótéren még nem voltam - nagyon tetszett, hintáztam is egy jót! :)
Az esti zh után úgy döntötem, hogy jót tenne egy kis éjjeli bringázás, ígyhát fogtam magam, felpattantam a fél kilences szegedi gyorsra. Karina sajna nem érte el már a vonatot, de Félegyházánál utolért :)
Indulás előtt felugrottunk Jutkához, majd hajnali egykor útnak indultunk. Kellemes időnk volt, eleinte mégcsak hideg se volt. Az ötösön tekertünk, a határnál meg meglepődve tapasztaltuk, hogy a régi átkelő már nem üzemel. Semmi gond, visszafordultunk, és felmentünk az autópályára. Ott úgyis gyorsabban lehet menni... :)
Összefutottunk Pupuval, aki jól beelőzött kocsival, de majd még úgyis visszakapja :P
Átértünk végre Szerbiába, megint egy ország ahol még nem ládáztam (a 29.).
Cary egész jól bírta az alvás helyetti bringázást, csak éppen hogy egy kicsit nyafogott :) Meg picit morcos volt amikor eltévedtünk. Viszont, így legalább elmondhatja, hogy letekert ma 161km-t alvás helyett.. :D
Mire Magyarkanizsára értünk már kifejezetten hideg volt, de a ládakeresés hevétől egyből felmelegedtünk :))
Oromhegyesen egyből odataláltunk a ládához a rossz koordináták ellenére, a rejteket pedig Cary szúrta ki.
Visszaúton Horgosban megálltunk a pékségnél, ahol megünnepeltük a 100. km-t egy kis finomsággal.
Ekkor már a nap is fent volt, és mi is túl voltunk a holtponton.
A határon elég hosszú sor állt, de mi lazán beálltunk a diplomata sávba, ahol Karina megint letesztelte a patentpedált, vagy száz embernek ezzel pár vidám percet okozva :) Még a mogorva határőrnéni is elmosolyodott mikor Karina eldőlt előtte mint egy cementeszsák :)) Pedig nem vicces, én is kerültem már ilyen helyzetbe párszor :)
Ezután mentünk egyből a tavakhoz. Láttunk sok őzikét, meg átmásztunk a legnagyobb dzsindzsán bicajostul. A bácsi éppen befejezte a rózsák permetezését mikor megérkeztünk a helyszínre.
Nekem tetszett ez a hely is, szép napsütésünk is volt. Természetesen, ezt a ládát is Cary találta meg.
Álmosak és éhesek voltunk, gyorsan vissza is tekertünk Jutkához. Kis energiapótlás után elindultunk a vonathoz, hogy Karina időben visszaérjen Pestre, ám a pénztár előtt 10m-rel ért utol az sms, hogy új láda Makón... :)
Visszafordultunk, és Jutkával elszaladtunk az új dobozhoz, ahol megint nem sikerült megkaparintani az első helyet, itt Zsorzsék előztek meg :'( Ő is visszakapja majd! :P
A több helyen is hibás leírás ellenére sikerült felkutatni mind a 3 pontot. Megint bebizonyosodott számomra, hogy a moderátorok nem olvassák el a leírást...
A 17:20-as vonattal végül visszatértünk Pestre, Karina pár órát még tudott is aludni a kézimeccse előtt :)
Szép névnapi ajándék volt a mai nap!
A tápéi kompnál várakoztunk, amikor keva észrevette a wapon az új ládát (13,55 perc). A komp 14 órakor indult, néztek is nagyot, hogy 20 perc várakozás után, amikor végre fel lehett járni a kompra, mi megfordultunk és elhajtottunk. Mivel tudtuk, hogy Freddy a környéken ólálkodik, nem volt vesztegetni való időnk :-) Keva vezetett Makóig, én csak pötyögtem a koordinátákat a gps-be. Lusta Freddy lemaradt :-))
Makón már több alkalommal jártunk, mindig tetszett a város, de most csak pontvadászat volt:-)
Végre első vagyok és nem utolsó sorban ez a 800. ládám!!! Szép város Makó. Egy korábbi kirándulás során megállapítottuk zsorzzsal, hogy érdemes volna egy ládát idetelepíteni és lám így lett. Köszi a rejtőnek!keva