Elhelyezés időpontja: 2006.12.22 11:47
Megjelenés időpontja: 2006.12.24 22:20
Utolsó lényeges változás: 2016.10.01 14:11
Utolsó változás: 2023.07.11 20:51
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Janó
Ládagazda: Tibi1983 Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 596 + 2 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
Magasan a Cuha szurdok felett, egy szikla üregben, kilátással a szurdokra és a vasútra. 20x15x5 cm-es kis kékfedelű doboz.
Kérlek ne indulj neki "vakon", sötétben, csúszós, jeges időben és gondolkodás nélkül!
Figyelem!
A láda közelében található ferrata költési időszakban (02.15-07.15-ig) nem használható. A pálya alsó szakasza ki van szerelve!
Megfelelő felszerelés és gyakorlat híján semmiképpen ne használd !!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A Cuha vadregényes szurdokvölgyét sokan ismerik, a patak mellett kanyargó sétautat valószínűleg az itt játszók többsége már számtalanszor megtette oda-vissza gyalog, futva, bicóval vagy vonaton.
Geoládák is vannak a közelben, de most egy olyan helyre csalom a társaságot, ahol valószínüleg még csak kevesen jártak.
A ládához nem vezet út, lehet választani meredek hardcore verziót, de van természetesen "királyi út" is - a hozzám hasonló tériszonyosoknak ezt kell megtalálni. (~1.5 km 100m szint)
A feljutást nem részletezem, ez is része a feladatnak, mindenki megtalálhatja az erőviszonyának megfelelőt.
A láda viszonylag nyilt részen van, szép kilátással a patakvölgyre és a vasútra, napos tiszta időben ajánlott. A rejtektől nem messze egy kis természetes piknikező hely van, ahol a gyönyörködés közben megpihenhet a vándor.
A hely vasútbarátoknak is ajánlható, a rejtektől a jelenlegi országhatárokon belüli egyik legszebb hegyi pályában gyönyörködhet a ládász.
Egy kis videórészlet amit a rejtéskor készítettem itt.
"A vonal legszebb és műszaki szempontból leglátványosabb szakasza a Porva-Csesznek-Vinye közti 4 km. Itt Magyarország egyik legmeredekebb normál nyomtávú vonalrészén, három alagúton halad át a vonat és egy kisebb valamint egy nagyobb völgyhídon kétszer keresztezi a Cuha-völgyet. A meredek, sziklás hegyoldalban hosszú szakaszon támfalak tetején vezet a pálya, valamint itt található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút is. Az első és harmadik alagút után rögtön völgyhídon halad át a vonat, utóbbi fölött a vasútépítés emlékműve is megtalálható."
(részlet A Cuha-völgyi Vasút Védnöki Testületének állásfoglalásából)
"A Magas-Bakony vonulatait átszelő Cuha-patak szűk, nagyesésű, néhol erősen kanyargó szurdokvölgye nem igazán alkalmas vasútvonal vezetésére, ezért az itteni pálya építése rendkívüli műszaki felkészültséget igényelt a kor szakembereitől. Kiváló munkájukat dícséri, hogy hazánk egyik legszebb fekvésű nyomvonalát hozták létre. Gyakran a meredek hegyoldalak szikláinak lerobbantásával alakították ki a vaspályát, három helyen pedig csak alagutak fúrásával tudták továbbvezetni a síneket..." (részlet a tanösvény vasúttörténeti táblájáról)
Kellemes kirándulást !
A ládát 2016. májusában vettem át Janótól, ezúton is köszönöm neki! XXXII. Geocaching Fesztivál és Verseny ideje alatt
Strombus segítségével, a ládának biztonságosabb új rejteket kerestünk, és ládakarbantartást tartottunk!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Vasakra fel, szólt a kapitány! A legénység menetkész, irány a szikla! Új élmény, de csöppet sem idegen. Menet közben napozó katicák, izzadtságcseppek a homlokon. Tetszik fentről is a vasút és az alagút. Szép itt, köszönöm a rejtést!
[Geoládák v4.1.0]
Megtaláltam Gerivel.
A láda közelében 5-6 őzgidát láttunk két sutával.
Geri érdeklődve figyelte két ganajtúró fáradhatatlan munkáját a ládánál. Teljes gőzzel a sziklafal felé tartottak, lehet nagyon gyorsan leértek a völgybe.
Lenéztem fentről a szurdokra ... jó, hogy van egy járható útvonal. Azután GCCUHA első két pontja kapcsán lentről is megnéztem a szirtet. Többen lógtak a sziklafalon ... nem az én világom. :)
Vinyéről indulva ez volt a harmadik találat a Cuha-patak völgyében. A via ferrátás Bucsek Henrik emlékút felfelé tartó szakaszának fáradalmait kipihenve, a leereszkedés előtt kerestem meg ezt a ládát.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Napos, tiszta időben vágtam neki a hegyoldalnak, a vasút felől. Tök jó volt, de megmondom őszintén, azért a közepe táján nem volt őszinte a mosolyom... Családosok válasszák a királyi utat, lefelé én is arra mentem, kényelmes erdei séta.
A királyok útján jöttünk, meglett, köszönjük a rejtést! Gyönyörű környezet és szerencsére az idő is szuper, vonatot is láttunk! Rengeteget járunk a völgybe de ide még nem jutottunk fel. Nagyon szuper! Ritu, Roli, Oli. [Geoládák v3.12.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Próbáljátok ki a ferratát! Remek időtöltés. Viszont a ládához csak megfelelő kondícióval vágjatok neki ha mászni akartok! A láda körül is óvatosan járjatok.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Mi a hardcore verziót választottuk. Szép sziklák vannak erre. Jelentem hogy egyben felértünk, lefele majd még kiderül mi lesz :) [Geoládák v3.11.3]
Megvagy láda :-) Köszi a lehetőséget!!!
Nekünk nem jött át a hely mondanivalója, viszont egy jót sétáltunk... Lehet, hogy a sok lomb volt a felelős, mert a látvány se volt olyan... de azért megcsináltuk, a láda csúnyán törött, ezt pótolni kellene.
Brigi&Feri&Mira [Geoládák v3.6.0]
A Kőpince-barlangtól indultuk a Cuha-patak medrében, helyenként vízátfolyással találkoztunk, így át kellett kelnünk kisebb-nagyobb köveken-sziklákon. Vadregényes volt, de ugyanakkor nagyon szép, mesébe illő tájjal.
Többen tartózkodtak a túristaúton, illetve a pihenők környékén, a jó idő kicsit kimozdította az embereket e csodaszép környezetbe.
Eljutva a Cuha-szirt előtti pihenőhelyhez elfogyasztottuk "ebédünket" és indultunk is a rejtekhely felkutatására, ami nagyon nem volt egyszerű... Első körben a vasúti viadukton haladtunk át és megpróbáltunk toronyirányt keresni egy felfelé vezető ösvényt. Nagyon meredek és valóban extrém "ösvények" vezetnek felfelé, amit terep erősséggel értékelve 5+, így hát keresgéltünk a környéken olyan lapos útvonalat, ami felvisz a sziklára. Leírást nem találtunk és egyelőre a "királyi út" sem állt rendelkezésünkre, így a kiindulópont felé vettük az irányt. (Segítség azoknak, akik a kényelmes utat keresik: a fémhídnál lévő pihenőnél indul felfelé, párhuzamosan a piros jelzéssel egy keskeny ösvény, aztán utána csak toronyirányt a gerincen: N47.358942 E17.825137)
A rejtekhely hosszas, de kényelmes séta után meg lett, szuper panoráma nyílik a vasúti frontra és a szurdokba. Köszönjük a lehetőséget!
Meglett az út :) A vasúti alagút mellett elindultunk felfele, és amibe tudtunk - fába, kőbe - kapaszkodva feljutottunk. Fent már nem volt gond a megtalálással. A kilátás pazar, a láda jó állapotban van. Köszi a rejtést.
Az utat a ládához könnyen megtaláltam, a ládát viszont kerestem egy darabig. Elmentem fölötte, alatta és aztán szerencsére meglett! Nagyon szép volt ma az idő, jó volt elidőzni kicsit.
A GCZORO ládátval együtt kerestem, azonban az erdőn keresztüli rövidítés nem volt jó ötlet a rengeteg csalán miatt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.4]
Cuha-patak völgyében tett kirándulás alkalmával próbáltuk begyűjteni a ládikót, de valahogy nem találtuk a felé vezető ösvényt. A 3.5 nehézség miatt gondoltuk, hogy megpróbáljuk, de nekünk nagyon meredek volt vagy tényleg csak szimplán nem találtuk a feljutást. Sokáig nem tudtunk (akartunk) keresgélni, mert lent várt ránk a "normális" túratársunk :)
A képek alapján szeretnénk kérni az elfogadást. Köszönjük a játékot!
Amióta ládázom. ez a megtalálás adta a legnagyobb sikerélményt.
Évekig nézegettem ezt a ládát, de nem mertem belevágni. Tegnapelőtt aztán legyőzve az aggodalmamat, nekiláttam a keresésnek. Elvonatoztam Sopronból Vinyére. Bemelegítésként megkerestem a GCKOPC ládát,ami simán ment.
Ezután elindultam "hátulról" ehhez a ládához. Amikor elfogyott az út, elindultam toronyiránt. Sajnos a kütyüm időnként megbolondul, és elkezd forogni rajta a térkép. Ez történt tegnap is és én "elsodrótam jobbra a megfelelő iránytól. Mikor erre rájöttem, már nem volt erőm a meredeken visszamászni, tehát mentem tovább lefelé a vastag avarral és alatta görgeteges kövekkel borított meredeken. Időnként lépegettem, időnként fekve csúsztam, időnként gurultam néhány métert a meredek lejtőn. Mire leértem úgy néztem ki mint egy darabolós gyilkos. Kezem, lábam, fenekem vérző sebekkel borítva, de eljutottam a Cuha meletti útra.
Bánatomban megkerestem még két útbaeső .com-os ládát aztán hazavonatoztam.
Itthon kitaláltam hogy ha a magasságt tartom, akkor odaérek az áhított ládához.
Ezen felbuzdulva ma visszavonatoztam, vittem a jó öreg de megbízható ETREX-H tipusú kütyümet is a GPSmap 62st mellé, és sérülés nélkül MEGTALÁLTAM!
Desszertnek még mekerestem a GCZORO ládát, és boldogan hazavonatoztam.
Köszönöm a rejtést, és az élményt!
Sokadszorra jártam már a Cuha-völgyben, ezúttal egy csoportos túra keretében esett útba a hely. A megtelt táblát ki lehetett volna tenni, annyian voltak itt a hosszú hétvégén :) A ládát a ferrata út felől próbáltuk megkeresni, azonban felszerelés hiányában nem mertük bevállalni a meredek sziklafalat. Korábban már jártam itt ferratazni, hasonlóan csoporttal, így akkor sem volt nagyon lehetőség ládát vadászni. Ha megoldható, szeretném kérni a rejtőtől a találat elfogadását a feltöltött képek alapján.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg] GCVia2 közben. A völgyből csak is a kiépített vasalt úton érdemes megközelíteni, természetesen a megfelelő felszereléssel!
Először a meredek úton próbálkoztunk, de kis idő után úgy döntöttünk, inkább a biztonságos megközelítést választjuk. A ládához vezető utat végül nem könnyen találtuk meg, tettünk néhány plusz métert. Örülök, hogy nem adtuk fel, a ládától gyönyörű a kilátás. Köszönjük a rejtést.
Először a meredek úton próbálkoztunk, de kis idő után úgy döntöttünk, inkább a biztonságos megközelítést választjuk. A ládához vezető utat végül nem könnyen találtuk meg, tettünk néhány plusz métert. Örülök, hogy nem adtuk fel, a ládától gyönyörű a kilátás. Köszönjük a rejtést.
Bakonyi nagy havazás napján szerettük volna megkeresni, de sajnos nem jutottunk fel a ládához a csúszós, havas emelkedőn. Vinnyéről indultunk, a sárga +en Csesznek vasútállomásig, majd a Cuha patak mentén haladtunk vissza. A hó néhol fél lábszárig ért, sok sok kidőlt fát láttunk. A patakon is kalandos volt az átkelés. Ha a képek alapján elfogadod a találatot, azt megköszönném. :)
[Jóváhagyta: Tibi1983, 2017.04.24 05:13]
Köszönöm! Tervbe van véve, hogy még meglátogatjuk a környéket, mert sok-sok látnivalóra nem volt időnk. Bízom benne, hogy majd akkor el is jutok a ládához. :)
Első ferrata-túrám közben indultam a ládáért, de a többiek már türelmetlenek voltak és a béke kedvéért visszafordultam. Szerencsére a mozgót még sikerült újrarejtenem.
Kérem a képek alapján az elfogadást.
Bringával. Így nem a vasalt úton mentem fel, hanem megkerülve a hegyet., hátulról
Ha is ismertem volna a helyet, az utolsó 150m-ert nem fél óra alatt tettem volna meg ("hegyi zerge bringás cipőben"), de vissza már 5 perc volt a bringáig. :)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
A XXXII. Geocaching Fesztivál és Verseny során Kectamékkal négyesben barangoltuk be a bázisnak helyt adó vinyei Hosszú Ház Turistaszállótól NY-DNY-ra eső területet. Nem a versenyszellem, hanem elsősorban a közelben lévő ládák begyűjtése vezetett minket utunkon, így sikerült, hogy 9 (6 + 3 mozgó) ládatalálat mellett a túrázó kategóriában mindössze 5 palackot gyűjtöttünk be a ma megtett 20 km-en.
Ez a láda volt a mai nap ötödik találata. A bázis ismételt érintésével a hétvégi turistáktól hemzsegő Cuha-völgyben sétáltunk el a Gubányi Károly hídig. Itt a lányok pihenőt tartottak, mi Tamással felmásztunk a hídra és az alagúton át közelítettük a ládát. Ugyan a leírás szerint van kényelmesebb megközelítés is, de ha már itt voltunk, innen kellett megoldani a feladatot. A közelben via ferrátázó csapat azért már sejtette velem, hogy nem lesz könnyű. Valóban nehéz volt, többször jött a "mi a fenét keresek én itt" gondolta, de vitt az adrenalin. Végül sikerült feljutni a csúcsra - pont a ferráta felső végénél - és a geopalackon található információknak köszönhetően az új helyen lévő láda is meglett.
A kilátás valóban pazar, letekintve a Cuha-szurdok mélyébe jön rá a kesser, miért is jó játék ez a dobozkeresés. :)
Lefelé É-i irányba, a sziklaperemet követve jöttem kb. 500 m-t, majd egy vadcsapáson sikerült visszaereszkednem egészen a patak mellett vezető -ig. Emlékezetes láda marad, az biztos!
Köszi a rejtést! [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött, később kiegészített szöveg]
Az alagúton át, majd a sziklákon felmászva közelítettük meg a rejtést a lányommal. Egy idő után már éreztük, hogy csak előre mehetünk.A rejtésnél találkoztunk kesser társakkal. Felérve némi keresgélés után meglett a láda is. Lefele a gerincen Vinyére vezető lankás ösvényt választottuk, ami kb. egy kilométer után ért le a szurdokba. Nagy kaland volt, köszönjük a lehetőséget!
Lefülelve :-)
Amíg a többiek versenyeztek, én sétálgattam egy kicsit erre meg arra :D
A láda nehezen lett meg, köszi mindenkinek a segítséget, telefonon és a helyszínen egyaránt. És persze köszi a rejtést!
Ja, és a lényeg: gyönyörű a kilátás!!! És a belátás a völgybe, fel is került a bakancs-listámra egy kis vonatozás a környéken :-)
Júniusban már jártunk erre, de akkor nem voltunk normális lábbelivel, hogy fel tudjunk jutni, ill. nem gondoltuk, hogy ennyire kemény helyen van a láda. Most a GC-versenyen útbaejtettük, igaz picit előbb sziklamásztunk fel egy előbbi ponthoz és átsétáltunk a ládához. Na de lefelé szintén nem sejtettük, hogy a vasalt út ennyire kemény tud lenni :), a függőleges ereszkedős helyet skipeltük, helyette kerestünk egy lankásabb helyet, de nagy élmény volt, méltó a 600. megtalálásunkhoz!
Egy szolid felkapaszkodás után a GC32FV versenypalackja és ez a láda is könnyen adta magát. Imádom az efféle helyeket és rejtéseket.
Lefelé az igazán könnyű utat választottuk és a GCKOPC közelében kötöttünk ki. Nagyon szép befejezése volt ez a versenynek. Köszönöm Tibi1983!
Vinnyei GC feszt közben ejtettük útba.
Szuper hely, mi a gerincen közelítettük. Lentről hallatszott a szurdokban sétálók hangja, de nem zavartatva magunkat kiültünk egy kőre, bámulva a Bakonyt és a vasútat. Chill :)
Köszi
Felmentünk a viaduktra, az alagúttol pedig felmásztunk a sziklákon, az utolsó szakaszon a vasalt utat is használtuk.Igazán szép hely, már régebben is jártunk erre.
Ezt azért nem gondoltam volna. Mármint hogy a MÁSIK vasalt út tetejétől 5 méterre van a láda. Mi elsőként Ariadné fonalával próbálkoztunk, gondoltuk az annak végétől levő 200 méterről szól a leírás. Hát nem. Persze onnan is odajutottunk egy fenti mögékerüléssel. És amikor leereszkedtünk a rejtekhez szembesültünk a ténnyel, hogy a Bucsek Henrik Emlékút tetejére érkeztünk, így ezt most lefelé abszolváltuk. Már csak pár kérdés merült fel bennem.
- Tényleg hogy is kellene ide feljönni, ha nem ezen a vasalt úton?
- Ha a láda egész évben kereshető, akkor az idevezető utat miért nem lehet az év nagy részében természetvédelmi okok miatt használni?
Mindettől függetlenül csodálatos napunk volt egy remek helyen.
Cuha völgyi geotúra során meglelve. Ma ezért a ládáért küzdöttem a legtöbbet. Az alagút melletti via ferrata pályán indultam fel, karabiner és egyéb eszközök híján. Fentről lefelé jövő viások tuti hülyének néztek, de végül csak megérte! Visszafelé az erdőn keresztül mentem a szurdok felett az erdőben Vinye felé. Kösszi a rejtést.
Először nejemmel Vinyéről a Cuha gázlókon át a sziklafalig, illetve vasúti hídig. majd egyedül nagyobb nehézség nélkül földúton és csapásokon a ládáig. Szép a kilátás a vasútra, de a lomb miatt a szurdokból nem sok látszott.
7 találat 34km-en az Ördög-árok - Csesznek - Vinye - Cuha-völgy útvonalon.
A ferráta szóba sem jöhetett a kutya miatt, de azért némi kerülővel megoldottuk. Szerintem ez volt életem leglassabb 100m-re, többnyire négykézláb haladva.
Megtaláltam! Köszönet a rejtésért! [g:hu 1.5.2g] [wapon beküldött szöveg]
A szurdokon végigsétáltunk családilag majd én felcsapattam a GCZORO-hoz és onnan a ládához. Jó kis kanyar volt, jólesett egy kicsit kilépni.
Mi nem talaltuk a kiralyi utat,ezert nekivagtunk celiranyosan,ami korantsem mondhato konnyunek.Nehez terep volt,sok nehrzseggel,de amikor felertunk nagyon buszkek voltunk egymasra.Lefele konnyebb utat valasztottunk.Koszi a rejtest!:)
Két gyerekkel ismételten nekiindultunk a láda felkutatására, immáron második alkalommal. Mivel most kicsit komolyabban utána néztünk a környék túra útjainak, megtaláltuk a király utat, bár királyik még ennyi léggyel nem küzdöttek mint mi. :) Köszönjük a rejtést!
Mi a keményebb utat választottuk, illetve nem választottuk, hanem találtuk... Aki a vasúti alagút tetején sikeresen átmászik, az onnan már végigcsinálja :-D
A legnagyobb melegben, toronyiránt haladtunk, az alsó szakasz kifejezetten nehéz, minden lépés küzdelem, míg a felső, sziklás szakasz jól mászható.
A láda fenn hamar meglett, köszönjük a rejtést!
Családos kirándulás alkalmával.
A ládához ugyan a tériszony miatt és a gyerekseregre való tekintettel végül nem jutottunk fel a hardcore úton, de amit meg akart mutatni, azt bejártuk.
Lehetőség szerint kérnénk a találat elfogadását. Tracklog, kép mellékelve.
Köszönjük a rejtést!
DóriAtesz + Ákos, Szacsi, Timi, Niki, Réka, Laura, Dorka
Telefonos segítséggel, de megvan. Gyönyörű a kilátás. Lefele nem biztos, hogy túléljük az utat. :-) Köszönjük a rejtést. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Köszi a rejtést. Két éve már nekivágtam ennek a ládának, de sajnos akkor nem sikerült a találat. Emlékszem,hogy a hardcore verziónak mentünk,de nem tudtam tovább menni bizonyos pontnál mert gyerekkel voltam. Most ugyanaz a gyerek kicsit nagyobb lett és most a "királyin" mentünk.
Meg is lett. AtiNoával közös találat. Ja 100. ládám.
"Királyi út"?! Mi egy inkább "arany közép út"-nak nevezhető utat találtunk... azt is lefele jövet. Még szerencse, hogy csak lefele jövet, mert ha azon mentünk és jöttünk is volna, akkor a völgyből pontosan semmit sem láttunk volna és azért kár lenne, mert a völgy tényleg szép, azon tényleg van mit nézni, persze annak, aki eddig még nem járta végig számtalanszor... de talán még akkor is.
Miki és Anikó
Porva-Csesznek és Vinye közötti családi kirándulás alkalmával, a büfében megpihenés után jöttünk erre a királyi úton és kerestük fel a rejtést. A koordináták valamiért teljesen másfelé vittek volna, de előre megcsináltam egy útvonaltervet így azt követve könnyen megtalálható volt. Csak az ösvényt kellett jó figyelni és hála a jó leírásnak gyorsan meglett a rejtés, hogy aztán gyönyörködni lehessen ebben a nagyszerű kilátásban :) Köszönöm! Régóta terveztem megkeresni, most hála a szép időnek, ez is lefülelve!
Húsvét hétfői Cuha-völgyi túrázás alatt, felkapaszkodtam a szirtre. A rejtek könnyen meglett, a kilátás kitűnő fentről, tiszta időben akár Pannonhalmáig! Köszönöm a rejtést!
Cseszneki családi via ferrata-zás után egy kis ráadás kirándulás. Mivel úgyis mászni jöttünk, a viadukt után nekiindultunk az alagút feletti szikláknak. Oda kellett figyelni, de nem volt vészes. A kilátás viszont tényleg csodás. Logolás után kicsit pihentünk, majd a csalitoson keresztül továbbmentünk felfelé a Z jelzés irányába. Köszi a rejtést.
Én a zöld sávval jelzett turistaútról tettem (felülről) kitérőt a ládához (itt a terep nehézsége legalább 1-1,5 szinttel alacsonyabb). Gyönyörű kilátás tárult elém, bőven megérte idejönni. A játék nélkül biztos, hogy sohasem jutottam volna el ide.
Második nekifutásra végre meglett a láda, a Cuhából vágtunk neki, de nem a hardcore oldalon, hanem találtunk egy "enyhébb" felvezető utat, hívjuk csak hard -nak. A lányokkal kicsit nehézkesen de felértünk. Kilátás meseszép.
Megtalaltuk. Bar a konnyebbik utat nem talaltuk, felmasztunk. Hat nem volt semmi. A kilatas viszont karpotol, nagyon szep hely. Koszonjuk, hogy megmutattatok.
Egyből meglett a királyi út, bár jó darabon elfele vezet! Fenn már könnyen ment minden. Megleptem egy mufloncsaládot a ládánál, a kos szemben állt velem, nem menekült el. Már erősen nézelődtem, hogy melyik fára tudnék gyorsan felmászni, mikor a párja meg a gida nekiiramodtak. :)
Csodaszép hely, éppen virágzik a tisztáson a közönséges méreggyilok.
Gyönyörű hely! Az egész völgy szép, még a vasút is beleillik a tájba. A ládához megpróbáltunk toronyiránt felmenni, mert a GPS csak 80m-t jelzett. Nem kellett volna... A láda valóban 80 méterre van, de a brutál meredek, csúszós, sziklás hegyoldalon a terep 5.0-s nehézségű. Nem jutottunk sokáig, inkább visszafordultunk, lefelé pedig gatyaféken a sziklák közt nem egy életbiztosítás lemenni! Végül megtaláltuk a Királyi Utat, amin kényelmesen is fel lehet menni! :) Fent gyönyörű kilátás van a völgyre, felfelé úton pedig Pannonhalmáig elláttunk. Köszi
Az extrém megközelítést választottuk, először jó ötletnek tűnt, másodszorra meg már nem volt más választás csak felfelé. Aki erre vetemedik elöbb gondolja át.
Felérve viszont a környék legszebb látványa tárul elénk. Köszönjük a rejtést.
A patakvölgyi turistaútról másztunk fel merőlegesen a ládáig. Sziklákat átölelve, függőlegesen mászva, egymást felhúzva sikerült eljutnunk a fennsíkig. Visszafele Zirc irányában mentünk a hegyoldalban, amíg le tudtunk ereszkedni a vasúthoz. Nagy élmény volt.
Megtaláltuk :) Túléltük, de csak éppen, hogy :) Nagyon szép a kilátás fentről, bár a meredek részről való feljutás a ládához tényleg nem tériszonyosoknak való (párommal mind a ketten tériszonyosak vagyunk :), de azért felmentünk. Megérte!
Ez volt a 125. A megtalálást változóan napos, február végéhez képest meglehetősen enyhe időben (volt talán + 15 fok is), telefonos GPS segítségével hajtottam végre.
A ládika jó állapotban van. A megmutatni kívánt hely nagyon tetszett (a nem piskóta terepviszonyokkal együtt, vagy tán épp azért). Nálam benne van ez a láda a TOP 20-ban.
Köszi a lehetőséget, és üdv minden "kincsvadász"-nak.
A bakonyi Mikulásnak jöttünk segíteni, a következő napon még maradtunk ládázni egy kicsit.
Szép hely. Kicsit ronyóztam ettől a ládától, mert a kicsi fiam azt mondta, nem tudok ide felmászni. Pedig nem is kell mászni...
Ünnepnapi túrázás a családdal. Millióan voltak a Cuha völgyben, így úgy döntöttünk, elkerüljük a advanti csúcsforgalmat, és a királyi úton közelítjük meg a ládát, gyerekekkel együtt. A csapat közelítve a ládához lemorzsolódott, de a gyerekek eljutottak a kincshez, és be is gyűjtötték a jól megérdemelt ajándékokat.
Kár hogy az útvonal nincs specifikálva, jobban szeretem tudni mire kell készülni, különösen a gyerekekkel.
A Cuha pataktól a hardcore változatban lett meg. Felfelé elhagytam egy napszemüveget, de gazdagabb lettem egy darázs csipéssel. Lefelé pedig letoltam magam elött 4 köbméter avart. (fenéken csúszva). Brutál volt... ;)
Köszönöm a rejtést. :)
Remek láda, remek kilátással. Cuha völgyben túráztunk, amíg a többiek lent maradtak a pihenőhelyen, Ákossal a hardcore verziót jártuk végig. Nem volt könnyű, de megérte. A megtalálásban sokat segítenek a rejtő képei. Köszi, nagy élmény volt.
Zörög-hegyi ládától visszafelé cserkésztük be a ládikát. Ez az útvonal kellemesnek mondható, cseppet sem megerőltető. A Cuha szirtet mindenkinek látni kell, csodás innen a panoráma. Sokáig ücsörögtünk lábunkat lógatva a a szikláról és élveztük a táj szépségét és a csendet. Sajnáltuk, hogy a ládát őrző muflonnal-muflonokkal nem találkozhattunk, csak a nyomaikat láttuk a rejtek közelében mindenfelé. Köszönjük a szép élményeket és a rejtést: Andi, Acsart
Másirányú programmal összekötve, a szurdokból elindultam tökön-paszulyon keresztül. Csak 250 m távolságot jelzett a GPS, mikor végre jelet fogott, de ez elég csalóka volt. Végül is felértem a rejtekhez baleset nélkül, odafent találkoztam a Láda Őrzőjével is. :-)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.26] [wapon beküldött szöveg]
Az esőben tényleg nagyon csúszik. Lefelé már én is inkább egy lankásabb részt kerestem.
Nagyon szép, megéri felmenni.
Toronyirányt...nem vagyok normális, de meglett!
Kellemes kis sétának indult a Cuha szurdokban, sokan fürödtek, pihentek a partján. Aztán már csak száz valamennyi métert mutatott a GPS így nekiindultam. Hát senkinek sem ajánlom, minden, akár kerülős változat is jobb ennél. Én visszafordultam volna, de már nem tudtam, csak felfelé mászni. Olyan "sokkos" állapotban voltam, hogy nem is emlékszem a láda helyére... Visszafelé egy vízmosásos, avaros részen jöttem, nem a sziklákon, így azért jobb volt, de tanulságos. A szirt egyébként klassz hely, köszi!
sokszor eltekertem már alatta, de most a láda volt a cél. Felérve a tetőre bográcsos illatot éreztem . Bár meredek volt az ideút, gondoltam vinyéről indulva még keveset jöttem hogy halucináljak:-) aztán egyszer csak megkiabáltak a sürüből : "a ládát keresed? akkor kicsit jobbra" ... egy kisebb csapat sátrazott a szirt felett. [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
A Zörög-hegyi ládától közelítettem, teljesen átázott, csúszós terepen. A ládakörnyék már rendben volt, a kilátás nagyszerű. Ahogy láttam, a sziklákon közlekedők kötelet is igénybe vehetnek!
Hirtelen jött ötlet nyomán kerültünk a völgybe. Láttam, hogy pár száz méterre van egy láda, így torony iránt falmászással közelítettem meg. Két nappal a Kinizsi 100 után nem volt kis teljesítmény :-)
Lefelé könnyebb volt, mert a ládától pár méterre ki volt kötve egy hosszú kötél amibe kapaszkodva gyorsan le tudtam ereszkedni.
Remek rejtés ! Köszönöm.
Megtaláltuk, köszönjük! Nagyon szép a kilátás, megéri! Mi "toronyiránt" mentünk fel a völgyben lévő viaduktról, mert "csak" 150-200 m-re van... és persze bátrak, kemények stb vagyunk! DE EZT SENKINEK NEM JAVASOLJUK! Veszélyes, ahogy a ládaleírásban is benne van, még "szárazon" is... Mindenképpen a hosszabb utat javasoljuk Vinye irányából! De a látvány.... gyönyörű...
Rocky, Csocsó, Kőre, én :)
Leírt kemény megközelítések olvasása után a havas táj figyelembe vétele mellett kicsit félszegen a Kőpince-forrás felől a hidroglóbusz mellett elhaladó erdészeti úton, majd vadcsapásokat követve közelítettünk. Innen komoly meredély nélkül kényelmesen értük el a szirtet. Itt pazar téli kilátás fogadott a szurdokra, és alattunk a Milleneumi emlékműre. Tovább haladva a Zörög-hegyi láda kordinátáit követve 200-300 méter kissé emelkedős séta után (vaddisznó túrta területeken áthaladva) elértük a zöld jelzést, de szintén veszélyes meredély nélkül. Azaz ebből az irányból is kényelmes lehet a megközelítés. Láda rejtése optimális, így a havas-esős idők ellenére is teljesen száraz. Toll ugyan nem fogott (gondolom hideg miatt), de a ládában talált ceruza kisegített. :)
Köszönjük a remek lehetőséget! :)
Bakonyszentlászló, ÉDK 20 km-es túra alkalmával Gubirogi és Griffs társaságában tettük meg a közel 24 km-es távot. Mivel a bal nagylábujj műtéten tavaly november közepén estem át, és azóta bár kisebb túrákat már tettem, de ez volt az első igazi teljesítménytúra. Reggel korán 5:50-kor indultam Budapest Déli pályaudvarról Székesfehérvárra, ahol várt Robi és indultunk Griffs barátunkért. Útközben azon gondolkoztam, birni fogom-e a fiúk által tartott tempót. Köszönöm Nekik, hogy tekintettel voltak rám. Kb. 20 km után kedett fájni a lábam, de hősiesen bementem a célba, igaz kicsit sántítva, melyet próbáltam leplezni. Útközben persze a még megnem talált dobozokat közös munkával begyüjtöttük. A táv utolsó néhány kilométerénél elkezdett szállingózni a hó, amely még izgalmasabbá tette a túrát. Egyébként is néhol 10-15 cm-es hó miatt a az erdő és a hegyek csodálatos látványt nyújtottak. Egy alföldi embert, egyébként is elvarázsolnak a hegyek, engem legalább is el. Útközben sokat beszélgettünk, hiszen több mint fél éve nem túráztunk együtt. A célba érve, bosszantó hírrel fogadtak, elfogytak a kitűzők. Igéret szerint utólag megkapjuk. Egy kis odafigyeléssel, jobb szervezéssel emlékezetesebbé tehették volna a túrát. Így csak az első ponton elfogyasztott zsíroskenyér és finom tea marad meg. Köszönöm barátaimnak ezt a szép napot.
Griffs és Markovicsa barátommal karöltve elindultunk a Bakonyszentlászló TT-n egy kis séta, kellemes beszélgetés és persze pár geocaching találat miatt.
Csapatmunkával sikerült is mindent teljesíteni.
Bakonyszentlászlóról indultunk meg a nevezés után, ami sajnos számomra elég amatőr szervezésnek tűnt (griffs kért is, hogy ne legyek szőrszálhasogató:). Kellemes tempóban kezdtük meg az első kilométereket az első ellenőrzési pontig, ami a Hódos-éri üdülőházaknál volt. Számomra meglepő módon a TT egyetlen frissítőhelye az első pont volt, ahol a túra végén szokásos zsíros kenyér és tea is felszolgálásra került. A szervezők sajnos itt sem voltak a topon, így inkább magamnak kentem kenyeret, mint várjak hosszú percekig. Innen a Hódos-ért követve folytattuk utunkat a közeli multi első pontjáig, amit szembe küzdtünk le, mert már kellett a szint.:)
Ismét kellemes séta következett és a vasútállomás előtt a multi 2. pontját is sikeresen megtaláltuk (ide már nyomok vezettek a hóban, így gondoltuk, hogy valaki kesser-gyerek is van előttünk:). A vasútállomásnál megszereztük a 2. pecsétet és megnéztük a közeli gpsgames rejtést is , amihez pár lépcsőfokot le is küzdöttünk, sőt griffs egy kis talajgyakorlattal el is szórakoztatott minket:). A TT a Zörgő-hegy felé vitt volna minket, de bevállaltuk a Cuha-szurdokot, lesz ami lesz (ez nagyon jó választásnak bizonyult). Egy nagyobb csoport vidám, ittas ember is megérkezett az állomásra és ők is a szurdokban terveztek egy kis túrát Vinyéig, így lőttek a természet csendjének, de legalább érdeklődéssel követtük őket, miközben a Cuhán kellett pár alkalommal a hideg vízben átkelni a köveken egyensúlyozva.:)
A multi 3. pontját és Janó ládáját "szinte" egy helyen kellett megkeresni. Elég brutális mászás után (miért ne pont szemből küzdjük le ezt a szirtet:) meglett a láda is, sőt a pazar kilátás meg is koronázta ezt a sikert. Lefelé könnyebb volt!:)
Innen már csak kellemes 8 km-es séta volt hátra a célig a gyönyörű szurdokban. Fantasztikus élmény volt nézni, ahogy Cuha jeges vize a mederben található fákra, gallyakra milyen csodálatos mintákat, képződményeket varázsolt. Közben a hó is elkezdett szállingózni, ami igen kellemes téli érzéssel fűszerezte a túrát.
Ez sajnos Vinyénél már véget is ért. Megszereztük a 3. pecsétet is és elindultunk a cél felé. A bakonyszentlászlói multi 2 pontját is megszereztük és befutottunk a célba. Itt az utolsó kellemetlen meglepetésen is túlestünk, ugyanis elfogyott a kitűző.:( Nem is kellett nagyon noszogatni, hogy menjünk már hazafelé.
A túra helyszíne gyönyörű volt, amihez a TT szervezetlensége nem volt méltó. Remélem okulnak belőle és jövőre ez jobban megy majd.
Összesen 23,5 km és 480 m szint. Köszönöm a lehetőséget, jó volt!
Végre egy láda, amihez készülék kell és nincs szamár vezető leírás + még mászni és alsóneműt bepiszkítani is lehet...
Beszállás: Az alagút szájának bal oldalán egy bevágásban fel(III) majd az alagút tetején traverz jobbra(A0), kapaszkodni a kiálló betonvasakban lehet. Tovább fel egy lépcsőzetes falon(II-III), ki egy pillére, követjük az élét(II), elég kitett, kis lemászás egy vályúba, majd jobbra fel táblákon a ládáig(II). Lemenet: Vinye felé indulva a szirt felett követjük a vadcsapást, egy markáns vízmosásig, ezen bucskázva le a piknik övezetbe. Itt már elhihetjük, hogy élünk.
"Janó! Vigyen el a manó!". :)
Az alagút I. után egyenesen felfelé hardcore-ban. Az "út" 2/3-nál már nem volt mibe kapaszkodni, csak az életbe. :P
A párom lent nagyon izgult értem.
Brutál volt, örök élmény. Fent már tudtam, hogy nem fogok ott lejutni ahol fel. A leírásból emlékeztem, hogy több lehetőség van utat választani, de csak muflon-csapásra leltem. Az alagút II. előtt 100 méterrel értem le. Ott érdemes felmenni is az avarosba, ami csak fél hard.
Fuhhh... Kemény rejtés!
Megtaláltam, köszi!
Én azért nem találom olyan vészesnek ezt a rejtést. Ha rápillantunk a turistatérképre, látható, hogy a zöld és a sárga jelzésű út is a közelben húzódik. Csak az utolsó két-háromzáz méter marad ahol nincs út, de ez a legtöbb láda esetén így van. Azt, hogy ki milyen utat választ, mindenki maga dönti el.
Biciklivel mentünk végig a völgyön, gondoltuk, tartunk pár perces pihenőt a láda kedvéért. Hát jó pár perc lett belőle, először szidtam is rendesen a rejtést, aztán ahogy egyre följebb értem, úgy kezdtem egyre jobban értékelni a dolgot. Végül is izgalmas rejtés, bár életveszélyes, ha a rövid utat választja az ember.
Tegnap a Cuha völgyből nézegettünk felfelé. Először azt hittük, hogy a híd és alagút jelenti a királyi utat. Aztán kiderült, hogy nem sokkal vagyunk közelebb. Nem alföldi embernek való az az élmény, hogy karnyújtásnyira van a láda, mégsem elérhető. Ezt ma is tapasztaltuk. 45m-re sikerült megközelíteni, de előttünk a szakadék.. Fél óra bolyongás után, már fel akartuk adni, majd mégegyszer megközelítettük, és ekkor már könnyen meglett. A Zörög hegy felöl jöttünk, majd rátértünk a királyi útra, de az sem sikerült egyszerűre. Ha a rejtő célja, hogy az oda vezető út is feladvány legyen, valamint maradandó élmény, akkor ez jól sikerült. Örülök, hogy megvan.
Levadásztam a No Motor Rally közben. A hardcore verziót választottam, de még így is könnyebbre számítottam mint amilyen végül lett, bár lehet hogy magamnak nehezítettem meg főleg a visszautat. Emlékezetes megközelítés marad az tuti.
Viszont a kilátás odafentről páratlan.
Csesznek felől jöttünk a Zörög-hegyen keresztül. Letérve a zöld turistaútról az erdőn át toronyiránt a térdig érő csalánokon keresztül érkeztünk meg a ládához. A lefele vezető út fantasztikus volt. Fatörzsekbe és sziklákba kapaszkodva értünk le a Cuha patakhoz. :)
A hosszú hétvégét kihasználva, utolsó nap elmentünk, Szemy & Böbivel, a Cuha szurdokba egy kis túrázással egybekötött ládavadászatra...
Az autót Zircen hagytuk, majd vonattal elmentünk Vinyéig. Már régóta terveztük, hogy végigvonatozunk ezen a vonalszakaszon, így most ennek is eljött az ideje.
Kapásból "izgalmasan" kezdődött a túra, mert minden leírásunkat fenn felejtettünk a vonaton, úgyhogy ott álltunk mindenféle információ nélkül...
De telefonos segítség után azért csak el tudtunk indulni... 2/1. célpontunk a Cuha szirt volt, mert, bár többször is jártunk már itt, a szirtet még nem kerestük fel.
A logok alapján mi egyből a zöld híd után a (Piros) sávon indultunk el, majd, jobbra tartva, a hidroglóbusz mellett, már rövid sétával egyszerűen elérhető a rejtés.
A kilátás nagyon szép innen fentről és új oldaláról ismerhettük meg a Cuha völgyét...
Porva-Csesznek felől jöttünk és az alagút környékéről másztunk. Nem volt könnyű a gyerekeknek a süppedős, csúszós hegyoldalon. Kevésbé jól mászóknak javaslom, hogy Vinyéhez közelebb kezdjenek el már korábban mászni, mert arra a hegy kevésbé meredek, mint a pont alatt. Köszönjük!
Megvan! Itt vadásztam és a reggeli cserkelésnél útba ejtettem a ládát. Szarvasokat és muflont is láttam, de nem bántottam öket, ma reggel csak a ládát vadásztam le. Mint mindig, most is nagyon szép ez a táj. Köszönet a rejtésért!
Sikerült! Hosszas vacilálás után az alagút északi oldalán kezdtük a "támadást". Tényleg igazán hardcore a megközelítési mód, de nagyon megérte, gyönyörű a kilátást! Köszönjük a rejtést!
Először kissé extrém utat választottam, fel is kellett adnom. Egy kicsit biztonságosabb, ám meredek, fújtatós úton jutottam fel. Nem volt könnyű láda. Köszönöm a rejtést!
Szürkitve. Hardon fel light-on le.
Ladry egy hős volt. Grt.
útunk egy részét B.tommy-val eggyutt tettük meg. Neki is grt. [g:hu 1.3.19] [wapon beküldött szöveg]
Huhh... ez volt az eddigi legextrémebb láda amit megkerestem, de megérte!!! :)
Sasa10 és Ladry-val nagy nehezen sikerült feljutni a csúcsra :D
Köszi a rejtést! :)
Mai kirándulásunk második ládája. Már nagyon régóta meg akartam keresni ezt a ládát, végre eljött az ideje. Nekem az ilyen ládák jelentik a geocachinget, jó kaland volt. Minden szempontból ötös. :)
Hard-hard-hardcore. Indulás az alagúttól. Vissza már lehetetlen leereszkedni. Azt gondolom, megtaláltuk a királyi "utat", de ez se nem egyszerű, se nem szép, a sok kidőlt fát kerülgetni. Szerintünk ez ilyen formában szívatós:(
Aki a királyin szeretne menni, az a hídnál, a padoknál, térjen le a murvás útról a csapásra. Igaz, hogy így
lemarad sok gyönyörű látványról, a patakátkelésekről - igazán aranyosak -, és az alagutakról, a vonatról, stb.
5 napos bakonyi barangolás 18. ládája a 29-ből.
Bevallom, én csak lentről izgultam Istvánért, amíg ő küzdött! Ő viszont talált egy alpakka merőkanalat a láda közelében, amit emlékbe elhozott nekem! Majd hamarosan én is felmegyek, de csak a könnyebb úton.
Köszönöm a rejtést, évek óta ez volt az első ládám, többszöri kísérlet (terep nehézsége, és ráfordítható idő hiánya) eredményeként most tudtam begyűjteni. Legutoljára méterekkel előtte fel kellett adnom, sziklamászás elég kemény volt akkor, és ha tovább megyek akkor lehet, hogy arra nem tudok leereszkedni. De most vittem magammal egy beavatásra váró társat, nem tudta mire számíthat :-). Életem legkeményebb ládája volt. Nehéz terepet választottam, mert a családdal célzottan épp arra sétáltunk. Nehezítette, hogy arra is kellett visszamenni, életveszélyes! Meredek sziklás és avarral takart terep, fejünk felett muflonok, (nyomokból és hangokból ítélve), apró kavicsgörgeteg okozói. Az alagút felől indultunk és félúton a másik alagúttól kezdtük a kapaszkodást, nagyon nehéz volt a terep, felfelé még rendben is volt, de sokszor olyan meredek, hogy négykézláb kapaszkodtunk szlalomozva a hegygerincig. Onnan enyhe séta már ereszkedve, az volt a királyi? Minden rendben ment, de visszafelé még keményebb volt. Túrabakancs és túrabot kötelező, ereszkedés közben fától fáig araszoltunk kényszerből. Bot nélkül nem lehet azon visszamenni, nincs kapaszkodó. Csak száraz és tiszta időben javaslom, és csak edzett felnőtteknek. Az avarban mindenhol óriás fekete-hangyák rajzottak és csíptek is. A kilátás nem okozott csalódást, volt már hozzá szerencsém, de a levegő enyhe légmozgással leírhatatlanul jó volt.
Ezek után minden ládát könnyűnek érzek majd.
Köszönöm, királyi újrakezdés volt.
Kicsit nehéz volt az utat megtalálni felfele de végül egy lankásabb részen másztunk fel a völgy tetejére. A környezet gyönyörű, bár a szurdok tetején egy-két helyen eléggé balesetveszélyes (a szélén mentünk a szurdoknak) A ládánál a kilátás gyönyörű. Kérdésem viszont lenne: aki a "nehezebb" úton ment fel az merrefele ment?! Ha nem tilos, hagynék egy mail címet amire legyenszíves írja meg nekem valaki :) netro.netro@gmail.com
Amúgy köszi a rejtést, az egyik legjobb ládakeresésem volt ez. Ja és kagylólenyomatos köveket is tudtunk szedni :)
Úgy látszik, Janó szereti a sziklás rejtéseket. :) Már a Vértesben is egy nagyszerű helyet tekinthettünk meg a ládája nyomán (GCVszi), most is hasonló rejtéssel találkozhattunk. A helyről remek a kilátás a völgyre és a vasútra, látszik még az egyik alagútja is.
A hely megközelítését szabadon értelmeztük a mai napon, a visszafelé úton már megtaláltuk azt az utat, amire a rejtő gondolhatott. :) Köszi a rejtést!
Amióta a GCMoro kapcsán erre a vidékre vetődtem, beleszerelmesedtem a Cuha-völgybe, így evvel a ládára már fentem a fogam egy ideje. Bár olvastam a figyelmeztetést, hogy rossz időben ne vágjak neki, a franc sem számított a déli havas(!) esőre; amint 9:00 kor leszálltam Vinyén a vonatról elkezdett esni. A megközelítést - tisztában léve saját korlátaimmal és képességeimmel - nem a sziklamászós úton, hanem a Vinyéről a Zörgő-hegy felé induló zöld turistajelzésről letérve terveztem. Aztán sikerült csodálatosan eltévednem, meredek hegyoldalban többször fel-le kaptatni, közben az eső függönyszerűvé, majd havassá vált, csonttá áztam, a kezeim ráfagytak a túrabotra, s bár a GPS szerint baromi közel voltam, feladtam, és elkámpicsorodva elindultam visszafelé. Akkor torpantam meg, mikor észrevettem a víztornyot, olvastam a logokat is, így megörültem neki, hogy végre jó úton járok, s bár vacogtak a fogaim, visszaindultam a láda felé. Ez tényleg királyi út, meg is lett a szirt, kb. 40- 50 méterre a ládától azonban feladtam, az esőáztatta, sártólcuppogó, eléggé ,eredek hegyoldalon az elgémberedett, túrabotra ráfagyott kezeimmel nem mertem leereszkedni :(
Ha lehet, a képek alapján kérek egy jóváhagyást, száraz időben tuti visszajövök!
ps.: mivel sokat kellett volna várni a vonatra, nekiindultam a piros jelzésen Porva-Csesznek felé, nagyon szép volt, de a Cuha összes gázlója víz alatt van, nem úsztam meg száraz lábbal, bár nekem már tökmindegy volt :)
Átmentünk az alagúton, és némi töprengés után a toronyirántot választottuk. Tényleg elég nehéz terep, nagyon oda kell figyelni, hogy hova lép az ember, könnyen baj lehet belőle. A kilátás nagyon szép, (Éppen alattunk ment el a vonat.)
Lefelé már Zirc felé mentünk, nem mertünk volna ott visszamenni, ahol feljöttünk...
Sokszor jártam már a környék szikláin, és bár tudtam hogy van erre egy láda, a pontos helyéről nem volt tudomásom, csak a sok összehordott kő egy kupacban lett gyanús :)) De a jelszó leolvasásán kívül másra nem nagyon volt időm, majd a legközelebbi alkalommal nézek körül tüzetesebben a ládában.
Első megtalálásom volt, GPS nélkül, és nem is teljesen céltudatosan, de jó móka ez a játék :)
Hááát... Szóval túléltem. Egy darabig nem mászok sziklákat. Igyekeztem ügyes lenni és megfontolt, miután rájöttem, hogy visszafelé nehezebb lenne... Átjöttem a vasúti hídon (aztán ledörzsöltem a GPS-ről és a szemüvegemről a levegőben szálló fehér festéket, mellyes a hidat szórták), aztán át az alagúton és lentről gyorsan megállapítottam, hogy nem is olyan meredek. Hát az... Picit tovább kell menni a sínek mentén Zirc felé és ott már talán nincsenek sziklák, egyszerűbben fel lehet menni a domboldalon... Vagy ahogy a rejtő ajánlja, de az az út nem ebből a völgyből indul, hanem keletebbről...
Sok mászás után megtaláltam a ládát családom nem vállalta a hard verziót de nem is ajánlottam nekik,gyönyörű volt a kilátás mellesleg a Cuha völgy szerintem Magyarország öt legszebb vidékei közé tartozik.
Tetszett nagyon, köszi a rejtést! Elég meredeken sikerült megmászni, öröm volt végre felérni :). bsh + Szücsi + Tomi + Chesty
ps: Véletlenül a ládában hagytam a barátnőm kedven micimackós tollát, ha esetleg valaki tovább vinné egy győri ládába, hogy vissza jusson hozzánk, annak hálás lennék. :)
9 napos kéktúra 2. ládája. Mivel nem tervezett láda volt, így nem volt infóm, hogy bizony magasan van a patakhoz képest. Toronyiránt elindultam felfelé, bizony megijedtem, hogyha megcsúszom, akkor pattanok párat lefelé és csobbanok a patakban. Lefelé okosabb voltam, követtem a kecskék, muflonok nyomát.
Fentről nagyon szép a kilátás, persze a fényképezőt lent hagytam...
Lenn a völgyben azt hittem, hogy a bővízű patak szikláin való ugrálás okoz ma csak izgalmakat. Hát tévedtem...
Természetes alulról támadtunk, a feléig nem volt gond, utána a forró sziklákon kapaszkodni jóval adrenalindúsabb akció volt. Így, hátizsákkal, egész napi felszereléssel nem biztos, hogy újra nekiállnék, (dehogynem :D) de mindenképpen felejthetetlen élmény volt, ezért a találatért alaposan megdolgoztunk. Most már bánom, hogy a legmeredekebb részről nincs fényképem, de valahogyan nem jutott eszembe akkor, és ott kattintgatni :D GCZoro felé indultunk tovább, így nem kellett leereszkedni.
Gyalogos kupa:28.8 km
Mai nap tekertem egyet nagyobb kört a Bakonyban: 38km, 650m szint (Borzavár - Cuha-szurdok - Vinye - Fenyőfő - Kék-hegy - Szépalma - Borzavár)
A Cuha-szurdokban, senki nem volt a gázlók között. Elég magas volt a víz, én is a biciklire támaszkodva tudtam a köveken átjutni. Az utat több helyen elvitte a víz.
Huh, hát ez nem volt semmi. Kicsit megküzdöttünk érte. Felfelé nem volt nagy gond, csak könyökkel is kapaszkodnom kellett, lefelé valahogy most nem ment a dolog és két helyen is elakadtam sajnos. Szerencsére a többiek türelme megmentett:)
A történetet ott hagytam abba, hogy újra elértük a síneket a viaduktnál. Itt úgy gondoltuk, hogy akkor irány a láda! Igen, de az alagút melyik oldalán? Először a délin próbálkoztam. Fel is másztam az alagút tetejére, de ott láttam, hogy esélytelen a dolog. Így visszamentünk az eleve nehezebb esetnek ítélt északi oldalra. Én az egyik, a többiek a másik oldal felől indultunk neki. Nem mondom, hogy könnyű volt, de nagyon nehéz sem. Felérve a gerincvonalra már sokkal jobban lehetett haladni. Nem sokkal később pedig immár sziklákon kellett másznunk. Szerencsére nem esett az eső, mert az rendkívüli módon megnehezítette volna a dolgunkat. Pár alkalommal megálltunk egy kicsit pihenni is, miközben gyönyörködhettünk a völgyre nyíló kilátásban. Volt szerencsénk egy, a szurdokon átrobogó vonatszerelvény látványát is élvezni. A láda nem volt nehéz préda, így indulhattunk visszafelé. Ez sokáig nem volt gond, de Valter két helyen is beparázott, így legalább 25 percet imádkozhattunk neki, hogy hallgasson ránk és oda tegye a lábát, ahová mondjuk. Ide is Brumi mászott föl velem.
A hét folyamán izgatottan figyeltük az időjárás-jelentéseket, vajon milyen lesz hétvégén az idő? Szombatra már remek kirándulóidőt ígértek.
Reggel korán indultunk Veszprémből Zircre autóval, itt a papával "megerősítve" szálltunk fel a vonatra. Vinyén leszállás, majd gyalog indultunk vissza Porva-Csesznekre. A ládikához közeli pihenőhelyen letáboroztunk, megraktuk a tüzet, meggyújtottuk, aztán vártuk, hogy kialakuljon némi parázs. A gyerkőcöket el sem lehetett volna mozdítani a tűz mellől.
Egyedül vágtam neki a "hard core" verziónak. Mire felértem a gerincre, folyt rólam a víz. Majd kiértem a platóra. A kilátás lenyűgöző! A völgy, a katlanban fokozatosan eltűnő vasúti pálya, a lassan zöldbe boruló természet látványát kár lett volna kihagyni. Megkerestem a ládikót (nem ment könnyen!), logoltam, visszarejtettem, aztán irány a többiek!
Jó kis szalonnázás kerekedett az egyre szebb időben. Eloltottuk a tüzet, és indultunk tovább. Ami azt illeti, néhány helyen volt izgalom a patakon történő átkelésnél! Most igazán bővizű a Cuha, eléggé körülményes kisgyerekekkel átkelni. Azért megoldottuk. Az idő viszont vészesen fogyott, ezért kissé szaporázni kellett. Végül a vonattal együtt értük el az állomást.
Gyönyörű időben, nagyszerű kirándulás, ahol mindenki remekül érezte magát. Nem hiszem, hogy kellene ennél több!
Köszönet a rejtőnek, hogy megmutatta ezt a nagyszerű helyet! Sokszor megtettem már ezt az útvonalat, de fent a párkányon még soha nem jártam!
MTB-vel érkeztem, "három pont" irányából, erdőn tolva és folyamatosan fékezve a biciklit. Nem volt egyszerű, de mikor a párkányra kiértem, egyértelműen megérte. Akkor az első gondolatom nem a látvány szépsége volt, hanem hogy is megyek le a Cuha-hoz ezzel a két kerekűvel. Láda regisztrációt követően, sikeresen megtaláltam a "király utat", így relatíve könnyen, de leértem, anélkül, hogy hátamon kelljen vinni a brinyót.
Köszi a rejtésért, különlegesen szép és egyedi hely.
Mr Teki.
Vasárnapi ládakereső túránkon Zircről indultunk,a jelzésen. a (GCPCSE) pontjainak megtalálása után ,,TPK" felküzdöttük magunkat a szirtre. Az elénk táruló látványért mindenképpen megérte! Logolás és némi szusszanás után úttalan utakon leszánkáztunk a patakhoz és Vinyéig meg sem álltunk. Innen vonattal mentünk vissza Zircre,hisz ott parkoltunk a kocsival,ezen kívül ránk várt még a (GCZirc) ötödik és hatodik pontjának felkutatása is. Remek helyen van ez a láda ,köszönjük!!!
GCuha után át a viadukton és amikor legközelebb értem a ládához, fel a szirtre. Még mindig nem tudom, örülök-e, hogy belevágtam erről. Nagyon nehéz volt, főleg esőben. Évi már korábban feladta és visszafordult Vinyére. Volt egy pont, ahol a hátamon fekve húztam fel magam egy bokor ágain, alattam a semmi. Lehet, hogy nem a nyílegyenes út a legjobb? A kilátás szép. mikor elállt az eső, északra messze el lehetett látni.
Utólag belegondolva a térkép alapján könnyű megtalálni a könnyebb utat Vinyéről. Ezen mentem le és itt egy egész mufloncsordát láttam.
Köszönöm a rejtést!
Herrbert
Túravezetői gyakorló túránk során bejártuk az egész környéket.( 26 Km, 650 m szinttel!) Nagyon szép időben, kellemes társasággal kirándulgattunk. A Rómer Flóris túramozgalmának egy szakaszát is végigjárva a Zörög-tetőről jutottunk el a ládához.
Hard verzióban felfelé. Lefelé lifttel. A logbook betelt, de volt nálunk egy amit itt hagytunk. Szuper hely, persze utólag már láttuk, hogy egyszerűbben is lehetett volna, de akkor egy csomó dologról lemaradunk. Mai kör 26 km plusz az apró, GCCszi, GCHLK, GCuha, GCPALA, GCfnny, 3 vaddisznó, egy muflon, 3 emlékmű, kereszt...
Szép időben nagy élmény volt! Köszönjük..
Toronyiránt, hegyizerge módra, az alagút feletti gerincen is átmentem. Nem veszélytelen, de csodálatos a kilátás! :)
Igazi hardcore sziklamászás. Legveszélyesebb lefelé az alsó harmad, mivel törmelékes, faleveles és laza a talaj.
A viaduktnál felmentünk a lépcsőn, át az alagúton és rájöttünk, hogy vagy visszafele kerülünk egy jó nagyot, vagy mászunk. Másztunk. ;-) Felfelé is életveszélyes, de izgalmas, el sem tudom képzelni ki mer nekimenni a lefelé útnak... Visszafele a másik irányba laza úton visszamentünk Vinnyére...
Mivel GCZORO felől jöttem így sima utam volt a ládához, szinte teljesen szintben haladtam, így elmaradt a sziklamászás felfelé. Azonban lefelé nem úsztam meg, elég meredek volt az ereszkedés, de azért örültem hogy a felfeléutat megspóroltam.
Megleltük [wapon beküldött szöveg]
Csesznekről indultunk, a ládához felülről közelítettünk. Láttunk egy vonatot is elmenni. Szép napos időnk volt, enyhe hőmérséklettel.
R-Gyu
Bakonyi Mikulás 50 teljesítmény túra keretében kutyákkal. :)
A vasút felől mentem fel a sziklákon, de nem ajánlom senkinek....esetleg sziklamászóknak.
Lefelé már pár száz méterrel arrébb jöttem. Nem kevésbé meredek, de legalább sziklák nincsenek. Esni talán nem lehet...csúszni annál inkább. :) Szerintem itt felfelé is könnyebb, ha valaki mindenáron erről az oldalról akar közelíteni.
Királyi utat én sem láttam. :)
"Toronyiránt, nedves sziklákon, brutál volt, túléltük, vissza Vinyére lajtos útvonalon, lefelé életveszély lett volna:)" - Perot kiegészítve:
Gyönyörű kilátás nyílt a vasútra, de az a sok kínai katica...
NAGYON MEGÉRTE!!! Köszönjük a rejtést! :D
Hirtelen felindulásból elkövetett, minden előkészítést nélkülöző találat. Győrből hazafelé jövet a kocsiban WB kiválasztotta ezt a ládát, wapon elolvastam, kb. ötször mondtam neki, hogy szó sem lehet róla. (Esett, nem voltunk úgy öltözve, nyűgös voltam...) Biztosított róla, hogy megtaláljuk a királyi utat. Hát nem találtuk meg. A lehető legmeredekebb részen mentünk fel, csúszva-mászva, sárban tapicskolva. Viszont nagyon jól vizsgáztunk kitartásból, csapatszellemből, egymás segítéséből, kalandvágyból. Határozottan sokat fejlődtünk, ékes bizonyíték volt erre ez a találat, a magyarországiak közül ez egyik legjobb élmény. Hálás köszönet érte!
Hát ez az a láda amiért igazán megkell küzdeni! Iskolai kirándulás során begyűjtve! A csapat bártabbik fele jött fel a ládáért...volt minden...sziklamászás,szép kilátás, félhomály. Lefele a meredek úton jöttünk ami nem volt egyszerű, ráadásul az alagút tetjén kötöttünk ki...:)
Itt járt a Herman!:)
Remek volt, toronyiránt fel a sziklákon, majd eszembe jutott, hogy le is kell majd jönni... Így aztán inkább kissé odébb próbálkoztam, na az sem volt egyszerű. Közben jött a vonat is. Klassz volt, remek a kilátás odafentről! A turistaúttól a legmagasabb pontig 104 méter szintkülönbséget mértem, ez nem rossz ilyen rövid szakaszon.
Köszönjük a rejtést!
A vasuti hídtól indulva toronyirányt vágtunk neki az útnak. Nagyon kemény volt. Le a kalappal a csajok elött. Nekünk se volt egyszerü, de a
a lányok nagyon megküzdöttek ezért a ládáért.
Janóéknak abban igaza van, hogy eső után ez a hardcore verzió veszélyes, de sikerült és szuper volt.
Sikeresen megtaláltuk a "király utat", habár először mi is elmentünk arra, ahol a hardcore verzióval próbálkozhattak sokan előttünk (Láda kb. 80 m toronyiránt). Ott találkoztunk egy környéken ismerősebb túrázóval, és megállapítottuk, hogyha visszamegyünk az út elejére a zöld hídhoz, és elkanyarodunk felfelé, akkor valószínűleg eljutunk a ládához. Végül is így sikerült sziklamászás nélkül megoldanunk a dolgot. Magyarul ha valaki nem akarja megnézni a tanösvényt, akkor ha Vinye felől jön, a zöld hidnál balra talál egy szépen emelkedő utat, amiről persze a vége felé le kell térni, hogy odataláljunk a ládához.
ZORO felől majdnem toronyiránt.....csak a favágókat kerültük nagyívben, mivel döntöttek . "Kicsit" dzsindzsásra sikeredett a megközelítés ,de megérte. Vinye felé a fakihúzó gép által nyomott
úton leballagtunk.
"Túrázz a vonatért!" nevezetű túra útvonala a közelbe haladt el, így kár lett volna kihagyni a felfedezés örömét. A kaland kedvért a hardcore megközelítés választottuk és nagyon megérte.
Köszönet a rejtésért.
Igen. A hardcore út tényleg hardcore. De sikerült, felmásztunk hárman, meg le is jöttünk. Felfelé az alagút déli bejáratától indultunk, lefelé az északi bejárattól 100m-re értünk le az erdőben. Megvolt a nap élmény.
GCZORO után úgy gondolom a királyi úton értem a ponthoz. Bár rövidnadrágban voltam, így is csak minimális csaláncsípést szenvedtem el az út során, vagyis a királyi út valóban létezik. Igazából aki a pda-n megnézi a térképet, annak egyértelmű szvsz :-D
A kilátás csodálatos, a nyugalom szintén.
Nem volt könnyű találat. Meglepő, hogy ehhez a fantasztikus kilátáshoz nem vezet turista út, csak a muflonok ismerik a járást. Talán ezért volt, hogy sehol egy eldobott pet palack, csak a természet maga. "Hátulról" támadtunk a zöld jelzés felől toronyiránt csak csalán és vadrózsa állta utunk helyenként, de megérte a küzdelmet, köszönjük.
GCUHA közben gondoltam levadászom ezt a rejtést is, na meg érdekelt volna a kilátás "realtime".
Amit én királyi útnak gondoltam, az bicajjal nem tűnt annyira királyinak, ezért inkább alulról közelítettem meg a pontot.
Addig sikerült fényképezkedni a hídon, míg egyszer csak nagy zajjal nem kis meglepetésemre megérkezett a vonat is.
Az alagút bal oldalán küzdöttem fel magam olyannyira, hogy a láda már 30m-en belül volt valahol a fejem fölött, de sajnos az eső meg a klipszes cipellőm miatt nem kockáztathattam, marha módon csúszott minden.
Most nem lett meg, de nem adom ám fel! Következő alkalommal gyalogszerrel a királyi út felöl visszajövök érte!
Zirc felől támadtam a patak mentén brinyóval...
sár-csalán-sár-csalán...fele sem tréfa...
Ennek nem lesz jó vége...gondoltam
Fél óra múlva már "kellemesen" bizseregtem deréktól lefelé :))))
Nem tudom melyik úton mentem fel a csúcsra, de nem volt "királyi" :) Amire felcipeltem a bringát, igen csak vert a "motor"...
A muflonok csak bámultak, miközben legelték a csalánerdőt...
Miután logoltam...kerestem visszafele a királyi utat...
Csupa csalán-csalán mindenűtt...
Na akkor majdnem sírva fakadtam ott rövidgatyóban..:))))
Végül egy vadcsapáson sikerült kimenekülnöm...
Adrenalin 110% ...élveztem a dolgot
Most is könnyek szöknek a szemembe a röhögéstől...ha az útra gondolok.
Aki kalandot keres az most menjen...nem fogja elfelejteni...:)))
Hát mi a toronyiránt verziót választottuk, fel és le is. Ez csak 80 méter, de közben emelkedik kb 160-at! Néha egy kicsit halálfélelmünk volt. Aztán persze rájöttünk, h melyik a kevésbé félelmetes út, de azért ez az elején nem egyértelmű. A kilátás viszont pazar.
Mucik
A 228. találatunk elég extrémre sikerült. A legextrémebbre. Kellemes erdei séta után felmásztunk az emlékműnél a híd tetejére, hátha átkelve az alagút túl oldalára megtaláljuk a királyi utat. A gps. szerint a méterek csökkentek ugyan, de út nem volt felfelé, csak sziklák. Rövid tanakodás után, megbeszéltük, hogy nem hátrálunk, megpróbáljuk innen meghódítani a csúcsot. Felmásztunk az alagút jobb oldalán a tetejére,majd ki kellett mászni az alagút keskeny peremére. Joenak ez nem volt nagy feladat, de én 5 percig hezitáltam, hogy is tudnék épségben feljutni a tetejére. Nem vagyok tériszonyos,de legszivesebben négykézláb másztam volna ki a peremről. Joe még bemutatózott egy kicsit fennt, nehogy megnyugodjak. Hallottuk, hogy jön a vonat. Félelmetes volt ahogy a füstje és a hangja kicsapott az alagútból. Elkeztünk felfelé mászni a sziklákon, de volt hogy visszafelé kellett ereszkedni, mert zsákutcába kerültünk. Itt már azon izgultam, hogy hogyan fogunk erre visszamászni?! Volt, hogy Joe húzott, vagy tolt felfelé a sziklákon, vagy irányítgatott hogy hova tegyem a lábam. Felküzdöttük magunkat, kicsit megkönnyebbültem, hogy élve megusztuk. Útközben többször mondogattam, hogy én félek, Joe meg többször nyugtatgatott, mint a kisgyereket, hogy majd elvisz a Mekibe, csak csináljam végig. Most már nevetünk az egészen,de nem volt egyszerű mászás, kalandosra sikeredett. Lefelé egy vadcsapáson indultunk és egy árokban ereszkedtünk le, a pihenőpadoknál jutottunk ki. A logokat visszaolvasva, a legmeredekebben másztunk felfelé és a királyi útnak még a közelében sem jártunk.
Vinye felől közelítve egész jól lehet haladni a patak medrében, de az optimális "feljáróval" meggyűlt a bajunk. Muflont sajnos nem láttunk, de a kilátás kárpótolt mindenért.
Bakonyi családi ládázás 4/4. Már tavasszal is megpróbálkoztunk a ládával, de akkor az alagútnál lenn ácsingózva úgy ítéltük meg, nem vagyunk mi sziklamászók. Így most már a "light-os" úton kapaszkodtunk fel. A Cuha-szurdokban számtalanszor jártunk már, de innen föntről még sose láttuk. Örülök, hogy a ládának köszönhetően feljutottam ide. Az idő szép volt, jó kilátás nyílt a völgyre és a szomszédos hegyekre, hallottuk a patakot és a délutáni vonatot is :)
A láda könnyen meglett, de erre úgyse nagyon jár avatatlan szem. Érdemes közelebbről is megszemlélni a ládát takaró köveket, tele vannak nummuliteszekkel és mindenféle őskövületekkel!
Hétvégi ládázás egy kis vadkempinggel összekötve. Délután érkeztünk Győrből Vinyére és még aznap megkerestük ezt a ládát. Felfelé a piknikhelytől nem messze indultunk, jó meredek volt! A ládánál a gps megbolondult, és arrébb tette a jelet ~300 méterrel, elindultunk arra, de mivel ott nem volt semmi tisztás és a gps is helyrejött, így megtaláltuk a ládát. Visszafelé egy árokban jöttünk - ez lenne a királyi út? Gyönyörű ez az egész hely, főleg a folyó melletti út. Nagyon tetszett, hogy az út többször átvitt a patakon!
Nagy bátran nekiindultunk az emelkedőnek mi, és 8 éves húgom. :) Végül a legkisebb mászott a legügyesebben. Jól kipurcantunk, aztán megtaláltuk a ládikót. Visszafelé már a dzsindzsáson keresztül a könnyebb út felé mentünk, nem mertünk megkockáztatni egy nagyobb gatyafékes utat... Szép kilátás, nagy mászás... Jó kis túra!! :) Utána a cserpestej-féle joghurt igencsak jól esett.
Ahrdcore változatot kíséreltem meg anélkül, hogy tudtam volna mit keresek. Csupán arra jártam és közel volt. Tényleg életveszélyes. Esett, mintha dézsából öntenék és csúszott az egész hegy. A társam lecsúszott, feladta. Én másztam tovább, és levettem a zsákom, hogy könnyebben járjak. Leesett és eltűnt a mélyben. Aztán a felső szikla közelében feladtam. Minden csúszott és féltettem a bőröm.
+találtam! [wapon beküldött szöveg]
Bakony maraton után végigsétáltam a szurdokon és megnéztem a gázlókat amin keresztül vezetett a pálya utolsó része. Utána a völgyhídtól az alagúton keresztül felmásztam a ládához.
Visszafelé a "királyi" utat választottam a térdig érő csalánnal és a 3-4 méteres alámosással.
E ládához nem jöttek el a gyerekek (ők a völgyben gyakorolták a patakátkelést addig és a végén találkoztam velük), mind később kiderült ez nagyon jó döntés volt.
Felfelé a könyebb úton mentem, de lefelé (mivel sikeresen elfelejtettem feltölteni a GPS-t), torony iránt lefelé. Ezt az utat senkinek nem javaslom!
Keresgéltünk egy kicsit mire megtaláltuk a dobozt. Még a környező sziklák alá is benéztünk. :-) Már azt hittük, valaki esetleg ellopta a ládát, mire végre megtaláltuk egy kidőlt fa tövében egy szatyorba bugyolálva. (egyébként abszolút szem előtt van) Nagyon szép a kilátás a helyről!
A meredek hegyoldalon többször meg kellett állni szusszanni egyet. A Cuha völgyben rengetegen voltak a vasút ünnepe okán, de ide fel nem jött senki más. Valószínűleg mi sem fedeztük volna fel ezt a szép helyet a rejtés nélkül.
Köszönjük!
MI a Zörögi láda felől érkeztünk ide és félelmünk ellenére bevált, így 2 ládát szedtünk be kb 5 km-es túrával.
A vasúti építőmunkásokat mi is megcsodáltuk és kicsit pihentünk is itt.
köszi
Az alagút környékén nézegettük a lehetőségeket, amikor egy másik csapattal találkoztunk. Ők és mi sem vágtunk neki. De közben láttuk, amint ketten bátran másznak fel a sziklák között. A ládánál olvastuk, sikerült nekik.
Csak nem hagyott nyugodni a dolog. Az erdei iskolánál nagyon szimpatikusnak tűnt a lehetőség. Neki is vágtunk, néha négykézláb jutottam fel. A láda innen már egy kis sétával meg lett hamar. Hihetetlen a panoráma. Nagyon megérte ide felmászni.
Vissza már könnyebb úton mentünk.
Az alagút környékén nézegettük a lehetőségeket, amikor egy másik csapattal találkoztunk. Ők és mi sem vágtunk neki. De közben láttuk, amint ketten bátran másznak fel a sziklák között. A ládánál olvastuk, sikerült nekik.
Csak nem hagyott nyugodni a dolog. Az erdei iskolánál nagyon szimpatikusnak tűnt a lehetőség. Neki is vágtunk, nagyon élveztem, és könnyen fel is jutottunk. A láda innen már egy kis sétával meg lett hamar. Hihetetlen a panoráma. Nagyon megérte ide felmászni, nagyon bejött nekem ez a láda. Köszönöm a rejtést.
Vissza már könnyebb úton mentünk, ahol találkoztunk egy csapattal akik Csesznek fel tartottak, és megállapítottuk együtt, hol biza jól eltévedtek.
Húsvéti második ládánk. A legmeredekebb oldalról történt a cserkészés, többet nem is kerestünk utána!!
Köszönjük, nagyon szép a hely, megérte a fáradtságot!
lebert63+krisztin
Aj-jaj! Természetesen ismét nem a javasolt királyi úton. A hegyi zergék hozzánk képest ... Volt egy pont, amikor azt gondoltam, hogy nem sikerül felküzdeni magunkat a szinte meredeken előttünk tornyosuló sziklára. Aztán mégis...Ezt a megközelítést senkinek sem ajánlanám. Utólagosan egy-egy vállon veregetés kis csapatunk minden tagjának! Ez nem semmi volt!
A meredek utat választottuk, az alagút bejárata felett másztunk át.
A kilátás elképesztően jó, még szívesen maradtunk volna de várt még bennünk a pápalátó szirtje és a Kankalin túra .
Lefelé már a királyi úton mentünk.
Meglett! Én másodjára jártam itt, elsőre nem lett meg. Majd okultam az itteni képekből. A táv teljesítése után még mi is vonatig kerestük meg. Én már tudtam az utat, Dina jött velem, Kareszt elhagytuk fél úton. Visszafelé láttunk özeket. Felmenni én találomra mentem még mikor elsőként indultam el, így ma is ezt alkalmaztam. Lefelé tanulmányoztuk a királyi utat.
A "túrázz a vonatért" túra után a vonatig volt még két órám. Nosza, nekiindultam. Fogalmam sincs, hogy hogyan kerültem oda a ládához, mert út az nincs. Legalábbis én nem láttam (hó, sár, tapasztalatlanság). Így a rejtő által kitűzött feladat (útkeresés) megoldásának értékelése elégtelen. Majd legközelebb kijavítom. A kilátás szép, vonat sajnos akkor nem jött. Lefele háromszor megtaláltam egy vadcsapást, mert figyelmetlenül letértem róla. Végül kivezetett egy útra.
Megtaláltuk.
Bár azzal nem számoltunk, hogy a Bakonyban esetleg még most is hó lehet, így egyszerű tornacipőben indultunk neki, ami járt néhány kellemetlenséggel. Mivel nem volt pontos kijelölt út, mentünk légvonalban amerre a GPS mutatott, át sziklán, meredek csúszós havas sáros domboldalakon, ahol csak a gyökerekbe tudtunk kapaszkodni. Szóval igazán izgalmas, kalandos, fiataloknak való túrácska volt.
Családi kirándulásunk záróládája, Bakonybélben szálltunk meg, barangoltunk, majd átjöttünk ide. Ide szerettem volna szervezni a bakonyi geoversenyt, de erről elég ennyi. Porva-Csesznek felől érkeztünk. Tetszett a sok patakon átkelés, de a családnak kevésbé, így a vasút mellett haladtunk, az alagutakon is átkeltünk. Ezt nagyon élveztem. Szurdok, víz, sziklák, hidak = nagyon jó és szép hely. A láda megérte a szenvedést. Igazi hardcore változat volt, rögtön a híd után indultam el fölfelé, nem is gondoltam volna, h ilyen magasan lesz. Visszafelé igencsak gondolkózóba estem hogyan jöjjek le. De a másik oldal lankásabb volt. Köszönöm a ládát.
Egyből a 'royal road'-ot választva nem csak hogy viszonylag könnyű séta volt, de egy csapat muflonnal is találkozhattam. Így december közepén is nagyon ragaszkodó a szúrós aljnövényzet, de a hard útvonalat fentről megnézve egyáltalán nem bántam meg a döntésemet! A kilátás csodaszép, páratlan élmény volt! Köszönöm a rejtést!
(Keresd a víztornyot, a földszakadás helyeket,
s jutalmul a királyi utat egyből megleled)
Esőben elég húzós pálya a végén , de azért nem lehetetlen! :)
(úgy kell nekünk, miért nem a királyi utat választottuk)
Nagyon jó és szép túra volt, köszi a rejtést!
A "királyi út" nem lett meg, elmondaná v.ki, hogy merre is van az?? Igy maradt a hardcore verzió a szurdokon át csúszva-mászva. De annál nagyobb öröm volt a láda megtalálása. Nagyon szép a kilátás a "sziklatisztásról". Ez volt az egyik legjobb ládánk :-)
Ez nagyon tetszett! Lányokat a viadukt alatt hagytam, hogy legyen, aki hívja a mentőhelikoptert.
Mind utólag kiderült a "király úton" akartunk feljönni, de nem volt szimpatikus. Így maradt a sziklamászás. Én NEM mentem át az alagúton, hanem a bejáratánál kezdtem a mászást. Végig a gerincen, néhol még lefele is kellett mászni.
A rejteknél a kilátás és a nyugalom elmesélhetetlen volt. A lenti pihenőnél éppen főzőcskéztek, így csend volt és ebédszag ;-)))
Visszafele a "király útat" választottam, kis nézelődés után simán megtaláltam. A völgyben ismét találkoztam a családommal.
Kalandos találat volt, amiért nagyon hálás vagyok!
Kis csapatunk csak bizonyos része vállalkozott a hardcore megközelítésre, ugyanis a másik alternatívát nem is nagyon kerestük. Másztunk, másztunk, de nagyon megérte! Az egyik legszebb rejtés volt eddigi nem túl hosszú pályafutásunk során!
Megtaláltuk. A Cuha-szurdokban két éve már jártunk, de akkor ez a láda még nem létezett. A feljutás nem volt egyszerű. Mi az alagút túloldaláról másztunk fel. Nem tudjuk ez volt-e a király út, de út közben nem éreztünk magunkat királynak, csak mikor leértünk és konstatáltuk, hogy túléltük. A tetőről a kilátás viszont minden körülmények között királyi.
Népes társaságban - Zsofka ötlete és szervező munkája nyomán, melyért nagy köszönet illeti!!! - 21 kétlábú és egy négylábú társaságában begyűjtött láda. A "királyi úton" jöttünk, így nem okozott különösebb megerőltetést a láda becserkelése. Innen tovább a Zörög-hegy felé vettük az irányt.
Jó kis kolbászolás, majd kettéválás után elkezdtünk sziklát mászni. Már majdnem végleg feladtuk, mikor meglett a láda. Az őrült eufóriában csak a jelszót felejtettük el megnézni. Visszafelé naná, hogy a királyi utat választottuk. Ezekért a pillanatokért jó geoládázni!!!
Kicsi G és Petter
A felmászás sem volt egyszerű, de lefelé már nem válaltam a sziklamászást. Legalább a füzetbe célszerű lenne a királyi út leírását beletenni, hogy megkönnyebítsd a lemászást azoknak, akik már megtalálták a ládát. A kilátás gyönyörű és lencsevégre kaptam egy vaddisznót a visszaúton.
A víztornyot megtalálva a földúton haladtunk tovább, majd rendeztünk egy kis "csalánjárást" dzsungelharcos, husánggal utat vágós mókával egybekötve. Végül jó helyen kötöttünk ki. A kilátás szép, sajnos vonat nem jött, amikor ott voltunk. A rejtés nem túl nehéz, csak keresztbe tett gallyakat találtunk álcaként elhelyezve.
A "királyi utat" választottuk és ezáltal mi lettünk a csalánerdő királyai! A zöld jelzésen akartunk indulni Vinyéről, de aztán megpillantottuk a víztornyot és arra vettük az irányt. Utána már a GPS-re hagyatkoztunk, így tévedtünk a csalánerdőbe, mely helyenként fülig ért. Mindenütt vaddisznók nyomait láttuk, még egy igazi dagonya mellett is elhaladtunk. Végül meglett a láda, a csalánosból kijutva már simán ment. Lefelé egy vízmosáson ereszkedtünk le, melyen akár a ládát is meg lehetne közelíteni. Összegezve az élmény miatt mindhárom szempontot 5-re értékeltem. Köszi Janó!
Természetesen mi is a legnehezebb megközelíthetőséget választottuk. Visszafelé egy viznyelő árkon ereszkedtünk alá, ami a "Erdei Tanterem"-hez vezetett. Szerintünk, ha legközelebb mennénk, akkor ezen az árkon kezdenénk a hegymászást.
Az alagút után 50 méterrel másztunk fel kezdetben a kb 45 fokkos emelkedőn ,majd a sziklafalon, gyakorlatilag légvonalban. Volt egy két hely ami nem kicsit volt életveszélyes :) . Fent teljesen tanácstalanok voltunk, hogy hogy a fenébe fogunk lejutni innen, aztán kis kerülővel, de lefele is a menj amerre látsz, légvonalban technikát választottuk
Nagyon örütem, hogy meg tudtuk hóditania gyerekekkel ezt a ládát! Brutális kihivás volt a két kis csmetével - 4 és 6 évesek - nekivágni ennek a ládának. Nyilván, nem a sziklamászó-úton mentünk, de a másik sem volt sokkal egyszerűbb nekik, hiszen a csalán kétszer akkorára nőtt meg, mint amekkorák ők voltak.
A sok eszemmel meg elfelejtettem a hosszú cuccukat betenni, igy egy szál pólóban, rövidnaciban érkeztünk meg mindannyian a csalános részhez. Egy pillanatra eléggé bepánikoltunk,hogy vissza kell fordulnunk 200 méterrel a cél előtt, de aztán vettem nagy botot és szépen elkezdetm magam alőtt irtani a dzsindzsát, ők meg jöttek utánam a csapáson.
A legkevesebb,a mit mondani tudok: MEGÉRTE! Annyira szép helyen van a láda, olyan jó kiérni a tisztásra, hallgatni a patakot, lenézni a meredélyről! Nagyon tetszett mindenkinek a hely! Én még ide majd mindenképpen visszajövök a másik úton, de akkor már nem hozok gyerekeket.
A túra nehézségeit nem lehetett teljesen kipihenni: mire hazaértem a gyerekekkel, beindultak feleségemnél a fájások, és 23 órára megszületett Levente kisfiunk. Szóval alakul a kesser-utánpótlás! :)
A rejtést mindannyiunk nevében köszönöm! Szuper!! Ahogy az előttem szólók is irták: tipikus "ha nem ismerném a GC-t..." láda. Kötelező darab!
Tegnap mar nekifutottunk Erikaval a Papalato felol, a Cuha-patak lada elso pontjat is utba ejtve. Akkor lentrol tamadtam meg a ladat, sikertelenul.
Egyebkent szuper jot setaltunk a patak mellett. Nagyon tetszett a taj, ugyhogy hamarosan szeretnenk visszaterni ide, hogy a patakmenti multit is vegigjarjuk majd. Egyedul a tomeg nem tetszett. Ehhez kepest a tegnapi tumultus Dobogokon semmi nem volt. Szabalyosan sorba kellett allni az atkeloknel, legalabbis annak, akin nem volt vizhatlan turabakancs :)
Mivel a ladaleirast sikeresen otthon felejtettuk, ezert csuszott be a baki. Aztan este, vacsora kozben lewapoltuk a leirast, es rogton kiderult, hogy a hc-uton probalkoztam, de van egy masik verzio is. Maja es Gombi tajfuto lelke viszont rogton raharapott a kihivasra, ki is talaltak, hogy vacsora utan meg sotetedes elott menjunk fel. En mehetek a kerulo uton, de ok felmasznak a sziklakon, es a ladanal talalkozunk.
Na ebbol aztan nem lett semmi, tele hassal senki sem akart akrobatikazni a sziklakon. Viszont a reggeli tajfuto verseny elott sikerult ra idot szakitani, mivel mindenki eleg hamar felebredt. Igy aztan meg is tamadtuk a ladat ket iranybol. Tudtam, hogy az orultek a sziklakig ugyis futni fognak, ezert sietnem kellett, ha nem akartam lemaradni. Kb 1 orank volt, hogy teljesitsuk a tavot oda-vissza...
Felfele igyekeztem minel temposabban haladni, sot tolem szokatlan modon egy-egy szakaszon meg futottam is. Felfelemenet lehagytam egy szuszogo turistacsoportot, majd amikor eleg kozel ertem a ladahoz, bevagtam az utrol az erdobe. Eleinte derekig ero csalan akart elteriteni, de nem hagytam magam (rovid nadrag rulez). Utana belefutottam egy csapat vaddisznoba (3 nagyot meg kb 15-20 malacot szamoltam). Szerencsere nem arrafele csortettek tovabb, amerre en alltam :)
Vegul sikerult elerni a ladat, a csalanosbol kierve mar eleg konnyu volt a terep, es csapast is talaltam, ami a ladahoz vitt. Izgatottan nyitottam ki a logbook-ot, vajon Majaek logoltak-e mar. Nem lattam a nevuket a fuzetben, de logolas kozben mar meghallottam a hangjukat lentrol. Nem hittem volna, hogy elobb erek ide, mint ok :) Fel ora alat ttettuk meg az utat.
Visszafele mar nem vallaltak be ok sem a maszast, jottek velem a kiralyi uton. Az idefele felfedezett csapason mentunk vissza, amit egesz az utig kovettunk, igy elkerultuk a csalanost. Utkozben megtalaltuk a vaddisznok dagonyajat is. Lefele kenytelen voltam futni az orultekkel egyutt, akik ezzel melegitettek be a versenyre, igy 10 perc alatt lent voltunk az autonal.
Kb 40 perc alatt kikoszorultuk a tegnapi csorbat :)
Négyen voltunk túrázni és amikor megláttuk, hogy milyen sziklán kéne felmásznunk a ládához, hááát jól elkeseredtünk. :) Aztán csak nem hagytam magam és a Vinye felőli oldalról nekiugrottam a hardcore verziónak. Mit ne mondjak, elég durva volt, rendesen figyelni kellett, hogy le ne pottyanjak valahol. Fárasztó is volt, úgyhogy amikor felértem örültem, hogy nem nagyon kellett keresgélni a ládát, nert szem előtt volt.
Gyönyörű hely! GC666 utolsó állomásától jöttünk, az utolsó 1,2 km-en irányba, így nem volt vészes. A víztorony mellett egy helyen beszakadt a föld, ijesztő volt látni. A láda visszarejtése után megebédeltünk, napoztunk egyet, és szerencsénkre egy vonat is jött éppen, nem is kicsi: Csörgő 5 személykocsival. Hazafelé a szurdokban mentünk, ahová egy vízmosásban ereszkedtünk le. (Lefelé sem volt egyszerű, de fölfelé elég durva lett volna.)
Adri, Ildi, Julcsi, Zsófi, Zsuzsi, Balázs, Gergely, Krisztián, Panni és Gyuri
Ez a láda nagyon komoly! Lehet hogy én voltam ügyetlen, de a völgyből toronyiránt mentem fel!
Ez a doboz nem a babakocsival megközelíthető típus! Itt két kézzel mászni kell le meg fel!
A rejtésre azért adtam 5-öt, mert mire felér az ember hulla fáradtan, addigra semmi kedve még plusz az ott levő 100 sziklaüregben turkálni a sziklafalon, és erre gondolt a rejtő is! Tehát itt télleg a környezet a poén nem az hogy menyire tudja valaki eldugni a ládát!
Sajnos rettentő sokan voltak a völgyben, ezért is felüdülés volt felmenni ide a csöndes helyre!
A legtutibb találatom ez volt idáig. Úgy a helyszín, mint a látvány lenyűgöző! Ott álltunk a sínek mellett és felettünk tornyosult a szirt, ami így eléggé ijesztőnek tűnt. Akkor még nem tudtam, hogy leszek én még jobban is megijedve! :D
Kis csapatunkből ketten is eléggé tériszonyosok vagyunk, ezért némileg lassan haladtunk a egyre meredekebb sziklafalon.
Egyszer csak szinte a semmiből előkerült Stacee kesserkolléga és jóformán elfutott (!) mellettünk a majdnem függőleges falon. Mi tovább küzdöttünk az életünkért. :) A szirt tetején újra összetalálkoztunk, majd logolás után útjaink elváltak. Ő is és mi is a No Motor Rally keretében kerestünk fel több ládát, infó a rendezvényről: www.nomotor.hu
Megérte a falmászás! Mindenkinek ezt az utat ajánlom, ha megteheti, de csak nagyon óvatosan!
Külön köszönet a rejtésért!
A No Motor Rally során ejtettem útba, de! Olvastam ugyan a leírást ennek ellenére úgy döntöttem nekivágok a Cuha patak partjáról a legrövidebb úton. Amikor már közel függőleges sziklafalon másztam, -a ládától alig 20 méterre- gondoltam csak én lehetek ilyen elvetemült, épp akkor pillantottam meg magam előtt egy 3 fős kessercsapatot akik szintén az adrenalinszint emelő utat választották! :-)
A ládánál rövid beszélgetés, majd én tovább a Zörög -hegy felé, ők pedig folytatták a logolást.
A Cuha szurdok jól ismert hely számomra, de innen még nem volt szerencsém megcsodálni ezért nagy köszönet a rejtőnek!
Talán az eddigi legnehezebben megközelíthető láda amit megkerestem. Persze magamnak köszönhetem mert az alagút felöl támadtam. Fent a kilátás mindenért kárpótolt. Dalissime és Zsolt volt a társam a nem mindenapi mászásban. Köszi a rejtést.
A természetjárók különvonatával érkeztünk a csodálatos szurdokvölgybe. Porva-Csesznek állomáson szálltunk le. Megvértuk, amíg az Köztársasági Elnök Úr (ha jól láttuk, akkor az MGKE Elnök Úr kíséretében) felavat egy emléktáblát, majd elindultunk Vinye felé. Csodáltuk a patak és a szurdok szépségét és megkerestünk két multi-pontot. A patak egy jelentősebb kanyarulatánál megállapítottunk, hogy csak egy urgás volna ez a láda, de azért nem került nagy erőfeszítésünkbe ellenállni a kísértésnek ;-).
Vinyén ebédeltünk egy jót, majd nekifogtunk a királyi útnak, hogy visszaérjük, mire a vonat indul.
Bár szinte mindenki lefényképezi és leírja a löszgödröket, de mégis dobtunk egy hátast a látványtól! Volt, ahol egy kisteherautó is simán elfért volna benne!
Az utat, majd ösvényt a tuhun jelenleg jelzett végpont közelében hagytuk el és az erdő itt szerencsére kevésbé sűrű aljnövényzetében haladtunk a láda felé. Így egy kis felesleges szintet is beiktattunk. (Ebéd után teli hassal fújtattunk rendesen.)
A hely csodálatos és a kilátás is nagyon szép.
Irigylem a vadakat, amelyek itt éjszakáznak. Számos nyomukat láttuk. Visszafelé Géza "szagot fogott" és kb szintben intuldunk. Csakhamar ráakadtunk egy vadcsapásra, ami a fiatal erdő szélén 20 m hiján csatlakozott az ösvényhez, amin felfelé jöttünk.
Mi lentről az alagúttól kezdtünk el felmászni a sziklákon. Mit mondjak, eléggé életveszélyes volt. :) Ha megcsúszunk akkor a vasúti síneken kenődünk szét. :) Lefele már a királyi úton mentünk, vagy valami hasonlón. :)
Jó elrejtés volt, köszönjük! :)
Hát, nem semmi volt a feljutás...
Amit viszont megmutat a láda, azt jó lenne, ha többen is látnák. Meg kellene adni az egyszerűbb út részleteit, hogy feljusson mindenki, aki nem riad vissza a magasságtól.
Hát ez nem volt semmi! A vasútvonal mellől indultunk el felfelé egy olyan sziklafalon, ahol még egy zerge sem menne fel! Rolanddal teljseítettük! Gyönyörű rálátás a patakra és a vágányra, a lejutás megint nem volt gyerekjáték!
ROLAND, KRISZ, Tündi, Joe, Tündi, Ata, István, Judy, Móni, Peti
Ettől a ládától féltünk egy kicsit, de hála AKEBONO leírásának, mi is a híd után balra a ház felé vettük az irányt. Így egy kellemes séta lett a vége. Előszőr egy négyfős kesser csoportot láttunk, akik a ládától jöttek, majd majdnem a ládánál egy másik kesserrel futottunk össze. Élénk kessermozgást észleltünk a Bakonyban. :))
Kösz a rejtést!
Kihagyhatatlan jóidőben indultam a láda megkeresésére, egyszerre értem oda (egy másik úton) egy négyfős társasággal. Loggolás, egy kis beszélgetés, evés, ivás, mivel kidöglöttem mire felértem, pedig nem is a sziklafalon jöttem fel... A kilátás tényleg nagyon jó, sajnos nem jött vonat, pár szép kép azért készült. Alighogy elhagytam a helyet, kb. 50 métert mehettem, mikor jött szembe a következő csapat... Nemhiába ebben a szép időben nagy forgalom volt.
GCZORO után átjöttünk ide. A vonatmegállótól jó kis séta emelkedőn de megérte. Ebben a jó időben szép kilátás volt. Több kesserrel is spontán találkozó.
Lilo11
A GCZORO ládától érkeztünk a hegytető felől. Keva és én már jártunk ennél a ládánál, most farkasék -at kísértük el. A ládánál találkoztunk blise kollégával, beszélgettünk, napoztunk, ettünk, ittunk, aztán leereszkedtünk Vinyére.
Sikerült kifognunk a "hardcore" megközelítést. Többször meg kellett állnunk néhány percre a sziklafal bevétele közben , mert elfogyott a levegő. Végül is felértünk, amikor a páratlan kilátás kárpótolt bennünket.
Köszönjük. Tibi és Lookie.
A királyi út először nem ugrott be, de igy egy szép kis séta kerekedet a szurdokban. A láda megközelítésének a több lehetőségét a patak hidegvize és a meggyengült jege behatárolta, mivel mindig az ellenkező oldalon voltunk. Így a számomra 4 terepen cserkésztük be az alagút mellöl. Nagy felüdülés volt amikor megláttuk a napot, felérve a szurdokból. A szusszanó helynek kiválasztása pont a rejtek feletti fa volt. Így a keresés rövid volt. A visszaútat a lazább oldalon tettük meg.
[:93:]
Asszem mi voltunk a 100. megtalálói a ládának :D Majdnem az idei év záróládája lett, de még holnap lesz egy vadászat :)
az alagút D-i oldala felől másztunk fel, elég meredek havas-avaros-sziklás hegyoldalon. Fentről nagyon szép a kilátás, csodálatos volt a erdő így fehéren. Ládát vagy 10 percig kerestük, rejtésbe talán a hó is besegített, de meglett végül. Visszafelé már Vinye felé, egy kicsit lankásabb úton mentünk, le egy vízmosáson a patakhoz, amin száraz lábbal kelhettünk át, mivel be volt vastagon fagyva :)
Pompás időt mondtak szerdára, így nekiálltam felélni az éves szabadság keretemet. Hamar meggyőztem Apát és Attilát, ők se az irodát válasszák. A többiek ezúttal nem tudtak csatlakozni, így végül hárman jártuk az erdőt.
A Cuha-szurdok környékén két dombot látogattunk meg, a Pápalátó ládikája után keveredtünk ide. A völgyet tavaszra tartogatjuk.
Felkészültünk a terepből, így a víztorony felől érkeztünk a szirtre.
Megint sok szépet láttunk, színes bokrokat, havas fatörzseket, fehér tájat, a hegyoldalban baktató vaddisznót. A szirten pezsgőt bontottunk, és a melengető napban ücsörögve kényelmesen elfogyasztottuk.
A Pokol csárdát legközelebb ejtjük útba, most házi koszttal fejeztük be, remek töltött káposztát fogyasztottunk Szabadbattyánban.
Nagyszerű nap volt, nagy evés-ivással, szép helyekre kalauzoló ládákkal. P
Félkirályi út, a barlang jelzésnél mentem fel, egész kezelhető volt. A lefelé út egy kicsit brutálisabb volt, de nem lehetetlen. Csak nem kellett volna egy kifejlett csalánba megkapaszkodnom... :-)
Minden tiszteletem azoknak, akik nem valamelyik könnyítésen másztak fel.
Hihettek a leírásnak!
A ládához nem vezet út!
A terep nehézségi szintjére én két számot jelölnék! Egyet annak, aki alulról támad (4,5) és egyet annak, aki felülről (2).
Nagyon tetszett a kilátás még akkor is, ha a vasúti pályának csak egy darabjára lehetett rálátni. Jó magasan van a láda! Vinyére az Akebono által írt úton tértünk vissza, útközben őzzel is találkoztunk.
A Cuha patak túloldaláról jöttünk a végládától. Jó meredek hegyoldalban kapaszkodtunk fel. Kár, hogy a kilátás ilyen korlátozott, sokat elvesz a hely varázsából. Igaz, hogy a vasut egy rövid darabjára jó a kilátás. Klassz láblógatós hely.
Üdv Mr Zerge.
Jubileumi századik ládám. Kirándulás a Bakonyban HZ társaságában. Nem is választhattam volna szebb környéket a jubileumra. Jano-tól nem is vártam mást!!!!!
Olvasva a logbookot, sokan írták, hogy függőlegesen jöttek fel, mi úgy gondoltuk, hogy így megyünk le. HÁÁÁÁÁÁÁÁt nem volt semmi! :)))))))
Nagyon köszönöm a rejtést!
Kirándulás kollegákkal, barátokkal. Eredetileg Bakonyszentlászló - Csesznek - Vinye útvonalat terveztünk, de SZERENCSÉRE a Bakonyszentlászló-Ördögrét körtúra nem lett meg olyan hamar, mint amivel számoltunk, a Remete barlang utáni részen nagyon lassan tudtunk cask haladni, egyrészt a terep miatt, másrészt pár méterenként meg kellett állni gyönyörködni. Úgy döntöttünk, hogy ismét bepróbálkozunk a Cuha-szirttel, bár előző kísérletünk után nagyon reménytelennek gondoltuk a dolgot!
Előző kirándulásunkkor a hegyoldalnak indultam neki, már csak 30 méterre lettem volna a ládától, amikor nem tudtam továbbhaladni. Most a láda előtt 800 méterre, egy barlangnál másztunk fel, onnan a hegytetőn már sima ügy volt... Csodálatos a kilátás!!! Jó lett volna megpihenni kicsit, de sietni kellett, hogy elérjük a vonatot! Mákosék logbook bejegyzésén jót nevettünk. ;) Büszke voltam Marika kolleganőmre, nagyon kitartóan mászta a sziklát, volt pillanat, amikor én már kétségbe estem, ő nem adta fel!
A faluban hagytam a motort, és a völgyben indultam el, de a kis híd után balra kanyarodtam, ahol egy homokos, "repedt" út vezetett felfelé. Gondoltam a gerincen könnyebb lesz a ládához eljutni. Így is volt, simán rátaláltam csekély hegymászás mellett. Lefelé már egy kicsit rázósabb volt, de visszafelé mindenképpen a szurdokon akartam végigmenni. Elég sok volt a turista, de volt látnivaló bőven. Minden tiszteletem azoké, akik lentről másztak fel a ládához!
Megtaláltuk, de meg kell hogy mondjam, ez volt eddigi legveszélyesebb kesselésünk. Nem tudom, hogy mások honnan közelítettek, de mi gyakorlatilag helyenként függőleges sziklán másztunk fel, mindenféle felszerelés nélkül. Életveszélyes volt ! Nehezen is találtuk meg magát a ládát, tehát a rejtés nagyon jó, csak szerintem le kellene írni a könnyebb megközelítés útvonalát is. Visszafelé persze már mi is egy ilyen könnyebb utat választottunk.
A királyi útra nem sikerült rátalálnom, de a sziklamászást azért sikerült elkerülnöm. A völgyből ott kezdtem a gerincre felmenni, ahol a vasúti töltés alatt az alagútszerű átfolyó található. Innen szép lassan felfelé kapaszkodva sikerült eljutni a ládához. A rejtek és a kilátás a láda közeléből pompás. Sikerült egy vonatot is lefényképeznem ebből a nézőpontból. Reméljük, még sokáig figyelhetjük a vonatokat (és utazhatunk rajtuk) ezen a vonalon, amelyet talán nem ér utol a már megszüntetett szárnyvonalak sorsa.
Nem is kerestük a királyi utat, hanem a meredek utat választottuk. Nagyon meredek, de mikor felértünk, akkor láttuk, hogy érdemes volt! A ládát megtalálni nagyon egyszerű volt, a GPS oda vitt. Ezután gyönyörködtünk a kilátásban, bár vonatot nem láttunk.
Tekergőkkel menünk a láda keresésére. Út közben le kellett futnunk a vasúti hídról, mert jött a vonat.
Aztán amikor a sínen haladva a készülék derékszögben balra, a sziklafalra mutatta a láda helyét a fele csapat megállt. de mi, a nagy hősök (^ ^) fölmésztunk a nagy emelkedőn, aztán a sziklákon. Szerinten a nehézség/terep lehetne akár 3.5/4.0 is. lefele is érdekes uunk volt, de aki kihagyta, bánhatja.
(A szandál alkalmatlan, ehhez a ládához) hehe
Kedvenc helyünk a Cuha-völgye, ide minden nyáron visszajövünk. Most gondoltuk a ládát sem hagyjuk ki. Hát nem hagytuk ki. Nem semmi sziklamászó mutatvánnyal küzdöttük fel magunkat a ládához, majd egy valamivel "könnyebb" lejtőn ereszkedtünk alá. Szóval azért nagy kár lett volna kihagyni! Köszi.
Hát ez meredek volt!!!! Azt hiszem mi egy teljesen más utat találtunk, mint az előzőek. Derékszögben a vasúti sínekre fel a sziklákon. Hát ez biztos nem a "királyi út" volt. De még csak lefelé sem, pedig veszettül kerestük, mert meg akartuk úszni a péntek 13-át. Szóval azért a merészebbjének sikerült, még legfiatalabb csapattagunknak is (7 éves).
Rengetegszer jártam már a közeli erdőkben tájfutni. Egyszer a vonattal is szeretnék majd végigmenni a völgyben, az izgatja a fantáziámat :) Jót szusszantunk mire felértünk a ládához.
Majdnem a királyi úton mentünk, kicsit odébb az erdőben és a dzsindzsában de nem volt rossz ez se. Aztán visszafelé megcsodáltuk a vízmosásokat. Gyönyörű a táj. Éva, Gábor, Zoli, Pali
Megtaláltam!!!
Ez volt az első ládám!
Mivel nem voltam kellően tájékozott, és sietni kellett vissza, nehogy besötétedjen, nem gondoltam végig, hogy mire szolgálhat a jelszó!
A GCuha útvonaláról csak 50m-t mutatott a kütyü a ládáig, úgyhogy "felugrottam" érte. Utólag kiderült, hogy az 50m-hez kb 70m szintemelkedés tartozik. Nagymamáknak babakocsival nem tudom jó szívvel ajánlani ezt az utat.
Mi Vinye felől indultunk a több Cuha patakátkeléssel tarkított túránkra. A csoporttól elválva ugrottunk fel ezért a ládáért. Nem volt könnyű, de nagyon megérte! Köszönjük!
Nagyon kellemes séta volt egy "királyi úton" fel és le is. Olyan tipikus gyönyörű a táj, jó az idő és szaladgál a kiskutya. :)
Még annyit, hogy az úton, ahol mentünk hihetetlen mélységű vízmosások vannak.
Szombati ládázgatás Zsuval. Borongós időnek indult, de hamar csodás kiránduló idő lett belőle. Reggel azon filóztunk, hogy elinduljunk-e, mert az időjárás jelentés nem sok jóval kecsegtetett mára. Szerencse, hogy nem hallgattunk rájuk, most egy csodás kirándulással lennénk szegényebbek.
Volt szerencsém megismerni az összes Janó ládát! Tudom, hogy ez a név mit fémjelez. Most sem csalódtam benne! Az esőzéstől megduzzadt patak mentén mendegéltünk, amíg egyszer csak fel nem pattantam a ládához. Visszaútnak egy "kevésbé idióta" megoldást választottam: megtaláltam a leírásban is szereplő szekérutat. Itt jól megfigyelhető a víz iszonyat ereje... Köszönjük!
MAXIMÁLIS ELISMERÉSEM A REJTŐNEK! Ez volt életem legnehezebb ládája, az alagúttól kapaszkodtunk fel...A végén már a fülemen vettem a levegőt-de azért meglett! Visszafelé sikerült egyben leereszkedni a domboldalon egy kiadós seggreesés után. Nagyon szép hely! Ide (lentre) visszajövök a gyerekekkel hamarosan!
Nekem is sikerült a nehezebb utat választani. Tulajdonképpen annak is megvan a varázsa, amikor félúton már nem fér a zabszem az ember ... -be. :D Mindenesetre attól nem kell félni, hogy ezt a ládát véletlenül találják meg. :)
Nekünk a patak felől közeledve sikerült kiválasztanunk a "hardcore extreme" verziót, amit csak tapasztalt hegymászóknak ajánlok. Egyébként szeretek sziklát mászni, de biztosító kötél és egyéb felszerelés nélkül egész más érzés. :(
Szombaton, 6-an találtuk meg a ládikát, a nehezebb uton másztunk fel az alagút bejáratától. Ez volt az 1. ládánk. Gyönyörű a kilátás, gratulélok a rejtekhelyért.
Megtaláltuk az utat, majd a ládát is. A szirten nagy volt a nyüzsgés, ami várható is volt. Találkoztunk lefele jövet, felfele bringát toló (húzó, cipelő) emberekkel, kiket egy kerékpáros túrára hívtak ide.:-) Kora reggel lett volna jobb ide jönni, de igy sem volt rossz. Aki fotózni szeretne, ne délután jöjjön. Visszafele féluton találkoztunk a vonattal, pedig szerettem volna elcsípni az alagút bejáratánál:-( Ha nincs a GC lent sétáltunk volna a tömegben. Köszönjük, a meghívást!
A Cuha-völgy mai látogatottságának tekintetében, csatlakoznék az elöttem szóló NZS kolléga véleményéhez.
Miért tesznek ilyet emberek, hogy otthagyva a kényelmes ünnepi asztalt, egy zsúfolt parkolóban, 2 autó között, földön ülve eszik a húsvéti ebédet?
GC666 ládám ellenőrzése miatt jöttünk újra erre, ez alkalomból útba ejtettük ezt a ládát is.
Ilyen zsibvásárt a Bakonyban én még nem láttam! A vinyei bekötőút kereszteződéstől végig álltak az autók, a Pokol Csárdának még a környékén sem lehetett helyet találni! A sok vasárnapi turista elözönlötte a Bakonyt - ez volt a mai túra legnegatívabb tapasztalata. Hangosak, mint egy vándorcirkusz, önzők és figyelmetlenek!
A "királyi utat" kis kerülővel megtaláltuk, a szekérúton egészen közel lehetett jutni a célterülethez. A láda rejteke is könnyen meglett, kicsit nézegettük a kilátást - láttunk egy épp alant közlekedő "kis pirost" is.
Tetszett a hely, amerről mi jöttünk a megközelítése is csak egy séta. Klasszikus "geocaching nélkül..." hely!
Köszönjük!
A leírást még korábban elolvastam, de nem elég részletesen... A vasúti alagúttól indultam, és bizony hamarosan félelmetesnek éreztem a magasságot, ahova kapaszkodom, és közben társaimat is aggódva figyeltem, mert én javasoltam hogy keressük meg ezt a ládát...
Végül szerencsésen felértünk, megpihentünk, és fotóztunk egy gépmenetben közlekedő mozdonyt.
Mivel a sínek felöl toronyiránt a hegyoldalon másztam fel, így esetemben minimum 4-es volt a terep nehézsége. :) Azért nem bántam meg, gyönyörű volt a kilátás, sajnos barátnőm lent maradt, így én sem maradtam soká. Talán még visszajövök, "csak úgy" az érzés miatt. :)
Lefelé menet felriasztottam egy megtermett vaddisznót, nem tűnt rémültnek és ezzel megrémített.
Vonattal Veszprémből Vinyéig. Ott az első gázló után balra, de nagyon hamar a célra fordultam, így főleg vadösvényeken át mentem, gyorsan meglett. Visszafelé már a víztorony melletti úton mentem, majd irány a Pokol.
Janó nagyon szépen leírta, hogy mindenki megtalálja az erőviszonyának megfelelő utat felfelé. Nos én túlértékeltem magam. Lentről még nagyon egyszerűnek tűnt a feljutás, de amikor a sziklákat elértük, elkapott a tériszony. Nem mindig fordul elő nálam, de most igen. Aki még nem tapasztalta, el sem bírja képzelni. Ha Skali nem tereli el a figyelmem, és nem tart szóval, esküszöm ott halok meg, és szegény párom 30 év után egyedül marad. Mondanom sem kell, hogy fent már kutyabajom sem volt, a "világ tetején" érzés minden mást feledtetett. A rejtés nagyon jó ötlet volt! Köszi!
Skali-Margó
OK
Szép hely.
Nem mi voltunk a mai elsők.
A láda átkerült a CCS fényképétől kb. 2 méterrel lejjebb, mi is ide raktuk vissza.
Láttuk a tegnapi GCUHA befejező pontot is.
Nagyon tetszett a hely, vagy 2 órát elnapozgattunk a gyíkok mellett a sziklán, közben két Bz is elhaladt alattunk zakatolva, meg rengeteg "kiránduló" visongva. Mire visszaértünk a kocsihoz Vinyébe, már annyi nép nyüzsgött mindenfelé, hogy jobbnak láttuk kereket oldani.
Ünnepnap révén rengetegen voltak a környéken. Alig találtunk parkoló helyet- A Pokolcsaárda mellett letéve a vasat, nekilódultunk a szerényebb verziónak. A láda hamar megadta magár, de azért a néhány ál georakás azért becsapott. :-) Visszafele egy hard változatot nyomtunk. Fentről nem tünt annyira meredeknek, mint amilyen valójában volt. Szóval izzadtunk lefele is. Tériszonnyal ellenjavalt.. :-)
Visszafele már a Cuha völgyet koptattuk, ami igazán jó kis kaland a patak ugrálással. Persze nép az rengeteg volt.
Jól éreztük magunkat. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk!
Köszi a rejtést!
Mákos és Levin társaságában elsőnek a meredekebb úton érkeztünk. Megmásztuk az alagutat, lenéztünk a mélyben zakatoló vonatra, majd nekiláttunk a sziklákon egyensúlyozni. A láda hamar meglett, kiáltottunk a lentmaradt csapattagoknak, majd egy vízmosáson, sokszor térdigérő avarban bucskáztunk le a völgybe.
Másnap a könnyebb utat is kipróbáltuk, mert Mákos a doboz mellé okosan visszarejtette a GPS-ét is.
Remek bakonyi HECT túra alkalmával a nagyszerű Cuha-szurdok multi teljesítése közben. A csapat eléggé szétszóródott a szurdokban, így hárman, Mákos, Mudman és én vágtunk neki a keresésnek természetesen hardcore verzióban.
A sinekről figyeltük az előttünk magasodó sziklát és nem bírtuk elképzelni, hogy miként jutunk fel a tetejére. Persze Vinyére nem volt kedvünk besétálni azért, hogy utána visszafelé gyalogoljunk valamiféle egyszerű úton ezért nekivágtunk. Először egy vasúti alagút tetejére kapaszkodtunk fel ahol elcsodálkoztunk azon, hogy nem sík a teteje . Az egész egy nagy betonhenger, ami tulajdonképpen logikus is, hiszen így áll ellen annak a hatalmas nyomásnak amit a hegy gyakorol rá. Miután kicsodálkoztuk magunkat tériszonyunkat lekűzdve az alagút peremén kellett végig egyensúlyoznunk ami nem mindennapi élmény volt. Innen már "csak" mászni kellett. A csúcsra felérve gyönyörű napsütés fogadott minket ami kifejezetten jólesett a szűk, sötét, kanyon után. Kicsit gyönyörködtünk a kilátásban és megállapítottuk, hogy ez a Janó tényleg tud valamit. Majd logolás után sietve távoztunk mert a társaink lent vártak minket a hűvösben. A lehaladás megkezdése előtt segítséget kaptunk PMR-en, miszerint ha továbbmeegyünk ~200 métert egy vízmosásban kellemesen le tudunk ereszkedni. Hát ez sem volt olyan egyszerű a derékig érő avarban rejtőzködő kövek és faágak között esve-kelve, de -ahogy azt mondani szokás- az eksztrém kesser élete nemcsak játék és mese. :-) A turista útra visszatérve csatlakoztunk a többiekhez akik lentről kisérték figyelemmel az akciót. Egymás szavába vágva ecsetelgettük élményeinket és ki-ki begyűjtötte kedvese elismerő pillantásait. Lehet, hogy túldimenzionálom a helyzetet, de akkor és ott hősök voltunk!
Itt nem volt más dolgunk mint elhaladni a Pokol Csárdáig ahol várt ránk a jól megérdemelt vacsora. Alig tettünk meg pár tíz métert amikor Mákos feltette a tíz pontos kérdést: " Hol a GPS-em b@kker?" Gyorsan megegyeztünk, hogy a vacsora fontosabb, és különben is erre való a track log. Így történt, hogy másnap az Ördögrét körtúra helyett visszatértünk a tett helyszinére megkeresni a sokat látott 60-ast. Ekkor már kényelmesen nézelődve, fotózgatva a könnyebb útvonalon közelítettünk a ládához ahol már várt minket az elárvult kütyü.
a dolog pikantériája, hogy szűk 10 perccel a következő megtaláló előtt értünk a helyszínre. Tehát igazi mázli, hogy az eszközt pontosan ott találtuk ahol a gazdája hagyta. Hiába érkezni tudni kell!
Mindent összevetve nagyszerű kalandban volt részünk, én személy szerint örülök, hogy ott lehettem és nagyon jól éreztem magam.
A ládát egy HECT túra keretében találtuk meg szombaton, a sínektől, az alagút déli szájától jöttünk fel egyenesen, Mudmannal és Levinnel. Nekem rettenetesen fájt a jobb térdem, alig tudtam hajlítani, de így is megküzdöttem a sziklaoldallal. Lefelé pedig egy szomszédos vízmosásban estünk-keltünk lefelé.
Vicc az egészben, hogy a GPS-emet elhagytam valahol. Másnap mentőakciót szerveztünk, és Vinyéről az ösvényen mentünk fel, ismét, az egész társaság mostmár. A GPS-em pedig még mindig ott vigyorgott a ládától 50 cm-re az avarban...
Hát ez lett az 1000.
Amint ezt már korábban is írtam, a megjelenést követően azonnal indulni akartam. Aztán elgondolkoztam, hogy közeleg az 1000. megtalálásom és jó lenne egy emlékezetes ládát választani erre az alkalomra, mert a többi kerek szám nyomtalanul suhant el. Nem akartam ismeretlen tájon ünnepelni, ezért ez a láda kapóra jött. Egyrészről ez a vidék nagyon közel van a szívemhez, másrészről a Rejtőt, Janót is nagyrabecsülöm, sok szép élményt szerzett nekem a Vértesben, mintaszerű rejtéseivel. Megvolt tehát a remek párosítás, a méltó ajándék. Az alkalomnak megfelelően én a királyi utat választottam és nem bántam meg. A rejteknél sokáig ücsörögtem, bámultam a klassz panorámát és visszagondoltam néhány emlékezetes találatra...
Vasuttol toronyirant a hoban fagyban par rutinosabb barattal :) De fantasztkus elmeny volt. Roviden osszegezve: Eletem elso ladaja + gyonyoru kornyek = a geocaching tarsadalom uj tagja. Kell ennel tobb?
Barátainkkal jöttünk el kirándulni a környékre.
Az autó Vinyén, a buszmegállóban maradt, majd irány a szurdok.
Átkelés a vízen, nézelődés, újabb átkelő, nézelődés, egy kis röhögés a másikon, nézelődés...
Szerencsére nem volt szárazság. :)
Majd jön a hülye ötletem, itt a láda, jobbra fent, menjünk, nézzük meg. Na nem gondoltam, hogy ennyire fent lesz.
Erről az oldalról nagyon kemény dió, de mi még keményebbek vagyunk. Végül meg lett és mi büszkén folytathattuk utunkat Csesznekre. Vár látogatás, majd erőltetett menetben vissza a zöld jelzésen. Igen ki kellett lépnünk, mert jött az eső és a nap is lemenőben volt már.
Jó program volt, van miről mesélnünk.
A Cuha szurdok multi pontjai közé fűztük be, kellett kapaszkodni rendesen. Még jó hogy gyermekeimet nem hoztam, így csak magamra kellett vigyáznom. A láda eléggé el volt ásva az avarba, de Sanya kényelmesen üldögélve is megtalálta :))
Szép hely.
Masodszorra lett meg. Eloszor a "hardcore" - " Nincs kiralyi ut" verziot hasznaltuk es besotetedett mire folertunk. (Mert ugye leirast csak akkor olvasunk, ha valami nincs meg :-))
Azertnem talaltuk meg, merrt a tuhu-s terkepen levo gccszi kilatopontot osszekevertem a GCs lada koordintaival es lampanal kerestuk.
Nappal, jo koo-kal gyorsan meglett.
Jobb idojarasban meg biztosan szebb.
Cuha menti tekergés 20 km
A láda alig 300 méterre van a Cuha szurdok multi utolsó pontjától. De milyen 300 méterre!
A kis távolság miatt a megközelítésnél nem a királyi utat választottam, hanem a Cuha szurdokban levő pihenő helytől direktben közelítettem meg a rejtekhelyet. Szerencsére száraz, jég és hómentes volt a hegyoldal, különben nem ment volna a dolog. A gerincre felérve már jóval könnyebben haladtam.
Sajnos a völgyben futó vasútvonalat az idén meg fogják szüntetni.
Visszafelé sem találtam utat , de az enyhén emelkedő, jól járható gerincen könnyű sétával értem vissza a kocsihoz.
Ezen a tájon kezdtem a természetjárást a 70-es években. Rengeteget túráztam erre felé és tájfutóként is bejártam a tájat. Az alagúttól másztunk fel, hogy még emlékezetesebb legyen. Az lett.... Meredek, csúszós, talán veszélyesnek is mondhatjuk.
Mintaláda! Talán a múlt év legszebb ládikája. Nagyon közelinek tűnt a viaduktról nézve a cél, így nekiindultunk telibe a hegyoldalnak. Vándor három lábon is hősiesen jött felfelé, csak néhol igényelt egy kis terelést.
Felérve jó darabig vártam Lacira aki az utólsó métereken elakadt. Lefelé sem volt egyszerű a dolog. A völgyben sétáló kirándulók néztek nagyokat amikor leereszkedtem egy kutyával ott ahol nem is gondolták volna hogy járható a szirt. Szóval remek év zárás volt! Gratulálok!
Szeretem ezt a helyet, gyakran jövök ide, jól lehet itt a sziklákon gondolkodni. Egyszer (1999-ben) ez volt a húsvéti osztálykirándulás helyszíne, nem aratott osztatlan sikert.
Most Vinyéről sétáltunk ki a könnyebbik úton a víztorony felé. Útközben megnéztük a másik sziklacsoportot, találkoztunk Walkerékkel és Luca miatt kicsit le is maradtunk. Mire a helyszínre értünk, HB azzal fogadott bennünket, hogy már megtalálta a rejteket, de nekem is ad lehetőséget a kutatásra.
Letáboroztunk egy szélvédett helyre (utólag kiderült, hogy a ládától 5 méterre) és elfogyasztottuk az elemózsiánkat: szendvics, sütemény, tea, sör, pezsgő.
Utána nekem eltartott vagy 15 percig, mire megtaláltam a rejteket, de nem volt nehéz.
Be: Geo Gekko, budvárok
Ki:-
Lefelé a meredek utat választottuk, az erdei iskolához értünk le.
Jó séta volt, köszönjük Janónak.
hujberg, ancsa, lili, luca
Ma is kisebb társasággal indultunk kirándulni, de másokkal, mint tegnap. Érkezés után nem mentünk azonnal a ládához, hanem sétáltunk a gyönyörű napsütésben. A Pakuts-pihenőnél majdnem szertefoszlottak terveim a hosszú túráról, mert a foghíjas híd miatt a vízen kellett átkelnünk, de szerencsére senkinek nem ázott be a lábbelije (túlzottan). A kocsikhoz visszaérve elfogyasztottunk némi elemózsiát, amikor is befutottak Walkerék. A GPS alapján hamar felismertük/ték a kesser mivoltu(n)kat, majd szinte azonnal megbarátkoztunk Cherry kutyussal. Nem egyszerre, nem is azonos útvonalon indultunk a rejtekhez, mégis pont ott találtuk őket. Mi a padler által tegnap feltöltött, majd este a tuhu térképbe berajzolt, nagyon látványos úton mentünk, és ugyanott jöttünk le is.
Bizton állíthatom, hogy az út mellett lévő víztorony mellől még szebb (és szélesebb) a panoráma Pannonhalma irányába, mint a ládától.
Az úton hatalmas szakadékszerű lyukakat mosott ki a lezúduló víz.Én lementem az egyikbe, kb 5-6 méter mély, és "csepphomokszerű" képződmények találhatóak a falán. Érdemes erre jönni, de nagyon kell figyelni, nehogy tovább omoljon az út széle (homokból van)!
Ha erre indulunk, egy idő után le kell térni az útról, onnan átvágni az erdőn.
Találkoztunk egy harmadik kesserrel is, mint utólag kiderült, Tomkival.
Mindent egybevetve nagyon elégedett vagyok a mai nappal, sikerült egy könnyű 10 km-es túrát végigjárni, szép idő volt, kessereket ismerhettünk meg, és még egy pontot is szereztünk{:-))).
Köszönjük ezt a szép napot!
Elhagyva Fejér megyét szikrázó napsütésbe értünk, ami végigkísérte mai kirándulásunkat. Zitával és Cherry kutyával vágtunk át az erdőn a könnyebb úton, hogy a céltól gyönyörködhessünk a makettként alattunk futó vasútban és a patakban.
Janó más ládáival összehasonlítva kicsit soknak tűnik a 3/3,5-ös nehézség, biztosan a hegymászós változatra vonatkozik. A ládát is gyorsan meglehet találni. Az emelkedés a könnyebb úton egészen barátságos, és a túra sem hosszú. Mindenesetre nagyon érdekes volt innen fentről látni a vonatot, a patakot és az alattunk kirándulókat.
Elég nagy forgalom volt ma.
Köszi a rejtőnek.
Hagyományos hegyi láda a Bakonyban, illő 60 km kerékpár edzéssel, 650 m emelkedéssel a Vinye - GCCSZI - Vinye - Bakonyszentlászló - Bakonyszentkirály - Zirc - Veszprém útvonalon.
Vinyétől szelt logja szerint az 1. gázló után balra fel kezdtem a elágazásnál, majd elrejtettem a bicót a ládától kb. 600 m-re. Gyalog sima ügy volt a találat. Körbenéztem, leszaladtam a bicóhoz, aztán lejöttem a falu határáig. Tetszett a félig befagyott patak.
Először Vinyét hagytam el a mentén, aztán kezdődött az edzés. A hegyi vizes utakon erős folyamatos tempómenetet hoztam Zircig 54/15 - 54/19 között átlagos 85 rpm ped. és 151 bmp pulz. mellett, majd Zirctől Veszprémig elforgott az 54/13 95 rpm ped. és 163 bmp pulz. mellett :-). Zirctől Veszprémbe így 33 perc alatt értem.
Valószínűleg a "királyi úton" mentünk, mindenesetre nem volt túl megerőltető. A vinyei gyaloghídtól induló szekérúton battyogtunk fel, közben elgondolkodva, vajon mi is van a lábunk alatt, amit már nem látunk. Ez az út nem szerepelt a nyomtatott turistatérképünkön sem és találtunk egy "hiányzó" víztornyot is. Aki erre jön vigyázzon, mert az úton több méter mély beszakadások találhatók a félbehagyott hétvégi ház és a víztorony között.
Kicsit feljebb mentünk a láda magasságánál, innét kényelmesen, jól járható erdőben iránymenettel értük el a ládát és vele együtt a még kicsit ködös időben is gyönyörű kilátást. Visszafelé más utat választottunk, ez vegetációs időszakban elég susnyás lehet.
A rejtés egyszerű, de szerintem nem túl sokan járnak errefelé, így ez nem gond. Picit talán nagyobb ajándékválasztékot vártam egy induló ládánál, a szlovák vártérkép helyébe logikai játék és néhány apróság került.
VP-vel és kislányával, Milával indultunk útnak, zúzmarás ködben, de mire az ajánlott parkolóhoz értünk, már kisütött a Nap. A direkt megközelítést választottuk, az alagút túlvége felől - csakugyan eléggé meredek! A sziklapárkányok tetejét omlós föld fedi, óvatosan kell felkapaszkodni. Le a kalappal Mila előtt! Sajnáltam kissé, hogy nem lehettem jelen az első megtaláláskor, lámpafénynél még jobb lehetett. Gyönyörű a hely, nem voltam még odafenn. Köszönet érte! A rejtés, különösen az adottságokhoz képest (több sziklaüreg is akadna)) eléggé szimpla. Lefelé már a kellemesen ereszkedő erdei variánson jöttünk.
ok
A völgyet már sokszor végigjártam ,
tudtam hogy meredek sziklafalak között halad,onnan felmászni
nem célszerü ,ezért inkább az első gázló után rögtön kimentem balra
az erdőbe ,és a sziklák fölött haladva , kellemes szintemelkedéssel
közelítettem.
Az erdőben ugyan utat nem találtam, de a GPS által mutatott
irányban toronyiránt közelítve simán lehet haladni.
A ládához érve meglepődtem milyen jo kis hely , azon helyek
egyike ahol az ember órákig tudna üldögélni és nézelődni.
Köszönöm a rejtést , ilyen helyre öröm eljönni.
De aki, éjjel ,a ládánál mászik fel az árokból ,annak maximális
tiszteletem, én lenézni is alig mertem.......
A Cuha szurdok teljesítése közben levadásztuk a ládát. Nagyon örültünk, hogy két kedvenc rejtőnk ládáit össze tudtuk kapcsolni. Nekünk Ati és Janó rejtései tetszenek a legjobban, és most sem kellett csalódnunk. A "királyi úton" közelítettük meg a kincset. Véletlen megtalálás kizárva! A két túra így összekapcsolva 16 km volt.
Felfelé a hardcore, lefelé a királyi úton! Néhány hete a GCUHA láda 3. pontja felé igyekeztem ugyanezen az útvonalon - nem gondoltam volna, hogy a közelben mégegy ilyen remek hely van! Köszönöm! Tádé
Még sosem volt ilyen csodálatosan békés a Cuha-völgy számomra, igazi karácsonyi hangulat. A GPS-el kicsit elkeveredtem, de jókor jött a segítség. A meredek hegyoldalon azért óvatosan kell mozogni. Nekem is ajándék volt ez a rejtés és kirándulás.
Bővebben otthon. [wapon beküldött szöveg]
Negyed kilenckor csörög a telefonom, éppen ébredeztem. Tamás (tomki) értesített az új ládáról. Meg is köszöntem az infót azzal, hogy ma biztos nem megyek ládázni... Miki elültette bennem a bogarat, hogy ha nagyon szeretnék, mehetünk. Hát vissza"aludtam", de csak nem hagyott nyugodni a dolog (gondoltunk még a dobogós helyre). Miki végül meggondolta magát (pedig mit hagyott ki).
Visszahívtam Tamást, és háromnegyed kilenc körül már úton is voltunk. Gondoltam a délelőttbe ez a láda belefér, végül is estére várjuk a családot ünnepi vacsira.
A Pokol csárdától egy picit beljebb parkoltunk. Mi egy szinte folyamatosan emelkedő, nem különösebben veszélyes szakaszon értük el a ládát. (Igaz az avar azért csúszott, és éjszaka nem érdemes.) Nagyrészt őzcsapásokon haladtunk, pont arra mentek mint mi - biztos ládát keresnek :-))) Ők aztán megtalálják a legbiztonságosabb ösvényeket, nem mennek toronyirányt neki a hegynek :-) A nagy felfele menetben feljebb is mentünk a helynél, visszafelé menet leereszkedve megtaláltuk a leírás szerint is ritkább erdőrészt. Ide már az én Garminom vezetett el minket. A rejtek hamar meglett. Mire beírtunk a füzetbe, már törölhettem is ki zsepivel a vizet a dobozból, mert a fákról leolvadó zúzmara szinte esőt varázsolt felénk. Én még ajándékot is cseréltem. Plüss helyett plüss :-) Végül összejött a dobogós helyezés, nem gondoltuk volna, hogy senki kesserrel nem találkozunk. Pedig nem rohantunk...
Klassz hely, megérte felkelni. Igaz párás idő telepedett ránk, de így is csodálatos volt. Ezek szerint van olyan hely a Cuha-szurdokban, amit még meg lehet mutatni. Korábban már jártunk erre (igaz a környéki ládákat még nem kerestük meg - de ez csak idő kérdése). A Cuha-szurdok a Bakonyon belül is az egyik legkedvesebb helynek számít nekem. Jó időben el tudnék ott fent üldögélni akár órát is a csendet, kilátást élvezve. De most megállva már fázik az ember...
Fotózás, és Tamástól kapott medvesajt és kenyér (köszi!!!) elmajszolása után visszaindultunk. Lefelé már mi is egy maredekebb részt választottunk, hogy lent már normális ösvényen sétálhassunk az autóhoz. De pont jó is volt ez így. Nem kellett sehova négykézláb mászni, még sem volt egyszerű autóból ki, autóba be típusú megközelítés. Ilyen is kell. Legalább a tegnapi ünnepi lakomát lemozogtam kissé. :-) Meg is izzasztott ugyanis a hosszú felfelé menet.
Néhány átkelés a Cuhán, és egy jó séta után visszaértünk az autóhoz, és 11-re már itthon is voltam.
Köszönöm Tamásnak a társaságot, és a fuvart!
A rejtőnek pedig a rejtést! Klassz!
Freddynek jó megérzése volt.
Tegnap este 11-kor vettem észre a ládát és elhatároztam, hogy indulok. De aztán eszembe jutott, hogy ezzel a ládával más terveim vannak...
Durva :-) [wapon beküldött szöveg]
Nem fogadtunk szót: nekiindultunk vakon, sötétben, csúszós ködös időben gondolkodás nélkül :)
22:28-kor épp kint az udvaron teszteltem az új hálózsákomat, mikor a PDA-n megláttam az új ládát. Egyből berohantam a házba, felkeptam a GPS-t, lámpát, telefont, húgomat, fényképezőt, meg a kabátom és már repesztettünk is a tett helyszíne felé. Brutális köd volt az úton, néhol 10-20m látótávolsággal. Azért, haladtunk szép óvatosan...
23:30 körül már ott is voltunk a parkolóban. Megkönnyebbülve konstatáltuk, hogy nemhogy a parkolóban, hanem az egész úton mi voltunk az egyetlen mozgó két lábon járó élőlény. Ennek ellenére izgatottan indultunk a láda irányába. Az egyik lámpa lemerült, de volt még egy :) Minden patakátkelésnél kicsit nyafizott a hugicám, meg megfogadta, hogy soha többé nem jön velem ládázni, de visszafordulni már nem mert :)
Vérkeser módjára megtaláltuk a ládához vezető legrövidebb utat. A sínekhez a lépcsőn mentünk fel, utána jött az igazi móka! A köd itt is szomorított bennünket, de nekivágtunk a "hardcore" verziónak. Nem volt semmi ott feljutni ilyen körülmények között. Húgomat letettem a legmeredekebb rész előtt, mert onnan már életveszélyes volt az a hátralevő 50m. Szép nyugisan várt 15 percet egy fába kapaszkodva. Én ezalatt óvatosan felmásztam és a ládát is előkerítettem elég könnyen.
Már csak le kellett jutni valahogy, ami mindig nehezebb, mint a feljutás... De ezt is megoldottuk. Szerencse, hogy anyukám már aludt mikor hazaértünk, mert olyan sárosak voltunk, hogy biztos kikaptunk volna :)
Végre egy igazi kalandos ládázás! Zsír!!! Szuper karácsonyi ajándék :) Köszi Janó! Már csak a lányod hiányzik... ;)