Elhelyezés időpontja: 2007.02.10 15:00
Megjelenés időpontja: 2007.02.16 17:23
Utolsó lényeges változás: 2023.10.16 04:09
Utolsó változás: 2024.01.07 15:07
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: Ironman >> skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Megtalálások száma: 384 + 8 sikertelen + 17 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
3 állomásos multi.
1. Virtuális pont (N 48° 29,103, E 21° 21,855', 269 m) Az Érc-és Ásványbányászati Múzeum kertjében Encsy György ajándékának anyaga (6 karakter)
2. Virtuális pont (N 48° 29,115', E 21° 21,365', 270 m) A turul lábujjainak a száma (páratlan számjeggyel). Vedd figyelembe a korhadásnak indult ujjakat is.
3. A 20x14x8 cm-es láda ( N 48° 30,188', E 21° 23,675', 424 m) a Teréz táró bejáratánál. Lámpát vigyél, ha be akarsz menni!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Első ládámmal egy telkibányai kirándulásra invitállak Benneteket. A Zempléni-hegységben fekvő településről sok szép gyalogos vagy kerékpáros túrát tehetsz, de a ládával az egykori arany- és ezüstbányászatnak szeretnék emléket állítani.
A középkorban a magyar nemesfémbányászat meghatározó jelentőségű volt Európában. Mai országhatárainkon belül a legjelentősebb aranybányászat a Zempléni-hegységben folyt. Telkibánya, Rudabányácska, Erdőbénye közelében a mai napig fellelhetők ennek emlékei. Telkibánya (Telukbánya, Telkybánya) mint királyi bányaváros első írásos említése Károly Róbert királyunk idejéből, 1341-ből származik. Aranybányászat persze az ezt megelőző évszázadokban is folyt, a környék hegyein föllelhető több ezer horpa erről tanúskodik. Hogy mik ezek a horpák? Mintha bombatölcsérekkel lenne tele az erdő! A 12-13. században, az bányászat első szakaszában azokon a helyeken folytattak kitermelést, ahol az aranytartalmú telérek kibújtak a felszínre. A telér nyomában aknát mélyítettek, közben a meddőt az akna szélén halmozták fel. Az aknák mára beomlottak, de a hepehupás terep az egykori bányászatot jelzi.
A felszín közeli készletek kimerülésével a 14-16. században áttértek a mélyművelésre. Ez az időszak volt a telkibányai nemesfémbányászat "arany"-kora! A környéken található több mint 80 táró nagy részét ebben az időszakban nyitották. A bányaváros határa messzire nyúlt, a központi településen kívül hét falu alkotta (Telki, Vámház, Rátka, Csöcsönc, Nagygyümölcs, Koncfalva, Mindszent). Elnevezések, falnyomok, duzzasztógát-maradványok utalnak rájuk, a legépebbek a Veresvízi-forrásnál az egykori Koncfalva maradványai. A ma a falu fölé magasodó dombon (Várhegy) vár is állt, sánc-, illetve árokmaradványai ma is láthatók a kopjafás temető és a templom közelében. Egy feltehetően 1443-ban (?) történt bányaomlás emlékét őrzi a veresvízi bányában bekövetkezett katasztrófa legendája. Eszerint igen gazdag lelőhelyre akadtak, de a nagy sietségben az új vágatot nem biztosították kellőképpen, az beomlott, s 360 bányászt temetett maga alá. A veresvízi bánya száján kifolyó vizet pedig a mai napig a halott bányászok vére festi pirosra. A tragédiáról Tompa Mihály is megemlékezett a "Veres patak" című versében.
Az 1500-as évek végétől több mint 100 éven keresztül feltehetően szünetelt a bányászat, kimerültek az akkor alkalmazott eljárásokkal gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek. A technológia fejlődése következtében a 18. század elején a bányászat újraindulhatott, s a 19. század végéig tartott.
A 20. században több ízben is kutattak színes- és nemesfémek után, de kitermelhető ásványvagyont nem találtak. A község ma a környék természeti értékeit és kulturális örökségét bemutató idegenforgalomra alapozhat.
A láda pontjairól.
1. A N 48° 29,103' E 21° 21,855' 269 m [GCARAN-1]
pontban keressétek Encsy György ajándékát! A jelszó a kőzet anyaga (6 karakter)!Az Érc- és Ásványbányászati Múzeumban N 48° 29,090' E 21° 21,832' 268 m [GCARAN+múzeum]
november 1. és március 31. között telefonon kell kérned a múzeum kinyitását (Kassai Sándorné 06/30 501-4257), április 1. és október 31. között hétfőn zárva a többi napon 9-17 óra között van nyitva, felnőtt belépő 690, gyerek és nyugdíjas belépő 390 Ft. Termeiben a középkori aranybányászat emlékei mellett kiállítást láthattok az itt működő első magyar porcelángyárról, a Zempléni-hegység élővilágáról, Telkibánya néprajzáról és Magyarország legfontosabb ásványairól is. A múzeum szabadon látogatható udvarán érczúzáshoz használt malomkövek mellett (fölött) kőzetkiállítást, s az első jelszót találjátok.
Figyelmeztetés:30-as telefon jól használható a településen, viszont 20-assal mintha Szlovákiában járnál :-(
2. A N 48° 29,115' E 21° 21,365' 270 m [GCARAN-2]
koordinátákon egy turulszobrot találsz. A jelszó a turul lábujjainak a száma. Kettő már erősen korhad, de ezeket is számold bele!
A turult és a mellette lévő Szent Katalin-ispotály és -kápolna N 48° 29,087' E 21° 21,408' 278 m [GCARAN+Kápolna] romjait gyalogosan a múzeum parkolójából célszerű megközelíteni. A parkolótól északi irányban kb. 80 méterre két ház között kell fölfelé menni a gyalogúton. Autóval az egyirányú Hegyi utcáról közelítheted meg. Behajtás az utcába a N 48° 29,076' E 21° 21,945' 272 m [GCARAN+elágazás be]
ponton balra föl. Vissza a főutcára a N 48° 28,973' E 21° 21,528' 259 m [GCARAN+elágazás ki]
ponton érkezel. A két pont között viszont érdemes megállni a N 48° 29,074' E 21° 21,597' 268 m [GCARAN+temető] ponton a kopjafás temetőnél is. A kopjafák faragásából megállapítható az elhunyt neme, családi állapota, életkora. A temetőben lévő középkori eredetű templom körül még láthatók a vár sáncának maradványai. A Hegyi utcáról több zsákutca is elágazik, a turulhoz azon jutsz, amelyik elején kis tábla mutatja a Katalin-kápolnát. Ha autóval "kirándulóidőben" jössz, inkább a temetőnél parkolj (méginkább: a múzeumnál!), a kápolna mellett elég kevés hely van!
1997-ben földmunkák során bukkantak a Szent Katalin-ispotály romjaira. Telkibánya mint virágzó bányaváros megengedhette magának, hogy ispotályt tartson fönn a beteg és elaggott bányászok gondozására. Az 1367 után épült templom, kápolna, ispotály a telkibányai bányászok (és sok más középkori bányaváros) védőszentjéről, Szent Katalinról kapta a nevét. 2000-ben a kápolnát az eredeti dokumentumoknak megfelelően rekonstruálták. A közelben lévő turul mellől szép időben remek kilátás nyílik a Kassai-medencére, illetve a Gömör-Szepesi Érchegység keleti nyúlványaira, s legmagasabb csúcsára, a Kojsói tetőre (1246 m).
3. A 20x14x8 cm-es láda N 48° 30,188' E 21° 23,675' 424 m [GCARAN-3] a településtől távolabb, az egykori bányaterületen található. A Teréz-táró bejárata fölött, egy kivágott fa tönkjében találod. A 3. jelszórészletet kétféleképpen is megszerezheted! Az izgalmasabb a táró-túra. Kb. 200 méterre benn a hegy gyomrában találod a jelszórészletet. Vagy pedig a megfejted a ládában talált utalást. Részletek a ládában!
Szerintem nagy élmény a táró-túra, de vedd figyelembe az alábbiakat!
Valamilyen lámpára feltétlenül szükséged lesz! Az első 10 métere guggolós. A tartósan száraz időszakok kivételével a táró egyes részein -a jelszóig-néhány (max. 15) cm-es víz állhat, gumicsizmára, magas szárú vízhatlan bakancsra szükséged lehet! Kérném, hogy logjaitokban tegyetek egy rövid vízállásjelentést az utánatok jövőkre tekintettel! Most edzőcipővel is járható (a jelszóig)! Ha esetleg a teljes tárórendszert be akarod járni (kb. 700 m), akkor derékig érő halászcsizmát vigyél! A járat helyenként szűk, a ruhád a falhoz érhet, de jól járható, semmi barlangásztrükkre nincs szükség! Lehet, hogy néhány denevért is látni fogsz, a téli álom idején (november-április) ne világíts rá, ne fotózd, ne piszkáld-ha fölébred, kirepül-elpusztul!!
Megközelítése: a Telkibánya-Pálháza út mellett, az Erdész-Bányász Barátság pihenőnél N 48° 29,340' E 21° 24,216' 270 m [GCARAN+parkoló] parkolj! Mielőtt a jelzésen a láda felé indulnál, érdemes az út túloldalára is átmenni, itt találjátok Közép-Európa legalacsonyabban fekvő jégbarlangját. Egy középkori bányavágatban alakult ki, ma az erdészet facsemeték tárolására használja, ezért lezárták. Az ajtajában így is érezheted a hegy hideg leheletét. Esős, párás időben megkapó látvány, ahogy a hideg levegő által kicsapott vízpára lefelé hömpölyög a hegyoldalban. A barlang alatt láthatjátok Vörösmarty elbeszélő költeményében (rendben, ő a Vértesbe helyezte a történetet, de mindenki tévedhet) is szereplő Szép Ilonka jelképes sírját és Mátyás király kútját. Mindkettő egy legendának állít emléket: eszerint a király gyakran vadászott errefelé, Ilonka gyengéd érzelmeket táplált a király iránt, s amikor a király hazatért, Ilonka belehalt a bánatba.
Irány a láda! A parkolóból 3 jelzés is indul. Az "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény vezet el a Teréz táróhoz, emellett bejárja a bányaterület jó részét, sok érdekes helyet bemutat! A és a jelzés egy rövidebb körút. Ha a legrövidebb úton akarsz a ládához jutni, akkor a parkoló után a Jó hegyre vivő ágát válaszd! Az én javaslatom, hogy Koncfalva romjai felé vedd az irányt a jobb oldali völgyben. Itt a N 48° 30,040' E 21° 24,210' 351 m [GCARAN+Koncfalva] pont közelében több táró beomlott bejáratát, illetve az egykori épületek romjait találod. No meg a Veresvízi-patak forrását a Koncfalva tábla alatt, a vízmosás mélyén. A forrás az egykori-vízelvezetésre kiépített- altáró száján folyik ki. A romok után a jelzett út nyugati irányba tér el.
Bármelyik ágán is mégy a jelzésnek, arról a Jó-hegy gerincétől az Aranyásók útja tanösvényt kövesd! A közelben, DNY-i irányban láthatod a már említett horpákat. A nyírfákkal borított meddőhányót jobbról megkerülve a Csengő-bánya beomlott bejáratát láthatod. Innen DNY-i irányban kb. 150 m-re van az 1500-as évek elején nyitott Teréz táró bejárata. Jó keresést!
A láda gyalog vagy kerékpárral megközelíthető az országút legmagasabb pontján N 48° 28,978' E 21° 23,410' 350 m [GCARAN+letérő ládához] északi irányba elágazó úton is. Autóval behajtani tilos! Ahol az erdő szélénél a zúzottköves út aszfaltra vált, sorompó is van. A láda előtt kb. 200 méterre az "aranyásók útja" tanösvényen javaslom a letérést jobbra. Az út a Kánya-hegy tetején lévő tájképromboló objektumhoz, katonai radarállomáshoz vezet.
További felkeresésre javasolt pontok:
N 48° 28,658' E 21° 21,730' 258 m [GCARAN+Perlitkibúvás]Perlitkibúvás. A főutcáról az Ósva-völgybe a N 48° 28,970' E 21° 21,476' 255 m [GCARAN+elágazás Ósva völgybe]ponton hajthatsz be. A perlit vulkanikus kőzet, térfogata hőkezelés során többszörösére duzzad, épületszigeteléseknél használják. A telkibányai előfordulások zömmel a Zempléni Tájvédelmi Körzet területére esnek, itt bányát nem fognak nyitni. Ha egy hátborzongató tájsebre vagy kíváncsi, akkor irány pálházi perlitbánya! Az Ósva-völgyben továbbhaladva kb. 2,5 km-re a Kutyaszorító nevű részen érdekes sziklaalakzatok mellett egy középkori duzzasztógát nyomai láthatók.
Ha egy erdő közepén megbúvó házban szeretnél néhány napot eltölteni, javaslom a Gúnya-kúti erdészházat (N 48°28,742' E 21°23,542', 353 m, sorompóval lezárt erdészeti úton közelíthető meg a N 48° 28,948' E 21° 23,495' 344 m [GCARAN+letérő erdészházhoz]). Érdeklődni az Északerdő Zrt. Telkibányai Igazgatóságánál (06/46/388 501) lehet.
Telkibánya környéke sokféle ásványt rejt, erről a múzeumban is meggyőződhetsz. De még érdekesebb, ha Te találsz egy szép opált, ametisztet, hegyikristályt. Ebben lehet segítségedre Bartók József (06/30-855 7860), aki szívesen elkalauzol az egyes lelőhelyekre!
Kellemes kirándulásokat kívánok!
Köszönettel tartozom Bereczky Bélának a telkibányai általános iskola igazgatójának is a sokoldalú segítségéért!
A ládaoldal összeállításánál sokat használtam Benke István: Telkibánya című könyvét!
Ládatörténet
2023. február 15. A ládát a gazdája (Ironman) felajánlotta adoptálásra. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Érdemes lenne aktualizálni a leírást.
3. pontnál a konkrét jelszórészlet van a ládában, nem utalás.
2. pontnál már többen leírták a problémát. Lehetne inkább egy kis fémlapon a jelszórészlet(?)
A ládát egyébként felülről közelítettem meg. Csak ott jutott eszembe, hogy lehet, hogy alulról kellett volna. De mindegy, így sem volt nehéz, csak a táskát kellett az út mellett hagyni, mert nem fértem be vele a fák közé. :D
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Nagyon ügyes multi, érdemes volt Telkibányára jönni!
A Múzeumot nem szabad kihagyni. Szerencsénk volt, éppen nyitva volt.
Köszönjük, h idekalauzoltál bennünket. [Geoládák v4.2.6]
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.2.1]
Reggel esős időre ébredtünk, de a közeli 1. Virtuális pont, az Érc-és Ásványbányászati Múzeum meglátogatása jó ötletnek tűnt. A múzeum kinyitását már nem Kassai Sándorné intézi, és a megadott telefonszám ( 06/30 501-4257) sem elérhető.
DE! A múzeum oldalára ki van téve a működő. Felhívtam, és egy fél óra múlva ki is nyitotta egy fiatalember. Az első teremben a kopjafák jelentését tudtuk meg, (fiú, lány, házas, agglegény más-más formát kap) majd a porcelángyártásról ezt-azt. Nagyon ráérősen nézelődtünk, mert reménykedtünk, hogy eláll az eső... de nem.
Elsétáltunk a turulhoz. Ez volt a multi mélypontja. A lábujjak számolgatásának a szétkorhadt szobron semmi értelme. A 2. tipp bejött. Viszont nagyon tetszett a Szent Katalin-ispotály és -kápolna, illetve az oda vezető úton a barlanglakások. A múzeumban azt is megtudtuk, hogy a 60-as években még laktak benne. Hihetetlen....
Aranygombos Telkibánya (GCARAN) 3. pontját és a Malomkőpark az Aranyásók útján (GCKOMA), Mátyás király kútja és a Jegesbarlang (GCMKJB) pontokat felfűztük egy esős kirándulásra. "Most vagyunk itt, most sétálunk az erdőben" :-)
A dobozhoz felmászni nem volt egyszerű a felázott talajon esőben, de jó helye van.
Az új logbookban mi lettünk az első bejegyzők.
Koncfalva romjait visszafelé ejtettük útba.
A végén a parkolóban teljes ruhacserére volt szükség.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Teréz-táróban jártam bent, de nem találtam laminált lapot, így a logfüzet kérdése alapján tudtam a 3. jelszórészletet. [Geoládák v4.0.2]
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Tettem egy rövid látogatást a múzeumban is. Az ásványok tetszettek, a porcelánok és a bányászati rész feledhető. A bányába nem mertem bemenni, mert egy nyitott lakat fityegett a bejáraton és nem akartam benn ragadni, így maradt a kinti láda.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A bejárati láda elég feltűnő, nem is tudtuk rendesen visszarejteni. Beázott, de még olvasható. Egy karbantartás ráférne. [Geoládák v3.12.10]
Zempléni hétvége második napja. Előző nap Telkibányán vacsiztunk egyet, megtekintettük a malomköveket, majd a 3. pont parkolójában töltöttük az éjszakát, kocsihotelben. :) Teázás után, reggeli előtt pedig felsétáltunk a táróhoz.
Izgalmas volt bejárni a kivájt alagutakat, egy-két döncivel találkoztunk csak bent. Ahogy látom, a táró alapvetően lezárt lenne, inkább csak illegálisan, a lakatokat leütve van nyitva a hely,
A táróban nem volt laminált lap, az elágazás környékén kupac se nagyon, de a 'rejtvény' adta magát, a turul lábkörmeit meg inkább betippeltem.
A javasolt parkolóból jöttünk fel a táróhoz. Bent sem a fő-, sem a jobb oldali mellékágban nem találtuk meg a jelszót a bejárattól kb. 200 méterre (leléptük a távolságot), így maradt a rejtvény megoldása. (igaz, nem is forgattunk fel minden kőkupacot).
A faluban már régebben jártunk, oda most nem mentünk be.
Köszönjük a rejtést, nagyon érdekes helyet mutattál meg, különösen a gyerekeknek egy élmény volt végigmenni a táróban!
TFTC!
5/4. nap Nyíregyháza és Zemplén - Pálháza környéke
A kiállítást érdemes volt megnézni és hozzá meghallgatni az előadást.
A ládához eljutást a nyitott sorompó nem akadályozta meg, de csak saját felelősségére tegye az, aki kocsival erre vetemedik.
[Geoládák v3.12.10]
30 évvel ezelőtt jártam a múzeumban és a Teréz táróban. Többet kaptam ma, mint csak emlékeket. Reggel korán, még nyitás előtt felkerestem a múzeum kertjében az első pontot, aztán a turult, ami teljesen új volt számomra. A Teréz táróba most nem mentem be. Délután visszatértem a múzeumba, ahol azt hallottam, hogy Telkibánya nagy fejlesztésekre számthat a közeljövőben. Várjuk.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.8.12]
A táróba bemerészkedtem a telefonom világításával. Kb. 300 lépés után találtam egy leágazást jobbra, de sajnos a leírás alapján sem találtam meg a jelszót. Jó koszosan kikecmeregve a néhol kellemetlenül szűk táróból, maradt a feladvány megfejtése. Köszönöm a rejtést!
[Geoládák v3.12.6]
Ha már Telkibányán volt a négy napos üdülésünk szállása, megkerestük - sok más ládával együtt - a településhez kötődő multit is. A táróba csak kicsit mentünk be és megismerkedtünk a meztelen csigák különböző színű vállfajaival. A jelszó részletet meg kitaláltuk ... 1976-ban is itt volt az egyik szállásunk a turistaházban a kelet-magyarországi kerékpártúránkon. :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A Turul karmai valóban nagyon elkorhadtak, így csak viszoyítani tudtuk a számot. A táróba nem tudtunk bemenni, igy maradt a másodlagos jelszó megfejtése. [Geoládák v3.11.3]
Zempléni Geohétvége II. - A tavalyi Magas-Tátra pótló zempléni túránk sikerén felbuzdulva idén ismételtünk. Az idei csapat tagjai - Judith és Kópé1993 betegsége miatt 6 főre redukált létszámmal - Bea és Kectam, Molka, Pliptai és Anita voltak. Bázisunk ugyanúgy Hejcén volt A Faház szálláshelyen.
A telkibányai pontokat már szombaton megkerestük, de a ládához csak hazafelé óvatoskodtunk fel megfelelő előzetes kérdezősködés után. A múzeumban lévő bácsitól, a hejcei polgármestertől és szállásadónktól is egybehangzóan azt az információt kaptuk, hogy a radarállomáshoz nyugodtan fel lehet menni kocsival, az ég világon senki sem foglalkozik vele, ha behajtunk a sorompón. (Ezt mi ezek után meg is tettük, de másoknak csak saját felelősségükre javasoljuk!)
A múzeumkert is érdekes volt, de igazi számomra igazi élmény a táró és környéke volt. Sajnos lámpát nem vittünk, így csak pár méterre merészkedtünk be, de a hangulata így is átjött.
Zempléni geotura v2: Az idén Judith és Kópé1993 betegsége miatt csak hatan vágtunk neki a négy naposra tervezett csavargásunknak.
Anita, Bea, Molka, LionDaddy, Pliptai és jómagam. Szállásunk megint Hejcén volt, az ismerős faház nagyon bevált.
Már vasárnap megkerestük a multi 1-2 pontját, de a hab a tortán mára maradt. Autóval felmentünk egy darabig, azt mondták, hogy lehet, így pár száz méteres sétával értünk el a táróig. 20-30 méterig mentünk be, de mivel tudtuk, hogy nincs meg a benti jelszó, így a rejtvényt megfejtve jutottunk a megoldáshoz.
Köszönöm, hogy elhoztál ide.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Kb 20 métert mentünk be a táróba, addig víz egyáltalán nem volt.
A 3.pontot kisgyerekkel nem ajánlom, sok az útra dőlt fa, többször kellett kerülnünk. Néhol ilyesztően sűrű az erdő.
Nem szeretem a multikat, de ez egy érdekes és értékes ládasorozat. Jól prezentálja a településen és környékén található látványosságokat! Köszönöm, hogy megmutattad nekem ezt a szép települést! :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! izgalmas volt főleg az erdő túra. :) a turul lábai tényleg nagyon korhadnak így nehéz volt megallapitani. a múzeum kert kiskapuja nyitva volt így be tudtunk menni gyorsan megnezni. [Geoládák v3.9.6]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A Teréz-táróba bementünk, egyáltalán nincs víz. A guggolós első 10 métert nem igazán értettük, végig állva lehetett haladni. A jelszórészlet nem lett meg, a kinti ládában talált utalás alapján fejtettük meg. A táró-túra nagyon izgalmas, a jó lámpa elengedhetetlen. Az elágazásnál egyenesen mentünk tovább, onnan még elég hosszan jól járható. Nem mentünk végig, de így is nagyon tetszett.
Köszöni a rejtést a Kálmán Család!
Néhány nap a csodás Telkibányán barátainkkal. Túrázás, ládázás. Majd 10 km gyaloglás a két ládáért az Aranyásók útján, közben némi ásványgyűjtéssel. A táróba nem mentünk be. Nem volt valami hívogató. De így is nagy élmény volt a kőrt megtenni. A Turul szobor is tetszetős helyen van. Szép a környezete.
Míg a csapat nagy része ásványokból ékszereket készített, addig elszaladtunk a korábban már meglátogatott múzeumhoz, az utolsó jelszórészlethez.
Soha rosszabb multit :)
25 év után jártunk ismét Telkibányán. Új és csodás helyekre kalauzolt a kincskeresés. A tárló száraz volt, sajnos a laminált lapot nem találtuk meg. Rengeteg mindenhol a szúnyog. Köszönjük a rejtést. [Geoládák v3.4.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.4.1]
Telkibányai nyaralásunk utolsó napján mentünk fel aranybányát keresni, meglett. A falu és a környezet, meg egyáltalán a Zemplén nagyon szép, kevésszer szoktam mondani, hogy ide vissza kéne még jönni, mert annyi hely van a világban, ahol még egyszer sem voltam, de ide azért jó lenne.
A turulnak azonosíthatatlan számú lába korhad, jó, hogy volt annyi segítség, hogy páratlan számot kell írni.
Ancs Tours 8.0 - Zempléni Vizes8as 10.
Számomra az utolsó találat a túrán. Még előző nap jártunk a tárónál, ahol bent nem találtuk meg a jelszó részletet, de a doboz rendben volt.
A mai napon begyűjtöttük a 2 hiányzó részletet múzeumlátogatással, jégbarlanggal, Szép Ilonka sírral megfűszerezve. Ez is tetszett.
Köszi
Hosszú hétvégén a Zempléni-hegységben kerestünk fel ládákat kitkat0123, tabletta és Liberty társaságában. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Nagyon szép helyeket ismertünk meg a kellemes napsütéses meleg időben.
Köszönöm a rejtést!
Négynapos pünkösdi túra a gyönyörű Zempléni-hegységben, szebbnél-szebb és érdekes helyeken kitkat0123, Robogó és tabletta társaságában.
Látványos és izgalmas multi, minden pontja nagyon tetszett. A ládaoldal ismertetője sok érdekes információt adott a helyszíneken. Köszönet a rejtésért.
Megtaláltuk! Erre jártunk, volt egy kis időnk de csak erre az egy multira.
Ötletesek a pontok, bár a múzeum zárva volt a kertbe be lehetett menni, és leolvasni a jelszórészletet. A turul karmai már eléggé elkorhadtak, így csak saccolni tudtuk a számukat. A harmadik jelszórészletért összeszedve a bátorságomat bementem az elágazásik, de itt nem találtam meg a laminált lapot, így a logfüzetben lévő segítség alapján lett meg a jelszó. Izgi volt a táróba sétálni. A táró most "száraz" nincs benne vízes szakasz. Köszönjük a lehetöséget! ?
[iGC] [wapon beküldött szöveg]
Hallottak napján, esti szürkületben értünk a Teréz táróhoz. Meglepődve olvastuk, h be kell menni a táróba a jelszóért, nem is keveset. Nosza, gyerünk. Végigjártuk a táró minden járatát. A jelszót nem találtuk, a helymeghatározását nemigen értettük. Ehelyett inkább kitaláltuk, a segítség alapján. Feleségem persze nem tudta, h miért tűntünk el a lányommal, jobb is csak h utólag értesült a kalandról. Felejthetetlen élmény volt az biztos, mobilunk led lámpájával bejárni a tárót. Ezek után a sötétben megtalalni a maradék két jelszó részletet Telkibányán sem volt egyszerű, de meglett. (A láda a tárónál nincs rejtve, csupaszon a szabad ég alatt volt a tuskón)
Megvan!
Az első két pontot még érkezésünk napján, esőben megkerestük, akkor a harmadikra már nem volt időnk. Most Szlovákiából hazafelé elkanyarodtunk a táró felé, hogy be tudjuk fejezni. A járatba nem mertem mélyen bemenni csak 20-30 métert merészkedtem be. Nekem ennyi is elég volt.
Vasárnap hazafelé ment pedig megálltunk Telkibányán a múzeumnál, ami szintén nagy élmény volt, aki teheti nézze meg!
Köszi a rejtést!
Tegnap nem találtuk. Ma visszamentünk nagyfecoval. Már ketten nem találtuk. Ezért pótoltuk, a rejtővel egyeztetve. A koordináta maradt, a leírás maradt, a láda 10x10x8-as, ajándékkal tele.
A multi első két része hamar meglett, mivel Telkibányán szálltunk meg zempléni gombászásunk és geoláda gyűjtésünk kapcsán! :)
Sajnos az utolsó részlettel meggyűlt a bajunk. Én bementem egy darabon a táróba, de nem találtam semmit, Mars3696 pedig felmászott a fatönköket vizsgálgatni. Rövid idő után a dzsindzsaharc és a mostanra elviselhetetlen mennyiségű szem előtt repkedő kis piszok legyek, valamint inkább a bőrünkön való landolást és mászkálást választó szarvaslegyek hatására Mars szitkozódva feladta (bár igazából, ha a csúnya szavakat kihagyom, akkor némán jött vissza :D ).
Kérjük a jelszó nélküli megtalálás elfogadását, ha lehetséges.
Zemplén kerülés kerékpárral 164 km. Abaújszántó - Hejce - Gönc - Telkibánya - Sátoraljaújhely - Sárospatak - Tolcsva - Erdőbénye - Abaújszántó
Régóta tervezgetem ezt a kört, most a csendes szeptemberi időben végre meg is csináltam.
Okozott egy kis fejtörést a Turul szoborhoz történő feljutás, de végül megoldottam.
A tárnát csak másodszori nekifutásra sikerült megközelíteni, nehezen észrevehető a műútról leágazó keskeny ösvény. A műúton való tekerés nagy élmény volt, nem túl meredek és kitűnő minőségű az út, bár az eleje murvás de később aszfaltra vált.
A láda koordinátái pontosak, a dobozt egyből megtaláltam bár kicsit tartottam attól - az előző logok alapján - hogy nem lesz meg.
A tárnába csak néhány lépést mertem megtenni de aztán látva a leszakadt ácsolatot vissazfordultam. Jobb, hogy a láda kikerült a külszinre.
Tegnap jártunk a Kánya-hegyen. Bementünk a Mária táróba, ami feledhetetlen élmény volt számunkra. Ezután a kőfolyást tekintettük meg, majd végül elmentünk a Teréz táróhoz. Mire ideértünk, már jól átfagytunk a havasesőben, s a hegyoldal is nagyon csúszós volt a táró fölött. A nyilvánvalónak tűnő fatönkben semmit sem találtam. A nyomok eddig vezettek, gondolom mások is itt keresték. Még néhány tönk, majd csúszás lefelé. A szemközti oldalon is átvizsgáltam néhány alkalmasnak tűnő helyet, majd megláttam egy számomra elérhetetlen magasságban lévő tönköt. Inkább nem kockáztattam. A táróba is csak néhány méterig mentünk be, mivel így nem tudtuk mit és hol kell keresni. A Mária táró bejárása után nem gondolom, hogy jelentősen mást láthattunk volna.
Ma reggel az Érc- és Ásványbányászati Múzeum kertjében kezdtük a napot, majd a kopjafás temetőt és a Turul melletti romkertet is megnéztük. A Perlitkibúvás megtekintésével búcsúztunk Telkibányától, de még visszajövünk egy kis ásványgyűjtésre és a további látnivalók megtekintésére.
Köszönjük a rejtést és a település bemutatását.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
Az első két pontot még 24-én begyűjtöttük. A környező hegyek már ismerősek, akárcsak Telkimanó. Ennél a bányánál most jártunk először.
A láda a helyén! De a táróban levő objektumok eltűntek, pedig négyen is kerestük. Ezt érdemes lenne kivenni a leírásból. Amúgy hatalmas élmény volt bemenni, készültünk is rá, az első nagyobb vízig sikerült. A múzeum is jól összeszedett, pedig nem lelkesedem értük. :)
A falusi séta során könnyen adták magukat a részletek. .... A tanösvénynél - bátorság és gumicsizma híján - eleve a fatönkre gyúrtunk. Győzzön a logika! Sajnos a tönk, tök üres volt ...
A fotók alapján szeretnénk kérni két jóhagyást melyet előre is köszönünk, utólag meg pláne!
6 napos zempléni - hegyaljai kirándulás, benne 80 km gyaloglás hegyen-völgyön, 22 ládatalálat.
A ládánál kezdtem a keresést, elég sokat bolyongtam, mire rátaláltam a helyes útra. A táró ajtaja látszólag be volt lakatolva - később megtudtam, csak úgy látszott - ezért a bemenetelt sajnos kihagytam. A falu felé menet aztán az eső is eleredt, de utána legalább olyan szivárványt láttam, amilyet még soha. Telkibánya nagyon tetszett, szép kis üdülőfalu, kedves emberekkel, két napi szállásom itt volt.
Mesés helyeken a három napos Pünkösdi Zemplén túrán.
Nem rajongok a multikért de ezt tudom ajánlani mindenkinek.
A kiállított köveket meg kellett tapogatnom annyira hűen visszaadják az egykor élő fa szerkezetét. Szegény turul lassan elveszíti a karmait. A bányajárat tényleg izgalmas kaland volt. Sajnos fejlámpával nem készültem csak a mobil fénye mellett óvatoskodtam befelé egy darabig. Biztonságosnak tűnik de nem rajongok a bezártságért,és a továbbhaladáshoz már gumicsizmára lett volna szükség.
Köszönjük az igényes leírást, körbejártuk, tetszett a település és a kaland a bányajáratban... nem mentünk be végig a hegybe, csak a tocsogós részig, már így is bányásznak éreztük magunkat. Enikő, Dávid
Rövid zempléni hétvégén a tárnánál reggeli, a falusi pontoknál délutáni sétálgatás. A tárnát csak kb. 10-15 m-ig vállaltam, a többi része is hasonló lehet. Így kicsit mászni kellett. Az ide vezető ösvény egyébként eléggé indás, csalános, rekord mennyiségű kullancs kötött ki a lábunkon! A falusi pontok nagyon bájosak, a patakban tömegével látni különféle rákokat!
Verseny utáni találat Zorkával :-) Először a ládikát kerestük meg - valóban nem a közelebbi, nyilvánvalónak tűnő tönkben van, hanem jóval feljebb. A táróba most nem mentünk be, csak benéztünk :-) Telkibányán aztán megnéztük a múzeumot (nagyon tetszett!), majd ellátogattunk az ispotályhoz is. Nagyon kellemes túra volt nagyon szép környezetben. Köszönjük a rejtést!
Na, azt végképp nem gondoltam, hogy ezt a multit megcsináljuk! A füzéri várban összefutottunk Tottiékkal és ők mondták, hogy nagy élmény. Rákérdeztem a családomnál, hogy van-e hozzá kedvük, s nem ks meglepetésemre igen mondtak. A pontokat fordított sorrendben kerestük fel, mert így estek logikus sorrendben útba. Az erdő szélén hagytuk a kocsit és onnan az aszfalton oda-vissza gyalogoltunk a táróig. Gabi és Milán nem érzett magában elég késztetést, hogy 2 méternél beljebb jöjjön, de mi Árpival több száz métert gyalogoltunk befelé. Az elágazáson is jóval túlmentünk. Nem akartuk feszíteni a húrt, így nem bolyongtunk órákig odabent, bár kedvünk lett volna. A járat végig embermagas, jól járható volt. Csak egy helyen volt egy tócsa, de ott a köveken és a léceken simán át lehet kelni. Odabent nem találtuk meg a jelszóra vonatkozó dolgot, de geológus-technikusként nem okozott gondot kitalálni. A bányászati múzeumban már többször is jártam, így most csak annyi időt töltöttem benne, amennyi a részlethez kellett. Ez pont elég volt arra, hogy elkészüljön a gyros. A kopjafához meg csak a lehető legközelebb álltunk meg, hogy legyen idő másra is. Ha leszámítjuk a virtuális dolgokat, tetszett. Maco medvénket hoztuk magunkkal.
[wapon beküldött és később kibővített szöveg]
Update: 2020.06.20.
Több, mint 4 év telt el azóta, hogy utoljára erre jártam. Azóta nagyot fordult velem a világ kereke. Most megnéztük a múzeumot is. Tettem fel pár képet arról is. A ládaoldalt - a belépőjegy tekintetében - nem ártana aktualizálni.
Tavaly Telkimanóval barlangász felszerelésben már végigjártuk a Mária-tárót. Most a cél a tanösvény és a Terézia-táró bejárása volt. Nagyon szép az erdő. A táró előtt könnyen megtaláltuk a ládát az instrukciókkal. Hoztunk fejlámpát és mivel sokat barlangászunk nem okozott nehézséget a táró végigjárása. Nem volt nagy víz, bakancsban simán lehetett menni jóval a jelszóhozdozón túlra is, több száz métert. Sajnos a jelszóhordozókat már sehol nem lehet megtalálni a táróban de a ládában található instrukcióval könnyen meglett a jelszó ezen része. Fantasztikus a hegy gyomrában szemlélni a pár méterenként változó kőzetet. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy nézze meg ezt a fantasztikus világot:)
Niki, Toti
Ok. Fi szépen beballagott a táróba a jelszóért, és közben előkapta gps nélküli technikáját (egységes lépéshossz és annak számolása), hiszen a föld alatt a holdak nem segítenek. Meglett a kupac, de benne cetlit nem talált. Lehet hogy elfogyott? Így sajnos az eszünket kellett használni a jelszó megfejtéséhez.
A láda nem a táróhoz közelebbi nyilvánvalónak tűnő tuskóban van, még jócskán feljebb kell kapaszkodni - ezen az elhagyatott helyen talán felesleges nehezítés.
A ládaoldalon jelzett 200 ft-os belépő most 675 ft - ez nem panasz, csak tény. A múzeum kicsi de érdekes.
A múzeumnál és a kápolnánál minden rendben volt.
A tárónál rács van az ajtón (kis okoskodással be lehetett azért jutni).
A fatörzset átkutattuk, de nem leltem a ládát sajnos.
Régóta fentük a fogunkat erre a ládára és végre ismét alkalmunk nyílt egy zempléni ládázásra. Az első két pont a település legszebb részei közül szemezget. A harmadik pont viszont jó 45 perces kiránduló útra van a parkolótól, és megérdemel egy terep 4 besorolást. A táró sajnos lelakatolva így a kalandtúra elmaradt, a pótjelszó viszont a helyén. Az érintetlen erdő csodálatos sétát nyújtott, viszont a tárótúra hiánya miatt egy kis hiányérzetünk van. Köszönjük a rejtést!
Telkibánya vitán felül az ország egyik legszebb természeti környezetű üdülőfaluja, amelynek ráadásul a "kis" Magyarországon szinte egyedülálló történeti emlékei is vannak. Most csak két napra volt férőhely az Aranygombos Fogadóban, de ezt a ládát azért így is igyekeztünk viszonylag alaposan "felkutatni", annál is inkább, mivel több kesser is kiemelkedő emlékként számolt be róla az oldalán, elsősorban persze a 3. pont, a "táró-túra" okán. Nos, táró-szempontból mi sajnos két szék között a padlóra estünk, mert e láda "táróját", a Terézt kb. egy hónapja lakattal lezárták, a Mária-táró pedig csak egy héttel látogatásunk után jelent meg a gc.hu-n a GCKOMA részeként... Ezzel együtt számunkra is bőségesen kínált látnivalót Telkibánya, amelyeket azért sikerült megnéznünk: csak felsorolásszerűen: a "turulmadaras" kilátópontot és a "malomköves", kőzet-bemutatós múzeumot; a református templomot (kívülről) és mellette a kopjafás temetőt; a Szent Katalin ispotály romjait, a Mátyás király kútját és a Jegesbarlangot (sajnos előbbi a nagy szárazságban nem működött, utóbbi pedig folyamatosan zárva, de a zárt kapun kiáramló hideg így is kellően meggyőző volt); az Aranyásók útja tanösvény 1., 5. és 6. pontjait a hatból (Koncfalva romjait, a Csengő-bánya és a Veresvízi-táró romját, a Teréz-táró bejáratát illetve a horpákat - a többit majd legközelebb, GCKOMA kapcsán...). Nekem pedig, egy hajnali biciklitúrát téve a Csenkő-patak mentén a S jelzésen a perlitkibúvást, több perlitsziklát, és a középkori duzzasztógát romjait is. Emellett a lányok remek wellnessezést is csaphattak az Aranygombos Fogadóban; én kiváló muflonragulevest és kemencés lángoson, céklamártással tálalt sült tarját ettem a Pitvaros Pihenőben, remek sört ihattam az Aranykulacs Borozóban, finom magvas kenyeret és péksütiket vettünk a főtérrel szembeni pékségben, kökénylekvárt az ásványbolt szomszédságában, és láttunk mókust, őzet, érdekes gombákat (GCGMBA...!) és virágokat is. Lehet, hogy máskor is visszajövünk?!...
Telkibányán sokat időztünk a múzeumban és a faluban, ahol mindent aprólékosan megnéztünk a gyerekekkel. A harmadik pontnál csak Királykútig jutottunk, mert ott éhes lett a csapat, és mennünk kellett...
Először és utoljára 48 évvel ezelőtt voltam igazi mély bányában, Várpalotán, és az óriási élmény volt, ezért jóelőre hatalmas várakozással indultunk a nagyon szép és jó minőségű erdei úton. Nagy csalódás ért, úgy tűnik, a járat életveszélyessé válhatott, ezért lelakatolták. Lámpát igen, de generátort és flexet nem vittünk, meg egyébként is törvénytisztelő polgárok vagyunk. Szerencsére van pótjelszó. ("Valami van, de nem az igazi" - Rajkin)
A ládalap színvonaláért minden elismerésem, de jelezni kellene, hogy mi a valós helyzet a bejárattal!
Egész héten erre vártam, hogy bemehessünk az alagútba, de pont most kellett lezárnia valakinek :(( Hónap elején még látom, hogy megtalálták a keresők. Ez bizony nagy bosszúság volt. A környék egyébként szép, a múzeumban pedig már egyszer régebben voltam bent. A jégbarlangnál is voltunk régebben.
Megszámoltuk a turul lábaujjait, megkerestük Encsy György ajándékát, majd a csendesen szemerkélő esőben elbaktattunk a Teréz táróhoz. Az ajtón lakat, így csak a bejárat feletti kivágott fa tönkjében kutakodás maradt. A csúszós, sáros talajt leküzdve felmásztam, de a ládát sajnos nem találtam. Ezzel együtt is köszönjük a lehetőséget.
Emlékezetes ládakeresés maradt.
BigMick, Iza [g:hu 1.5.2f] [wapon beküldött szöveg]
A táró bejárása igzi élmény, emlékezetes marad számunkra!
A ládát nem volt könnyű megközelíteni, de a csapat ifjú tagjai sikerrel becserkészték.
A jégbarlang is párját ritkítja.
Köszönet a rejtésért.
Elbűvölő a falu még ebben a kopár téli időben is. A Teréz-táróhoz a rövidebb útvonalon jutottunk el, a láda után be is mentünk. A táró most teljesen jól járható, szinte száraz lábbal megúsztuk, ahol volt is víz, ki lehetett kerülni. A falon itt-ott lógott egy denevér, de nem ébresztettük fel őket. :)
Nagyon érdekes volt, köszi!
SzM
Régóta terveztem felkutatni ezt a ládát, most végre alkalom adódott rá.
Az utánam jövőknek:
- a sár az tényleg sár, úgy menjetek be
- szerintem az eleje csak hajlós, igaz nem vagyok két méter
- mindenképp először a bejárat feletti ládát keressétek meg!
- a fenti láda megközelítése nem egyszerű csúszós időben!!!
- innentől éljen a tárótúra...
- víz csak az elágazás után volt!
Ez a láda felkerült a teljes túrát egyszer még meg kell csináljuk listámra! Most csak drivein/netin a pontért, de erre rá kell szánjak még egy szép (főleg száraz) napot!
A multi 1-2. és a 3. pontja között néhány nap eltelt, de nagyon izgultam, hogy meglesz-e. A táróba először sikerült egy fejlámpával bemenni kettőnknek, de aztán upgrade-ltük magunk. ÉLMÉNY volt. Köszönjük.
Egy megjegyzés: a leírás félrevezető, a 3. pontnál semmi értelme nem volt bemenni a tárnába a ládában található leírás nélkül. Szerintem anélkül nem lehet megtalálni a bányában az "alternatív" jelszót...
Egyébként a tárna száraz volt, csak a legvégén volt víz (utolsó 10 méter).
Nem volt szándékomban messze bemenni a táróba. Még 20 m-t igen, de 200-at semmi pénzért. A kinti jelszó pedig nem volt a "kivágott fa tönkjében", pedig oda sem volt könnyű felmászni.
Másnap a Szent Katalin-ispotály-nál kialakult kellemes hangulathoz sehogy nem illett a turul lábujjainak számolása, így bár megtettem, az 1. ponthoz már el sem mentem.
Szóval van egy számom (a turul ujjainak száma), és sok szép, értékes emlékem.
Nekem megérte, köszönöm az invitálást!
Koncfalva érintésével mentünk a bányához. A víz kb. 360 lépésnyire a bejárattól, jó bokáig érő. Nagyon érdekes séta volt a szűk járatban. Denevéreket nem láttunk. Köszi a rejtést!
Előbb a településen belüli két pontot kerestük meg, majd elsétáltunk a táróhoz. Kb. 140 méterig tudtunk bemenni (addig is volt egy két olyan rész ahol nehezen tudtunk továbbmenni), innen már víz állt az utunkban. Nagy élmény volt, mindenkinek nagyon tetszett. Köszönjük a rejtést.
Sokat jártunk Telkibányán, de a ládakeresés olyan részeket is megmutatott, ami eddig kimaradt. A táróba kb. 40 métert haladtunk, de őrzője a "harcos" denevér minket is távozásra kényszerített. (A táró 40 méteres része teljesen száraz volt.)
Köszönjük!
Megfejtettük a rejtvényt, így szereztük meg a jelszórészletet.
Bár egy harcias denevér határozottan tiltakozott a látogatásunk ellen egy darabig bemerészkedtünk a táróba is.
Köszönjük a rejtést!
Egy csodálatos hétvégét töltöttünk itt az Aranygombos fogadóban.(csak ajánlani tudom) A település és a környék meseszép. Köszönjük a bemutatást és a rejtéseket is.
az első két multi gond nélkül ment, de sajnos a Teréz táróban rejtőzködő jelszót már nem találtuk : a denevérek még csak-csak, de sajnos az elemlámpánk épp akkor adta fel a szolgálatot :-(
Ha lehet, kérem, hogy ezek alapján fogadjátok el a találatot!
Előre is köszönjük
agom csapat
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
A táróba Áronnal megpróbáltunk bemenni, de az első 30 méter után kb. 20 cm-es víz volt, a deszkák pedig nagyon csúsztak. Maradt a láda.....
no ez egy kissé elszomorított, jó hosszú ideje ez az első láda ami nincs meg :( megvolt az első két pont, perszehogy
megvolt a harmadik pont is, naná, bemenni ilyenolyan okok folytán nem mentünk DE keresgéltük a ládát a táró FELETT facsonkokban (én a képen láthatóba raktam volna..) de.... nem találtuk ?! jaj, hát én nagyon csalódott vagyok :)
képek alapján elfogadod?
nagyon egyedi láda egyébiránt és jó, hogy elhozott erre a környéke, köszi!
Megtaláltam!
Nagyon szép és rendezett kis falu. Csábítja az embert a sétára.
Az első és második pont nagyon hangulatos. A harmadik ponton a tárnába nem volt bátorságom egyedül bemerészkedni, de a leírásból kapásból tudtam a választ.
Köszönöm a rejtést.
Gyönyörű ez a kis falu, egy élmény volt bejárni. Érezhetően gazdagabb és ezáltal gondozottabb mint a környékbeli települések. A tárót jelentem bejártuk. a jelszóig kis ügyességgel el lehet menni edzőcipőben. Mi csak a jobb ágban találtuk meg. Utána még bejártam mindkét ágat végig, ide már kellett volna a csizma. Mindkettőnek nagyon iszapos a vége bokáig süllyedtem az iszapban és lábszárközépig a vízben. Nagy élmény volt köszi!
Telkibányán töltöttünk pár napot így az első két pontot megkerestük, de a 3. pontra már nem volt időnk és a nagy hó miatt se vágtunk neki Telkibányáról a kb. oda viszza 10 km-es útnak. A képek és az e-mail alapján kaphatok jóváhagyást?
Újrameglett.
ŐSZI ZEMPLÉN 2012.10.31-04.
Őszi Zempléni kikapcsolódásunk során Boldival,Ágival és Nárcisszal jártunk erre, újra.
Még mindig a top kedvenc geoládánk!
Eszméletlen mennyiségű szalamandrával találkoztunk:D
Köszönjük a rejtést,
Skiccpausz&Nárcisz
Zempléni nyaralás közben.
Először Telkibányát derítettük fel, majd 2 nappal később az aranyásók útját jártuk végig.
Nagyon szuper helyek! Azt sem kellett kétszer mondani, hogy bemenjek a táróba. :)
Amúgy kék színű, egyszemű meztelencsigákat látni mennyire normális dolog találni? :D
Köszi!
A Király-kúttól indultunk egy 5 fős társasággal. A parkolóban éppen egy busznyi ember tolongott, gondoltuk biztosan csúcsforgalom lesz a ládánál, de szerencsére csak a jeges barlang volt a céljuk.
Az újonnan kiépített "aranyásók útja" tanösvényt követtük, Koncfalva után a hosszabb utat választottuk, melynek az 5. állomása a Teréz táró. Előbb a táróban tettünk látogatást, megtaláltuk a jelszót, majd a másik vágatban is szétnéztünk. Elég sokáig be lehet most menni, csak a legvégén van víz. Denevérrel nem találkoztunk. A táró után a ládát is megkerestük. A logbook betelt, már a belső borító is tele volt, így a nálam lévő leírásra logoltam, amit benne is hagytam a ládában.
A táró után tovább folytattuk az utat, Telkibányán begyűjtöttük a másik két jelszórészletet is.
Már nagyon régen meg szerettem volna keresni ezt a ládát, most végre sikerült!
Jól kitalált és kivitelezett multi - köszönet érte.
Mi nem vállaltuk a tárót - ugyan csak egy rácsavart lánc 'védte', de a belseje nem nézett ki túl bizalomgerjesztően... A kinti ládához sikerült a táró rossz oldalán elindulni - dzsungelharc lett a vége. Az már volt előtte is - a sárga L jelzéstől jöttünk, és csak visszafelé jöttünk rá, hogy egyszerűen a piros "emberke" (néhol csak pont) jelzést kellett volna követnünk...
Az Aranybánya Panziót mi is mindenkinek ajánljuk!
Sajnos a harmadik állomást nem találtuk meg. A horpáknál a turistaút jelzése nagyon gáz. Nem tudtuk beazonosítani az út folytatását térkép alapján, a gps pedig lemerült. Kár érte...
Az első utunk (mivel ebédidőben érkeztünk) az ajánlott Aranygombos Fogadóba vezetett. Sajnos csalódnunk kellett. Március 1-től előre be kell jelentkezni, ha ott akarsz étkezni (különben alig állnak veled szóba)
Nem voltak segítőkészek, hogy ha ott nem, akkor hol tudnánk enni.
Elmentünk az Ezüstfenyőbe, ott meg csak a szállóvendégek étkezhetnek, de legalább a hölgy javasolt egy lehetőséget.
Végül, az ajánlott helyen nagyon kedvesen fogadtak, megfelelő volt a kiszolgálás és finom az étel.
Ez az ARANYBÁNYA PANZIÓ: www.aranybanyapanzio.hu
Melegen ajánljuk!
Egyébként ebéd után megkerestük a pontokat és nagyon szép délutánt töltöttünk itt.
Köszönjük!
Télen érdekes egy bánya belseje, mivel az ott telelő állatok, és a víz természeti formái azzá teszik. A bánya jelenleg száraz, max kissé csúszós, csak sáros-agyagos lesz a bakancs. A ládában a log füzet betelt, mivel ez az első ládám nem tudtam pótolni. Aki tervezi felkeresni a ládát vigyen egy újat! A helybéliek igen barátságosak, nagyon sok érdekesség van a községben!
A BKV Cin-bora csoportjával voltunk itt 3 napot. A parkolónál leszálltunk a buszról, és egy sárga, majd bányász jelzésű úton jutottunk el a ládához. Onnan egy jelzetlen betonúton mentünk be Telkibányára, de akkorra már vaksötét volt. A szállás felé menet még megkerestük a pontot a múzeumkertben, de a turulhoz már csak másnap délután mentünk fel. A megtalálásnak a logbejegyzés időpontját írtam.
Az utolsó állomásnál tárultam be, de ez volt eddig az egyik legnagyobb kihívás. A táróba éppen csak benéztünk (elvégre _le van zárva_), így jól jött az alternatív láda, amiért meg kellett küzdeni. ;] Bármelyik irányból.
A három pontot két külön napon találtuk meg. Illetve egyiken az első kettőt. Nagyon tetszett a múzeum, és a kápolna is. Megnéztük a hegyoldalban a perlitömlést is. A kirándulós rész egy másik napra került. A leágazásig könnyen ment a túra, viszont ott nemigen találtuk az ösvényt. Pedig megvan az, lefelé simán meglett. Na pesze zseblámpát nem vittünk, úgyhogy a "bányászós" rész kimaradt:( Pedig biztos izgi lehet. Köszi a rejtést!
A bánya már az első pár méteren omladozik. Kár lenne meghalnia benne egy kessernek is! Ki tudja mikor dől össze, ennyit nem ér egy jelszó sem!
A láda többi része nagyon tetszett. Fejből tudtuk a megoldást a logbook alapján, nem kellett net se hozzá. Kösz a rejtést! Nagyon hangulatos a múzeum előtti kis kocsma, jó volt felüdülni.
Élmény volt, köszönjük!
(A javasolt útvonalat követtük és az ajánlott Perlitkibúvást is felkerestük.)
Az előző heti esős idő ellenére, a járat közepén lévő dagonyás rész a vízből kiálló kövek és a lefektetett deszkák segítségével túracipővel járható.
Autóval 15m-re megközelíthető, ha figyelmen kívül hagyod a behajtani tilos táblát. 20m-re bementem a táróba, de ennyi elég volt. A jelszóképzés könnyebb volt wikipédiával.
Sok jót hallottunk Telkibányáról, így egyértelmű volt, hogy a családi zempléni barangolásban ide is eljövünk. Nem csalódtunk. Sajnos a 3. pont keresését "feladtuk", kérjük a rejtőt, a fényképek alapján fogadja el megtalálásként.
Az egyik leglátványosabb, legizgalmasabb multi geoláda. Aki teheti a tárót ne hagyja ki. Ottjártunkor éppen nyitva volt, a gyerekek nagyon élvezték! Csillagos ötös a rejtőnek a tökéletes rejtésért!
köszi. Szerintem édemes lenne a pontok sorrendjét úgy alakitani, hogy a láda legyen az első, mi túl későn indultunk a ládához, és hát elég messze van.Nagyon takaros kis település.Zempléni kalandozásunk 15. állomása.
Ez kalandos volt. Teljesen véletlenül rövid időn belül kétszer jártam arra. Első alkalommal elvétettük a letérőt és nem jutottunk el a táróig.
Most meglett a láda is, de a táróba nem tudtunk bemenni végig, a lámpa már épp csak pislákolt, a denevérek bőszen őrzik a titkot.
De a logfüzet értékes utalásokat tartalmaz, nem csak a 3., de a második jelszórészletre is. Majdnem elszámoltam. :)
Családi kirándulást ejtettünk meg a Zemplénben. A táróhoz nem tudtunk elmenni, de a múzeum kertje nagyon szép volt, s a turul környéke is. Valamiért a jelszót nem fogadja el... :(
ElsQ 2 pontot megtaláltuk. A 3. Pontot nem találtuk, és közben ránk esteledett. A leágazástól balra kellett menni? és hol kellett volna felmenni a Teréz-táróhoz? [wapon beküldött szöveg]
Izsivel közös találat. A 2. ponttal kezdtünk, de előtte még benéztünk a kopjafás temetőbe is, meg megcsodáltuk a Szent Katalin-ispotályt is, majd lesétáltunk a Múzeumhoz. Nagyon jópofa a fából faragott szoborcsoport. A Múzeumban is van a Vizsolyi bibliából.
Innen elautóztunk a 3. pont parkolójához. Itt elsőnek Magyarország egyetlen jégbarlangjához mentünk, majd nekiláttunk a túránknak. Koncfalva felé kerültünk mert érdekelt a dolog, és, ha már ott van a Veresvízi-patak forrása azt is megnéztük. Innen irány a láda, csakhogy az erdőgazdaság a gépeivel sártengert varázsolt nekünk, a csapat fele lemondott a dagonyáról, mi páran azért nekivágtunk, szerencsére nem volt túl hosszú ez a szakasz.
Én ahogy megláttam a táró bejáratát, már nem is foglalkoztam a ládával, szerencsére nem volt lelakatolva így irány a belseje. Néhányan követtek, és egy jó darabig be is jutottunk, de aztán víz állta utunk. Már kifelé jöttünk és fényképezgettük a denevéreket, meg csigákat, no meg még egy szalamandrát is, mikor is Izsi érkezett befelé valami papirossal a kezében. Monda, hogy a jelszó valahol bent van valami elágazás után. Erre én mondtam, hogy az elég problémás, mert víz van beljebb, Ő is megnézte, majd épp kifelé tartott mikor én újra befelé, elvégre nehogy már jelszó nélküli legyen. Szerencsére van fogalmam a traverzálásról, gondoltam egy kicsit betravizok hátha nincs már messze az elágazás. Kb 15-20cm-es volt a víz és én azt gondoltam ez csak egyre mélyebb lesz. Szerencsére nem így lett kb 25 méter után már csak sár volt, mivel a bakancsomat nem akartam összesarazni ( ami már az erdőgazdaság jóvoltából már nem volt lehetséges) még egy kicsit traviztam és utána már száraz lábbal ment a dolog. egy kicsit haladtam befelé és előttem az elágazás, az egyenes ágat választottam, néztem lent, és fent a jelszót gondolván hátha a plafon kampóin fog lógni, de semmi. egyre beljebb és beljebb, közben a számozást figyelve. Több 100 méter és még semmi, pedig az elág elég közel volt a bejárathoz. Visszafelé még gondoltam benézek egy pár métert a másik járatba is, bár kifelé már siettem, mert tudtam sokan várnak és türelmetlenek lesznek. Ahogy bekanyarodtam a földön ott volt a jelszó, gyors fénykép és irány tovább, de nem jutottam messze, mert az a járat sajnos be van omolva a jelszó után kb 20 méterrel.
Kiérvén még gyorsan a ládát is felkerestem, bár Izsi már logolt addigra.
Megvan, bár kissé kalandos módon.
A falu csodálatos, 3 napos telelésünket töltöttük itt a családdal. Nagyon hideg van és reggelre vagy 10centi hó is esett. Nem reklám, de az Aranygombos fogadó tényleg szuper.
Délelőtt megkerestük a virtuális pontokat a családdal. A múzeumról azt hitttük ilyen kis helyen úgysem lesz benne semmi érdekes. Hát nagyot csalódtunk, kellemesen. A láda keresésére egyedül indultam, friss hóban, sehol semmi nyom. Ráadásul a Zemplén térkép valahogy eltűnt a GPS-ből, így nem navigációm volt hanem csak egy "vaktérkép".
Meglepetésemre a célnál találtam nyomokat, 2órával előttem jártak ott kessertársak, de ők más irányból támadtak. A tárón tényleg egy nagy vasajtó van, ennek ellenére be lehet menni. Sajnos egyedül, lámpa, csizma(bennt áll a víz) nélkül nem vállaltam, azért sem mert már alig látszott a nap a hegy fölött. Mire visszabattyogtam a kocsihoz már kezdett szürkülni. Szép rejtés. köszönet érte
Megtaláltuk gabris1 és gyogyesz.
Nagy hóban. Sajnos a táróba nem tudtunk bemenni, mert állt benne a víz, így a ládára hagyatkoztunk.
A falu nagyon tetszett, így hóban különösen szép. Nagyon sok állatnyomot láttunk az erdőben a szűz hóban (szerintünk: vaddisznó, őz, vadmacska, egér, ???)
Visszajövünk
Elismerésem a részletes és alapos honlapért.
♥ ♥ ♥
2 napot töltöttem Telkibányán a munkahelyem szervezésében. Volt szerencsénk polgármester asszony idegenvezetésével megnézni a település minden nevezetességét, beleértve a multi 1. és 2. pontját is. Majd a helyi túravezető kivitt minket a Teréz táróba, és még a láda keresésben is segített :) Sajnos a jelszónál valamit nem jól csinálhattam, de kérem az elfogadást a képek alapján.
Tavasz óta vágyakoztam Telkibányára, miután láttam a tévében, hogy itt ásványokat lehet gyűjteni. Nekünk hegyikristályokat sikerült találnunk! Köszönjük a pontos információt mindenről, ami fontos errefelé. Nagyon tetszett a falu és a környék. El kelle erre még jó néhány cache.
Tetszett Telkibánya és környéke, és tetszett a rejtés is.
Az első pontot még délben kerestük meg. (A múzeum érdekes volt, legjobban a bányamakettek tetszettek).
Az erdö estére maradt. Bár későre járt már, az ajánlott hosszabb útvonalat választottam, ami csak kicsivel tünt hosszabbnak, viszont annal érdekesebbnek bizonyult. Köszönöm az ajánlatot. Bojta és Marton24 fellázadtak, nem voltak hajlandók ma már többet gyalogolni, így ezt a szakaszt egyedül teljesítettem, ők a szálloda medencéjében hancurozva pihenték ki a nap fáradalmait.
Nekem úgy tunt, hogy a tárót lezáró lakat tényleg zárva volt, de nem is igen próbálkoztam a kinyitásával. A salgótarjáni bányajárás után nem éreztem nagy szükségét annak, hogy ismét bányát lássak belülről és egyedül talán nem is lett volna okos bemerészkedni.
A turul körmeinek a megszámolása már éjszakai, az erdei túra és vacsora utáni feladat lett. Hát, ez így egy kicsit nehéz volt. De azért csak sikerült, hála a fejlámpának és a sas(turul?)szemű kessertársaknak, akik eddigre már ismét erejük teljében voltak.
Túra során felkerestük mindhárom helyszínt, és regisztráltunk a füzetben, viszont a sáros, csúszós tárnában történő hosszas botorkálást kihagytuk.
Köszönet a rejtőnek a környék bemutatásáért!
Gyalogos kupa: 31,1 km.
A 4napos zempléni Rákóczi-túránk közben mindenre elszánt kis csapattal: Attila, Bia+Tibi, Anikó, Vera. A multi tényleg jól sikerült, de a Teréz-táró csak komolyabb gumicsizmában lett volna járható, tehát aki mostanában készül oda, az mindenképpen vigyen magával! Mi nagy lendülettel indultunk befelé, ám hamar vissza is fordultunk (kb 20m) mert már ott bakancsfölötti vízállás volt. Lámpák fényénél bentebb még durvábbnak tűnt! Köszönjük a rejtést!
A mai nap egyik kedvenc rejtése. A táróhoz az eső miatt bringával mentem fel, így nem vittem sem lámpát, sem gumicsizmát. A fényképezőgép vakujánál azért látszik, hogy borzasztóan magas a páratartalom, illetve az első 5-10 m után legalább 30cm mély kristálytiszta viz van a táró aljában. Így a jelszóképzés a logbook segítségnyújtása alapján sikeredett.
A faluban a múzeum meglátogatását mindenképpen javaslom mindenkinek sok szép és érdekes dolgot lehet benne látni.
Fogtam!
Háromnapos zempléni kerékpártúra keretében jártunk erre.
A Teréz táró ajtaja ugyan nyitva volt, de a szemem nem szokott hozzá a sötéthez, és így elmerültem a bokáig érő vízben. Így a jelszórészletet gugli barátom segítségével kitaláltam:) Telkibányán voltunk már Vasutas Természetjárók találkozóján is, akkor azért részletesen feltérképeztük. Most csak a jelszórészletek miatt jöttünk el újra, no meg a programunkban is szerepelt:)
Zempléni pihenésünk 7. napján indultunk felkeresni ezt az izgalmasnak ígérkező multit. Felhős,téli időnk volt. Az első két pont gyorsan meglett..megnéztük az ásványkiállítás kertjét és a turult...aztán vissza kocsival az erdei parkolóhelyre és onnan gyalogoltunk fel a Jó-hegy gerincén a Teréz-táróhoz. Odafele megcsodáltuk a horpákat. A táró "nyitva" volt(csak rá volt tekerve a lánc),szóval felkaptuk fejlámpáinkat és bementünk:D Nagyon hangulatos és egyben félelmetes is. Aztán már bent a bánya mélyén ,az elágazásnál jöttünk rá, hogy nem tudjuk, hogy mit kell keresni:),ezért kimentünk a ládához, ahol kiderültek a dolgok... még egyszer bementünk...és megleltük:D A tárnában -a kinti hőmérséklethez képest- meleg volt és magas páratartalom, de nem volt sár,se víz.
Vigyázzatok a denevérekkel! néhol derékmagasságban lógnak...nehogy felébresszétek őket!
Visszafele megnéztük a furcsa színű Veres-forrást és az elhagyatott Koncfalvát...
Köszönjük a rejtést!
Nárcisz&Miki
Telkibányai szilveszterezésünk kötelező programja volt ez a multi :-) Délután jártunk a ládánál, amit Nóri talált meg, aztán a faluba visszaérve este kerestük fel az első két pontot, végül másnap (világosban) néztük meg a látnivalókat és a múzeumot.
A Teréz-táróba nem mentünk be, de mint utóbb megtudtuk, vendéglátónk hivatalosan is be tudott volna vinni... Legalább van miért visszamenni ebbe a barátságos és szép faluba!
Köszönjük a rejtést!
Hajni, Julcsi, Nóri, Balázs, Gabi, Krisztián, Máté, Szil és Gyuri
Sűrű ködben baktattam ki a faluból a táró felé. A ládát megtaláltam, a rejtvényt megoldottam, de aztán láttam, hogy a lánc csak rá van tekerve a rácsra, így végül bementem a táróba.
Kicsit izgalmas érzés egyedül, mert senki nem tudta, hogy oda mentem. Ha valami történik, nem keres ott senki. De persze nem történik semmi. Két denevért láttam csak. :-)
A járat szinte teljesen száraz, néhol egy kicsi sár, de sokkal kisebb, mint kint.
3-napos vonatos-gyalogos ládázás a Zempléni-hegységben. Többször kirándultam, bicikliztem, tájfutottam már erre, a 80-as években két gyerektábort, a 90-esekben osztálykirándulást és erdei iskolát is szerveztem errefelé, de ládázni most jöttem először.
Összesen 115 km gyaloglás, ködben, sárban, vizes avaron, de néha a köd fölé érve gyönyörű napsütésben. 11 csak a .com-on bejelentett láda és 15 .hu-s láda megkeresése mellett megsirattam 5 betiltott ládát is. 1. nap: Vonattal Hidasnémetiig, onnan busszal Telkibányára. Onnan 10-kor indultam: Teréz-táró - Szurok-hegy, majd a határ vonalát követve egészen a Nagy-Milicig. Csak a Milic gerincén, 800 m felett értem ki a ködből, élveztem negyed órára a napsütést, aztán a naplemente után sötétben, újra ködben, láb mellett tartott fejlámpával mentem tovább: Izra-tó - Pusztafalu - Füzér. Esti várséta, szállás magánháznál. 42 km. 2. nap3. nap
Ezért (is) tetszik nekem a geocaching! Itt találtam meg Bartók Józsi telefonszámát, neki köszönhetjük a zempléni nyaralásunk két nagy élményét: az ásványgyűjtést és a bánya-túrát!
Mivel nem tudtunk elég korán érkezni Telkibányára, először csak a múzeumkerti pontot olvastuk le.
Az 5 km-es túra után vissza kellett mennünk a turulhoz, és hogy kicsit jobban körül tudjunk nézni a faluban.
Megtaláltuk!
Zempléni 6 napos ládázós nyaralásunk 37 ládája közül ez volt a 27.
Szép kis hely Telkibánya. A virtuális pontokat könnyen levadásztuk, viszont a láda. A behajtani tilos tábla megtréfált minket. Így rohannunk kellett a ládához és vissza. Nekem fura, hogy egy ilyen utat miért kell lezárni, de mind1.
"Sajnos" a barlangba nem mentünk be, bár nem is szerettem volna egy lezárt helyre bemászni. Úgyhogy maradt a találós kérdés, amit sikerült megfejtenem.
Köszi a rejtést:
Aty és Judit
...::: www.matrixmusic.hu :::...
Turistautak.hu-s térkép alapján kerestem a ládát, meg is lett, logoltam is, de csak a helyszínen tudtam meg, hogy a láda multi. Így csak a jelszó közepét és végét sikerült megfejtenem a logbookban található információk alapján.:( Kérésre elküldöm, elfogadásért cserébe.:) Egyébként Kéktúrázás utáni levezetésként kerestem fel a ládát, Hollóházáról Telkibánya felé menet. Ősszel -körteéréskor- érdemes megtekinteni a képen látható körtefát (N 48° 29,314' E 21° 22,784', az országút É-i felén), termése finom - és érdekes színű.
2007. decemberében voltunk itt, akkor a láda inkább segítség volt a túraútvonalak kiválasztásához, nemigen kerestük. Most ásványozás miatt jártunk a környéken, hát útbaejtettük, no meg egyébként is az embert vonza a földbevájt világ. Eső utáni állapot a műút felől közelítve esve-csúszva ereszkedtünk le a ládáig, majd a bejáratig. A rács behajtva, de az ajtó nyitható volt. Most egésszen az elágazásig mentünk.
Érzésünk szerint az első 20-25 m-en mintha több lenne a beomlás ami gondolkodtató, bár bennünket sem zavart.
Én szivesen mentem volna még keresni a törpéket, mert ők valahol bentebb dolgozhattak, de a józan ész diadalmaskodott. Szerintem amit látni lehet az itt az elején látható.
Egyébként a láda kinti elhelyezése okos ötlet volt, hiszen sokan nem mernek bemenni. Pl a lányom az első 10 m után sarkonfordult és szinte kirohant.
Kösz a rejtést és a jelszó 3. részére vonatkozó segítséget, merthogy bent nemigen kerestük, hiszen már tudtuk.
Telkibánya csodálatos, az emberek kedvesek és segítőkészek! Ezt sajnos sikerült teljes mértékben kihasználni, mivel a feleségem a táró bejáratától kb. 30 méterre, a dzsindzsáson átverekedve, rosszul lépett és hát igen! Eltörte a bokáját... Hosszú, de annál keservesebb vánszorgás az erdészeti útig, ahol térerő semmi...Közben kicsike dörgés, kicsike eső.. és egyre nagyobb kétségbeesés... rájöttünk, hogy tovább nem megy, innen segítség kell, én előre, asszonyka leültet fatönkre, (kullancsok sepregetése a naciról) pozíció bemérése aztán hajrá...hát futva tettem meg az utat a parkolóig, ahol szintén nincs térerő... szerencsére délelőtt vezetett túrán Bartók Józsi vitt minket, telefonszáma megvolt és igen! Nóra (aki mellesleg egy makrancos Níva) kisegített, kulcs a Józsi szomszédjában, sorompó fel, és érkeztem fehér lovon...:) Ennyire még nem örültek nekem!:) Józsinak nincs jogsija, de kocsija van, és így össze tudtunk dolgozni...Az estét és az éjszaka felét a Sátoraljaújhelyi kórházban töltöttük, ahol a mi történt kérdésre adott válasz után, csak annyi volt a reakció, hogy ja, Telkibánya, az nagyon szép hely! Fekvőgipsz és nyugi, a kalandtúra kalandos befejezése! A Józsinak megígértük, hogy visszajövünk, mert a lefelé vezető utat csak futtában, illetve egyáltalán nem láttuk. A telefonszámát pedig magunknál tartjuk, ha arra járunk, ki tudja....
Az első multi ládánk.
A turul ujjainak száma okozott egy kis fejtörést, de a tárónál megadott instrukciók után már biztos volt a szám.
A GPS-re hagyatkozva árkon, bokron keresztül jutottunk a táróhoz.
Minden évben pár napot eltöltünk Telkibányán ásványgyűjtés miatt, tehát a hely ismerős de a Teréz-tárónál még nem jártunk.
Nagyon jó a rejtés.A táró nyitva volt, de nem mertünk bemenni.
Nagyon sok a kullancs, nézzétek át magatokat sokszor.
A tárna nyitva volt, amig a porba való behasalás nélkül be lehetett jutni, addig bementünk. A kilátás pazar.
Köszönjük Ironman segitségét a turul körmeinek összeszámolásában :).
3 napos BEAC túra keretében JPPJ-vel, Piroskával és Zahy-ékkal megtaláltuk a ládát a táró mellett/felett. Gyenge lámpával éppen csak bekukkantottunk, de a kilátás remek! A beírt jelszót nem fogadta el.
Megtaláltuk.A tárló nyitva volt, a vasrács nem volt lezárva.
2 éve már voltunk itt, de még 2 x-ra is nagyon kalandosnak találtuk.
Viz nem volt a tárlóba.
Zoli, Peti,Marci, Ági,Edit,Péter,Gabi
Buksilány társaságában.
Már többször jártam Telkibányán, de most láttam csak, hogy láda is van. Az első két pont megközelíthető volt most is, de a táróig nem mentünk ki. Képek alapján kérem a találat elfogadását.
Csodás téli, havas időben sikerült egy fél napot Telkibányán eltölteni. Sajnos a múzeumban nem tudták megmondani, hogy miért háromszor iszik a magyar. Három szép helyszín felkeresése után kezdem sajnálni, hogy a többi hatot most idő hiányában nem tudtuk felkeresni! Majd legközelebb...
Törpe
Jaz társaságában. Tetszett a bánya. Volt ott két ember, akik a bányát "takarították". Óva intettek a bemeneteltől, de biztos nekik ez a kötelességük. Azért mi bementünk. Egyáltalán nem volt víz, még sár is alig. Köszönjük a rejtést.
Régóta incselkedett már velünk ez a telkibányi multi, egy-két alkalommal a környéken átsietve majdnem elcsábultunk. Szerencsére nem, mert azért ez nem az a két perces "odamegyek-leolvasom-bewapolok"... :)
A két virtuális pont viszonylag egyszerű volt (bár a másodiknál alternatív útvonalat kerestünk, egyenesen neki a hegyoldalnak. :)
A harmadik pont pedig tulajdonképpen önálló ládaként is megállná a helyét a távolság és a bemutatni kívánt látványosság különbözősége okán. Első körben a ZTK határát jelző táblánál induló köves dózerúton akartunk elindulni, de csúnya táblákkal elvették a kedvünket, így "csak" a gyalogos verziót választottuk. Mondjuk emiatt a sátoraljaújhelyi libegős ládát megint nem tudtuk megkeresni, de mindegy.
A ládaoldalon megadott pihenőtől indultunk, a Jó-hegyen át. Itt sajnos folyamatosan lódarazsak döngtek az út körül, vélhetően a napos időt élvezték, szerencsére támadni nem volt kedvük - de ettől függetlenül többször kénytelenek voltunk letérni az útról. Idővel feltűnt, hogy ásványgyűjtők keresgélhették végig a jelzés környékét, mert több helyen is feltúrt és felásott területek voltak, az egyikben bele is botlottunk egy kisebb hegyikristályba.
A Konczfalva felé leforduló jelzés után már picit zűrösebb volt az út, hiszen a szélesebb, jól járható dózerút nem nagyon akart közeledni a táróhoz. Nagyjából 350 méteres távolságból aztán csak elindultunk egy nem túlzottan járt ösvényen, míg egy valamikori vadkerítés nyomai mellett sikerült megközelíteni a helyet. A táró persze már csak az utolsó 10 méteren tűnt fel. Volt nálunk ugyan kézi- és fejlámpa is, de első körben simán ki akartuk hagyni a tárómászást, hiszen az első 10-20 méteren nagyon alacsony, csak guggolva lehet közlekedni, további bő 20-30 méter pedig erősen omladékos, bedőlt és szétkorhadt támokkal. Bentebb persze a vájat már bő 2,5 méter magasra emelkedik, illetve a szélessége is megfelelő, az omlások is elmaradnak - de ettől függetlenül klausztrofóbiásoknak nem ajánlott! :) Ez az egyetlen hibája talán a ládának: tárótúra nélkül nemigen abszolválható. Márpedig ha vizes részek is akadnak (most egy-két lábnyomnyi pocsolya volt csak, végig könnyen járható!), lehet, hogy nem mindenki menne be szívesen.
A láda egyébként köszöni, jól érzi magát, de NEM a V_Gábor által fotózott fatönkben van - a koordináta nem is oda mutat.
Egyebekben a három megadott jelszóhordozóból csak egyet sikerült megtalálni (a jobb oldali vágatban). Elképzelhető persze, hogy a többi is megvan, az ugyanis nem derült ki, hogy milyen távolságra lehetnek. :)
Összességében: remek láda, köszönjük, hogy járhattunk itt is!
Nagyon tetszett :)
A Zemplén Kupa és a kelet-magyar MTSz vezetői értekezlet (Telkibánya-Hollóháza) közbenső pontjaként iktattam be ezt a "ládát".
A turul lábbujjainál a jelszóval gondom volt, mivel a szobor jobban megnézve más számot takar :)
A bányavágat elején egy-két centis víz pár méteren, no problem...
Igaz, hogy a tuskóban nem volt semmi, de azért bátran bementem a bányába, így meg is leltem két darab jelszót is :)
Az első két pontot a múzeumtól kiindulva, körbe, sétálva kerestem fel. Előtte persze egy jót ebédeltem az ajánlott étteremben (nagyon finom volt!)
A harmadik pontot a Mátyás király kúttól kiindulva, az ajánlott körtúra szerint közelítettem meg. A hiányzó útszakaszt letrekkeltem (Tuhu-ra feltöltve).
GCARAN-3 láda nincs meg, csak egy üveg volt, benne egy fakó utasítás a jelszó helyéről.
Gyorsan olvastam a leírást, így bementem fejlámpával, s a kereszteződésnél megállapítottam, hogy "biztos itt a jelszó, a 130-as felirat". Nem így volt, szóval - az utasítás elolvasása után - mentem be mégegyszer, immár sikeresen! :)
Kifelé jövet - a bejárattól kb. 8 méterre voltam - éppen egy denevér röpült be, de nem mert tovább jönni, mivel ott voltam. Vártam picit, lekapcsoltam a fejlámpát, de ő "leszállt". Így készült róla egy portré is. Télen ilyen - mint a leírás is említi - nem szabad csinálni!
Hááát, nem mertünk bemenni...
Megsaccoltuk a megadott távot és baromi soknak tűnt, hátmég a föld alatt..Meg, hát a rozoga bejáró...sokáig vacilláltunk és egy picit becsoszogtunk, de kiiszkoltam egyből. Mivel csak egy lámpánk volt, elgondoltuk, hogy kifogy az elem odabent..szóval teljes para! :)
A mellékelt fotók alapján, kérem a megtalálás igazolását !
De nagyon tetszett ám!!! És vissza is jövünk, csak összeszedjük a bátorságunkat és néhány barátunkat bátorításul! :)
Megtaláltuk az első két pontját a ládának, de aztán a táróba nem mentünk be mivel Apa veszélyesnek életveszélyesnek találta. :/
Én ettől függetlenül szívesen bementem volna. :D
Jó multi, szépen végigvezet a látnivalókon.
A turul és a kápolna szép. A múzeum kicsi, de nagyon érdekes. A dobozt megtaláltuk.
A tárna izgató, de korhadt félig törött támaszokkal, megsüllyedt boltozattal életveszélyes!
Elég volt nekem három születésnap! Két gyerekemmel nem mentem be. :-(
Megnéztük Koncz-falvát és a Szép Ilonka sírt is.
Röviden: ez szuper volt!
Kár, hogy kevés ilyen láda van, aminek felkeresése igazi kaland! Nekünk nagyon tetszett, még annak ellenére is, hogy a szúnyogmennyiség túllépte az elviselhetetlen mennyiséget is, és az időjárás sem kedvezett nekünk.
Viszont kérdéses, meddig lehet bejutni a táróba biztonsággal, mivel a bejárati szakasz finoman szólva balesetveszélyes állapotban van.
Denevérrel mi is találkoztunk, fel-le repkedett, de minket nem nagyon zavart. Vízállás: Majdnem végig járható jelenleg a táró.
A mai egyetlen, de micsoda láda!
A virtuális pontok begyűjtése után az erdei pihenőtől támadtuk a ládát, a szúnyogok meg minket. Nem tudom miféle szerzetek voltak ezek, de egyenesen zabálták mindkét féle "szúnyogriasztónkat". A fejünk körül tizesével zsongtak - én minden negyedik lélegzetvételre letüdőztem egyet - és egymást váltva szívogatták a vérünket. Sosem próbálkoztam még tájfutással, de most kezdtem érteni, miért rohannak annyira azok a fickók az erdőben, mi is alaposan szedtük a lábunkat. A táró bejáratához tiszta felüdülés volt átgázolni a csalánon, a hangyasav jólesően enyhítette a szúnyogcsípések viszketését.
Krisz' a mobilommal és elsőre Viki is kint maradt, mi Gergővel felderítettük a tárnát és a jelszót. A háromból csak egy cetlit leltünk meg (az előre menőset) reméljük csak a mi ügyetlenségünk volt az oka, és nem muglik áldozatául vált a többi. Miután látta, hogy élve kijutottunk, Viki is bemerészkedett, Gerivel csináltak egy pár fotót a sötétről emlékül.
Viki, Geri, Krisz', TZ
A bánya nagyon király volt csak alegbátrabbak mentek bele.
A múzeum is tetszett különösen a makettek és a bányászpalackok.
A turul ujjait nehéz volt megszámolni. Saccra találtam csak el negyedikre...
Pálházi nyaralás (11)
Csapat: Lassuék, Béla, Vali, mi
Igazán kalandos multiláda. Nagyon tetszett. Az első két állomás könnyen meglett, a harmadik viszont már keményebb. Ha egyedül lettem volna, biztosan nem megyek be a táróba. Így, hogy Krisztával ketten voltunk, már nagyobb biztonsággal (és bizonytalansággal) mentünk a hegy gyomra felé. Szerintem a leírás nem világít rá elég erősen arra, hogy először a harmadik pontot kell megtalálni és csak utána a jelszót. Ennek ellenére igazán jó a rejtés és a kilátás is gyönyörű. Köszi a rejtést: Kriszta, Erik
A hétköznapok rohanása után, pihenés képen, vasárnap kora reggel indultunk el a Zemplénbe. Gyors reggeli logolás a bózsvai sziklánál, majd irány Telkibánya, pontosabban az Erdész-Bányász Barátság pihenőig...onnan támadtuk a ládát. Már egy párszor jártunk erre, meg a Koncfalvai romoknál, de a tárót most kerestük fel először. Megjegyzem: aki mostanság keresi fel eme ládát, és Koncfalvától vág neki az útnak, az vigyázzon, mert a vadkerítésnél (ami már félig ki van dőlve), sűrű szúrós bokrok tanyáznak, nehézkes rajtuk átvágni, de nem vészes. Végül is sikeresen meglett a Teréz-táró. Szülők kint maradtak, mi meg öcsémmel ketten nekivágtunk az ismeretlennek. Még be sem léptünk, már hibáztunk, nem olvastuk el figyelmesen a ládikába tett instrukciót. Ennek eredményeképpen mi jóval továbbmentünk, mint ameddig kellett volna....és csodálkoztunk, hogy nem lett meg. Elég hosszan bementünk, addig, mígnem már a víz és a sár állta utunkat. Ott abban a tudatban fordultunk vissza, hogy nincs meg a jelszó. Ahogy jövünk kifele, öcsém egyszer csak észreveszi azt a bizonyos helyet, amit kerestünk. Így a jelszó ezen része sikeresen meglett. Mikor kijöttünk, és elolvastuk mégegyszer a pontos leírást, akkor döbbentünk rá, hogy kb. kétszer olyan hosszan mentünk be, mint amennyire kellett volna. Sebaj. Tettünk egy jó kis felfedezést.
Köszi a rejtést. Jó kis túra volt.
Ma 2/10
Gönc felől érkezve, először a turulhoz mentem.
A múzeum úgy néz ki, mintha felújítás alatt lenne.
A második pont sem volt nehéz, de ami késik, nem múlik!
Nehéz volt felmérni menyit mentem a vágatban, de gondoltam
ha más megtalálta nekem is sikerül.
Átgázoltam a bokáig érő vízen, és tovább.......
Egy hatalmas suvadás megállított, de látva az emberi
nyomokat átkúsztam én is a térdígérő víznél, azt mondtam elég!
Irány vissza. Minden követ átforgattam és meglett.
Kiérve áldottam azt a percet, mikor úgy döntöttem viszek
magammal tartalék ruhát.
Ok!
15 fős kis csapatunk sikeresen megtalálta a láda minden részletét. A táró felfedezése különösen remek volt...lámpa nélkül a pda fényét és egy kamera éjjellátó funkcióját használva.
kedvesemmel végigjártuk telkibányai multiládádat.
3. jelszó részletet nem találtam meg.
enyhe klausztrofóbiámat leküzdve, egy mini ceruza elemes lámpával
bementem a táróba. kedvesem pár métert jött be; azután biztosító ember volt.
a megadott instrukciók szerint kerestem a jelszót, de elég hamar abbahagytam és inkább menekültem kifele.
a kis lámpa fényénél alig láttam, elképzelem milyen körülmények között
bányásztak itt anno...
mindent összevetve nagy élmény nyújtott a táró, köszönöm a rejtést,
enélkül soha nem látok ércbányát belülről! :-)
részletekkel igzoltam Rejtő fele, hogy ott jártunk, tőle kaptam a 3. jelszórészletet.
nagyon részletes és információgazdag a leírás, szenzációs láda!
köszönöm!
Pont ott laktunk Telkibányán a húsvéti ládázásunk alkalmával, az első két pont ment is könnyedén, a tárna okozott egy kis gondot.
Nagyon tetszett a falu is, meg az egész Zemplén!
Először a táróhoz sétáltunk fel a radarhoz vezető úton. A táró nagyon tetszett, élveztük a bentlétet:). Ezután kerestük fel a faluban lévő két pontot, amik könnyen meglettek.
Nagyon jó,de az első 10 méter a bányában gyanús állapotban van.
Kár lenne kihagyni a keresések közül.
Víz nincs, laminált lapot pedig találtam.
Mindenkinek ajánlom.
Mi fentről támadtunk (nem a túrista úton) . Ez egy kicsit könnyebb volt mint ködben csúszkálva felkaptatni, de így is jó volt. Bementem a táróba. Víznek a nyomai vannak, de sehol (egyik kő kupac alatt sem) sem volt laminált jelszó... :(
Ez azért a láda értékéből nem ront.
BB+FBB
Már jártunk itt 2007 július végén, de valami hiba csúszott a jelszóban, de most visszatértünk hogy jobban szemügyre vegyük mit is rontottunk el. Nagyon tetszik a környék, a tárna is fantasztikus volt. Köszönjük!
Kékedi nyaralásból hazafelé menet kerestük meg a ládát.
Először nagyfiammal mentem be a táróba, majd kislányommal. Nagyon élveztük, köszönjük a rejtést.
Tényleg nagyon klasszul kidolgozott láda. A járattal viszont vigyáznék, az első 20 méter minden további nélkül beomolhat (legalábbis amcsi katasztrófa filmek játszódtak le előttem). Volt egy kis para, pedig nem vagyunk fóbiások... :-))
Denevér és galóca sajna nem volt... :-(
Jelenleg edzőcipőben járható.
Ez egy izgalmas találatnak sikeredett. Mivel a táróban úgyis lámpát kellett használni, ezért éjszakai túrává alakítottam, mivel kissé későn értünk Telkibányára. A 3. ponthoz kb. 3-4 km gyalogoltunk a sötét erdőben, mivel felhős volt az ég, semmi sem világított. A jelzést is elvesztettük a vége felé, így "GPS" iránt közelitettük meg a Teréz-tárót. Feleségemnek nem mondtam, mert kissé így is "majrézott" az éjszakai zajok miatt, mi lesz ha a lámpánk aksija lemerül, mert akkor aztán tényleg elég izgalmas helyzetbe kerültünk volna. A tárón végigmenni az erdei séta után már gyerekjáték volt. Visszatalálni a kocsihoz már nehezebb. Ez egy elég emlékezetes találat marad.
Na, ez aztán láda! A legemlékezetesebb a táró, természetesen: bár első körben feleségem kintmaradt esetleges hírvivőnek (az első pár tíz méter elég parázásra ad okot...), a három gyerekkel, egy lámpával, eleinte botorkálva aztán már csak fület-farkat összehúzva, két denevért sikeresen lenemfejelve, egy életreszóló emlékkel gazdagodva jártuk meg e kis hegyalatti ösvényt
Eddigi ládáim közül ez volt a legizgalmasabb. A láda létezésének is köszönhetően három gyönyörű napot töltöttünk Telkibányán. Csodálatos élményekkel lettünk gazdagabbak. Köszönöm a rejtést!
Nagyon klassz volt a túra. Telkibányáról bicajjal mentünk, érdemes mert a visszaúton végig gurultunk a lejtőn :)
Meredek volt egy kicsit a rejtekhely, a táróhoz már nem mentünk le mert sok volt a gyerek... (3-13 évesek) viszont az első két jelszót megkerestük :) Gondolom mind a 3-at be kell írni :(
A múzeum is nagyon klassz!
Bent felkeltettem egy denevért, szegény éppen nem lelkesedett jelenlétemért.
Repdesett kergén felettem, de nem esett nekem, lehetett egy-két perc, s elszelelt messze fejem felett. Tetszett!!!
Nagyon klassz kis láda ez. A táró önmagában elég lenne (főleg a rejtélyes és kalandos jelszóleolvasással), a két virtuális pont kevésbé érdekes.
Mi a behajtani tilos táblától mentünk, a sorompótól kb. 3/4 óra nem túl megerőltető gyaloglás csak az út. Igaz, aszfalton, de legalább a kilátás páratlan a "célegyenesben".
A túrát 2 részletben sikerült (majdnem) teljesítenünk. Tavaszi ottjártunkkor Mátyás király kútjánál eltört nagyobbik lányunk alkarja, jutalom: 6 hét gipsz:) De nem hagytuk magunkat....
Most a GPS nem működött, de a leírás alapján meg lehetett találni, bár kisebb-nagyobb kitérőkkel. Bementünk a táróba is, de 50 méter megtétele után kénytelenek voltunk kifordulni, mert a már említett nagyobbik lányunk bepánikolt és sírva könyörgött, hogy menjünk ki végre. A kicsi, aki 6 éves ment volna tovább, de nem hagytuk. Így a jelszó vége nem lett meg...
Hazafelé találtunk hegyikristályt, ami mindenkit kárpótolt a kis sikertelenségért.
Nagyon jó túra volt, köszi a rejtést. A többit talán legközelebb:)
Ez volt a legszuperebb a 12 megtalált zempléni ládánk közül. A táróhoz vezető út látnivalói külön-külön is érdekesek. Figyelemreméltó, hogy valaki (Tóth Bálint erdész) 1932-ben vette a fáradságot, hogy sírt emeljen Szép Ilonkának egy legenda alapján. Nagy kár, hogy a jégbarlangba nem lehet bemenni, a csukott ajtón keresztül is érezni a jeges szél süvítését, hátborzongató. Megtaláltuk Koncfalvát és a Veresvízi bánya beomlott száján előtörő forrást, tényleg vörös. A Teréz-táró pedig fantasztikus. Már rögtön az elején frászt kaptam egy denevértől, aki befelé távozott, hogy kifelé jövet ismét jól megijesszen. Végigjártuk mindkét járatot, az egyenes járat végén van csak víz, úgy láttuk, hogy kb. 10 méternyi víz után a járat nem is folytatódik tovább. Láttunk egy teljesen zöld meztelencsigát is.
Tiszteletre méltó a rejtő által ebbe a ládába fektetett idő és munka: rendkívül alapos tájékoztatás Telkibánya látnivalóiról, a ládába előkészített papírok a jelszó tudnivalóiról, a laminált lapok stb. Ha nincs a geocaching, valószínű sosem jutunk be egy középkori bányába, a hegy belsejébe, márpedig ez tényleg nagy élmény volt.
Egy szó mint száz, ez a hely - Telkibánya és környéke - különleges.
A telkibányai múzeum érdekes, érdemes megnézni. A turulmadárnál - ami nekem nem tetszett - mi eggyel több lábujjat számoltunk.
Nagyon élménydús kirándulást tettünk. Nagyon szép a kopjás temető és a turul. A múzeumban a fiúknak a bánya metszete nagyon tetszett. A táróhoz 20-án du. mentünk. A nagy készülődésben a leírást a parkolóban hagytuk. Így csak az emlékezetünkre és a GPS-re tudtunk hagyatkozni, így néhány felesleges kanyart is megtettünk, a visszaérkezésünk sem a parkolóba sikerült, hanem két km-rel távolabb. A tárónál R-19 Józsiékkal találkoztunk. Két fejlámpával öten mentünk be a bányába. Nagyon izgalmas túra volt. Köszönjük.
Először 7-en próbáltunk bemenni a táróba 3 lámpával de ilyen sokan nem lehetett megtalálni a jelszót. aztán 2 felnőtt ment be külön-külön a bányába!
( Ez már sikeres volt )
Ma elég forgalmas volt ez a láda!
Egyszerre 4 csapat? Ilyen se volt még!
Ez egy nagyon szuper túra volt! A múzeum és a turul könnyen meglett. A múzeumban találkoztunk a gergoszedermarcus-csapattal, kellemeset beszélgettünk és sétáltunk együtt. Aztán irány a láda. Elég trükkös a megközelítés, de a leírás alapján nem lehet eltévedni. A láda előtt röviddel összefutottunk a MarciMilanBalint-csapattal, utána együtt mentünk a ládához. Jót beszélgettünk itt is, aztán be a vájatba. Hát feltétlenül szükséges egy izmosabb lámpa, mert nélküle elég félelmetes. Mikor végeztünk, újabb csapat érkezett, krisbálád-ék jöttek. Rövid diskurzus, aztán irány a parkoló.
Mi a bányával kezdtünk - hát idáig nekem ez volt a legizgalmasabb!!! Hála R19-es Józsinak (aki előttem végigjárta) és Fanninak (aki kölcsönadta a lámpáját - a mienk persze lemerült) sikerült összehozni a jelszó 3. részletét. Ha nincs ez a játék, soha nem jutok le ide - köszönjük!!! (És természetesen köszönet Józsiéknak!)
Első ládánk volt, a leírások alapján könnyen megtaláltuk az állomásait (bár a jelszó 2. részével kapcsolatban vannak fenntartásaink, mi egyel többet számoltunk!). Szép környék, ötletes rejtés.
Rém izgalmas, igényesen kidolgozott láda. Nórit elhoztuk élete első kessére. Nagyon tetszett neki (is). A tárójárás kényelmes és száraz, az elején vigyázzunk a fejünkre. Az odajutáshoz a leírás és a GPS egyformán fontos.
A táró gyerekekkel is teljesen biztonságos és élvezhető.
Köszönjük a szép élményt és az izgalmas egész napos programot.
A ládával kezdtük. Nem igazán készültem fel a megközelítésre. A ládánál kessertalálkozó volt, ami a táróban is folytatódott :-) A falu is tetszett, nagyon jó kis hely!
A falut néztük meg először aztán a radarhoz vezető úton mentünk föl a ládához. Oda vissza jól beszedreztünk. A tárónál Zsorzsal és Kevával találkoztunk.
Telkibányán sokszor jártam már, most a családnak is megmutattam. Örülök, hogy ilyen szép, rendezett a környék.
A ládához a javasolt úton, Koncfalva érintésével érkeztünk. A bánya gyakorlatilag száraz volt, jól járható, csak az első 20 méter bonyolult az omladozó támasztékok miatt. A gyerekeim nagyon élvezték.
Megtaláltuk. Szuper!
Az alternatívaként ajánlott műúton gyalogoltunk a rejtek fölé. Igaz, a ládánál én már csak az útról drukkoltam Pétöréknek, de azért nekem is szuper volt. Jóllehet Telkibányát - azt hittem - elég jól ismerem (fiatal koromban biciklivel is, autóval is sokszor jártunk itt), a turulnál még nem jártam fenn. A villanypásztornak ellenben a radarhoz vezető műút mellett annyi! Valakiknek nagyon útban lehetett.
Miután a műútról a porhanyós meredélyen leereszkedtünk és megleltük a ládát, meglepődtünk, hogy a jelszóért még további nyaktörést kell kockáztatnunk. Logolás után megtettük, de a táróban már a majré csak valami 20 m-t, vagy még annyit se engedett. Visszafordultunk, bízva a telefonban meg a rejtő jóindulatában - és nem is csalódtunk. Köszönjük!
Timike, Gabi, Peti és szüleik Szegedről. A szerencsi papánk (páros) a műútról szurkolt (és fényképezett) semmit nem kockáztatva.
Késő este, korgó gyomorral érkeztünk Telkibányára, a kijelölt parkolóban visszavonulót fújtunk, és az Aranygombos fogadóba tértünk be megvacsorázni. Nagyon megtetszett, volt szabad szobájuk, ezért a ládakeresést elhalasztottuk másnap délelőttre. Nem bántuk meg a döntést, Telkibánya megér egy napot! Alaposan körbejártunk mindent a faluban, nagyon tetszett a nyugalom, a rendezett környék. A láda felé vezető turistaúton nagy volt a forgalom, volt, hogy szembejövő "turista"? kezében kalapácsot láttunk, ami nagyon megdöbbentett minket. Láttunk szétvert köveket is néhol... Hát, ennyit a természeti értékek védelméről.... A tárót nem a legjobb útvonalon közelítettük meg, sűrű aljnövényzet, szederinda nehezítette a dolgunkat. Benn kellemes hűvös a kinti kánikula után, a csönd és a sötétség birodalma, érdekes volt. Yunie a táróban - elmondása szerint - rég eltávozott nehézéletű bányászok lelkeit vélte elsuhanni maga körül a sötétben... Köszönjük a szép napot, a hasznos információkat a ládaoldalon! Ui.: a turulmadár lábujjaival semmi gond nincs, hiba nélkül számolható... Maya, Yunie
Egy hétig Telkibányán nyaraltunk. A ládát nem lehetett kihagyni. A múzeumban vannak érdekes dolgok, például a bányaművelés makettje kifejezetten tetszett. A legjobb pont mégis a táró volt. A felkészületlenségünk csak izgalmasabbá tette, ugyanis nem volt lámpánk. A PDA kijelzője mellett elég kisérteties volt.
jó hogy volt nálunk dinamós lámpa jó meredek hegyoldalon learaszolva jutottunk a ládához, onnét a barlanghoz gatyaféken.Találkoztunk egy turavezetővel, azt kérdezte ? hogy találtunk ide, százbol egy ha sikeres. Nem árultuk el, azt mondtuk ügyesek vagyunk, és nem sok minden fog ki rajtunk. még az sem hogy két méteres szederindák közt bujkálva haladtunk visszafelé, és összeszedtünk néhány kullancsot.
Nagyon jót kirándultunk és nagyon élveztük a Teréz táróban való bolyongást. A táróhóz elég körülményesen jutottunk mert nem sikerült a leírást követnünk (Megjegyzem ez nem a ládagazda hibája :) ), de végül sikerült megtalálnunk. Telkibánya belopta magát a szívembe. Nagyon kedves kis falu.
Köszönjük a rejtést.
Hát a bánya nem jött be. Az első két pontot szépen begyűjtöttem, de miután 50m után még sehol semmi, de mindkét oldalon kidőlt kőhalmok voltak, majdnem minden lépésnél hasra buktam, inkább kijöttem. Semmi jelét nem láttam annak a tiszta vájt tárlónak, amik a képen voltak.
Kicsit elrontotta a kedvem, hogy a jelszó harmadik részét nem találtam, tök felesleges szerintem 100m-re bevinni a jelszót, 20 is elég lenne.
A táróhoz vezető út is nagyon gáz volt.
A múzeum is elég gyenge, mintha a 80-as évek eleje óta csak a pénzt szednék a látogatóktól, de semmit nem változik.
Kőkapu szállásunkról indultunk a láda keresésére gyermekeinkkel együtt. Öket a bánya érdekelte legjobban, ezzel kezdtünk. Szép erdei séta után "susnyás" mellett ballagva viszonylag könnyen megtaláltuk. Csak a csalán nehezítette utunkat. 1 elemlámpával egyszerre ketten mentünk be, a bátor apuka elöl, a félős gyerek hátul. A gyerekek félelme elmondásuk szerint kb. 50m után múlt el.
Bár korábban voltunk Telkibányán, a Turul-madár nem maradt emlékezetünkben. Érdekes volt előtte az ispotály romja is.
Köszönjük Ironman gondos munkáját, nagy élmény volt!
Jó kis multi volt!
Az első két pontot még előző este szereztük meg, a tárnába viszont már reggel mentünk vissza. Kis túrázással egybekötve, némi szerencsével a tájékozódásban, hamar meglett. A táró nedves volt, és néhol kis tócsák voltak, de sportcipőben is simán teljesíthető. Mi persze fel- és beöltöztünk egy kicsit a behatolásnál, nem volt haszontalan. Lámpa kötelező! Az elágazásnál hárman háromfelé oszoltunk, a társaim megtalálták a jelszavukat, de én nem :-(
Kis fényképezkedés odabent, és jöttünk is ki.
Nagy élmény volt, köszi a rejtést!
Először jártunk a településen, amely nagyon megtetszett. A Múzeumnál kezdtünk a kövek megtekintésével, majd irány a turul. Sok gyönyörködés, fotózás. Az ajánlott parkolóban hagytuk az autót, és a sárga jelzésen felmentünk Koncfalvára, majd a horpákat néztük meg. Következett a táró. A ládát megtalálva hangokat hallottunk, így a rejtektől kicsit odébb a ládát lábaim alá rejtve próbáltam fedezni a műveletet. A rejtek irányából érkező ládatulajdonos előtt azonban nem sikerült a trükk. Nagy öröm volt ez a találkozás. Természetesen nem lennénk szeleburdi család, ha nem hagytuk volna az egy szem kis elemlámpácskánkat a kocsiban. És ilyen ládagazdát: felajánlott egy vagány fejlámpát és máris nyomulhattunk a táróba! Aggodalmam, hogy beszorulok, alaptalannak bizonyult. Csudajó volt a hegyben. Ez a multi és a személyes találkozás feledhetetlen élményt nyújtott, amit hálásan köszönünk!
Három ötös helyett három tizest érdemelne ez a ládika. Igazán nagyon tetszett. A múzeumot ismertem, aki erre jár az ne hagyja ki. A turul újdonság volt, ezt nemrég építhették. De a csúcs a Teréz táró. Valamikor régen jártam már itt, így jó volt visszatérni. Meglepve vettem észre a helyszínen hogy a védett területen új aszfalt út kígyózik a radar felé :-( A táróba Laci nem jött be, így csak Vándorral jártam végig. Tudtam hogy lesz víz aminek ő nagyon fog örülni. Szuper ez a táró, a Zemplén talán legérdekesebb helye. Gyertek el ezt látni kell!
Na ez érdekesen volt!
Szépen körülnéztünk Telkibányán: besétáltunk a múzeumkertbe, ebédeltünk ironman kedvenc vendéglőjében (ami nekünk nem lesz a kedvencünk, ketten háromszor rendeztünk Zrinyi kirohanását, vagyis az erdőbe berohanást, hála a jó étkeknek) majd útrakeltünk a táróhoz. Remek sétával meg is találtuk a ládát, benaplóztam, hogy megtaláltuk, majd az itener szerint be a táróba, Hát elsőre nem sikerült; találtunk egy elágazást annak a környékén bontogattam a kőhalmokat, de semmi. A szabad levegőn átolvastam még egyszer és újra be! Számoltam a lépéseket, 100 rövid lépés itt volt az az előzőleg gondolt elágazás, de jobban megfigyelve ez az egyik ágán be volt rakva kövekkel, gondoltam lesz másik elágazás. Lett is, újabb 40-50 lépésre. Itt aztán eltöltöttem vagy 5 percet, de semmi. Bosszant, hogy bénáztam, de ennek ellenére az élmény szuper volt!!!
A hiba egyébként bennem volt, mert ahogy utólag látom, a track szerint mi 15:43-kor hagytuk el a helyszínt, és a következő kesser 16:10-kor járt itt, és ő megtalálta.
Még annyit, hogy felteszek egy POI-t a horpákra, ezt a kis kitérőt ne hagyjátok ki, nagyon érdekes.
Arkán töltöttünk egy hosszú hétvégét Bütyökékkel (akiket már megfertőztünk) és Nyilasékkal (akiket MÉG nem). Sajnos a környék hemzseg az átmenetileg nem működő ládáktól a Nemzeti park tiltása miatt.
Egyszerűen nem értem, hogy pl a Füzéri vagy Regéci várnál miért nem lehet láda? Abból (is) tartják fenn és javítgatják, amit az odalátogató túristák adnak. Egy látogatható várban miért baj, ha - a láda miatt - még többen látogatják?
Ezt a ládát amúgy születésnapi ajándékként kapta Béka Bütyöktől. :-) Csak annyira elládázgattunk, hogy elfelejtettünk elmenni a cukrázdában megrendelt tortáért. Szerencsére errefelé nem idegbajosak az emberek. A tulaj hazavitte és este kilenckor átvehettük.
Kutyiékkal közösen találtuk. Először a tárót néztük meg, szerintem király volt. Másnap mentünk a maradék pontokért, érdemes volt a múzeumot megnézni, a gyerekeknek is nagyon tetszettek a makettek és a "türelemüvegek". Gyalogmentünk a tururlhoz, majdnem elfújt minket a szél, úgyhogy gyors számolás után, visszahúzódtunk a szélárnyékba.
Nem tudunk számolni.
Az első pontot leolvastuk simán. A másodikat lefotóztuk, hogy majd jól megszámoljuk. A harmadik a bányában (ezzel kezdtük) nagyon tutti volt.
Küldök egy mailt.
[Jóváhagyta: ironman, 2007.05.01 06:51]
Köszönjük!!!
Gyerekekkel is járható, a 3 éves fiam a saját elemlámpájával jött be.
A csapatban voltak gyerekek (óvodások és iskolások) nekik nagyon nagy kaland volt.
Nivabibi és Adrivik fölvetése kétségkívül igaz! Tényleg van némi félelmetes (kinek több-kinek kevesebb) a táróban. De úgy gondolom, hogy mindenki eldöntheti, hogy fölkeresi-e. Kalandnak szánom, s a táró nélkül a sava-borsa tűnne el!
Nagyon örültünk ennek a ládának, hiszen egyrészt közel van hozzánk, másrészt Telkibánya valóban nagyon szép kis hegyek között megbújó falucska.
Már jártunk a keresendő pontokon korábban is, de most ismét felkerestük húsvét másnapján egy jó kis kirándulás gyanánt. Véleményünk szerint, a bányába - bár jó ötlet, - nem feltétlenül kellene bemenni a jelszóért. Lehetne kinn is, ugyanis mi megpróbáltunk bejutni, de én és a lányok kb. 5-8 m után "fejvesztve" rohantunk kifelé. Szegény páromra várt a feladat, hogy mindenképpen be kell mennie, de mire kijött patakokban folyt róla a víz, és nem a csapadék bennt lévő mennyisége miatt, mert az viszont egyáltalán nem volt. Hiába no, nagyon nem birjuk a bezártságot, nem véletlenül vagyunk természetjárók. Egyszóval nyomasztó érzés ott benn. Én tuti be nem mentem volna a jelszóért.
Javasolnám a dobozban való jelszó elhelyezést és aki akar bemehet nézelődni. Biztosan vannak akiket vonz ez az élmény.
Az első két pont könnyű volt, de a 3. viszont nagyon tuti volt, tetszett. A barlangnál jöttünk rá, hogy az az elemlámpa tényleg nem ártott volna (sajna otthon maradt), de szerencsére volt nálunk telcsi, amin még vaku is volt :-)
Megvan. Nem tudom... nekem a táró kicsit veszélyesnek tünt és ...fóbiásoknak végképp nem ajánlott! Talán egy tartalék jelszó kint, népszerűbbé tehetné a magányos és a kisgyerekes kesserek körében.
470km bringa [wapon beküldött szöveg]
Hidasnémetiből indultam a vonattól. A lábujjakat sikerült nekem is rosszul megszámolnom...
A ládához az erdészeti műúton mentem be, nagyon jó bicajos hely! Az idő is szuper volt!
Nem tudtam, hogy be kell majd menni a szűk kis járatokba, de leküzdöttem a félelmemet, és berohantam. Kifelé meg még tempósabban :) De jó volt! És szerencsére volt nálam váltás cipő, szegény SPD cipőm már a végét járja...
Csodás (bár kissé szeles) 4 napos ünnep vasárnapján a HECT zempléni különítményével.
A táró megközelítése, illetve az onnan a kocsihoz való visszajutás kicsit nehézkes volt "vaddisznóbefogás" miatt (az meg micsoda???), de abszolváltuk. És nagyon tetszett!
Nagyszerű négynapos HECT Zemplén túra záróakkordjaként kerestük fel ezt a remek multit. A városi pontok nem igazán dobták meg a pulzusomat viszont az Aranygombos fogadóban nagyon jót ebédeltünk. A hármas pont felkeresése izgalmas volt, az elhagyott bányászfalu és a bánya nagyon érdekes. Rájöttünk, hogy az erdészet titokban ninjákat alkalmaz a turistautak kijelölésére. :-)
Csak az a Turullábujjmalőr ne lett volna.
Gratulálok a kimagaslóan informatív és precíz webes leíráshoz, és a dobozban a fénymásolt kis papírokhoz!
Nagyon szép túra, izgalmas a táró!
Köszönjük! Tonó,Kata,Balu
Régen jártunk már a Zemplén ezen vidékén, így nagyon örültünk ennek a ládának.
A leírásból kiderült, hogy tartogat még érdekes helyeket ez a környék. A kiindulásnak javasolt völgyet ugyan már ismertük, de a táróig még nem jutottunk el. Most azonban közelről is megnézhettük az egykori bányászat nyomait. Igaz a terep egy kicsit sáros volt, de azért nem úgy néztünk ki mint a barlangászok. A barlanglakó denevéreket is megcsodáltuk, és igyekeztünk nem zavarni a pihenésüket.
Madárlábujj számolásból sajnos megbuktunk, de a rejtő segített rajtunk.
Köszönjük!
aszucs-el közösen találtuk meg gps vevő nélkül. A leírás helyenként félreértelmezhető. Egyébként szép rejtés egy csodálatos helyen. A lábujjak számával van valami gond.
Farkasok barátommal egy kékedi disznóölésről "ugrottunk" el. Nagyon remélem, hogy egyszer még visszatérhetek a családdal is. A táró tényleg veszélytelen, de azért lehet benne bátorságból vizsgázni, főleg gyerekeknek. Pupu előtt le a kalappal, amennyiben egyedül volt.
Jelenleg gumicsizma a jelszóig nem szükséges, mi tovább nem mentünk.
Arany! Arany! Arany!
Aki korán kel, aranyat lel: Aranygombos Telkibányán Aranyember (nálam mostantól ez lesz Vasember neve) rejtését aranyérmesen találja meg!
Délután nem startolhattam, mert vacsoravendégeink voltak, de amikor este láttam, hogy szűz még, esélyt szimatoltam. Rajt, némi alvás után, kettőkor, az ajánlott parkolóban négy után álltam le, ötkor értem a ládához. Közben jól megnéztem a bányászati emlékeket, van néhány rom és infó-tábla. Nagy vaddisznó-kondába keveredtem, de hangosan elkiáltott varázsigémre - "Röff, ha mondom, rontom-bontom!" - szétszaladtak. A rejtés remek, a tárna pedig felülmúlta minden várakozásomat, sokkal hosszabb, és érdekesebb, mint képzeltem. Az elején négykézláb, utána már felegyenesedve járható. Pompás hely, hatost akartam adni rá!
Aztán mégis csak ötösök lettek :-) mert a falubéli résznél sablonos multi-eszközökkel operált Aranyember. Ki is derült, hogy turulsasolásból gyenge vagyok, nem jött ki a jelszó, mert én több lábujjat láttam "jól" a kelleténél. Sebaj, felébreszettem Aranyembert, úgy kell neki! Ez a pont tökéletesíthető, amúgy az egésznek az ötlete és kivitelezése egészen extraklasszis, nekem idáig az egyik legjobb. Köszönöm!
Szép kerek szám: ez a 20. első megtalálásom.
Nagyon örülök ennek a ládának.
Telkibánya nekünk bányászoknak egy különös és szent hely, a középkori aranybányászat egyik fellegvára. Abban az időben Magyarország volt a legnagyobb aranytermelő Európában, megalapozva ezzel az ország akkori politikai és gazdasági erejét.
Az egyetemi évek alatt is többször jártunk itt, legutóbb pedig a 2003. évi Szent-Borbála napon (dec.4.) tartottuk itt a múzeumban akadémiai egyesületünk éves közgyűlését. És még egy adalék, a logban említett Benke István, egyetemi tankörtársam édesapja, aki fiával együtt sok időt és energiát áldoz az itt lévő bányászmúzeum fenntartására.