WAP:
Három részes multiláda
1. pontja: Az N46° 49.446 E21° 01.636 emlékműn levő rövidebb idézet szerzője
2. pontja: Az N46° 49.744 E21° 01.740 levő Tót templom bejáratainak a száma (betűvel írandó)
3. pontja: A harmadik jelszórészlet az N46° 49.447 E21° 02.118 villanykarón elhelyezett 8cm X 5cm!! méretű rozsdamentes táblán olvasható, a talaj közelében, alulnézetben keresd!
A három jelszórészletet betűvel egybeírva kell beírni!
Ezen séta keretében szeretnénk megismertetni az érdeklődőkkel Mezőberény nevezetes pontjait.
Mezőberény története:
A Berény (Beren) név az oklevelekben először 1347-ben olvasható. A név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név - akik a vándorlások során csatlakoztak a magyarokhoz - s innen őrizte meg nevét a település. Az ország területén mindenesetre 14 Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja.
A város többször elnéptelenedett az országban dúló harcok, háborúk következtében.
1723-tól íródik az "újkori" Berény története, ekkor érkeztek szlovák telepesek az ország északi részéről. 1725-ben németek érkeztek Schwabenfeldből és a Saar-vidékről, illetve 1731-ben a magyarság nagyobb csoportja a környékbeli településekről. Ez a hármasság ma is jellemzi a várost, jól látszódik a település szerkezetén és a templomokon.
A település északi részén az evangélikus vallású szlovákok, középen az ugyancsak evangélikus németek, a déli harmadban pedig a református magyarok építették ki az utcákat és állították fel templomaikat. A három templom körötti XVII. századi teret összekötő széles utca azóta is a település főutcája.
A város legjellegzetesebb épületei a templomok.
Az 1789-ben épült I. kerületi, úgynevezett
Német templom
egyhajós, barokk stílusú épület, a Dél-Alföld egyetlen fazsindellyel fedett temploma. A templombelső különlegessége a hajó oldalfalain látható berényi subadíszek motívumaiból felrakott díszítés. Oltárképét - "Engedjétek hozzám a kisdedeket" - Orlai Petrics Soma festette.
2002-ben, a templom teljes felújításakor a karzat alatt egy ismeretlen eredetű sírboltot találtak az építők. Érdemes egy pillantást vetni a szemben lévő parókia épületére és kapujára is. A templom melletti emlékmű az itt élő németek kitelepítésének állít emléket.
A késő barokk stílusú református templomot Czigler Antal, a neves gyulai építőmester építette 1804-ben.
A város legjelentősebb műemléke a II. kerületi, úgynevezett
"Tót templom" (evangélikus templom) amelyet 1792-1797 között építettek barokk stílusban. 1818-ból való szószékoltárát Dunaiszky, Alder és Pummer pesti mesterek készítették. Szép és jó hangzású, műemlék orgonája (Saskó Márton brezovai mester munkája) nagyszerű hangversenyekre ad lehetőséget. A templom előtti téren Jeszenszky Károly lelkész szobra áll.
A városháza épületén emléktábla jelöli, hogy egykoron itt állott Orlai Petrics Soma festőművész, a történeti festészet jeles alakjának szülőháza. (Ő volt Petőfi jóbarátja és anyai ágon másod-unokatestvére.)
A városházához közel a főúton a copf stílusú Wencheim-Fejérvári kastély épülete látható, amely 1800 körül épült. 5 hektáros parkjának egy része városi ligetként maradt fenn. Az inkább udvarháznak, mint kastélynak tekintendő épületben egyes kutatások szerint 1830-tól tíz éven keresztül működött Festetich bárónő leánynevelő intézete, melynek három esztendeig Petőfi felesége, Szendrey Júlia is tanulója volt.
Ma az épületben gazdag helytörténeti gyűjtemény, jól rendezett alkalmi kiállítások, s reméljük, hamarosan egyéb kulturális program is várja a látogatót.
Az épület előtt áll Szendrey Júlia szobra, Udvardy Anikó alkotása.
Mezőberényben valóságos kultusza van Petőfi Sándornak. Ez idefűződő rokonságának, gyakori látogatásainak volt köszönhető. A városban számos emlék utal erre, a jelentősebb intézmények a költő nevét hordozzák, illetve a művelődési központ parkjában áll a Petőfi Mezőberényben c. szobor, ifj. Szabó István alkotása. A költő itt írta utolsó versét a Szörnyű időt, s innen indult 1849. július 18-án Erdélybe, Bem seregéhez. A Körösön való átkelését ma is emlékoszlop jelzi, melyhez a Vésztői úton juthatunk el.
Az emlékoszlopot elhagyva a Kettős-Körös jobb partja mentén a vízfolyással ellentétes irányban találhatjuk meg a Bodoky Károly Vízügyi Múzeumot
(GCBKVM), melyet a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hozott létre.
A város Liget nevű területén a
"Madarak háza" látogatóközpont és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonal kialakítása kerül kiépítésre a Körösök Lágy Ölén ökoturisztikai beruházás keretében.
1971-ben nagyközségi, majd 1989. március 1-jén városi címet kapott a település.
Javasolt útvonal:
Parkolás:
N 46° 49,439' E 21° 1,640' 90 m [GCMebe+Parkolás]
Német templom
N 46° 49,444' E 21° 1,626' 90 m [GCMebe+Német templom]
Mezőberényi német kitelepítettek emlékműve 
N 46° 49,446' E 21° 1,636' 90 m [GCMebe-1]
Népek barátsága szobor
N 46° 49,444' E 21° 1,714' 89 m [GCMebe+Szobor]
Petőfi Mezőberényben szobor
N 46° 49,540' E 21° 1,734' 88 m [GCMebe+Petőfi szobor]
Tót templom N 46° 49,744' E 21° 1,714' 90 m [GCMebe-2]
Lefordulás balra a Szent István utcába
N 46° 49,603' E 21° 1,776' 87 m [GCMebe+Leforduló] majd jobbra a Liget térre, s érkezés a Liget bejáratához,
N 46° 49,482' E 21° 2,096' 89 m [GCMebe+Liget bejárat] majd a
Táblához N 46° 49,447' E 21° 2,118' 93 m [GCMebe-3]
A láda kifosztását követően új helyre lett telepítve 2007.07.09-én, kérünk mindenkit a láda körültekintő felkeresésére és gondos visszarejtésére!!!
Szomorúan értesültünk, hogy a láda ismét eltünt, de nem adjuk könnyen fel, ezért 2008.08.10-től új helyen ismét kereshető.
Kérünk mindenkit a láda gondos visszarejtésére!
A ládát sajnos ismét eltüntették, ezért 2009.01.25-én virtuálisra alakítottuk át.
Jó szórakozást kívánunk!
Mirex és Marcsi
