Elhelyezés időpontja: 2007.04.17 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.04.20 08:07
Utolsó lényeges változás: 2020.08.24 19:58
Utolsó változás: 2023.07.08 21:53
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 50 m
Megtalálások száma: 466 + 4 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A 20cmX10cm-es láda a nap 24 órájában kereshető a megadott koordinátákon. A ládába TravelBug NEM helyezhető mert még nincs bejelentve a geocaching.com-on
Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!
A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált.
1880-ban gróf Wenckheim Géza földbirtokos Károly-majorban létesített iskolát.
Wenckheim Sándor 1924-28 között Csorvás-Nagymajorban építtettte fel a gácsi kastély tömegkompozícióját felidéző neobarokk kastélyát Siedek Viktor tervei alapján.
Az 1890-es években a csorvási határban kb. 6000 hold terület a Wenckheim-család birtokában volt. kb.1500 holdat a gerlai ágból származó gróf Wenckheim Matild (1853-) és unokaöccse, Wenckheim Károly (1876-1926) gróf; 4400 holdat, pedig a dobozi ágból származó gróf Wenckheim Henrik (1857-1908) birtokolt, de részét öccse, Wenckheim Dénes (1861-1933) kezelte.
A két világháború között, férje után Wenckheim Károly özvegyének, Kyd Theodórának (1890-1976) volt itt jelentősebb birtoka. Henrik gróf gyermekeinek nagykorúvá válásával legkisebb fia, Rudolf (1904-) Wenckheim Matildtól is örökölt; illetve novére, Csáky Árpádné Wenckheim Mária (1902-) grófnő és bátyja, Wenckheim Sándor (1900-1968) gróf osztoztak a fennmaradó területen.
Ma a család vagyonából a Rudolf majori kastély, és az azt övező park; valamint a Károly majori 4 szintes magtár található csak meg. A magtárat nem használják már, így sajnos állaga erősen romló félben van. A kastélyt azonban a Csorvási Gazdák METÉSZ használja és kezeli. 30 fős puritán szálláshelyet is kialakítottak itt. A konyhájában áll még egyetlen megmaradt korabeli értékként a csempesütő, és csempe "sparhelt". Bár nem használják őket, ma is működőképesek!
Nagyszüleim Károly majorban éltek, és dolgoztak az uradalomban. Édesanyám - aki a sír mellett áll - még játszott Wenckheim Károly lányaival, Sziszivel és Mózival - akiket nem volt szabad tegezni, annak ellenére hogy ők voltak a fiatalabbak - mesélte nekem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Sajnos a környékbeli geoládákat a kullancsok miatt nem kerestem meg, így is sikerült egyet hazahozni. De maga a túra szuper volt, köszönöm szépen!
Nagyon kellemes túra volt. Megkeretük a gróf sírját is,ami a magtártól nehány méterre az erdős részen van. A közelben lévő vadászkastélyt felújították.
A csodanapi 20-as utolsó találata...
Nagypénteki GCHUSV után, PÉV-vel, és Erivel. EmiGrant a kocsiban várt meg minket. A magtár épülete is impozáns lehetett fénykorában még így, pusztulóban is mutatja tekintélyét. Mire megközelítettük, egy motoros kesser is odaért, sajnos nem tudom ki lehetett... :(
A magtár háta mögé érve tudatosodott, hogy itt bizony két doboz is van, így az egyikből én, a másikból PÉV logolt... Az ablakban levő törött, de ugye, nem messze tőle ott van a pótlás (azt nem tudom, milyen állapotban).
Hát, így ért véget a csodanap, és előttünk volt még ~150 km, hogy hazaérjünk...
Megtaláltuk flevyvel és a családdal. Már igencsak ránksötétedett, mire ide értünk, de nem adtuk fel és elemlámpás keresés lett belőle.
Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Lopakodó és Röfi73 társaságában.A faluból a nyomokban aszfaltozott úton közelítettük meg a romokat.A méhkaptárokon túl parkoltunk le.Röfi 73 gyorsan megtalálta a ládát és pár fotó után már mentünk is vissza az autóhoz.Több nyuszit,egeret és egy egyáltalán nem félős sünit is láttunk.A visszafelé út sem volt kellemesebb,de legalább rövidebbnek tűnt mint idefelé :)
Na ez egy hosszabb log lesz, mert ez sok szempontból kemény találat/helyszín/történet volt.
A Rudolfmajori Wenckheim kastélyban ünnepelték rokonok a gyerekeik ballagását, arra voltunk mi is hivatalosak. Mikor megvolt az ebéd meg a torta, kitaláltam, hogy meg kéne látogatni ezt a ládát, mert 1,5 km (légvonalban, de az majdnem ugyanaz, mint a rendes útvonal itt az Alföldön) nem sok. El is indultam, végiggyalogoltam a majdnem teljesen egyenes úton, majd megérkeztem egy kisebb dzsindzsához, ami mögött ott volt a rom. Először balról próbáltam meg bemenni mögé, de aztán inkább elindultam a másik oldalra. A főbejárat előtti, nyitott, harangtorony-szerű rész alá beérve majdnem szívinfarktust kaptam, amúgy is feszülten hallgatóztam, szinte semmi hang nem volt és felreppent egy pár madár, nagy hangzavarral. Beküzdöttem magam az épület mögé, ott végig a fal mellett és sikerült megtalálnom a ládát, amiből kettő is van, az egyik törött, a másiknak le volt véve a teteje és ki volt rakva a logbook, nem igazán értem. Logoltam, visszapakoltam a logbookot aztán elindultam kifele. Valahogy megláttam, hogy be van jelölve a láda pontjainál Wenckheim Károly sírja, ami rendkívül felkeltette az érdeklődésemet, gondoltam megpróbálom megkeresni, ha már eljutottam ide. Nos, az OSM-en jelölt 2 erdősáv köze egy kukoricamező, azon nem próbáltam átvágni, a romhoz közelebbi földút nem is létezik (szerintem). Elindultam hát északnyugatnak a földúton, majd lekanyarodtam délnyugat fele a földútra és elértem egy rendkívül magas (6-7 méter?) kerítést, mellette pedig volt valami ösvény féleség, azon elindultam befele. Nem sokkal később elértem a kukoricaföldet, csak hátulról, amellett araszoltam a temetkezési hely felé. Végül elértem egy kultúráltabb erdős részt, ott találtam valami sínpárt(?) meg méhkaptárakat(?). Ekkor már kifejezetten nyomasztó volt a helyzet, de szerencsére megtaláltam a keresztet, ami mondjuk még félelmetesebb volt, mint valami méhkaptárak, rettenetes állapotban van, a Jézus szobor keze letörve, a felirat olvashatatlan. Na erre használnám a hátborzongató kifejezést. Leültem a kereszt tövébe és telefonálni kezdtem, azonban elkezdett cseperegni az eső, úgyhogy nagy riadalmak közepette elindultam gyorsan kifele, hiszen ha nagyobb eső kerekedik belőle, végem, egy szál rövidujjúban meg rövidgatyában. (Inkább a telefonjaimat féltettem.) Találtam egy simább utat kifele, a kerítés mentén és rájutottam egy földútra, ami visszavitt arra, amiről eredetileg letértem. Mentem rajta kifele, a telefonomat néztem (meg még mindig telefonáltam) és egyszer csak felordítottam, ugyanis felnéztem és szinte mellettem ott volt a kerítés tövében egy őz. Nem is ez volt a gond - bár alapból furcsa, hogy ennyire közel érve sem rohan el -, hanem inkább az, hogy miután eltávolodtam tőle (vissza amerről jöttem), nem tudtam eldönteni, él-e, vagy halott. Nem mennék bele a részletekbe, nem annyira a vizuál volt a vészes... mindegy. Gusztustalan volt és jó ideig nem is volt kedvem elsétálni mellette. Végül a dzsindzsában, nagy ívben kerültem meg és elindultam vissza a kastélyunkhoz. A visszafele út már eseménymentes volt, bár eléggé megrázott az egész romos-keresztes-zombiőzes dolog. Visszaérve kitaláltam, hogy az összegyűlt 4,5 km-ből GCKUPA túranapot kerekítek, úgyhogy gyalogoltam 5,5 km-t egy vonalban a főút fele, meg vissza. Igazi alföldi túranap. Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. A kiskastélyt csak kerítésen kívülről tudtuk megnézni, de látszik, hogy azt szépen felújították. A nagyobb épület erősen az enyészet útjára lépett. :(
A békési 20km-es jubileumi túra befejezése után volt még egy kis időnk, és sok kedvünk néhány közeli érdekes láda felkeresésére. Ez volt a záró akkord.
Az oda felé vezető úton egy hatalmas mák mező mellett haladtunk el. Még éppen virágzott itt-ott. Nagyon érdekes volt. Ekkora mák mezét még soha nem láttunk.
Szomorú, hogy ezeket az impozáns, és hajdanán nagyon szép épületeket hagyják így leromlani, és elpusztulni. Elég sok hasonlósorsra jutott kastély van a környéken.
Szerencsére azért a kastély itt a kivételek köz tartozik. Sajnos zárva találtuk, meg az időnk is elreppent, így csak kívülről tudtuk megcsodálni. Van még láda a környéken, talán sikerül legközelebb belülről is megszemlélni.
A békéscsabai évfordulós 20-as láda köré szervezett túrára jöttünk Békés megyébe. A túra után még ide is eljöttünk. Itt a látnivalóból nem sok maradt, pár romos épület, de a nap zárásaként láttunk egy csodás, virágzó mákföldet. :)
Szomorú, hogy ennek a szép, nagy épületnek sem jut már funkció.
Nagyon tetszik a ládaoldal személyes része, a kis grófnőkkel a kapcsolat.
A rejtés egyszerű, de ide pont jó. Azonban a terepnehézség nem 1-es, hanem 1,5-es, a ládához sem odajutni, sem azt elővenni nem tudná egye kerekesszékes játékostársunk! Kedves rejtő, ezt kérlek, javítsd!
"Békés megye 100%-osítása" projekt, 2021. július 4/13.
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan. [Geoládák v3.9.6]
Megtaláltuk! Köszi a rejtést. Valaki vissza rakta a régi ládát, ugyanis most 2 db láda van, egymástól kb. 2-3 méter távolságban. Egy viseletesebb és egy nagyon újszerű.
Kéthetes szabi alatt. Ma Kondoros környékét fedeztük fel.
Egy ládát 25m-el arébb találtunk, valószínűleg mi is a régit. A rejtő átírta a jelszót és így sikerült loggolni. [g:hu 1.6.7]
Megtaláltuk köszönjük a rejtést!
A láda kalandos helyen, de könnyen található, fent van a helyén. jelszó olvasható!
Sok sikert mindenkinek!
[Geoládák v3.4.1]
Sajnos nem olvastam elöző logokat. Az ablakban lévő láda felső részén található jelszó nem jó. Édesapám mondta is régebben nem itt volt a helye. Gyanútlanul másik ládát nem kerestem. Szeretném kérni az elfogadást!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A jelszó nem működik. Feltettük a ládát az egyik hátsó ablakba, mert nagyon be van ázva. Lazlow, Vitamin5510
Ui.: A láda gazdája felvette velünk a kapcsolatot és jelezném a többi felfedező számára, hogy az általunk megtalált egy régebbi láda volt (Ehhez is nekünk van szerencsénk :D ) , de az új is ott kell legyen valahol. Jó vadászatot mindenkinek.
0-24 ládaprojekt
TFTC!
Megvan a láda csak jól be kell menni a bokrok közé. [Geoládák v2.2.5]
Gyors reggeli, soha ilyen korán nem szoktam...de most ez egy szokatlan nap:)
Sajnos nem sikerült megtalálni a kincseket rejtő dobozt, pedig a "Rejtő" is próbált segíteni telefonon. Csalán viszont akadt bőven, és pozitívumként megjegyezném, hogy útközben találkoztunk fácánnal, őzzel és sok-sok nyuszival. A feltett képek alapján kérjük elfogadni a megtalálást. Köszönjük! :) :)
Itt már kezdtem rájönni, hogy ez egy romos túra lesz...
Sajnálom, hogy ennyire nem foglalkoznak az ilyen műemlékekkel...
A ládát egy picit kerestem, de aztán rendben meglett.
Köszi a rejtést!
nem találtam, rossz helyen is van az épület oldalában és magas a fű, dögök vannak [Geoládák v2.2.5]
FRISSÍTÉS: A ládagazdával tisztáztuk a dolgot. rosszul kerestük. Köszönöm a rejtést.
Megtaláltuk! Köszönjük a rejtést! Elég nehezen lehet megközelíteni a ládát. A magtár környékén nagyon büdös volt, sajnos találtunk egy döglött macskát is.
Ez volt a hétvége utolsó ládája. 5 kastély, 2 csárda, 1 templom. Ezekből 5 romokban felújításra várva, vagy már teljesen megsemmisülve. Elég lehangoló arány...
A rejtések viszont jók voltak. Köszönjük, hogy megmutattátok!
Itt talán egy rövidke multi jobb lenne, hiszen mind a(z egyik) kastély, mind a magtár áll még. Persze, az egyiket érintjük amikor a másikhoz megyünk, de így legalább mindkettőt meg kellene nézni. A Rudolf-kastélyhoz beóvatoskodtunk. Legalább használatban van és az állapota sem leromlott. Jobb lett volna belülről is látni, de nem akartunk tolakodni. Az egykori magtárépület is szép darab. A körbejárása elég nehézkes a fiatalos akácerdő és a csalántenger miatt. Utóbbiba kénytelenek voltunk belegázolni. Én még a kereszthez is elszaladtam, hogy láthassam, ha már az itteni kastélynak mára csupán a helye van meg. Macekkel kerestem fel.
MTU-s ládák nyomában 14/17.
Újabb, sajnos elhagyott, de valaha szép épületek. :(
A kastély csak messziről figyeltük, azt szerencsére hasznosítják. A magtárnál teljes elhagyatottság, de legalább reumásak már nem leszünk. :)
Köszi
LionDaddyékkel közös ládavadászat, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét vonalat éríntve. Kellemesnek mondható időben, de néha égi áldást is kaptunk, két ládát esőben kerestünk.
Mindent egybevetve remek cavargás volt egy szuper fagyizással egybekötve. Aki ezt a ládát keresi, az készüljön fel alaposan, legalábbis nyáron. Hosszúnadrág és felső nagyon ajánlott a szokásosnál is több csalán és a rengeteg szúnyog miatt.
A GCMTU sorozat két újabb dél-keleti tagjának begyűjtésére szervezett geotúra kectamékkal. A Bp.-Szeged-Békéscsaba-Kecskemét-Bp. útvonalon egész nap kergetett minket a záporos-zivataros idő, de csak kétszer sikerült egy kicsit megáznunk - ami a nagy melegben még jól is esett -, egyébként nagyon szép, többnyire napos időnk volt.
14/7. találat.
Az épület csak nyomokban hordozza a hajdani miliőt, ma már egy rom, aminek a környezete eléggé lehangoló, gyakorlatilag csalán-dzsungel.
Meglepően jó minőségű úton lehet egészen a kastélyig autózni. Miközben körbejártuk, a láda is meglett. Merész rejtés, látszik, hogy erre nemigen jár senki.
15/4. Valahogy az az érzésem, hogy Békésben még a sokévi átlaghoz képest is nagyon sok gyönyörű kastélyt és egyéb uradalmi épületet hagytak tönkremenni, összedőlni vagy csak eldózerolták őket. Az elmúlt napban annyi ilyet láttam, hogy a szívem vérzik értük még jobban, mint eddig. Itt sajnos a Rudolf majori kastélyba nem tudtunk bemenni, mert vasárnap volt, míg a másik az már rég az enyészeté. A fasor viszont mennyeien gyönyörű, az egy kicsit kárpótolt a szomorúságért. A láda rejtése kicsit húzós, mert bár az ötlet nem rossz, a dzsungel arrafelé tényleg ruhát és bőrt tép.
Így nyáron elég érdekes a rejtés környezete..... átkutattam a korábbi logokban írt ablakokat és a földet is pásztáztam, de én sehol sem találtam! :( Nem állítom, hogy eltűnt, de én nem leltem a helyét, ha kaphatok egy elfogadást a képek alapján, azt köszönöm! :)
A Geist kastélyoktól egy makadámúton szerettünk volna átjutni ide, de egy helyen mély sár váltotta fel a töredezett burkolatot, így Orosháza felé kerültünk.
A láda rejtetlenül (egy zacskóban), az ablakban hevert.
A kis kastélyt csak a kerítésen kívülről láttuk, teljes volt a kihaltság.
Békés megyei "irodalmi séták" (Szilasi László, Krasznahorkai László, Závada Pál) és Wenckheim-emlékek felkeresése Piroskával.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.2] [wapon beküldött szöveg] Nekem tetszik az ilyen rejtés. A fácánoknak is. Sokan voltak. De talán nem a rejtés, hanem a kiszórt/kiszórodott kukorica miatt. Bölcsesség 366.: Én még térdepeltem kukoricán. És már akkor irigyeltem a tyukokat. Mert a kukoricáról csak jó emlékekik lehetnek. És térdepelni sem tudnak.
Köszönjük a rejtést.A magtár és környéke a korábbi megtalálók képeihez viszonyítva elkeserítően néz ki,szinte hihetetlen,hogy ugyanott jártunk.A kis akácos viszont nagyon szép,olyan,mintha szakember gondozná a gyepet,kár érte...
Nem kis véráldozat árán sikerült hozzájutni a ládához. A magtár épülete szinte megközelíthetetlen, a gaz nyakig ér, ki sem látszottunk belőle. Az épületen erős repedések látszanak, a bejárat fölötti boltív már alá van dúcolva az omlás ellen. Hősiesen leküzdöttük az akadályokat. Megnéztük Rudolf egyszerű kiskastélyát is, örömmel láttuk, hogy az épületet felújították és használják is, jelenleg festőtáborosok voltak benne.
Indokolatlanul nagy mennyiségű mezei nyúl társaságában ki tudtunk autózni egészen az omladozó épületig! Sajnos a láda eltűnt. Ahogy néztük, valamiféle tereprendezés indult el a helyen és a vélhető helyen lévő bokrokat kivágták.
Orosházi kerékpártúrám második állomása volt. Az odajutás elég kalandos volt mert a gondos csorvási gazdák feltárcsáztak néhány dűlőutat /gondolom a télen-tavasszal keletkezett kátyúk eltüntetése érdekében/ ami a forgalmasabb részeken /eső híján/ 5-10 cm mély cementpor finomságú porréteget produkált. Olyan már előfordult, hogy sár miatt a hátamon kellett vinni a bringát por miatt még nem :-)
Sajnos a ládát nem találtam meg. Megtaláltam ellenben a kissé hanyagul kezelt terménykiadási nyilvántartás Lomtárba mentett fájljait :-)
Nagyszénás-Kondoros-Csorvás bicajtúra 6 ládával. Érdekes helyekre juthattam a rejtő jóvoltából, a múlt ma kevésbé dicsőséges, romló helyszínein nagyon szeretek bóklászni, felidézni a régi korok hangulatát, életvitelét. A szomszédos nagymajori helyszíntől dűlőutakon vágtam át, néhol jól, máshol megkövült sárbordák miatt nehezebben járható terepen. Ennél kihaltabb helyet nehezen találni, mégis érkezésem után nem sokkal helyi fiatalok néztek ki ide Csorvásról, hallottak már a GC-ről is. Az épület és környéke tovább romlik, jelenleg szabad foglalású " állatház". Leginkább az iránymutató fasorok adtak útbaigazítást a terület korabeli forgalmáról.
Környék vadban igen gazdag. Őzek, fácánok és nyulak szép számban képviseltették magukat a környéken. Ma délutánunk alatt a rejtő 5 ládáját is felkerestük, és állíthatom mesés kirándulás kerekedett belőle. :)
Köszönjük a lehetőséget! :)
Köszönet a rejtésért! Megtaláltuk.Sajnos későn értünk ide. A kastély kapu már zárva volt. A magtárat megnéztük.Tetszett a láda mellett a darálási nyilvántartás.
Szegedről Ajakra egy kis kitérővel... Ismét nem csalódtunk, tudtuk mire számítsunk a rejtőtől. Az omladozó boltív alatt 60-as évekből származó kiadási jegyzékeket találtunk, amiket beletettünk a zacskóba a láda mellé. Rengeteg fadongó röpködött körülöttünk, illetve egy ládát őrző cicussal is sikeresen megijesztettük egymást. Nagyon fújt a szél, logolás közben végig attól féltem hogy a fejünkre esik egy cserép.
A kiskastélyt is megnéztük. Köszönjük!
Dél-Alföldi geotúra Libertyvel és Gyrossal 13/9.
A magtár épülete omladozik, területét kezdi visszavenni a természet, ezért a fácánok nagyon jól érzik itt magukat. Köszi a rejtést.
13/9.Dél-alföldi ládatúra Gyrossal és Horizonttal.
Kár, hogy az enyészeté lett és lesz ez a valamikor szebb napokat megélt magtár. Már elindult az omlás a boltíves kapu alatt. A magtár körül sok-sok fácánnal találkoztunk, szelíden, kíváncsian nézegettek minket. Köszönöm a rejtést.
A láda viszonylag jó állapotban volt, a magtárról sajnos ugyanez nem modható el. Sajnos ez is a lassú enyészet martaléka. A veszélyt jelző tábla mögött pár lépéssel látszik is az omladozás folyamata. A belső rész viszonylag jó állapotúnak tűnik.
Örülök, hogy vannak ilyen ládák. Mindig elgondolkodtató ilyen helyeken járni.
Végre ide is eljutottunk, köszönjük a lehetőséget!
Mónika és Gábor [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
Nagyon szeretem ezeket a rejtéseket, mindig próbálom elképzelni, hogy is lehetett. Itt szerencsére a kis kastély jó állapotban van, bár szerintünk magánkézben, így nem látogatható. A magtár nagyon romos, de érdemes körbejárni. Sok kis állattal találkoztunk útközben. Köszi!
A kastély látszólag zárva volt, igaz nem próbáltam túlságosan a bejutással.
A környéken a Wenckheim-ek sok épülete tönkrement, jó látni hogy ezt sikerült megmenteni.
A magtár épülete valóban romlik, bár belül meglepően jó az állapota.
A viharos szél miatt inkább a kukoricaföldön loggoltam. :-)
Mai kis túránk első állomása volt. A romos kastély körül rengeteg a fácán. Itt járt velünk Wolfi, egy TB. Kár, hogy nincs bejelentve a .com-on. Köszönjük a rejtést!
"SZKK 6/6" Naplementére értünk ide. Elég sok szúnyoggal találkoztunk. Rájöttem, hogy a szúnyogcsípés ellen legjobb beszaladni a csalányosba. Azután ugyanis már nem érzi az ember a szúnyogokat ... ;) Köszi szépen, estére megint bölcsebb lettem! [g:hu 1.4.16] [wapon beküldött szöveg]
Nyulak, őzek fácánok futkároztak elöttünk. Epesfa megdézsmálásával lila szinben pompázva, vitamin szintünk is kielégitést nyert.
Csorváson megtekintettük LÓRÉVASÚT emlékhelyét is. A földbirtokos üzemeltette gazdaság ellátására Csorvás településen lórévasút üzemelt (csorvási uradalmi gazdasági kisvasút).
Házunk előtt is közlekedett lórévasút (Bélmegyer)
Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk!
A Rudolf majori kastélyt szép állapotban, ápolt parkjával láttuk. A magtár, mint oly sok hasonló jellegű és korú épület, szépen lassan az enyészeté lesz.
A láda nehezen megközelíthető, és sajnos tényleg csúnya környezetben lapul. Mi a magtár közelebbi végétől jutottunk oda.
Köszönjük a rejtést!
Ez volt körutam utolsó ládája erre a napra. Ezt az időjárás eldöntötte helyettem is. Elkezdet esni az eső, és elég kitartóan.
A láda meglett hamar.
A láda megközelítését a ládától távolabb eső épület végétől ajánlom, a sok susnyóson akkor nem kell átverekednie magát senkinek.
A láda épülethez viszonyított helyzetét a Google térképen megnézhető.
Az épület le van pukkanva sajnos, a kastélyt már nem néztem meg mert eláztam így is a végére, mire hazaértem.
Annyira nem volt vészes a rejtek, pedig vittem magammal a frissen beszerzett bozótvágót is, de végül itt nem kellett használni.
Kár, hogy a magtárral nem foglalkoznak a gazdák, de a kastély szépen fel lett újítva, a kovácsoltvas kapu oszlopai is nemrég kaptak új nemes-vakolatot. Szerintem a tulajdonosi viszony is megváltozhatott, mert mintha életvitel szerűen laknának ott, ezért elég bátortalanul mentünk be az udvarba.
Én tudom, hogy ez amolyan "unokáink sem fogják látni" kezdeményezés a rejtő részéről, amit maximálisan tisztelek és fejet hajtok előtte, de érzésem szerint nem volna muszáj az objektum környezetének legnagyobb mocskába rejteni a ládát. Magasan nulla az élvezeti értéke számomra ezeknek a ládáknak, elnézést kérek a véleményemért. Nem értem miért kell folyton betonruhába és védőszemüvegbe öltözni, ha az épület mellett a másik oldalon ezer jó rejtekhely is lenne. Nem látogatják olyan sűrűn ezeket a helyeket, hogy komoly mugliveszélytől kellene tartani, ezért ilyen nagyon eldugni. Ha nem kellene olykor ennyi emberi ürüléken átmászni, talán jobban élvezném.
Békési autós túra (650 km, 20 óra kesselés) hetedik állomása. Túl vagyok rajta. Szemét, mocsok, dudva. Szörnyű. Láda csak közelharcban megközelíthető, és így élvezetet nem tud adni.
Jó kis nyugodt környék. Egy fácánkakassal egész közelről ismerkedtem, egy őzbak pedig a láda felé menet ugrott fel a fás ligetben.
A rejtés egyszerű és jó. Nem kell mindig túlbonyolítani.
Köszönet a rejtésért.
Köszönöm a rejtést! A magtár is lassam összedől, ha nem renoválják sürgősen! Szépek, műveltek a földek, kivéve a magtár előtti tábla, ahol az előző év kukoricája még talpon várja a vadakat! A láda jó állapotban van de a füzet lassan betelik.
Nem volt egyszerű, nem gondoltam volna, hogy tényleg ott van ahol a GPS mutatja, de végül meglett.
A ládára ráférne már egy apróbb karbantartás mert a belső zacskóban is megtelepedtek a csúszómászók, szóval aki erre érzékeny az csak óvatosan :)
Érdekes hangulata van a helynek, tetszett. Köszi
Kerékpáros találat, 143 km
Orosháza-Csorvás-Gerendás-Csabaszabadi-Csanádapáca-Nagybánhegyes-Kaszapér-Orosháza
Nem volt nálam leírás ezért a kastély közelében kétszer is elmentem. Talán jobb lenne egy kétpontos multi ide . A képek alapján talán a kastély inkább érdemes a megtekintésre mint a magtár. A ládánál rengeteg fácáncsibe volt, és nem is nagyon menekültek mikor a közelükbe értem. A ládát a legnagyobb csalánon kersztül közelítettem meg pedig sokkal egyszerűbb megközelíési út is akad.
Gps nélkül nem sok esélyünk volt. A magtár körül méteres csalánnal küzdöttünk, majd a fiammal bementünk az épületbe. Néhány elhullott állaton és a padláson lévő szemét halmon kívül mást nem találtunk. A tető szerkezet kialakítása igényes kár, hogy az enyészeté az épület.
A nemistudomhányadik Wenckheim-épületnél már biztosak voltunk benne, hogy a békéscsabai Tourinformban látott "A Wenckheim család Békés megyében" c. könyvet csak meg kellene venni. :)
Itt először a magtárat néztük meg, ami belülről is nagyon jó állapotban van (szépek a díszes szarufavégek is), hihetetlen, hogy nem lehet valami hasznos dologra felhasználni némi ráfordítással. (Bár a kicsiny ablakok miatt azért eléggé behatárolt a kör, de talán múzeumként, helytörténeti gyűjteményként jól hasznosítható lenne...)
A bejárat körül mindenfelé szétdobált, az 1960-70-es évekből származó iratok vannak, amelyek az akkori, téeszes időkben a magtárként való hasznosítást igazolják. Az épület mellett egyébként hatalmas méhkas van (valószínűleg csak az akácos virágzása miatt), a megközelítéskor figyeljetek oda, mert a ládához is arrafelé vezet az ösvény!
A rejteket szerencsére könnyen megtaláltuk, bár nehezen préselődtünk be a szűk helyre. :)
Mivel segédpontként szerepel a Rudolf-majorban levő kastély, gondoltuk, azt még megnézzük. Éppen felújítás folyt, ráadásul úgy néz ki, hogy találkoztunk a felújítók öltönyös vezetőjével, aki valószínűleg éppen a munkát ellenőrizte. Engedélyt kértünk tőle a fényképezésre, és szóbaelegyedtünk. Elmondta, hogy pályázati pénzből (turista) szálláshelyeket, konyhát és étkezőt alakítanak ki, de lesz két magasabb fokú komforttal is rendelkező szoba benne. Emellett próbálják a környező, egykori kastélyparki területet is megvásárolni, hogy legalább valamit vissza lehessen állítani belőle, ne szántóföldekre lásson az ideérkező vendég.
Az épület egyébként lényegében készen van, a külső vakolási-festési munkák folynak, a tetőzet, nyílászárók, csatornák már fent vannak, az öltönyös úr szerint 2-3 hónap múlva akár vendégeket is fogadhatnak.
Jó volt látni egy ilyet is a sok pusztuló rom után! Köszönjük, hogy itt járhattunk!
a gps-em belulre mutatott de sajna bemenni nem tudtam. a kivul talalhato teglakat es cserepeket modszeresen atpakoltam de a ladat sajna nem talaltam meg!
lehet,h elloptak?
kerem a rejtot, h a telefonommal keszitett kepek alapjan hagyja jova a logolasomat!
Ma szabadságon maradtam, és Kedvesemmel kettesben megcéloztunk Csorvás körül 5 ládát.
Segítettek az égiek, az eső csak néha szemerkélt.
Rudolf és Károly birodalmával szerencsésebbek voltunk, mint Sándorral.
A kastély nyitva volt, és az ott dolgozó hölgy nagyon kedvesen végigkalauzolt minket. Mindent megmutatott, még a pincébe is lemehettünk.
A konyhai tűzhely most sem működött, de mondta, hogy hamarosan befűtik, mert jó meleget csinál, és istenien lehet benne/rajta sütni/főzni.
Elmondta, hogy a szállás ára 1000,- Ft + ÁFA, ami bizony nagyon kedvező lehet az erre járó kesserek számára!
Nincs tv, rádió, semmi, ami a kikapcsolódást megzavarhatná.
Megadta azokat a telefonszámokat, ahol szállást lehet rendelni:
Kelemen Mihály elnök (30-445-3926). Sluch Mihály (30-445-3929), illetve a saját számát: Gergelyné (30-691-0577).
Annyira jó volt ott lenni, hogy ha nem a közelben laknánk, mi is kibéreltünk volna ott egy szobát.
Onnan elmentünk a magtárhoz, ahol a cirokfésülő munkások hazamentek az eső elől, így teljes nyugalomban megkereshettük a ládát, és mi is lefotóztuk a régi elszámolásokat.
Békéscsaba-Csorvás-Kondoros háromszög második begyűjtött ládája. A kis kastélyt csak kívülről tudtuk megnézni, de ide még visszatérünk! A ládikát minden nehézség nélkül megtaláltuk, a cukrot kivettük belőle (bele sem kellett volna tenni, hahó valaki!) mert, a környezetben állati kaparás-ásás nyomai látszottak! A cirokmagozó gépnél senki nem dolgozott már :)
Innen indultunk tovább a GCSWS-hoz, de nem a Csorvási földúton, hanem a donkardos által említett úton Kondoros-Csorvási összekötő felől. Nos elég kalandosra sikerült, ugyanis a céltól néhány méterre bekövetkezett minden óvatlan kesser réme, lemerült a GPS és tartalék elem sem volt. Ott álltam a dzsumbi kellős közepén a medencében lemerült kütyüvel. A leírás gyakorlatilag semmit nem ért, végigkutattam a betonfal tövét, de semmi. Szégyen ide, vagy oda nem volt értelme, egy fél órányi keresgélés után időlegesen felfüggesztettük a keresést. Ide is visszajövünk, már csak azért is nem logolom be az eredeti lapján jelszó nélkülire kép alapján!
Tegnap a XVII. Geocaching Fesztivál és Verseny-re érkeztünk Mártélyra, majd a verseny után Gyopárosfürdőre utaztunk a szállásunk-ra, ahonnét ma kis kerülővel indultunk haza.
A hazafele vezető út során kerestük fel ezt a ládát is.
A magtár környékén szorgos kezek dolgoztak, ám közeledtünkre, no meg a méretes fényképezőgépünk láttán azt kérdezték: "Maguk akarják megvenni a kastélyt?" Megnyugtattuk őket, hogy akik manapság kastélyt vásárolnak, azok nem Opellel közlekednek. :-)
Köszönjük a rejtést!
Mai "kastélytúránk" utolsó állomása. A magtár igen romló állapotban van. De erre még külsősök is rásegítenek, nem csak az időjárás. Valakik 1965. márciusában dátumozott takarmánykiadási bizonylatokat szórtak szét a magtár bejáratánál. :-( A rejtés klassz. Nem gondoltam, hogy ott van a láda, ahol is találtam. Utána még elmentünk megnézni a kastélyt is. Jó volt látni, hogy ez nem vált az enyészet martalékává.
Egy kis segítség az utánunk jövőknek: a 47-es főútról a 155-ös km táblánál kell lekanyarodni.
Ide már teljes sötétségben az "éjszakai ragadozók" rutinjával érkeztünk! :-))
Egyenesen a magtár és a láda volt a cél! ;-) Az úton sok nyufi, öfi és két kifróka látványa szórakoztatott!!
Köszönjük a rejtést!
Szegedi továbbképzés és ládavadászat totzoli65-el ésTöri-vel.
Éjszakai ragadozás, bár annak elég drive in volt. Viszont rengeteg állatot láttunk a földúton, mire beértünk. Egy nyuszi sokáig futott előttünk cikk cakkban, Özek váltottak át előttünk, kifelé pedig két rókykölyök játszadozott elöttünk sokáig, csak álltunk és néztük, mintha Vuk lépett volna ki a lyukból. Na ezért is szeretem az éjszakai ragadozást.
A magtár felé vezető úton egy nyuszi futott versenyt az autóval. Egyenlőtlen küzdelem volt, de 40-50 km/h-ig tartotta az iramot a tapsifüles. Sajnos ez a hely is csak azoknak az elékezetében fog fennmaradni, akik megélték azt.
A magtár hátsó falán alighanem golyóütötte nyomok látszódnak. A legtöbb légpuskáé, de van köztük nagyobb kaliberű is.
Ezt a hosszú hétvégét Békés megyei ládák ismételt felkutatására szántuk. 2007 áprilisában már egyszer végig jártuk a megyét, akkor 26 ládát szedtünk össze a 3 nap alatt, főleg Szőke-Kiss rejtéseinek köszönhetően. Természetesen a többi rejtőnek is köszönjük:-) Azóta megint tekintélyes mennyiségű láda lett kihelyezve az elmúlt 2 év alatt, így megint lehetőség adódott a terület felkeresésére és rejtett szépségeinek a felkutatására. A túránk során így 36 láda megtalálását regisztrálhattuk kb. 830 km megtételével. Megérte! Köszönet érte minden rejtőnek.
(U.I.: Bianka lányom is úgy döntött, hogy önállóan is regisztrál ettől fogva, így a megtalálások időpontja mindkettönknél azonos. Gyakorlatilag az én nevem alatti megtalálások 75%-ban Ő is résztvevő volt az elmúlt években:-))
Nagy munkákat, sok emberi sorsot láthatott ez az épület, most meg tönkremegy, mert valószínűleg soha senki nem fogja hasznosítani. Köszönjük a rejtést.
Köszönöm a rejtést.A sok kép a félre vezetett:-) mert szinte mindenki a bejárati részt fényképezte , de miután fel lett durva minden és megkerültek az épületet könnyen kiszúrtam a láda helyét.
Mai ládázásunk 9. állomása.
A sok cserép láttán be voltunk tojva, hogy nehogy a fejünkön landoljon valamelyik. A kastélyt nem tudtuk megnézni sajnos, az ünnep miatt zárva volt.
Mai 19/19 ládánk (348 km/582 km) GyeKo-Team-mel közösen. Innen még több mint 200 km haza...
Amikor megérkeztünk még úgy ahogy világos volt, amikor indultunk már sötét :-), pedig csak kb. negyed órát voltunk a ládánál...
Köszönjük a rejtést!
Scelének ma az Alföldre kellett jönnie munkaügyben és az oda-visszaúton fel akarta keresni az útbaeső ládákat. Szabadságot vettem ki és csatlakoztam hozzá! :o)
A régi magtárat körbejártuk, majd megkerestük a ládát.
Ezután jól körülnéztünk a magtárban is. Nagyon tetszett az épület, kár, hogy ma már nem használják semmire.
Ezúton is köszönöm szépen scelének az egész napos utat! :o)
A mai napom főként romok látogatásával telt. Ez volt az ötödik. Itt még az állagmegóvás jelei sem tapasztalhatók, sajnálatos, hogy nemzeti értékeink így pusztulnak. Nyilván megengedhetjük magunknak. Sajnos az épületbe nem tudtam bemenni, zárva volt.
Őzet, fácánt itt is láttam a könyéken. Vigyázzatok, a közelbe méheket telepítettek! Zsong az egész környék tőlük.
[wapon beküldött szöveg]
Azt hiszem az összes galambot felzavartam, amikor megkerestem a ládát. Teli van az egész magtár velük. Közben reménykedtem, hogy nem esik a fejemre egy féltégla vagy egy cserép. Murus és Cica
Érkezésünkkor vegyes ivarú fácánok tanácskoztak két nyúllal. Nem igazán szaladtak szét, csak úgy jelképesen be a szántásba, és nézték, mikor távozunk már a színről. A nyulak aranyosan vitorláztak a füleikkel :)
Mi tartja még egyben ezt az építményt vajon..?
Gyulára menet kerestük fel ezt a helyet. A magtár bejáratánál egy nyuszi ücsörgött, ránk sem hederítve mikor megközelítettük. Körbenéztük a magtárt, majd megkerestük a közeli sírt. Visszafelé a kastélyba is bementünk. Az ott tartózkodó hölgy örömmel vezetett minket körbe a pincétől a padlásig. A színben lévő felújított hintót is megmutatta.
Alföldi alapozó kerékpár edzés 120 km-en, 6 ládával a Békéscsaba - Csabaszabadi - Csanádapáca - Pusztaföldvár - Orosháza - Csorvás - Telekgerendás - Békéscsaba útvonalon. Sajnos a mindencsupaakáctüske utakon 2-szer kaptam defektet elsőre, de a jó idő kárpótolt a sok vesződségért.
GC16VB után Orosházán át a 47-es út melletti kerékpárútra kanyarodtam. Amíg tartott ez az út, meglepően jól lehetett rajta haladni, nem akart kiesni állandóan az összes fogsorom :-).
A megadott segédpontnál elkanyarodtam, majd a mezőgazdasági üzemet elérve balra. A vészjósló akácfák meg is hozták a termést: a kastély előtt kilyukadtam elsőre. Épp a ládáig bírta, úgyhogy a logolást gumifoltozással kötöttem össze :-(.
Körbejártam a romot. Nincs is olyan rossz állapotban, sok pénzzel és sok munkával biztosan rendbe lehetne hozni. Visszafelé a kritikus akácos szakaszon megpróbáltam nem hozzáérni az úthoz; persze ez nem egészen ment, de kijutottam a főútra újabb defekt nélkül.
A kora reggeli bágyadt napsütésben ezernyi fácánnal találkoztunk. Sajnos ez is olyan hely, ahol a ládaleírás jóval érdekesebb, mint a megmaradt látnivaló.
A bevezető út mellett rengeteg őzikét láttunk, és külön művészet volt a kamikáze fácánok között manőverezni. A magtár tényleg elég lepusztult állapotban van, és hát geocaching nélkül itt se jártunk volna sose...
Timi, Fazék és Lencsi
Pusztulásra ítélt nemzeti, történelmi értékű épületek Békésben 1/5. Végigjártam 5 helyszínt Szőke-Kiss kalauzolásában, és döbbenten figyeltem a pusztulást ill. szándékos pusztítást. A viszonylag ép Rudolf-kastélyt csak a kapu rácsán keresztül tudtam megnézni, a magtárat körbejártam. Még így lepusztultan is tekintélyt sugárzó épület a maga nemében. A rejtés egyáltalán nincsen túlbonyolítva, de a célnak megfelel ebben a környezetben. A környéken embert nem láttam, gyönyörű fácánokat viszont annál többet.
Nagyon jó írás a helyről. Sajna hétvégén voltunk, így nem néztük meg a kastélyt belülről. A ládában van egy nagyon jó, világító búgócsiga, érdemes megnézni! :) Szüleimmel jártunk erre. Viczi
Délkelet alföldi 4 napos kerékpáros ládatúra. 23 láda, 284 km tekerés. Második nap: MÁV (Kardoskútra), GC16vb, GCKTSC, GCSWSK, GCSWS, GCCSCS, GCSARD, GCgst1, GCgst2, MÁV (Nagyszénásról) hazáig. Szoke-Kiss felségterületén (ezúton is köszönet a Viharsarok ládákkal való feltöltéséért!) 8 láda, 85 km tekerés. Mai 3. láda. 1. GC16vb Mezőillat. De rég éreztem már! Jól esett vona leheveredni, és süttetni magam egész nap. Nagyon jó idő volt. Kardoskút felől érkeztem, nagyjából "ládairánt" haladva. A láda mellé beköltöztek, lásd képek! :) Túrám alatt picit hülyén mutathattam a nagy Alföld közepén a Tour de France-os hegyimenő (polka-dot) bicósmezemben:) 2. GCKTSC Pompás erdő, jó rejtek. A közeli "homokbányából" a helyiek talicskával lopták a homokot:) Meglapultam, hogy ne vegyenek észre. A kutyájuk ugyan ugatott felém, sejthették is, hogy van a közelben valaki, szerintem picit féltek is, mert poénkodtak, hogy még szerencse, hogy van náluk lapát:) Nálam meg a túrakésem volt:) Gyorsan megpakolták a taligát, és már mentek is. Élveztem a szitut, előjött belőlem a Vadász:) 3. GCSWSK Pusztaföldváron át földúton érkeztem. Mezőgazdasági munkálatok mindenfelé, a friss szántás illata mindent átjárt. A rejtek körül nagyon sok a fácáncsibe, megtaláltam a neveldét is. Ekkor már nagyon éhes voltam, de csak koser parve puffasztott rizsem volt:) Gondolom, a DunaX által is látott vadőr motorozott szembe, puskával a vállán. Picit furcsán nézett, mintha meg is akart volna állni, de továbbment szerencsére. GCSWS felé menet a Rudolf Kastélyt is láttam útközben. 4. GCSWS A leírás és a fényképek alapján sokat vártam ettől a helyszíntől, és nem is kellett csalódnom. De szép lehetett ez fénykorában! Nagy kár érte! Miért kellett felrobbantani a kastélyt? Pupu pár megtalálással korábbi utolsó bekezdése nagyon találó, talán prófécia! 75. ládám. 5. GCCSCS Elég romos sajnos, jó, hogy messzebb van a rejtek. A kút tényleg veszélyes, óvatosan! Bementem, és próbáltam felidézni a nagy mulatozásokat. Hínnye, de csudajó lehetett! Tetszik a legenda és a ballada is. A leírás nagyon feldobja a hely értékét! 6. GCSARD Jujj, de jó rejtés! Parkoló üres, bicót a kandelláberhez támasztottam, leülltem mellé, és "előástam". "Ehun-e!" kiáltott volna fel egy igazi betyár:) 7. GCgst1 GCSWS-sel egyetemben erre a ládára is az átlagosnál kíváncsibb voltam. Sajnos azonban az idő sürgetett, és egy gyors log-ot követően már mentem is tovább. Épp csak beléptem a kastélyba. Pedig egy bő félórát megérne csak a kastély. És a kápolnát nem is láttam, csak fotókon. Ide ha tehetem, tuti visszatérek még. Befelé csalánon és bogáncson át vitt az út. A csalán abszolút nem zavart, pedig rövid nagrágban voltam, és csípett is rendesen, de a sok bogáncs, ami rám és a bicómra! ragadt eltávolíthatatlanul, az már egy picit igen:) 8. GCgst2 Mai utolsó ládám. Rámsötétedett, de a holdfény sokat segített. Nagy kár, hogy nem volt időm fotózni, de még volt egy nagy hajrám Nagyszénásra a vonathoz, holdfénynél, gyér forgalomban. Elértem.
Mai 5. ládánk. Könnyű találat volt. A magtárhoz vezető úton sok sok fácánt láttunk, ami elgondolkodtatott bennünket egy isteni fácánlevesen... azonban ez csak elmélet maradt. Előttünk nem sokkal is jártak a cachenél, amin kicsit meglepődtünk :-).
Ahogy elnézem a magtár sem bírja már sokáig... Az odavezető úton nagyszámú fácán "kölyökkel" találkoztam, egyedszám kb. 15-20 és a betontút közepén flangálnak közvetlen a magtár előtt, nem ismerhetik még az autók kártékony hatását, mert nem zavarta őket a kocsi zaja. Megálltam és letereltem őket az útról. Kéretik figyelni!
Végre!!!Most jöttünk vissza negyedjére!Vagy ellopták v. át lett telepítve stb.
GPS nélkül keresgélünk;ez a kép a rejtekről nagyon félrevezető!
De nem adtuk fel!
Két családi fürdőzés közben - Marci fiam déli alvásidejét kihasználva - elindultam kesselni.
Ez a túra egy kicsit "kalandosra" sikeredett :-) !!!
Az általam kezdetben kastélynak hitt épületet - amiről később kiderült, hogy a magtár - hamar megtaláltam és elkezdtem a láda helyét is keresni. Próbáltam mindkét irányból megkerülni az épületet, hogy hozzáférjek, de a dzsindsába nem akartam bemászni, azt gondoltam van logikus megoldás a bejutásra.
Miközben kísérleteztem, megjelent egy repülő, "aki" a közeli földeket permetezte. Mindenféle manővereket csinált, ezért elkezdtem fotózni. Ez feltűnhetett neki, mert pár perc múlva megjelent a helyi vadőr (mezőőr?) akit a repülő "riasztott".
- terepszemle? - szólt a kérdés, de hamar összebarátkoztunk miután megmagyaráztam, hogy csak az öreg épületeket fotózom kedvtelésből :-). - szerencsére a komoly gép és az objektívek is erre utaltak, és nem épp a bokorból másztam elő egy mikrós dobozzal.
Tőle tudom, hogy az épület egy magtár és a "kastély" már rég le lett bontva, de menjek el és nézzem meg a mási kastélyt a faluban. Miután elbeszélgetünk a helyi kastélyokról, sajnos a ládát már nem volt mód ezután becserkészni, így kérem a leírás és a fotók alapján a találat jóváhagyását.
A vadőrnek egyébként már feltűnt, hogy mostanában sokan járnak ide nézelődni ... :-)
A kalandok folytatása a GCSWS láda logjában olvasható!
Kellemes vasárnapi kirándulás kapcsán kerestük meg a ládikót. Ez a rejtés is jól szemlélteti a Wenckheim család hatalmas birodalmát. Szép rejtés, Köszönjük Laci. A katona család
60-as évek-beli árpáról készült számlák vannak a magtár bejáratánál halomban (+darazsak!!!), illetve rengeteg apró szárnyasjószág mindenfelé, olyan jó gyenge húslevesnek való....:-)
Amint látom a láda új helyet kapott így esélyem sem volt. Majd legközelebb...
Itt már háromszor jártunk. Először mikor, a beton tömb körül próbálkoztunk, és kiderült, hogy elveszett ellopták, stb, legközelebb ismét sikertelen volt, és megpróbáltuk az újratelepítés helyén megtalálni, de nem ment, pedig fáról fára mentünk..igaz, mi GPS nélkül dolgozunk. majd megyünk még, csak várnunk kell megtalálókra, mert az most még nem volt, vagyis, bejelntve, hogy némi infót kapjunk.
ez pont nem jött össze nekem. amikor elindultam otthonról, még nem voltak meg az új koordináták. Viszont megtaláltam a régi helyen a rejtés nyomait. Ezért kérem a láda tulajdonosát, hogy fogadja el találatomat. Köszi
Békés-kess 16/31
A magtár körbejárása után (nem akartam bemászni) indultam a ládáért. Leírás nem volt nálam, így rettentően meglepődtem, amikor a rejteket a villanypásztoron belülre mutatta a készülék. Még nagyobb lett az ámulatom, amikor a bokrok közé lépve megpillantottam a csibényi madarakat, akik a villanypásztor és a zöld kerítés közé szorulva félelemmel vegyes kíváncsisággal nyüzsögtek a lábam körül. A gép által jelzett körzetben minden falevél alá benéztem, de nem leltem a dobozt. A zöld kerítésen belül volt egy gyanús kupac, de biztos voltam benne, hogy ott nem lehet a láda. Kétségbeesett wapolás, ám azt látom, hogy "a láda a nap 24 órájában kereshető". Így felbátorodva elkezdtem egy hosszú bottal piszkálni a kerítésen belüli rakást, ami alól hamarosan elővillant a doboz. Miközben a kerítésen átléptem, azon járt az agyam, hogy micsoda fantasztikus fazon ez a Szőke-Kiss, ilyen rejteket talált, és még azt is elintézte, hogy bemászhasson a mezei kesser...
Csak itthon láttam, hogy a doboz és a kerítés telepítési sorrendje épp fordított volt, és a rejtőn kívül egyedül engem ért az a szerencse, hogy térdig madárban gázolva juthattam el a csészéig.
(Viki, Geri, Krisz'), TZ
Szép az új láda, nagyon csábított a vadászmester hogy elvigyem, de bennt maradt a következő kincskeresőnek. :) Remélhetőleg ez a láda marad, bár nagyon könnyen látható már az erdő széléről.
Kerestem-kerestem, de nem leltem rá a dobozkára sehol. Hívom a rejtőt, aki szerint a fa tövében kéne lenni, de ott csak a helyét láttam. De még nem hűlt ki a 37 fokban.
Mi is benne voltunk az ötben,akikről az unokatesóm Dever írt,
ma újból visszamentünk,hátha nagyobb szerencsével járunk,de nem találtuk a ládát!
Amúgy a hely könnyen megközelíthető,kár hogy teljesen lemondtak róla.........
Megtekintettük a magtárat. Csúnyán le van pusztulva, de frankó hely. Ha a környéken laknék, akkor biztosan sokat járnék ide bringával. Kicsit lámaként sikerült viselkednem, mert valahogy úgy elvitt a gps másik irányba, hogy öröm volt nézni! (útvonalat navigáltattam, nem pedig útpontot.)
Igazából a pénteki napra terveztük, hogy ellátogatunk a 20 évvel ezelőtt felkeresett szarvasi Arborétumba, de közbeszólt az eső, éppen ezért szombat reggelre halasztottuk az indulást. Az első elképzelés az volt, hogy Gyomaendrődön keresztül megyünk Szarvasra, majd hazafele jövet felkeressük az Ecseri templomromot, látogatást teszünk Fábiánsebestyénre, Árpádhalomra, majd Orosháza mellett elhaladva felkeressük a Csorvás környéki ládákat.
Szombat reggel nekiláttam a leírások kinyomtatásához és ekkor láttam, hogy van egy újabb láda az előzetesen tervezett utunk végén, éppen ezért megfordítottuk a menetrendet...
Mintha összebeszéltünk volna az előttünk loggolókkal ismét kb egyszerre értünk a ládához, igaz mi a hatalmas zivatar elől bemenekültünk a magtár épületébe, majd megebédeltünk, s végül megkerestük a ládát. A kastélyba mi sem tudtunk bemenni, de majd lekgözelebb...
Köszönjük a rejtést!
A ládával nem sokat foglalkoztunk, az udvarházat is csak kivülről szemlélhettük meg, de a magtár igen különleges élménnyel szolgált mindannyiunknak. Ki is élveztük minden szintjét, bár az óvatosság uralta lépteinket: ki tudja, mikor szakad be egy korhadt deszka, mikor lépünk valamibe, amibe nem kéne, mikor csap le ránk egy ottlakó ...
A kastélyhoz nem mentem be, de a ládika közelében a magtárt megnéztem. A padláson beleolvastam a régi szépírású papírokba. Hmm a kopott lépcső, az eres padlódeszkák mutatják hogy kiszolgálta már az idejét ez az épület.
A mai nap utolsó ládája volt szám szerint a tízedik. Egy kicsit későn érkeztünk ide, már kezdett sötétedni, de nem hagyhattuk ki, mert láttuk, hogy szinte teljesen új a láda és szerettünk volna az első tíz megtaláló között lenni, de ez sajnos nem jött össze. Azt hiszem a 14 körüliek voltunk. Na majd legközelebb.:-)) Fényképet nem is készítettünk a sietség miatt.
Ok [wapon beküldött szöveg]
Keleti ládázás, 950 km, indulás 4-kor, érkezés másnap éjjel 1-kor. 19 ládát megtaláltunk, az elmélyülési indexünk ebből következően elég alacsony volt. A vidékre jellemző a nagy szárazság, sokszor homokvihart is láttunk. Találkoztunk nyuszival, őzekkel, túzokkal, gyíkokkal, cicákkal, gólyákkal és rengeteg élménnyel tértünk haza. Mivel a ládák zöme új volt, ezért öröm volt nyitogatni őket. Köszönet a rejtőknek!
19/14
Jó kis drive-in. A fánál parkoltunk le. Épp akkor szállt ki az autóból egy fiatal pár. Azt hittük, hogy kesserek, de nem volt náluk semmi kesserre jellemző tárgy, így vártunk, míg eltávolodtak. A kis doboz hamar meglett. A rejtő leírásaiból már jó sok mindent megtudtunk a Wenckheim családról.
Áve! Pupuval végre újra. Öreg barátom nemes célja ma az volt, hogy jól érezzem magam. Ez tökéletesen sikerült, hálás köszönetem érte!
Hajnali 3-kor egy "nagygével" vágtunk a 730 km-es útnak, szuper időjárás és vidámság jellemezte az utunk. Pupu most is, mint mindíg tökéletesen felkészült, leírások kinyomtatva, akkurátusan hajtogatva, bekészítve a szükséges felszerelés, így kell ezt kérem csinálni!
Az élet célja maga az út, mondotta egy híres bácsi, igaza volt! ;-)
Járhattunk volna itt 50 éve, micsoda szépség lehetett. A magtár nagyon tetszett. A traktoros nagyon megnézett, ki lehet ez a két madár?
Alföldi csipegetés Bal3-mal. Hajnali 3-kor indultunk Pestről, majd 15, illetve 9 megtalálás, illetve 700 km után délután fél ötre értünk haza. Kedvező időjárás, jó hangulat, semmi bénázás.
Újabb szomorú epizódja történelmünknek. Érdekes volt olvasni. De kár mindezért! Áthajtottunk a nagy magtár kocsijáróján. Milyen élénk élet lehetett itt! Az elnyomókat elfújta a szél, az elnyomottaktól pedig csak annyira futotta, mint a király városát elfoglaló majmoktól. Kár...
Mivel a munkanappá nyilvánított szombaton asszonykámnak dolgoznia kellett, nekem viszont szabadnapom volt (így ugye már duplán is), úgy gondoltam, felkeresek pár ládát Szeged tágabb környékén. Van jó néhány, melyekkel jó ideje szemezgetek már, hát itt a remek alkalom.
Utam nyolcadik, egyben utolsó állomása volt ez a láda. Abban a reményben érkeztem, hogy "szűzet fogok", de azért nem éltem bele magam túlságosan, mivel a rejtés óta már több nap is eltelt. Tehát az, hogy a honlapon még nincs találat bejegyezve, nem jelenti egyben azt... És (sajnos?) úgy is lett, a ládanapló szerint ötödik vagyok a sorban. Ami úgymond pontszerző, tehát búslakodásnak helye nincs. :)
Logolás és nézelődés után hazaindultam, mivel asszonykám úgy gondolta, hogy eleget dolgozott, és már várt otthon. Én is úgy éreztem, hogy jót "dolgoztam", így megérdemelem már lassacskán az abrakot, amivel remélhetőleg otthon várnak rám. :)
Munkahelyemen délben ránéztem az oldalra és látom, hogy két új láda van a láthatáron, igaz még legalább 2-ig bent kellett volna maradnom, de nem bírtam... :)