WAP: Egy 18x12x8cm-es konyhai, kék fedelű tároló doboz. A hegyoldalon egy szikla tövében, kövekkel álcázva, bokrok árnyékában.
Sötétedés után lehetőleg, ne menjetek loggolni, nehogy valakinek baja legyen, és leessen a szikla szélén!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
TARPA MEGKÖZELÍTÉSE:
A falu Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti peremén, közvetlenül az ukrán határ mellett fekszik
Megközelítés tömegközlekedési eszközökkel:
Vasút csak Vásárosnaményig, Fehérgyarmatig közlekedik
Aktuális menetrend, onnan autóbusszal lehet tovább utazni
Aktuális menetrend Vasútra Nyíregyházán illetve Mátészalkán szállhatunk fel. A Volán közvetlen járatokat is indít Nyíregyházáról, sőt Budapesten is felszállhatunk a községbe tartó járatra. Menetrendeket a fent már említett linkeken megnézhetitek.
A település megközelíthető közúton:
Budapestől M3-as autópályán Polgárig (vagy Nyíregyházáig), majd a 36-oson Nyíregyházáig, aztán a 41-esen Beregsurányig, onnan déli irányban 6,6 km-re található Tarpa. Vagy Debrecentől a 471-esen Győrtelekig, majd északi irányban Fehérgyarmatra a 491-esen, és tovább észak felé keresztül a Tiszán.
LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE:
A Tarpát Beregsuránnyal összekötő útról a
N 48° 7,544' E 22° 32,184' [GCTARP+útkereszteződés] koordináta pontnál kell elfordulnunk. Ezen haladva a "hegy" lábánál egy hármas útkereszteződéshez érünk el, itt is lerakhatod az autódat, és akkor sétálsz egyet,
N 48° 7,724' E 22° 32,643' 118 m [GCTARP+útforduló] koordináta pontnál kell elfordulnunk jobbra. Innen a "beton" utat kövesd, és ne térj le róla csak a
N 48° 7,562' E 22° 32,903' 114 m [GCTARP+útelágazás] koordináta pontnál kell elfordulnunk.
TARPA TÖRTÉNELME:
A határában talált számos őskori sírhalom igazolja, hogy már a történelmet megelőző korban tanyáztak itt emberek. Tarpát a szóhagyomány szerint birtokolták, s talán lakták is a XII. században a templomosok, a "vörös barátok", akiket utána a Szent János-lovagok váltottak fel. Az 1333. évi pápai tizedek rovatában Torpának nevezték.
Az oklevelekben már a XIII. század végén megjelenő település a XIV. század közepe táján, az Anjou-királyok korában Beregszásszal és Munkáccsal együtt virágzásnak indult. A XVI. század végétől 1848-ig a gróf Károlyi család volt a földbirtokos. 1626-ban az ecsedi várhoz, illetőleg a Károlyi család birtokához tartozó tarpai kereskedők az egész országra kiterjedő vámmentességet kaptak, 1648-ban pedig hajdúszabadsággal élő földesúri katonák lakták. A szatmári vár német őrsége Tarpát is megsarcolta és feldúlta 1662-ben, azonban a település ezt hamar kiheverte, hiszen három év múlva I. Lipóttól mezővárosi jogokat kapott.
Aki szeretne többet megtudni Tarpáról kattintson
IDE és még többet megtudhatsz
ITT
TARPAI-NAGYHEGY:
Tarpa község határában, a Nagyerdő mellett található a 154 méter tengerszint feletti magasságával, messziről látható, romvulkán. Vulkanikus eredetű kövét, a piroxén-dacitot az 1860-as évektől bányászták, építkezéseknél és a folyami védművekhez használták. A felhagyott bányarészeken virágok tömkelege díszlik, a bányászat során kialakult kőfülkékben madarak fészkelnek. A néhány méter vastagságú löszlepel kiváló termőtalaj, ezért régóta művelik. Lankás déli lejtőt szőlők, gyümölcsösök és hangulatos, fehérre meszelt falú présházak tarkítják. A mezsgyéken kis foltokban még felfedezhetőek az eredeti erdősztyeppi növényzet maradványai.
Ha szép tiszta időben látogattál el a "hegyre", és a kőbányával szemben állsz, akkor tőled balra egy jó távcsővel, láthatod a fehérgyarmati víztornyot, távolabb a nyírbátori gabonatárolót is.
Jobbra, kb.12km-re, a határ túloldalán a Muzsalyi-hegy 366méter csúcsát, mögötte az 1200 méter magas, hegyvonulatokat, és közte a 1800 méteres havas csúcsot is láthatod.
HELYTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK:
Tarpa neves szülöttei a Rákóczi-féle szabadságharc két jelese:
Esze Tamás és
Kis Albert.
Szász János festőművész.
Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus, publicista 1939-ben Tarpa képviselője lett, 1944. december 24-én a nyilasok kivégezték. Végrendelete szerint Tarpán, a kedves kurucai között temették el.
Na és a szatmári szilvapálinka kóstolásáról el ne felejtkezzetek!
De, ígérjétek meg, hogy a ládát a kóstolgatás előtt keresítek fel!
Ez is nevezetessége a községnek! :)))
TARPAI LÁTNIVALOK:
- A gótikus stílusú műemlék
Református templom a Kossuth u. 15. sz. alatt áll. A templom a 15. században épült. A 18. század végén barokká alakították, s tornyának négy vasrácsos erkélye is ekkor készült. A déli oldalon gótikus kapu nyílik, fölötte Báthory- címer látható, a 7cm vastag ajtószárnyat egyetlen darab fából faragták ki, vasalása késő gótikus.
- Az Árpád utcán áll a XIX. század elején készült
Szárazmalom az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma, az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület. A favázas építmény keringő sátrában jártak körbe-körbe a lovak vagy ökrök, miközben a malomkerekek fából készült fogaskerék közbeiktatásával forgatták. A malmot 1983-ban újították fel.
-
Tájház a kétszintes volt magtárépületben helytörténeti, néprajzi és Bajcsy-Zsilinszky Endre életútját, illetve Esze Tamás és a település kapcsolatát bemutató állandó kiállítások láthatók.
- Egy kis parkban látható
Esze Tamás szobra (alkotója Németh Mihály)
- a temetőben van
Bajcsy-Zsilinszky Endre síremléke
TERMÉSZETI ÉRTÉKEI:
A Nagy-erdő és a Téb-erdő a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik
1952-ben nyilvánították védetté a Tarpai idős tölgyest. A 10hektár területű gyertyános-tölgyes erdő a híres beregi tölgyesek utolsó hírnöke, 120 év körüli fák alkotják. , a Nagyerdő egyes részeit a hagyomány szerint még II. Rákóczi fejedelemtől kapta.
Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát jó láda vadászatot!
LUILUI és
JUDITH
