WAP: a láda (12x19x7 cm-es konyhai doboz) a Pécskő fő sziklatömbje mellett, DNy-i irányban leereszkedő kisebb szurdok fölött magasodó, 5 ágú fa tövében van.
A ládába TravelBug helyezhető.
Pécskő:
Salgótarján központjától alig 2 kilométernyi távolságra emelkedik az 542 méter magas Pécskő. A vulkáni kúpot 2-3 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban, kétszakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első szakaszban lezajlott hatalmas törmelékszórás építette fel a kúp fő tömegét. A második szakaszban, salakos bazalttufából, agglomerátumból, kisebb-nagyobb törmelékekből és lávadarabokból felépült tömb köré és közé, két nagyobb hasadék mentén nyomult fel a lávabazalt, mely fekete színű és tömött szerkezetű. A szikla É-i és Ny-i oldalán jól megfigyelhetők különböző méretű üledékes kőzetzárványok és az ezek erodálódása után keletkezett fülkék, lyukak.
A területen az 1920-as években működő kőbányászatnak esett áldozatul a Kis-Pécskő, vagy Hurkapécskő, mely karcsú lávaoszlopokból álló, 30 méter magas lávadugó, sziklatű volt. Nyomait a csúcstól ÉNy-i irányban lévő felhagyott kőbánya területén lehet megtalálni. A bányában jól megfigyelhetők a bazalt és az üledékes kőzetek áttörési viszonyai. Az bányászat a főcsúcson is nyomát hagyta, igaz ennek ma a túrázók veszik hasznát, mivel egy viszonylag jól járható lépcsőt véstek a sziklába.
A hely legnagyobb értékét azonban a lenyűgöző panoráma adja. A csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, de főként a Karancs-Medves területére, a környező csúcsokra. Így a
Salgóra, a Boszorkánykőre, a Szilváskőre, az Őrhegyre, a
bárnai Nagy-kőre, a Somlyára, valamint a Medves-fensík szinte asztallap simaságú területére, továbbá a
Karancs vonulataira.
Tiszta időben a Mátra, a Kelet-Cserhát magasabb csúcsai, a Dobroda és az Ipoly völgyéből kiemelkedő magaslatok, a Heves-Borsodi-dombság zárt erdőtakarója, valamint háttérben a Bükk hatalmas tömbje is jól látható.
A Pécskő szikla gazdag flórája május környékén mutatja a legszebb formáját, de az év más időpontjában is érdekes növényekkel lehet itt találkozni. Hóolvadás után sárgállik a térképzuzmó, majd tavasszal többek között olyan növények jelennek meg a sziklán, mint a kakukkfű, a borsos varjúháj, a sárga kövirózsa, a piros gólyaorr, az északi fodorka, illetve különböző harangvirágok.
A sziklakúp lábánál bronzkori település maradványait találták meg. Feltételezhetően egy vár is magasodott a sziklán, de erről írásos emlék nem maradt fent. Egyes kutatások szerint egykor egy rablóvár emelkedett itt. Az 1999-ben történt régészeti kutatás során mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket találtak.
1987 óta, 133 hektáron a szikla és a környező erdő természetvédelmi oltalom alatt áll.
Megközelítés:
Rengeteg lehetőség kínálkozik a láda és a Pécskő elérésére. Az általam legjobbnak, legtartalmasabbnak ítélt útvonalat mutatom be, Salgótarján központjából egészen a ládáig, a
jelzést követve.
Salgótarjánban a Fő tértől, tehát a
jelzésen haladjunk észak felé. A vasúti síneket elhagyva, forduljunk jobbra az Acélgyári útra. Kb. 500 méter után balra egy nagy iskolaépület emelkedik, az ezt követő kicsiny elágazónál forduljunk jobbra, majd haladjunk át át egy kis hídon. Innen a továbbra is a
jelzést követve, garázssorok mentén jutunk el egy nagyobb parkolóig.
N 48° 6,697' E 19° 49,265' 269 m [GCPEKO+parkoló]
Az autót érdemes itt hagyni és gyalog a Dolinka felé tovább haladni (nagy fatábla segíti az eligazodást). Továbbra is aszfaltozott úton, egy nagyobb, de lepusztult sportkomplexum fölött haladunk el. Hamarosan beérünk a Dolinka nevet viselő szabadidőparkba. Az aszfaltos út végén balra, egy kisebb emelkedőn egy salakos sportpályára érünk. Ezt elhagyva, a jobbra lévő 3 nagy vasoszlop után érdemes letérni a
jelzésről,
N 48° 6,428' E 19° 49,471' 317 m [GCPEKO+Útpont] és a nemrég lecsupaszított domboldalon egy jól látható ösvényt követve elindulni a szemben emelkedő erdő felé. Így egy nagyobb, dzsindzsával benőtt kanyart tudunk levágni. A fákhoz érve forduljunk jobbra és innen végig a sárga jelzést követve elérjük a sípályák alját. Valódi síelőhelyet senki ne keressen, sajnos óriási gaz növi már be a pályákat. A sípályát mentén induljunk el a csúcs felé. A pályák tetejét elérve jobbra halad tovább a
és a
jelzés. Hamarosan elérünk egy kereszteződést. Innen a
vagy a
vonalán is tovább lehet menni. A
kb. 40 méter kerülőt jelent a csúcshoz, de könnyebb úton vezet föl a sziklára. A
jelzés egy kicsivel nehezebb sziklára való feljutást jelent, viszont a ládát erről közelíthetjük meg a legkönnyebben. A csúcsra egy vésett lépcsőn juthatunk föl, nem veszélyes, de nem árt az óvatosság! A szikla teteje jól járható. A szirten északi irányba indulva egy szinttel lejjebb kőfülkéket és kőzetzárványokat találunk, érdemes felkeresni.
N 48° 6,207' E 19° 50,213' 537 m [GCPEKO+Látványos terület]
A láda felkutatásához haladjunk a
jelzésen a sziklára festett
A7 jelig. A jeltől balra felmászhatunk a sziklára. A jelet jobbra elhagyva, a láda felé, egy völgyszerűségben haladjunk lefelé a sziklafal mentén. Jelzett út és ösvény már nincs, ezért nem árt az óvatosság, de nem veszélyes a terep. Hamarosan egy kisebb szurdokhoz érkezünk, érdemes jobbról megkerülni és alulról bemenni körülnézni. Szép páfrányok és egyéb növények színesítik a hasadékot. Sajnos tele van farönkökkel is, ami ront a látványon.
A láda a szurdok mellett egy kitárt tenyérre emlékeztető fa, kövekkel tarkított gyökerei között van. Visszarejtésnél kérlek
jól támaszd ki kövekkel, mert a lefolyó csapadékvíz, mint azt látni fogod, elég komoly felszínalakító munkát végez.
Jó keresgélést és nézelődést kívánok!
