Elhelyezés időpontja: 2009.05.31 11:00
Megjelenés időpontja: 2007.07.04 20:50
Utolsó lényeges változás: 2011.03.04 16:55
Utolsó változás: 2022.01.19 15:52
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Gyombi
Ládagazda: Jaksi74 Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Megtalálások száma: 129 + 2 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP:
Bagoly-kőnél, két szikla közötti hasadékban, talajszinten.
A láda két fő látnivalóhoz hív:
a bravúros és meghökkentő technikai megoldásokkal tarkított gyimesi hegyi vasútvonal, mely a festői szépségű Gyimesi-völgyben található, amire szintén remek kilátás nyílik a ládától.
Ezen a ponton N 46° 32,018' E 25° 57,177' 894 m [GCGYVI+Temető] található az első és második világégésben szülőföldjét védő gyimesi katonák sírja a katonai temetőben, mindenképp érdemes az ösvényen erre is eljönni.
A láda (műanyag konyhai doboz, kb. 13x13x7cm) helye egy harcban sosem használt bunkerrendszernél található, melynek nyomai egyértelműen láthatók. Óvatosan közlekedjetek a romok között, mert néhány helyen veszélyes kiállók találhatók!
Remek olvasmányt kínál Sebő Ödön: A halálraítélt zászlóalj című könyve, mely részletesen és élvezetesen írja le a gyimesi harcok részleteit a második világháborúban.
Ládatörténelem:
UzBencétől kaptam gondozásra a ládát 2008. május 25-én.
Helga09 újrarejtette, ám az is eltűnt.
A gyimesi (vagy csíkgyimesi) vasút megépítésével a Keleti-Kárpátok első vasúti összeköttetése jött létre Erdély és Moldva között. Megépítésére a Monarchia és a román állam közötti megállapodás alapján került sor. A Csíkszereda-Madéfalva-Gyimesbükk vonalból később ágaztatták le a Gyergyószentmiklós-Maroshévíz ágat (így lett teljes a "székely körvasút"; ez önmagában is látványos vonalvezetésű.
A vasút Madéfalvánál fordul el kelet felé, rendkívül kanyargós pályán, Csíkszentmihály, Lóvész érintésével kapaszkodik fel a Csíki havasok gerince alá. A Kárpátok gerincét alagúton töri át, majd Görbepatakán kezd el ereszkedni. Gyimesfelsőloknál befordul a Tatros völgyébe, és ezt követi Gyimesbükkig, az egykori határállomásig, majd tovább Palánkára - Moldva felé.
"A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal építése 1895 őszén kezdődött, s hihetetlen gyorsan, két év alatt be is fejeződött: 1897. október 18-án átadták a forgalomnak. Különös figyelmet érdemel három jelentős műtárgya. Az első a Karakó-patak völgyhídja, mely 226 méter hosszú, és 64 méter magasságban két hatalmas kőpillérre támaszkodva három hídmezővel - kétoldalt kis falazott "rávezető" viaduktokkal - épült. Ez a műtárgy a 19. századi magyar vasútihíd-építés egyik csúcsteljesítménye. Középső, acélrácsos tartója 102 méter fesztávolságú. Másutt is épített a MÁV ilyen méretű hidakat, de a Duna-hídjainktól eltérően ez magashegységben, nehezen megközelíthető terepen valósult meg. Ferdén rétegződött altalajra támaszkodó kőpilléreihez a környező kőbányákból nem tudtak alkalmas építőkövet nyerni, miért is 25, illetve 40 km távolságból, szekéren kellett több ezer m3 követ a Hargitáról illetve a Tarhavasról a helyszínre fuvarozni.... A második jelentős műtárgy a lóvészi állomást követi, ez a 112 m hosszú Ladók-viadukt. Karcsú pillérek közé feszülő hét falazott íve 30 méterrel a völgy felett még mindig emelkedőben vezeti a vasutat... A harmadik jelentős műtárgy az 1223 m hosszú lóvészi alagút építése volt, melyet teljes hosszában kifalaztak, amihez ismét mintegy 5000 m3 faragott kőre volt szükség. Az 1895 őszén megkezdett alagútépítés egy évet vett igénybe. Az alagútban van a vonal legmagasabb pontja, 1012 méterrel tengerszint felett. Az Olt és a Tatros vízválasztóját átlépve a vasút már a 688 méteren fekvő Gyímesbükk felé lejt.
Ebből a Sepsiszentgyörgyről induló, a Kárpátokat átszelő vonalból ágaztatták ki később Madéfalvánál az ún. "székely körvasutat". A Madéfalvától számított hegyi vonal hossza 40 km. Induló állomásának mégis inkább Csíkszeredát tekintik. A 25 ezrelékes emelkedővel-lejtővel épült, egyvágányos vonal hosszának közel fele ívben fekszik, ami önmagában utal a terepnehézségekre. Az említett műtárgyakon kívül további alagutakra és hidakra is szükség volt. Nevezetes közöttük a Utusaly-híd, a Bánya-híd és a Tatros-híd. Két kilométerrel Gyimesbükk után, újabb hárommezős Tatros-hidat követően, az egykori Rákóczi-vár tövében és annak lépcsőzetéhez simulva hagyta el a vasút az országot: a Galac felé vezető vonalon az első román állomás Palanca volt...
Gyimesbükk hatalmas állomásépületét a MÁV magasépítési osztályának főépítésze, Pfaff Ferenc és munkatársainak tervei szerint építették. A MÁV az 1900-as századforduló esztendeiben számtalan magyar város állomásépületét emelte a városi középület rangos szintjére. Új épülettel Cegléden, Miskolcon, Zágrábban, Fiuméban, Temesvárott, Kolozsváron, Szolnokon, Pécsett és Debrecenben, átépítésekkel Győrött, Nyíregyházán és Szegeden... Ezekhez a városi épületekhez nívóban igazodó épületet emeltek a viszonylag ritkán lakott Kárpátokban Gyimesbükkön is, hangsúlyozva ezzel a határállomás jelentőségét, hiszen a beutazó idegen itt nyerte első benyomását az országról. S a vasútüzem és a vámkezelés miatt egyaránt valóban nagy épületre volt szükség. A 34 ablaktengelyes, 100 méternél is hosszabb, két markáns rizalittal jól tagolt épülettömb Pfaff Ferenc egyik legsikerültebb alkotása. "Madéfalvától Gyimesbükkig a vasútépítés előtt egy községben sem volt többszintes épület, ugyanúgy a téglából épített vagy cseréppel fedett házak is nagyon-nagyon ritkák voltak". Valóban - és ez nemcsak a Kárpátokban, sokkal inkább az építőanyag-választék tekintetében nehezebb helyzetben levő Alföldre is vonatkozik - a vasútépítés építészeti kultúrát is terjesztett. Épületeivel és műtárgyaival egyaránt." (Forrás: Bilibók Ágoston: A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal története. Kiadta a Pogány-Havas. Havas Kistérségi Társulás, Csíkszereda 2005)
(Kiegészítés 2008.májusában: Pünkösd vasárnapján avatták fel a magyarországi kezdeményezés és gyűjtés eredményeként újjáépített egykori utolsó magyar vasúti őrházat Gyimesbükkön, a Rákóczi vár alatt; itt rendezték be Bilibók Ágoston vasúttörténeti kiállítását, amely eddig - sajnos gyakorlatilag látogathatatlanul - a gyimesbükki vasútállomás épületében volt; és a kiállítás-őrház felügyeletével pedig magát az egykori vasúti tisztet bízták meg. Kihagyhatatlan élmény!)
A Madéfalva-Gyimesfelsőlok szakaszon 5 völgyhíd létesült. A Karakó- és a Ladók-viaduktok még az erdélyi oldalon, az utusalji, a bányavölgyi és a Tatros feletti viaduktok már a gyimesi oldalon vannak. Közülük a legismertebb a Tatros és a vele párhuzamosan futó 12A műút felett átívelő, ezt minden utazó látja. A másik négyet inkább csak a helybéliek, illetve azok, akik a vonaton utaznak, és figyelnek is rá. Az egykori virtuális és az azóta rejtett valódi ládák "helyszíne" a bányavölgyi völgyhíd.
A völgyhidakat az első és a második világháború során is felrobbantották. A legszembetűnőbb maradvány a Tatros-völgyhíd egykori pillérének hatalmas betontömbje, ennek egyik sarka ugyanis még a műút szelvényébe is belelóg, a figyelmetlenebb busz- vagy teherautóvezetőkre nézve nagyon veszélyes. A láda helyszínéhez közeledve jól látszik, hogy a mai bányavölgyi völgyhíd mellett szorosan ott állnak az előző, felrobbantott híd pillérei.
Jelenleg 5 személyszállító vonatpár közlekedik a Csíkszereda-Gyimesbükk vonalszakaszon (menetidő kb. másfél óra), de ezek közül csak 3 áll meg minden megállóban. A Gyimesekben pihenők szánjanak rá egy napot, és vonatozzanak el Csíkszeredába és vissza. Olyan helyeket láthatnak, ahová a mezei Erdély-látogató talán soha nem jut el, mert autóval nem vállalja a "helyi jelentőségű" utakat a havasok belseje felé, gyalog pedig csak a legelszántabbak mennek fel.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nem találtuk meg, neki vágtunk a dombnak de nagyon csúszott a talaj, kavicsos volt nagyon...
A táj az gyönyörű volt onnan is ameddig eljutottun ???? [Geoládák v4.0.3]
A logban említett és közölt temető koordináták körül nem találtunk semmit, csak tehén lepényeket. A dombot megmásztuk és az összerombolt bunkert is megtaláltuk. Nagyon soká kerestük a dobozt, én már feladtam, de a lányom végül megtalálta. Be volt a doboz mohosodva, és azért nem ismertük fel. A bunkernél keresgélve egy rókát is kiugrasztottunk a sziklák közül. Lefelé a teheneket kerülgettük, és egy nyulacskát is felriasztottunk. Nagyon elfáradtam, mert az előző napi Nagysomlyó még bennem volt. Szép volt a kilátás felülről, megérte felmenni.
Köszönöm a rejtést! Megtaláltam. Igaz toronyiránt fel a köves részén. Kicsi "halálfélelem", mikor lenéztem. Nem a kijelölt úton felérve. Szórakozottságomból adódóan a jelszót elfelejtettem, bár a kövek alatt meglelve és bepecsételve a kiskönyvet rejtettem vissza. A lefelé menet a kerítés mentén könnyebb volt. Kérem a képek alapján elfogadni a logolást és a találatot.
Csíki barangolásból 3/3. Már csak vasúti szempontból is nagyon csodás hely. Kb. 2 órát fotóztam innen-onnan, jött gép, illetve egy vonat is. A melegben sem volt nagyon vészes felcaplatni a ládához. Aztán nyilván előbb a .com-os került a kezembe, a .hu-s egy kicsit hátrébb lapul. A katonatemető eltűnt.
A faluban levö egyik utcában megálltunk és egyenesen neki a hegynek,ott ahol
a legmerdekebb. A leirást nem olvastuk el figyelmesen. Ezt a megoldást senkinek
sem ajánlom.A hegy közepén már szinte nincs miben kapaszkodni és nagyon
meredek. Visszafelé még nehezebb igy inkább a felfele utat válsztottuk.
Ha szembe állunk a heggyel akkor a jobb kéz fele vezetö ösvényt válasszuk, mégha
szemlátomást az ellenkezö irányba is vezet.Ez a hátoldal felé fog vinni, és ott
már fütyörészve fel lehet jutni. Erre csak mi is akkor jöttünk rá, amikor lefelé
indultunk.
Megvan, köszi!
Először toronyiránt indultunk meg, de kis idő után beláttuk, hogy ez így nem lesz jó, tehát elmentünk jobbra egy kerülőösvényen, végül ez vezetett minket fel. Fent egyikünk talált egy dobozt, már örültünk, de rá kellett jöjjünk, hogy ez egy .com-os doboz. Az eső közelített, sőt már csepegett is, mikor végre (véletlenül) megtaláltuk a jó dobozt :)
Köszi, hogy ide felhívtál :)
Köszi, Gyimestől idáig gyalog. Négy zuhé kapott el minket. De itt végre újra napos. Felfelé lovakon es teheneken át vezetett az út, ami jól fel is ázott. De szuper hely!!!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.2y]
Lentről nem látszik a cél, a Bagoly-kő, csak mikor már majdnem felérünk. Nem nagyon esett jól a déli 30 fokos melegben a felmászás, de megérte a kilátásért.
Megtaláltuk, nagyon szép hely. Köszönjük a rejtést!
A katonai temetőnek sajnos már a nyomait is alig lehet felfedezni. Az "ösvény további két pontját érdemes követni" leírás kicsit félrevezető, mert onnan (a katonai temetőtől) csak toronyiránt lehetne megközelíteni (de úgy életveszélyes :) ). Nem egyértelmű, hogy vissza kell menni az ösvény kezdetéig, és onnan indulni a másik irányba.
Remek hely, gyönyörű kilátás.
Köszönöm a Rejtőnek ezt a ládát. Ha ez nem lett volna, bizonyára nem jutok el ide és nem csodálom meg ezt a fantasztikus helyet.
Kicsit bátortalanul indultam neki, ugyanis elkezdett esni az eső, de nem adtam fel, bízva az időjósokban, akik napsütést is ígértek. Sajnos az időjárás nem kedvezett, de mire leértem azért legalább az eső elállt.
A viaduktokat sikerült felülről is megnéznem, bár néha kicsit aggódtam magamért kézben az esernyővel.
A katonai sírokat is megnéztem, ill. megnéztem volna...
Nagyszerű hely, mégegyszer köszönöm.
Megérte felkaptatni a Bagoly-kőre. A szemerkélő hódara ellenére remek kilátás volt. A bunkerrendszer oldalában még a lőrések is kivehetők néhol. Egyébként a láda remek állapotban került elő. Köszönjük!
Úz völgyi megemlékezés után kerestem. Bementem a fűrészüzemnél más utat nem láttam de nem tudtam tovább menni a domboldalba. Köszi szépen a lehetőséget.
N 46° 32,032' E 25° 57,261' 884 m [GCGYVI+Kapu]
N 46° 32,046' E 25° 57,247' 887 m [GCGYVI+Ösvény kezdete]
N 46° 32,031' E 25° 57,225' 890 m [GCGYVI+Útpont]
N 46° 32,018' E 25° 57,177' 894 m [GCGYVI+Temető]
