Ez egy
örökbefogadható geoláda. Sajnos már 14 hónapja beteg, és a szabályaink szerint - négy hónapon túli betegállomány után és a javulás látható jele nélkül - ÖRÖKBE FOGADHATÓ. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
(a leírás szövegét módosítottam: halaszkiraly, 2020.12.28)
2023.08.07. ha2, Zergi és Csaba és családja pótolta a ládát
2020.12.28. A láda több mint négy hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
Ezzel a rejtéssel két tanyabokor központot és tisztást szeretnék bemutatni Székelyvarságról, ill. bővebben megismertetni e sokak szerint csodálatosnak vélt helyet.
Székelyvarság ( románul "Vârşag")
A Déli-Görgényi hegység dél nyúlványain helyezkedik el. Területének méretei alapján Bukaresthez, Románia fővárosához hasonlítják sokan.
A lakosság száma az 1870-es években elérte a 700 főt, míg ma alig több mint 1500. A legsűrűbben lakott rész Központ és Tisztás, melyek inkább sorfalunak tűnnek a többi mellett.
Az itt élő emberek többnyire famegmunkálással, erdőkitermeléssel foglalkoznak. Megélhetés és hagyományőrzés céljából még foglalkoznak ványolással, szövéssel, fonással. Készítenek székelyruhát, csergét, szőnyeget és más ruházati kellékeket.
Famegmunkálással készítenek: deszkametszést, csebret, kádat, szövőszéket, zsindelyt, néphangszert.
Jelenleg négy iskola működik Varságon.
A település központi részébe érve, az oldalban a római katolikus temetőt és templomot pillanthatjuk meg. E helyen találjuk Nyirő József Uz Bencéjének sírját.
N 46° 31,382' E 25° 20,156' 837 m [GCUZBC+síremlék] Varságon mindenki gondolkodás nélkül állítja, hogy Pál Sári Dénes volt a Nyírő "riportalanya", aki az európai méretekben is legnagyobb havasi tanyavilág Bagzos nevű tanyacsoportján élt. Valamikor rendőr volt, majd utász, útkarbantartó, halász, vadász, madarász, Varság szabómestere. Örökké mezítláb járt, télen-nyáron, a Róla megmaradt fényképen is így látható.
A regényt az irodalomtörténet úgy tartja számon, mint Tamási Áron Ábelének lehetséges párdarabját
Tisztás fele haladva, az új községházat láthatjuk, amelytől nem messze kezdődik a Nagyküküllő forrásához vezető kék kereszt turistajelzés. Autóval kb. 15km-t mehetünk jónak mondható falusi úton, majd szűk 2km-es gyaloglás következik, hogy elérjük célunkat.
Nyári ünnepkörből kiemelkedik a június 29-ei Péter-Pál napi búcsú, a templom védőszentjeinek ünnepe és az augusztus első vasárnapjára eső (2-3 napos) Málnaszüreti-fesztivál néven elhíresült népünnepély. Az utóbbinak Tisztás ad helyet.
Ez is sejteti, hogy sokszínű növényvilága van a településnek (áfonya, málna, szeder, gomba, gyógynövények).
Több helyen is láthatunk esztenát valamint szénégető telepet, így lehet részünk e vidéken nyári szeres majorkodásbeli kóstolóban is.
Végig gyönyörködhetünk a fenyvesekben, élvezhetjük az erdők nyugalmát és szívhatjuk a csodálatos havasi levegőt. Erdei szekeres (szánas ) túrákban is részt vehetünk.
Az utat ne nagyon hagyjuk el, már csak a tarka állatvilág miatt sem. Található arra barnamedve, hiúz, mogyorótyúk és fajdkakas is.
Központ központjába visszaérve, a vályútól kezdődő kék turistajelzés alapján eljuthatunk nagyon rövid úton Tartod várához
GCTRTD, de csakis terepjáróval illetve gyalog ajánlatos nekivágni.