WAP
1.pont: a [N46° 50.368 E20° 17.041 97m] ponton lévő főbejárat feletti emléktábla 4. sorában a 9. betű
2.pont: a [N46° 50.200 E20° 17.234 90m] pontban a jobb oldali emlékkövön az idézet 4. sorának 1. betűje
Figyelem! Télen "bezacskózzák" a követ, de a jelszó e nélkül is apró kis fantáziával könnyen kitalálható!
3.pont:a [N46° 49.933 E20° 17.193 102m] pontban a ház falán elhelyezett emléktábla 4. sorának középső betűje
4.pont:az [N46° 50.088 E20° 17.061 99m] ponton a kereszt talapzatának nyugati oldalán lévő felirat első sorának utolsó betűje
5.pont:az [N46° 50.348 E20° 16.942 90m] ponton a táblán olvasható évszám
5. pont pótjelszó:az [N46° 50.282 E20° 16.881 92m] pontban a híd vasszerkezetén olvasható évszám, fekete filccel felírva, s a könnyebb azonosítás miatt GC-vel kezdődik. A jelszórészlet csak maga az évszám, GC nélkül!
6.pont:a [N46° 50.393 E20° 16.895 90m] ponton a táblán található idézet szerzőjének a keresztnevének az első betűje
7.pont:a [N46° 50.345 E20° 17.000 90m] ponton, a templom egyik használaton kívüli oldalsó bejáratánál, a lépcső alatt találod a Geohengert, s benne az utolsó jelszórészletet.
7.pont pótjelszó:a templom homlokzatán a legrégebbi évszám
A regisztráláshoz szükséges jelszóért ebben a sorrendben olvasd össze a jelszórészleteket: 5+1+2+3+4+6+7
A Geohenger paraméterei: 7,5x3 cm. A ládába ajándék sajnos nem tehető, és egyenlőre loggolni sem lehet benne.
Tudod,hogy...?
Tudod, hogy miért esznek libát Márton napján? És azt tudod, hogy miért jászok laknak ezen a nevében is kun településen? És arra kíváncsi vagy, miért járt a Magyar Szent Korona a városban? És netán az is érdekel, mit keres egy cukrászműhely a börtönben? És ha mindez még nem elég, azt is szeretnéd tudni, miért van egy kis szoba a templom tornyában?
Egy kellemes, 1-1,5 órás sétára invitáljuk mindazokat, akik mindezekre, és még sok más érdekességre is választ szeretnének kapni! Ha végigjárjátok ezt a 7 pontos multit, megismerkedhettek ennek a folyóparti alföldi kisvárosnak a történelmével, lakóival, környezetével, kicsit összekötve a múltat a jelennel. Az egyes pontok ugyan nem kronológiai sorrendben követik egymást, azonban csak így tudtuk megoldani, hogy egy szép kis körutat lehessen végigjárni a városban.
Márton és a ludak
A város és a templom is nevét Szent Mártonról kapta, aki Kr. u. 316-ban, Savaria-ban született, jómódú pogány család gyermekeként. Apja kívánságára 19 évesen katonának állt. Galliában teljesített szolgálatot, ahol akkoriban a kemény télben sokan meghaltak. Márton minden ruháját elajándékozta a szegényeknek, csupán a rajtalévő ruhadarabok maradtak meg. Egy napon a járőrszolgálatból hazatérőben egy didergő koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettéhasította és az egyik felét a koldus vállára borította. Ennek az eseménynek állít emléket számtalan festmény, illetve a város mai címere is. Másnap álmában Krisztust látta abban a köpenydarabban, amelyet a fázó koldusra terített. 22 éves korában felvette a keresztséget. Csodás tettei miatt 371-ben Tours püspökévé választották meg, bár ő szerény és alázatos ember révén tiltakozott. A legenda szerint megválasztása elől elrejtőzött egy libaólban. A ludak hangos gágogása azonban elárulta jelenlétét, amiért később büntetésül valamennyit levágatta. Ez a hagyomány a mai napig él a városban, így minden évben megrendezik a Márton-napi mulatságokat, természetesen libatorral és újborral.
Kunok vagy jászok?
Kunszentmárton középkori eredetű település. A Hármas-Körös bal partján, 3 megye találkozásánál terül el, a Tiszazug központja. Ezen a helyen 1239-ben kunok települtek le, miután IV. Béla befogadta Köttönyt, menekülő kunjaival. A régi Kunszentmárton feltehetően akkor vált községgé, amikor a kunok a XIV. század második felében véglegesen felvették a kereszténységet. A település róluk kapta és máig megőrizte a "Kun" előnevet. Hunyadi János 1447-ben írt egyik levelében mint Szentmártonszállás tűnik fel. A magyarságba lassanként beolvadó kun lakosok életét folyamatosan török támadások dúlták fel. Az 1593 tavaszán kezdődött tizenöt éves török hadjárat eseményei végzetes pusztulást hoztak a településre, s ekkor vált teljesen néptelenné. 1687-ben Széchenyi István birtoka lett, mint puszta. Az elnéptelenedett kunszentmártoni pusztát 1717 és 1719 között Jászapátiból és egyéb jász helységekből kirajzó lakosok népesítették be újra, megtartva a község ősi nevét. Lakossága ezután gyorsan gyarapodott. A fejlődést az igazolja legjobban, hogy I. Ferenc aláírásával Kunszentmárton 1807-ben városi rangot kapott, s ehhez kapcsolódóan négy országos vásár és szerdai napokon hetipiac tartásának jogát nyerte el. Ennek nyoma a mai napig megtalálható a városban, ugyanis minden csütörtökön és szombaton kirakodóvásár van a Piac téren ill. a Deák F. utcában (1. és 2. multipont közötti szakaszon).
Az egyes pontokról bővebben
1.pont: Rögtön egy kis történelemmel kezdjük. Izabella királyné 1541-ben, miután I. Szulejmán szultán seregei csellel elfoglalták Buda várát, elmenekült onnan, s Erdély felé indult legfőbb támogatója, Fráter György bíboros, valamint a magyar korona kíséretében. Menekülési útvonaluk épp az akkori Szentmártonon át vezetett, s megszálltak itt egy éjszakára. Így került a Szent Korona 1 nap erejéig a településre, melyet a Polgármesteri Hivatal főbejárata felett emléktábla is hirdet. A multi első pontja, az
N 46° 50,368' E 20° 17,041' 97 m [GCKSZM-1] koordinátán lévő bejárat feletti emléktábla 4. sorában a 9. betű
2.pont: Kissé előre ugrunk az időben, egészen az 1900-as évek elejére. A város zsidó közössége ekkor állíttatta a ma is fennálló, s nemrég felújított egykori Zsinagógát. Az épület tervezője Dobovszky József szentesi építész volt, aki 1911-ben látott neki az építésnek. Szecessziós stílusban, gazdag virág -és indadíszes ornamentikával készült, melyeket ma is megcsodálhatunk az épület homlokzatán. Az épület jellegzetessége a két zömök torony közötti bejárati elő-építmény, a lépcsőzetes kialakítás, valamint a nagy körablak. A zsidó közösség ma már nincs a településen, az épület jelenleg hangversenyteremként funkcionál. A jelszórészlet az
N 46° 50,200' E 20° 17,234' 90 m [GCKSZM-2] koordinátán a jobb oldali emlékkövön az idézet 4. sorának 1. betűje.
POI: útban a 3. pont felé a Karmelita Rendház épülete mellett haladunk el az
N 46° 50,006' E 20° 17,299' 107 m [GCKSZM+Karmelita] pontban.
3.pont: A település helyén és környékén a honfoglaláskor szláv-bolgár népek laktak, akik azután az Ond törzsek tagjaival keveredve elmagyarosodtak, s a Tisza, a Körös és a Kurca partjain telepedtek le, leginkább apró halászfalvakat alkotva. S miután Szentmárton régi és jelenlegi területe is kiemelkedett az őt körülvevő akkori mocsarak, tavak közül, feltehető, hogy itt is halásztelepülés állt, mely a többiek templomos központjává vált. Ez a mesterség egészen az 1900-as évek végégig fennmaradt a városban. Harmadik állomásunk az egykori halászmesterképző iskolához vezet az alvégbe, ahol Fekete István, a Tüskevár megálmodója is dolgozott 1951-53 között, mint tanító, miután Budapesten nyugdíjazták. Itt készítette el Halászat c. tankönyvét. Dunántúli származású emberként eleinte nem nagyon szerette az alföldi vidéket, a kietlen, sík tájat. Mégis az itt eltöltött idők élményeiből készültek az olyan híres állatregényei, mint a Kele, a Lutra, a Bogáncs vagy éppen a Vuk. Ha valaki olvasta is bármelyiket, biztosan maradandó emléket hagyott. A városban eltöltött munkásságának állít emléket az egykori iskola falán elhelyezett tábla. A jelszórészlet az
N 46° 49,933' E 20° 17,193' 102 m [GCKSZM-3] ponton lévő emléktábla 4. sorának középső betűje.
4.pont: A következő hely, ahová invitálunk Benneteket, a Juhászkereszt. Mint ahogyan az a nevéből is kitűnik, az egykoron itt élő juhászok állíttatták. Akkoriban elterjedt és megbecsült "szakma" volt, a földművelés mellett ez biztosította a környéken a megélhetést. Fontos volt számukra a hithűség. A keresztet - ahogyan az a talapzatán, akkori nyelvezettel írt feliraton is olvasható - 1806-ban emelték, a juhászok által összeadott pénzből. Eredetileg fakereszt állt a kőalapzaton, de az később elkorhadt, és az 1930-ban felújított kereszt már cementből készült. A kereszten bádogból készült Krisztus-test, valamint alatta a térdeplő Szent-Vendel alakja látható, aki a pásztorok védőszentje. Ehhez hasonló Juhászkeresztet csak a Jászságban és a Nagykunságban találhatunk, ráadásul a pléhkrisztusokból is ma már csak nagyon kevés van. Ha ez a talapzat beszélni tudna... mi mindet megélt s látott itt a Körös partján, a Farkas-kanyarra nézve, immár több, mint 200 éve. Ahogyan ezt egy korabeli újság megfogalmazta: "...1806 óta szélben, viharban, fényben, napsütésben hirdeti ott a világ megváltását..."
A soron következő jelszórészlet a
N 46° 50,088' E 20° 17,061' 99 m [GCKSZM-4] ponton a kereszt talapzatának nyugati oldalán lévő felirat első sorának utolsó betűje
5.pont: A következő megállóhoz a Hármas-Körös mellett halad utunk a folyóparti sétányon. A folyó árterében főként fűz -és nyárfákat láthatunk. Ha szerencsések vagyunk, különböző gémféléket, kócsagokat, vadkacsákat, rétihéját és énekesmadarakat is megpillanthatunk. Mielőtt a sétány végénél az ötödik pont felé vennétek az irányt, javaslom, gyalogoljatok ki a hídra, megéri! Elődje 1806-ban épült, s egykoron még gróf Széchenyi István is áthaladt rajta. A hídról nagyszerű kilátás nyílik magára a folyóra, melynek jobb partján hatalmas ártér húzódik, aminek a felfedezését vállalkozóbb kedvűeknek, két keréken közlekedőknek bátran ajánljuk. A híd mindkét végén le lehet menni a folyóhoz, a város felőli oldalán találjuk nyáron a szabad strandot. Egyébként a sétányon kívül a gátoldal a település teljes hosszában le van aszfaltozva, így kiváló a kerékpározásra. Apropó, bármilyen fura is, a város azt a sétányt, amin ehhez a ponthoz érkeztünk, egy 2006-os pusztításnak "köszönheti". Talán még egyesek emlékeznek az akkori híradásokra, ahol Kunszentmárton, valamint a közeli Szelevény neve nap mint nap elhangzott az árvízzel kapcsolatosan. A sétány híd felőli végén találhattok is egy emléktáblát, mely a legmagasabb vízszintet (1041 cm) mutatja. Aki a tavaszi áradások idején jár erre ládát levadászni, megismerheti a folyó másik arcát is. Remélhetőleg az új, megerősített sétány jól fog vizsgázni.
Az ötödik jelszórészlet:
N 46° 50,348' E 20° 16,942' 90 m [GCKSZM-5] az ezen a ponton található emléktáblán feltüntetett évszám, mely azt jelzi, mikor haladt át egykoron a hídon Széchenyi.
Pótjelszó: 
N 46° 50,282' E 20° 16,881' 92 m [GCKSZM+5.pótjelszó] ponton a híd vasszerkezetén olvasható évszám, ami fekete filctollal van felírva, embermagasságban, természetesen elrejtve avatatlan szemek elől, s hogy ne lehessen mással összekeverni, GC-vel kezdődik (GC xxxx), melyet nem kell a jelszóhoz írni!.
6.pont: Utolsó előtti pontunk az egykori Nagykun Kerületi Börtön épületéhez vezet, melyben ma a szépen felújított Tömlöc múzeum található. A múzeumnak helyt adó épületet 1782-ben építették a nagykun kerületi rabok számára. 1959-es bezárásáig szinte folyamatosan büntetés végrehajtási célokat szolgált. 1969-től Helytörténeti Gyűjtemény lett kialakítva, majd 1985-ben múzeummá alakult. A cellákat kiállítótermekké alakították, s mivel a múzeum fő gyűjtési területe néprajzi jellegű, a kiállítóterekben a térségre jellemző kismesterségek szerszámkészletei és késztermékei kaptak helyet. Így megtekinthető: fazekas, rézműves, szitakészítő, szűcs, fotós -és cukrászműhely. Az épület kör alakú kápolnáját a hagyomány siralomházként tartja számon, mely a sajátos légkörrel hangulatos kiállításoknak ad helyet. Aki úgy dönt, szeretné végigjárni a cellákat, annak (sajnos) nem kell nagy tolongásra számítania, már ami a látogatók számát illeti. A múzeum lelkes munkatársai szívesen végigkísérnek mindenkit, érdemes velük szóba elegyedni, sok érdekességet megtudhatunk tőlük a városról és környékéről.
Ha valaki a cukrászműhely láttán meg szeretné kóstolni egy többgenerációs helyi cukrászmester finomságait, látogasson el erre a pontra a láda levadászása után:
N 46° 50,504' E 20° 17,300' 90 m [GCKSZM+cukrászda]
A jelszó következő darabja:
N 46° 50,393' E 20° 16,895' 90 m [GCKSZM-6] ponton a táblán található idézet szerzőjének a keresztnevének az első betűjét jegyezzétek fel
7.pont: Elérkeztünk multink utolsó pontjához, ahol magát a geohengert találhatjátok. Nem véletlenül itt rejtettük el, hisz mondhatni itt a település "központja", s nincs is jobb hely a római katolikus (Szent Márton püspök) templom történetének megismerésére. Az újraépített Kunszentmártonban a XVIII. században háromszor került sor templomépítésre. A ma látható templomot 1779-ben Jung József pesti kőművesmester vezetésével építették fel. Az új templomot a régi köré építették, s mikor az új falak elkészültek, a régi templomot egyszerűen kihordták az újból, így 1784-re készült el későbarokk stílusban. 1822-23-ban magasították meg az aránytalanul kicsi tornyot, s 1895-re elkészült a 23 m magas új vörösréz toronysisak. A templom végső formáját 1910-ben nyerte el, miután két oldalhajóval is ellátták. A torony az Alföld legmagasabb barokk templomtornya, a maga 62 méterével. 1783-tól a II. világháborúig szép hagyomány élt: a toronyőr köteles volt a nap minden órájában és negyedórájában a harangozás után a torony erkélyén állva a "Dicsértessék a Jézus Krisztus" köszöntést elmondani. Erről a jelenetről látható egy freskó a templom belsejében, közvetlenül a bejárat felett. A bevezetőben olvashattatok egy kérdést, hogy ki is lakhatott egy kis szobában a toronyban, közvetlenül a harangok alatt. Nos, a toronyőr pihent itt, míg szolgálatban volt. Az ő feladata volt a harangozás illetve a tűz kémlelése is.
A ládát az utolsó jelszórészlettel a templom egyik használaton kívüli, oldalsó bejáratánál,
N 46° 50,345' E 20° 17,000' 90 m [GCKSZM-7], ezen a koordinátán a lépcső alatt keressétek. A henger méretei miatt sajnos ajándékot nem lehet bele tenni és logolásra sincs mód.
Kérem legyetek körültekintőek kereséskor, mert ez már a sokadik láda. Ha nem biztonságos, használjátok a pótjelszót!
A 7.pont pótjelszó: A templom homlokzatán a legrégebbi évszámot keressétek meg.
A regisztráláshoz szükséges jelszóért ebben a sorrendben olvasd össze a jelszórészleteket: 5+1+2+3+4+6+7
Reméljük jól éreztétek magatokat, további kellemes városnézést és jó étvágyat a sütihez v. fagyihoz!
2023.08.20: Új geohengert helyeztem ki, újra kereshető! 
