A ládába TravelBug helyezhető.
Wap:
6 pontos multi, mely 5 virtuális és egy hagyományos pontból áll. A jelszórészleteket a megfelelő sorrendbe, szóközzel elválasztva értelmes magyar mondatot kapsz. Figyelem, a letöltött koordinátapontok egy javasolt útvonal sorrendje szerinti számozást követnek, nem a jelszóképzés sorrendjére utalnak! A comos adatbázisban is szerepel.
A láda célja
Szeretném, ha végigjárva a Gyergyói medence falvait megismerd e nagyon szép vidék nevezetességeit.
A multi állomásain egy-egy nevezetességet mutatok meg, ezen helyeken egy-egy jelszórészletet találsz.
A körút Gyergyószentmiklósról indul, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Csomafalva, Alfalu, Ditró, és vissza a kiindulópontra. A túrát autóval, kerékpárral valamint helyi buszjáratokkal is végig járhatod. Hossza kb. 40 km.
Ezt az útvonalat a szép templomok, a történelem, a néprajzi és az emlékművek szerelmeseinek ajánljuk, valamint azoknak, akik örömmel nyernének betekintést a Gyergyói-medence településeinek gazdasági, társadalmi és kulturális életébe.
A Gyergyói-medencét a Jóisten bizonyosan jókedvében teremtette, megannyi szépséggel és természeti gazdagsággal. A fennmaradt tárgyi és írott források arra utalnak, hogy ezen a tájon a XIV. században már egy jól szervezett társadalom és élénk gazdasági tevékenység létezett. Földrajzi szempontból a Gyergyói-medence a kárpátközi medencesor része. A medence közepén, nagyjából észak-déli irányban egy törésvonal van, ezt követi a Maros. Egy másik nagy törés vonalát a Görgény-havasok központi gerince jelzi, amely az előbbivel majdnem párhuzamos. Ezen a törésen törtek a felszínre a vulkánok, amelyek meglehetősen folyékony andezitlávát hoztak a felszínre, felépítve a ma ismert Görgény-havasokat. Egyes vulkáni kráterek ma is kivehetők, mint például a
Mezőhavas (1777 m), több mint négy kilométer átmérőjű krátere, vagy a csomafalvi Délhegy kráterei. Itt a legmagasabb kiemelkedések 1600-1777 m között vannak.
A Gyergyói-medencéből csak a Maros mentén lehet hegymászás nélkül kijutni. A többi irányba hágókon kell átmenni:
Bucsin-tető (1287 m), Pongrácz-tető (1257 m), Marosfő (Gréces-hágó 900 m), Libán-tető (1000 m), Tölgyes (Putna-hágó 1000 m).
A Maros által jelölt törésvonal mentén a vulkáni utóműködésként több helyen széndioxid gáz tör fel (ezek az ú.n. mofetták), amely a talajvízzel keveredve borvízeket hoz létre. Ezeket a többnyire kellemes összetételű, jóízű vizeket rendszerint kutakból hozzák a felszínre. Kellemes ízű, jó összetételű vizek. E túra során megkóstolható a remetei központi kút borvize, a csomafalvi Székely Árpád magántelkén található borvíz, és esetleg megtekinthető Gyergyóújfalu alszegén a magánvállalkozásként működő Hajnal borvízpalackozó.
Gyergyó népességének érdekes színfoltja az örménység jelenléte. Az első örmény családok szórványosan 1637-től, csoportosan pedig 1668-tól telepedtek be Moldova felől menekülve. Kiváló kereskedők voltak, szokásaik, hagyományaik egy részét a mai napig megőrizték. Szép barokk templomukat érdemes alaposabban is megtekinteni .
Gyergyószentmiklóson sok más látnivaló is akad. Minden vallásfelekezetnek van temploma. Gazdag néprajzgyűjtemény található a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Szobrot emeltek a város védőszentjének Szent Miklós püspöknek, Fogarassy Mihály és Márton Áron püspököknek, Petőfi Sándornak, Kossuth Lajosnak, Salamon Ernőnek. Régiségszámba megy a két békényparti csengettyű (harangláb) és a még mindig működőképes vízimalom.
A székelység komoly emberáldozatokat hozott a kuruc háború idején, az 1848-1849-es szabadságharcban és a két világháborúban. Minden Gyergyói településnek megvan a veszteségeket idéző emlékműve. A templomok többsége műemlék. Uralkodó stílusuk a barokk, de előfordulnak eklektikus épületek is, például Gyergyóditróban.
Javasolt útvonal:
Első állomás.
Körutunkat Tekerőpatakkal kezdem, ez a helyiség a téli sportok űzésének ad otthont. A Kútfő völgyében épült síugró-sánc országos bajnokságok rendezésére is alkalmas. A falu templomának falán található a negyedik jelszórészlet,
N 46° 41,639' E 25° 35,822' 801 m [GCHkGy-1] mégpedig a felirat első szavának negyedik hangja.
Második állomás.
Második állomásunk Kilyénfalva, amely település a faluturizmusban jeleskedik, akárcsak Gyergyószárhegy és Gyergyócsomafalva. A Mária-Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült 1758-1761 között. Itt található a harmadik jelszőrészlet,
N 46° 40,954' E 25° 34,389' 900 m [GCHkGy-2], amely a háborús emlékmű, út felőli feliratából rakható össze: ötödik név keresztnevének utolsó és utolsó előtti betűi, hatodik név keresztnevének harmadik betűje, tizedik név keresztnevének második betűje, tizenhetedik név keresztnevének ötödik betűje kettőzve.
Folytava utunkat, Gyergyóújfaluba érünk, ahol a katorzsai emlékoszlop az 1707-es tatárbetörést idézi, amelynek során teljesen elpusztult a település. A megmaradt lakosok új falut alapítottak. A falu ősi szervezettségét igazolja az 1581-ben írásban foglalt falutörvény, amely a Székelyföld legrégibb ilyen jellegű dokumentuma.
Harmadik állomás.
Gyergyócsomafalvára érkezünk. Itt a Maros két oldalán levő telkeken borvíz jön fel a kutakból. A templom és környéke szépen parkosítva várja a látogatókat. A templom előtti teret Kossuth Lajos szobra uralja, melyet 2001-ben lepleztek le. Ez a szobor hű mása a Gyergyócsomafalváról származott Köllő Miklós szobrászművész Marosvásárhely számára készített Kossuth-szobrának, amelyet 1921-ben ledöntött a Trianon után berendezkedett román hatóság. Itt található az ötödik részlet,
N 46° 40,764' E 25° 30,973' 800 m [GCHkGy-3]. amely a templom kertjében, 2000-ben avatott emléktáblán található könyörgés utolsó szavának első négy betűje.
Negyedik állomás.
Gyergyóalfaluban csak egy templom van. A torony alatti bejárati ajtókeret a régi román stílusú templomból való, amelynek építési éve a torony alsó részén olvasható: 1213. Itt található az első jelszórészlet,
N 46° 42,029' E 25° 30,221' 800 m [GCHkGy-4], a templomkertben lévő emlékoszlopon található címer fölötti szöveg második szavának, harmadik betüje, negyedik szavának második és első betüje és a hatodik szó.
Útunkat Gyergyószárhegy felé folytatjuk, ahol meglátogathatjuk a Fernces templomt, valamint a
Lázár kastélyt. A ferencrendiek templomában nyugszik Kájoni János ferences szerzetes, tizenhetedik századi polihisztor. A kolostor előtti térségben az évente itt megrendezett művésztáborok alkotásaiból állandóan gyarapodó szoborpark található. A festőművészek alkotásai a Lázár-kastély termeiben tekinthetők meg. Gyergyószárhegyről, Gyergyóditró felé menet, baloldalt áll a Tatárdomb emlékmű,
N 46° 46,059' E 25° 30,568' [GCHkGy+Tatár-domb] amely az 1658-as évi, a tatárok elleni győztes csata emlékét őrzi. Itt nincs jelszórészlet!
Ötödik állomás.
Gyergyóditróban két templom áll: a régi Katalin-templom, amely egy pár gótikus ablakkeretet őriz és az új, neogótikus Jézus Szent szíve-templom. Ennek ablakai a tizenkét apostolt ábrázolják színes üvegbetétekkel. A tornyok magassága 76 méter. Itt található a második részlet,
N 46° 48,230' E 25° 29,736' 850 m [GCHkGy-5] a templommal szembeni Kossuth Lajos emlékére faragott emlékműn található szöveg második szavának első két betűje.
Hatodik állomás.
Gyergyószentmiklósról, a Gyilkostó felé vezető úton, a város szélén baloldalt a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna. Ennek közelében található a láda.és egyben a jelszó befejező, hatodik része. Az autót a
N 46° 43,626' E 25° 37,916' [GCHkGy+parkoló] ponton hagyhatod, majd a
jelzésen juthatsz el a ládáig
N 46° 43,706' E 25° 38,070' 920 m [GCHkGy-6].
A jelszótöredékéket egymás után, szóközzel elválasztva írd, a megfelelő sorrendben:
{HKGY-4 HKGY-5 HKGY-2 HKGY-1 HKGY-3 HKGY-6}
forrás: Erdélyi Gyopár 2004/3.
Jó szórakozást, szép időt kívánok!
Láda karbantartás: 2009.04.15