WAP
A 20x10x7 cm-es láda a kilátóhoz vezető ösvény melletti sziklában rejtőzik két kővel takart sziklafészekben. Az ösvényről letérni nem kell!
Kérem, hogy a következő keresők cseréljék ki a betelt logfüzetet!
Indíték
A pádisi túrához nagy lökést adott, hogy a 2006-ban itt járt kessertársaktól a torockói túrán olyan élménybeszámolót láthattuk-hallhattunk, amely halaszthatatlanná tette a táj felfedezését! Első ládámat a csodás élmények hatására rejtettem el.
Megközelítés, szállás
Mi Budapestről a 4-es út - Ártánd - Nagyvárad/Oradea - 76-os út - Belényes/Beius - Vasaskőfalva/Pietroasa - Bogatelep/Satul de vacanta Boga - Pádis-karsztfennsík útvonalat választottuk. A hegyek között az utak minősége különleges manőverezést és odafigyelést igényel!
A fennsíkon szálláslehetőség kevés van, de az épülő házak méreteiből ítélve hamarosan elkészül a "Grand Hotel Pádis". Hogy ezután hogyan alakul az élet a környéken, az kérdéses. Minden esetre az eddigi viszonylagos elzártság bizonyára meg fog szűnni. A mi szállásunk a Nagy-Pádis-fennsíkon a Pádis menedékház szomszédságában épült/épülő Bradet panzióban volt. Sátorozásra alkalmas terület van bőven (kijelölt területek és tiltott részek is vannak!), forrásvíz, sőt tejből és tejtermékekből sincs hiány, hiszen az itt élők felkeresik a sátrakat friss termékeiket ajánlva. Nyári szállásaikon menedékre találhatnak az elázott sátrak lakói is. A platón élelmiszert, sőt kenyeret is lehet vásárolni, persze legfőképp italokból van nagy választék.
A Mócok temploma a Pádis-fennsíkot uralja közvetlenül a Nagy-Pádis-rét fölé magasodó sziklaszirttel, melynek tetején egy fából ácsolt kisebb kilátó van. Kb. félórányi séta után fel lehet jutni a csúcsra, a kilátóhoz.
A Pádis menedékháztól mi délkeleti irányban indultunk el a lankásan emelkedő, autóval is járható murvás úton majdnem egészen a nyeregig, ahol egy kis ház is áll. Indulás a hegyre egy alig sejthető ösvényen lehetséges, jelzett út erre nem vezet!
N 46° 35,615' E 22° 44,678' 1350 m [GCMOCT+indulás a hegyre]
Az ösvény egy elágazáshoz ér, ahol balra, majdnem visszafelé fordulva folytatódik (egyenesen tovább zsákutca), de hamarosan nyoma vész
N 46° 35,546' E 22° 44,644' 1360 m [GCMOCT+elágnál balra vissza]. Innen a gerincre kell törekedni, szép füves talajon. Nyáridőben érdemes gyönyörködni a növények sokszínűségében, bízni gyógyító hatásában, más évszakokban a táj szépségében! Feljebb jutva ritkásabb erdő következik, és újra előkerül az ösvény, illetve az ösvények. Bármelyiken indulsz felfelé, a csúcsra jutsz! Előtte persze lehet málnázni, szamócázni is.
A Mócok temploma kilátó
N 46° 35,419' E 22° 44,170' 1472 m [GCMOCT+kilátó] A Pádis térkép a Vf.Biserica Motului-ra 1466 méteres magasságot jelez. A csúcs szélére, a sziklaperemre épült oldalfalak nélküli kilátó nem túl nagy, mivel nincs is szükség a kiemelkedésére. A kilátás szép időben lenyűgöző, mert láthatóak innen a karszt-fennsík kisebb-nagyobb csúcsai, a Vigyázó nyúlványa, a Varasó-nyereg és a Szamos-bazár, a Kék Magura erdei és persze lábunk alatt a Nagy-Pádis-rét a cabanákkal és menedékházakkal. Az eső elől védő tető alatt egyházi ikonok utalnak a hely templom voltára. Éjszaka a tartóoszlopokon elhelyezett napelemes lámpácskák jelölik meg a kilátót, szaporítva ezzel a csillagokat. A kilátó előtti peremen asztal és pad szolgálja a pihenést, no meg zászló is lobog. Néha még mobiltelefonálni, üzenetet küldeni is sikerült, ami ritkaság errefelé.
A 20x10x7 cm-es műanyag konyhai doboz a kilátóhoz vezető ösvény melletti sziklában rejtőzik két kővel takart sziklafészekben. Az ösvényről letérni nem kell!
A hegyről lefelé persze van egy rövidebb, de meredekebb út is, mely egy kis nyeregből indul
N 46° 35,370' E 22° 44,273' 1446 m [GCMOCT+kilátó].
POI
Tisztelegve
MikiCache múlhatatlan érdemei előtt idézem a POI adatbázisban fellelhető információkat:
Mócok-temploma
Pádis menedékház N 46° 35,766' E 22° 44,031' 1298 m [GCMOCT+Pádis menedékház]
Palacsintás néni N 46° 35,697' E 22° 43,872' 1284 m [GCMOCT+palacsintás néni] Scele jóvoltából immár háromnyelvű tábláról rendelhettek az itteni nagyon ízletes, lángosszerű palacsintát többféle töltelékkel is!
Túrák
A Nagy-Pádis-fennsík központi elhelyezkedése alkalmas arra, hogy innen egy nap alatt bejárható túrákat indítsunk az alábbi ládákhoz, melyek jól átfogják a tájegységet:
GCBaMe
Aragyásza-barlang - Szamosbazár
GCBoCs
Boga-csűr
GCBoga
Boga-telep, Csonka- kő
GCEjeg
Eszkimó-jegesbarlang
GCPoTo
Pokol Tornácai
GCElVi
Elveszett Világ
GCGalb
Galbina-kőköz
Hegyrajz
A Kárpátok hegyvilágának 2000 méternél alacsonyabb - középmagas - tájainak legszebb gyöngyszeme a Pádisi karsztvidék. A Pádis név a katlan jelentésű szláv "pades" szóból származik. Az Erdélyi medencét a Tisza síkságtól elválasztó erdős hegytömeg a Nyugati-Kárpátok, vagy más néven az Erdélyi-szigethegység (Muntii Apuseni). Ennek a központi és egyben legkiterjedtebb, legmagasabb tömbje a Bihar-hegység, melynek legmagasabb csúcsa az 1849 m magas Nagybihar (Cucurbata). E tájegységnek is a kellős közepén található a tengerszint feletti 1100-1300 m-es átlagmagasságú karsztfennsík, más néven Pádis-katlan. Sehol máshol nem található annyi lenyűgöző látványú karsztjelenség mindössze néhány km-re egymástól, mint itt a Czárán Gyula egyedülálló munkássága által feltárt turistaparadicsomban. A Csodavár hatalmas sziklakatlanjai Európa leglátványosabb exokarszt jelensége. A környék legnagyobb részét mészkő alkotja, ami annak a bizonyítéka, hogy évmilliókkal ezelőtt ezen a helyen is melegvizű tenger volt. Mivel a mészkő vízben oldódik, így alakulhattak ki a látványos karsztjelenségek. Ezek: szakadék, szoros, katlan, barlang, zsomboly, karsztforrás, víznyelő, töbör. A nagyon régi barlangok - főleg a kéregmozgások következtében - és mély falú szakadékok, szurdok-völgyek, vagy kanyonok keletkeznek. Érdekesek a szellőzési lehetőség híján megrekedő téli nehezebb hideg levegő miatt keletkező jeges barlangok is.
Növény- és állatvilág
A sajátságos katlan mikroklíma növény inverziót tesz lehetővé. Alacsonyabb szurdokvölgyekben az árnyék és a hűvös miatt előfordulnak alpesi növények, míg fennebb a több fény és a meleg miatt bükk és más lombhullató következik. Az állatvilág nem gazdag, szokványos, de a legelők színfoltja a falvakból a nyári hónapokban felvitt és teljesen szabadon hagyott kisebb ménesek.
Éghajlat
Jellemző, hogy mivel a Bihar-hegység a Magyar Alföld felől érkező nyugati légáramlatok első magasabb akadálya, a Kárpát-medence egyik legcsapadékosabb hegytömbje. Az évi csapadék mennyisége meghaladja az 1400 mm-t.
Néprajz
Ellentétben a Kárpátok más régióival a Nyugati-Szigethegységben az állandóan lakott emberi települések gyakran a legmagasabb csúcsokig húzódnak. Az 1200 m-es magasságban található tanyák (cătun) az ország legmagasabban elhelyezkedő települései közé tartoznak. A mócok - a Nyugati-Szigethegység őslakosai - szorosan kötődnek szülőhelyükhöz. Annak ellenére, hogy a természet meglehetősen szűkmarkúan adagolta számukra a megélhetési lehetőségeket, ők megmaradnak szülőföldjükön és kihasználják azt a keveset, amit a természettől kaptak. Csekély kiterjedésű megművelhető területeik a folyóvölgyekhez közel eső hegyoldalakon, a magas fennsíkokon, vagy éppen a lapos aljú töbrökben (dolinák) találhatók. A tenyérnyi megművelhető területek mellett gombaszerűen nőnek ki az apró móc gazdaságok, és ez okozza a móc települések szétszóródottságát is. Az egyszerű móc ember számára természetesek a távolságok, és az sem megerőltető, ha a községközpontig 3-4 órát kell gyalogolni. A mezőgazdálkodást mintegy 1200 m-es magasságig gyakorolják, kizárólag kézi erővel, ugyanis szinte lehetetlen bármilyen gépesítés. A zord éghajlat csak a burgonya termesztését teszi lehetővé, gyakran előfordul, hogy az elvetett búza vagy zab nem érik be az első dér leestéig. A magas hegyormok dús legelőkben gazdagok, jól szolgálván a szarvasmarha- és birkatenyésztést. A megművelhetetlen területeket kaszálóként, szénagyűjtésre hasznosítják. A Mócvidék legnagyobb kincsét a lucfenyőerdők jelentik, melyek értékesítésében az itt élők utolérhetetlenek. A hordók, dézsák elkészítésének tudománya apáról fiúra öröklődik, a megfelelő alapanyag kiválasztásától a hordók, dézsák, kancsók összeállításáig, a remekbe szabott havasi kürtök és fából készült használati tárgyak elkészítéséig.
Linkek
Néprajz és más
Kis történelem...
...meg még egy kicsi
Felhasznált irodalom:
• A bihari Pádis karsztvidéke - 1:30.000 turistatérkép, DIMAP 1998/99
• Az erdélyi Szigethegység - 1:200.000 autó- és turistatérkép, DIMAP
• Palczer János - Bihar-Vlegyásza, Erdély hegyei 5 turisztikai kalauz, Pallas-Akadémia Kiadó 1998
[100608 Hálásan köszönöm mohapáfránynak a "ládakihelyezést"!]