Elhelyezés időpontja: 2008.05.17 19:30
Megjelenés időpontja: 2008.03.23 09:24
Utolsó lényeges változás: 2018.04.06 08:44
Utolsó változás: 2018.10.24 07:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: sziooka, tomki
Ládagazda: tomki Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 399 + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP:
A bánya területére bemenni TILOS, mindenki vegye figyelembe az átjárást tiltó táblákat!!!
A megadott koordinátán 0,6 l-es kajásdoboz szikla alatti üregben.
Pótjelszó:
N 47° 13,8179' E 17° 39,5468' 438m = az erdészeti jelzőkarón
Németbánya végén a murvás "körforgalomnál" balra a Gesztenyés utca irányába kell továbbmenni egészen egy fán jól látható jelzésig. Ennél az Y elágazónál jobbra tartva 1200m után egy kereszteződésnél jobbra a közelben van a láda.
Ha az utóbbi kereszteződéstől balra (északnyugat irányába) megyünk kb. 300 métert megtekinthetjük a bányát felülről és a környék panorámáját.
Bevezető:
Magyarországon az első, dinoszauruszokra utaló nyomok lábnyomok voltak, amiket 1966-ban egy mecseki kőszénbányában találtak, nyolc évvel ezelőttig azonban egyetlen csont sem került elő.
86 millió évvel ezelőtt, a késő Krétakorban Magyarország területét nagy részben tenger borította, a Bakony térsége viszont a szárazföldi részhez tartozott.
A lelőhely egykor tengerparti szakasz volt, akkoriban szubtrópusi éghajlat uralkodott. Egy gyors lefolyású árvíz magával sodorta a rönköket és dinoszaurusz-tetemeket, amiket aztán a tengerparton, egyetlen helyen lerakott, csakúgy, mint a mostani árvíz a rakpartokon a hulladékot. A csontokat egy ilyen, ötven négyzetméteres területen találták, vagyis a leleteket egy váratlan, erőteljes árvíz hordta egy helyre. (Ősi Attila elmondása alapján)
A képen látható ajkai születésű, fiatal paleontológusnak 17 évesen lett a rögeszméje, hogy Magyarországon is élt dinoszaurusz, csak meg kell találni. A leletgazdag, az ősi folyóvizekből fennmaradt réteg azonban mélyen, a felszín alatt található, így a 140 méter mély iharkúti bauxitbányára volt szükség, hogy Ősi Attila kezébe akadjon a 85 millió évvel ezelőtti Bakony térségének leggyakoribb lakója, a Hungarosaurus.
A korábban nem ismert, négyméteres faj testét taréjokkal és cápauszonyszerű tüskékkel díszített páncélzat fedte, növényekkel táplálkozott. A leletről azt is megállapították, hogy mielőtt tetemét maga alá temette volna a föld, más állatok erőteljesen megtaposták.
Az őslénykutató Ősi Attila másik felfedezése, a repülő hüllők (pretoszauruszok) csoportjába tartozó Bakonydraco. A budapesti Csodák Palotájában 2006-ban állították ki többek között az őslény alsó állkapcsát (amit véletlenül sem szabad csőrnek nevezni) és négy nyaki csigolyáját. A Bakonydraco szárnyfesztávolsága 3-3,5 méter, fogatlan állkapcsából arra következtetnek a kutatók, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozott.
Köszönöm a rejtést. Végre sor került a rég óta tervezett Farkasgyepű-Bakonybél ládagyűjtő (GCKopl-GCFORR-GCdino-GCHBPL-GCBbar1-GCVKBG-GCbkna-GCBbar2-GCBbar3) gyalogtúrára. Jó tömegközlekedéses csatlakozások (3/4 6-kor indultam hazúlról, és 19 órakor már haza is értem, nagyszerű idő, remek társaság, "láda-hegyek", cca. 25 km.
Harmadik találat. Sajnos a bányából semmit nem láttunk, mivel szót fogadtunk a tiltó tábláknak.
Iharkútról kerékpárral tovább felfelé ... azért a Landrider (meg az én fizikumom) ide nem mindig elég, de feljutottam, megtaláltam és mentem tovább Savanyó Jóska rejtekéért. A lányom a gyerekekkel nemrégen volt "dínózni", nagyon élvezték ... :)
A versenyről (GC44FV) hazafelé menet a már hagyománnyá vált vasárnapi ládakeresős nappal zártam a hétvégét. Ez most annyiban volt más, mint az eddigiek, hogy a térdműtétem óta ez volt az első túrázós hétvégém. Jobb térdem nem sokkal volt a műtét után, a bal meg még előtte áll. Szóval egyik sem 100%-os. Az előző két nap jól meg is dolgoztattam őket, így fájtak is egy kicsit. Ráadásul reggelre az eső is eleredt, és szakadt is egész nap, így próbáltam néhány egyszerűbben megközelíthető ládát begyűjteni.
Az iharkúti emlékhely megtalálása után a bauxitos úton közelítettem meg kocsival. Az esőben minél kevesebbet akartam gyalogolni. Szinte drive-in megfogható volt a láda. Nagyon tetszett a szép színes út befelé. A zöld növényzettel együtt nagyon klassz látványt nyújtott. A gépet majdnem a dobozig sikerült elkalauzolni. Itt néhány 10 méter csuromvizes aljnövényzetben való dzsindzsázás következett. A doboz gyorsan meglett. Ezután elgyalogoltam a pontra, ahonnan rá lehetett látni felülről a bányára. Itt pont megriasztottam egy kisebb szarvascsapatot. Keveset nézelődtem, készült néhány fotó, és ahogy jöttem, távoztam is. Kifelé kicsit aggódtam, hogy a felázott erdei talajon, emelkedőnek fel is ki tudok-e menni, de mindenféle gond nélkül sikerült.
Munka miatt jártam erre.
Térerő hiányában nem tudtam logolni, ezért fotóztam a jelszót, csak valami csoda folytán nincs meg a kép a mobilomon.
Szerencsére van pár fotóm egy kicsit más perspektívából.
Kérlek fogadd el a megtalálást ezek alapján.
Előre is nagyon köszönöm. :D