Elhelyezés időpontja: 2008.03.30 15:30
Megjelenés időpontja: 2008.04.05 04:24
Utolsó lényeges változás: 2022.12.05 10:19
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: zsorzs
Ládagazda: Game Over Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 60 m
Megtalálások száma: 881 + 3 sikertelen + 14 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2008-04 volt 71 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Ez a geoláda a Magyar Honvédség Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság (2023 előtti nevén: MH Bakony Harckiképző Központ) Lő- és Gyakorlóterületén található.
A Magyar Honvédség legújabb fejlesztéseinek eredményeként a megnövekedett tűzerő miatt a központi lőtér fölötti gerincen kifejezetten veszélyessé vált tartózkodni, illetve a gyakorlótér egyéb részén is fokozott óvatossággal közlekedjetek. Általában is a Központi Lő- és Gyakorlótér területén csak a kijelölt utakon (turistaút, szilárd burkolatú, erdészeti gerincút) szabad közlekedni, bejelentett lőgyakorlat idején még ott sem. Ha túrázás közben esetleg fel nem robbant tüzérségi- vagy egyéb lövedéket találsz, akkor jelentsd be a MH-nek.
Hasznos információk: - A Központi Lő- és Gyakorlótér területe a turistautak.hu térképén rózsaszín satírozással kiemelve. - Ha fel nem robbant lövedéket találsz, itt tudod bejelenteni: +36-88-549-555 vagy +36-88- 549-500 vagy +36-88-549-583 - Az időszakos korlátozásokat, azaz a lőgyakorlatok időpontját itt tudod ellenőrizni
Wap:
A LÁDA MEGSZŰNT! Wap vége
Megközelítés:
A LÁDA MEGSZŰNT!
Ajánlott parkoló:
A LÁDA MEGSZŰNT!
Bevezető
FIGYELEM!
A Magyar Honvédség felszólította az egyesületünket a kiképzési területén lévő egyes geoládák felszámolására 2022.12.15 -i határidővel.
Sajnos ennek értelmében a GCEJE megszüntetésre kerül.
A rejtés tartalék pontja ugyan kívül esik a lezárt területen, de mivel az emlékmű és legendás Pumák egykori Messerschmitt Bf. 109-es reptere ílyen módon elérhetetlenné vált, így nem látom értelmét további erőlködésnek.
A leírást mementóként megtartom.
Sajnálom.
A geoládák általában szép, érdekes helyre kalauzolnak el bennünket. Ez a láda nem ilyen. Sőt, a ládához vezető út és a környék nekem kimondottan nem tetszik. A Veszprémtől északra elterülő köves, füves pusztaság több mint egy évszázada katonai gyakorlótér. Nem jó ez másra. A sivár, mindig szeles mezőt talán csak a háttérben magasodó Papod-hegy látványa teszi elviselhetővé. Tehát ide nem a hely szépségéért érdemes eljönni. Ez a geoláda azoknak állít emléket, akik letették a magyar katonai ejtőernyőzés alapjait. Ha nem olvasod végig a leírást, a helyszínt sem fogod értékelni...
Jutasi harangláb
A magyar katonai ejtőernyőzés születése hivatalosan 1938 szeptemberére tehető, amikor Szombathelyen ejtőernyős kiképző keret létesült vitéz Bertalan Árpád százados vezetésével. 1939 októberében Pápára tette át a székhelyét az akkorra századdá bővült alakulat, 1940 augusztusától pedig már zászlóaljként szerepelt a Magyar Királyi Honvédség hadrendjében. Első bevetésük tragikus végkimenetelűvé vált, hiszen az akcióra induló négy szállítógép közül a vezérgép közvetlenül felszállás után lezuhant, és Vitéz Bertalan őrnagy zászlóaljparancsnok, valamint 15 ejtőernyős és a repülőszemélyzet négy tagja a roncsok között lelte halálát.
A tragédia helyszínén Jutaspusztán 1991. óta harangláb emlékeztet a több mint hatvan éve történt eseményekre. Itt találkoznak évente az aktív és veterán pilóták, ejtőernyősök. Emlékeznek a tragédiára, ahol a magyar katonai ejtőernyőzés megalapítója Vitéz Bertalan Árpád őrnagy és tizenkilenc társa vesztette életét. Sajnos ilyen szomorú eseménnyel kezdődött az első magyar katonai ejtőernyősök harci alkalmazása.
Történelem
1941. április 11-én 14 órakor a magyar III. hadtest alakulatai támadást indítottak a Duna-Tisza által határolt jugoszláv területek, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalására. A hadművelet során az első magyar ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A terv az volt, hogy Bácskában, a Ferenc József csatorna egy fontos hídját (Szenttamás) az ejtőernyősök 104 fős harccsoportja egy meglepetésszerű támadással elfoglalja és a saját csapatok beérkezéséig megtartja.
Az esőzések miatt a füves pápai repülőtér talaja felázott, így a csapatszállító gépek csak terhelés nélkül, üresen tudtak felszállni, ezért a repülőtéren állomásozó 5 db Savoia-Marchetti SM-75 repülőgép 1941. április 11-én parancsot kapott a Veszprém melletti Jutas repülőtérre történő átrepülésre, mivel ennek talaja köves volt. Az E-105 lajstromszámú gép motorhiba miatt csak másnap tudott átrepülni a jutasi repülőtérre, így az eredeti tervtől eltérően Veszprémben már csak 4 db SM-75 repülőgéppel készültek az ejtőernyősök a bevetésére. Az ugróállomány átszállítása Pápáról Veszprémbe tehergépkocsikkal történt.
1941. április 12-én a reggeli órákban a magyar légierő Önálló Távolfelderítő Repülőosztály egy Ju-86-s gépe felderítést hajtott végre a tervezett bevetés körzetében. A pilóta jelentése szerint a hídon a visszavonuló jugoszláv katonák özönlenek, és az átkelő felrobbantására utaló előkészületek is jól észlelhetők.
A négy csapatszállító repülőgépet Jutason feltöltötték üzemanyaggal, elhelyeztek bennük négy-négy, egyenként 100 kg-os ejtőtartályt lőszerrel, nehézpuskákkal és géppuskákkal. A bevetési terv szerint a négy gép kötelékrombuszt repül, két ajtón át egyszerre dob, s ezzel megakadályozza a deszant szétszóródását. A 4 x 26 fő 60 másodperc alatt elhagyja a gépet.
A tragédia
A 17 órára szóló bevetési parancs 15 óra 45 perckor érkezett meg géptávírón. A deszant 16 óra 45 perckor beszállt, majd a pilóták a motorok bemelegítése után megindultak. A gépek egymás után jobbra fordultak, elgurultak a repülőtér város felőli végébe, ott bal fordulattal szembefordultak a széllel és a bakonyi Papod tetővel, majd az E-102 lajstromjelű első gép-fedélzetén Bertalan őrnaggyal - nekifutott, és a hangárok vonalában felemelkedett. Közben a második gép nekifutásban, a harmadik gurulóban volt, az utolsó éppen hogy megindult, amikor a vezérgép hirtelen meredeken emelkedni kezdett felfelé, elveszítette sebességét, 50-80 méter magasan átbillent, jobbra dőlt és lapos szögben, de működő motorokkal a talajt érintve csúszott. A gép légcsavarjai leszakadtak, a jobb motor levált, és benyomódott a kabin oldalába. A gép alsó burkolata felszakadt, az alsó géppuskaállás leszakadt, a kiömlő benzin pedig a forró alkatrészektől lángra lobbant.
A baleset alig két perc alatt zajlott le. 17 óra 1 perc volt. A gépből a hátsó ajtón keresztül négy fő menekült ki, a légi lövész a hátsó géppuskaállásból a gép oldalán lecsúszva talált kiutat. A belső térből a lángokon keresztül még öt főnek sikerült kimenekülnie. Az egyik katona - akinek már sikerült kimenekülnie - visszament, hogy a parancsnokot kimentse az égő gépből, de ő is életét vesztette. A mentést nehezítette, hogy a repülőtér nem volt felkészülve a balesetekre, hiányzott a tűzoltó osztag és a tűzoltó felszerelés. A sebesülteket a veszprémi kórházba szállították. A balesetben 20 katona halt hősi halált.
A helyzetet bonyolította, hogy a vezérgépen voltak a hadműveleti dokumentumok, részletes térképek, célfotók, amelyek mind elégtek. Azt az elvet, amelyet a németek alkalmaztak, hogy a parancsnok később induljon, de elsőnek ugorjon, itt nem tartották be. A baleset után a rangidős tiszt, Kiss Zoltán főhadnagy vette át a parancsnokságot. Ő, az egység önbizalmának és presztízsének helyreállítása érdekében, a bevetést javasolta, de kisebb erőkkel. Ennek megfelelően folytatták az előkészületeket, csökkentették a létszámot és a ledobásra kerülő anyagot. Közben a III. hadtest parancsnoksága úgy döntött, hogy a bevetést végrehajtják.
A megmaradt három gép 19 órakor elemelkedett a veszprémi kifutóról, és már szürkületben folytatta az útját a Ferenc József csatorna hídja felé. Az egyik gép motorja akadozni kezdett, ezért lemaradt, de a kötelék így is eljutott Bácskába, a hadműveleti területre. Azonban navigációs hiba miatt az eredeti cél előtt 15 km-rel, 3 perccel korábban történt az ugrás és Csantavértől délre értek földet az ejtőernyősök. A korábbi kiugrás következtében a deszantosok már csak előrenyomuló "földi" csapatokkal érték el a kijelölt célterületet.
Szakemberek szerint a vezérgép lezuhanását nem a túlterhelés, hanem műszaki hiba okozta. A hivatalos vizsgálóbizottsági jelentés szerint: " a gép magassági kormány trimm (kiegyenlítő) rendszerének meghibásodása okozta a tragédiát. A vezérlőrendszer, vagy a csőrendszer hibája miatt hirtelen faroknehéz helyzetbe jutott a repülő, és csak a motorok teljesítménye emelte felfelé. A meredek állásszög miatt azonban a sebessége elégtelenné vált." Tény, hogy a megmaradt 4 db SM-75 repülőgépből kettő még 1941-ben műszaki ok miatt lezuhant.
A veszprémi légikatasztrófában 1941. április 12-én hősi halált halt katonák névsora:
Ejtőernyősök:
1. Vitéz Bertalan Árpád őrnagy
2. Horváth Gyula szakaszvezető
3. Kerekes Imre szakaszvezető
4. Koscsó Lajos tizedes
5. Auth Károly örvezető
6. Molnár András örvezető
7. Németh János örvezető
8. Szabó György őrvezető
9. Czakó Mihály ejtőernyős
10. Fejes József ejtőernyős
11. Horváth Mihály ejtőernyős
12. Pados Géza ejtőernyős
13. Pomázi Imre ejtőernyős
14. Radványi Mihály ejtőernyős
15. Sándor Sándor ejtőernyős
16. Varga Gyula ejtőernyős
Repülők:
1. Kelemen Károly százados, pilóta, szállító-repülőszázad parancsnok
2. Bene László főhadnagy, navigátor
3. Petri Károly örmester, rádiós
4. Döbör János szakaszvezető, szerelő
Vitéz Bertalan Árpád őrnagy az ejtőernyős zászlóalj parancsnoka a budapesti Farkasréti temető Felső temetőrész (Hóvirág út) új 15. parcella 3. sor 36. sírhelyen (N47 29,115 E18 59,763), míg az ejtőernyősök és a repülők földi maradványai a veszprémi Vámosi úti temető katonai parcellájában találhatók.
Nem kötelező program
Ha időtök engedi, látogassatok el a veszprémi temetőbe, amely a város DNY-i szélén, közvetlenül a körgyűrű (8-as főút) mellett fekszik. A főbejárat N 47° 4,925' E 17° 53,807' 279 m [GCEJE+parkoló2] mellett találtok parkolóhelyet. Innen a temetőben táblák vezetnek a német katonai temetőig, melynek egy önálló parcellájában nyugszanak a magyar honvédek. Az ejtőernyős fa emlékoszlop N 47° 4,775' E 17° 53,886' 286 m [GCEJE+2] mögött 7 db kőkereszten olvashatjátok a tragédiában elhunyt ejtőernyősök és repülők nevét.
Ha felkeltette érdeklődésedet a kor, illetve az ejtőernyősök története, olvasd el Bárczy János: Zuhanóugrás című könyvét. (Tények és tanúk. Magvető könyvkiadó, Budapest 1981. Alföldi Nyomda), illetve Bárczy egy másik művét a Vádindítvány -t. (Magvető Könyvkiadó, 1979))
Forrás: 1.) Simon László ny.alez.:
A magyar katonai ejtőernyőzés 1945-ig
2.) Suba János:
Ejtőernyős hadművelet tragédiával
A geoláda rejtekhelyétől É-i rányba tekintve láthajuk a 646 m-es Papod-hegyet. 2013. október 17-én avatták fel a hegy csúcsán a Vitéz Bertalan Árpád kilátót, amelyet a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. készített. A kilátóból csodálatos körpanorámában gyönyörködhetünk! A kilátót legkönnyebben Hárskútról lehet megközelíteni a piros jelzést követve.
------------------------------------------------------------------
2011.07.02-án 12:00 órakor újra rejtve, más helyen!
------------------------------------------------------------------
2013.06.01-én 17:30 órakor kicseréltem a beázott ládát!
------------------------------------------------------------------
2014.12.24-én 10:45 órakor kicseréltem a ládát!
------------------------------------------------------------------
2016.01.08-án 10:40 órakor kicseréltem a ládát!
------------------------------------------------------------------
2020.01.13 04:00 - Ládaellenőrzés, kereshető.
------------------------------------------------------------------
2022.06.30 11:00 - Pótoltuk a tartalék lehetőséget a sarokoszlop tövében.
------------------------------------------------------------------
2022.12.05 10:20 - A LÁDA MEGSZŰNT
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A ládát rejtő kőhalom szét volt dobálva. A doboz tetejét kb. 60 méterrel arrébb találtuk meg. Az egyik rögzítőfül letört. A füzet elázott, de a jelszó és a bejegyzések olvashatóak. A vizet kiöntöttük a dobozból, szépen visszarendeztünk mindent és elrendeztük a környezetet. Lehet, hogy nem ártana a füzetet lecserélni.
Köszönjük szépen a rejtést!
Pótoltuk a tartalék lehetőséget a sarokoszlop tövében. Az oszlopon térdmagasságban elhelyeztünk egy kis táblát is a jelszóval.
Kérjük ügyelj a visszaálcázásra!
A rejtőtől kellett segítséget kérnünk aki nagyon kedves volt. Sajnos nem leltük a pótjelszót, a gyerekekkel pedig példamutatás miatt nem szerettünk volna bemenni.
N 47° 4,925' E 17° 53,807' 279 m [GCEJE+parkoló2]
N 47° 4,775' E 17° 53,886' 286 m [GCEJE+2]