Láda:
Ez egy virtuális geoláda, mely a Gellért-hegyről nyíló szép kilátást hivatott megmutatni. A jelszó a koordinátánál található padok száma szorozva a kutak számával csupa kisbetűvel.

Megközelíthetőség:
A Gellért-hegy, így a láda is több irányból megközelíthető. Aki tömegközlekedéssel érkezne, az a 27-es busszal tudja megközelíteni a ládát a Móricz Zsigmond körtérről a Búsuló Juhász (Citadella) megállóig, majd onnan gyalog.

A hegy:
Kialakulása:
A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy, és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is.
A Gellért-hegy barlangjai a törések és a meleg vizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, amely ma a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomaként a pálos rend kápolnájának ad otthont.
Története:
A Gellért-hegyet, különleges adottságai miatt már az ókorban is lakták. Volt itt települése a keltáknak, a rómaiaknak is. Nevezték Kelenföld /Kreenfeld/ hegyének, vagyis Mész-hegynek, mert az oldalában mészégetők éltek. A déli oldalában évszázadokig szőlőt termesztettek. A honfoglalástól kezdve Pesti, később Pest hegy volt a neve, az itt található ősi barlang miatt. A szláv eredetű "pest" szó ugyanis barlangot, üreget jelent. Ezen barlang helyén található ma a Sziklatemplom.
1046-ban a legenda szerint innen taszították a Dunába a kereszténység ellen fellázadt magyarok Gellért püspököt, aki Imre hercegnek volt a nevelője. A hegyet a 15. századtól kezdték Gellért-hegynek nevezni, bár a török időkben Gürz Eliász dombjának hívták az itt eltemetett muzulmán pap neve után.
A 17. és a 18. században nevezték Boszorkányhegynek is, állítólag itt volt a boszorkányok titkos találkozó helye.
A Szabadság-szobor:
A 14 méter magas szobor 1947-ben készült és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, Budapest sok pontjáról látható. A szobor nőalakjának a modellje Thuránszky Gaál Erzsébet, egy fiatal apácanövendék volt, akivel a szobrász véletlenül találkozott. A szobor kicsinyített mását 1980-ban Farkas Bertalan űrhajósunk a világűrbe is kivitte.

Egyéb kedvelt helyek a hegyen:
 N 47° 29,246' E 19° 2,761' [GCGKIL+kedvelt hely 1]
 N 47° 29,192' E 19° 2,974' [GCGKIL+kedvelt hely 2]

Jó kirándulást és ládázást:
CsKriszti

Ládatörténet:
2018. okt. 21. A láda indokolatlanul virtuális, netkesselhető, a ládaoldal elavult, nem frissített, az eredeti ládagazda már nem aktív (se e-mail-en, se telefonon nem érhető el), ezért a javítást vállaló új ládagazdának adom át. [Admin(Fazék)]