Herkulesfürdő Erdélyben Krassó-Szörény megyében helyezkedik el, a Cserna- és a Mehádiai-hegyeket átszelő Cserna folyó völgyében. Herkulesfürdő Európa legrégibb ismert gyógyhelye. Melegvizű forrásait már a rómaiak is ismerték. Traianus császár fürdőket építetett és Herkules tiszteletére templomot és oltárt emeltetett, aki a melegforrások istene volt. A rómaiak nem véletlenül nevezték el Herkulesről, a mondabeli hősről, aki állítólag itt vágta le a közeli barlangüregben tanyázott Hydra néven ismert sokfejű kígyó egyik fejét. A szörnnyel való végső leszámolás pedig a Kazán-szorosban játszódott le.
A népvándorlás korában megfeledkeztek a helyről, és csak a 18. században fedezték fel újra. A környező falvak lakosságának kényszermunkája árán némileg rendbe hozták az épületeket, de néhány évtized után ismét az enyészeté lett minden. 1801-ben került a fürdő katonai közigazgatás alá, így elegendő pénz jutott a gyógyító erejű víz hasznosítására. 1817-ben nyerte el máig is hivatalos Herkulesfürdő nevet, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett.
Herkulesfürdő a 19. század második felében már igen rangos fürdőhelynek számított, virágkorát 1852 után élte, ekkor épült fel a gyógycsarnok, a Rezső- és Ferenc József-udvar, a kupolás Szapáry-fürdő, a Kaszinó. Szintén ebben az időszakban épültek a díszes villák, nyaralók is. Sajnos mára az impozáns, díszes fürdők, villák helyett leromlott állapotú, elhanyagolt épületeket találunk.
A főtéren álló Herkulest ábrázoló szobrot ágyúvasból öntötték, Károly román herceg 1847-ben ajándékozta a fürdőnek hálája jeléül, amiért sok-sok katona ennek a fürdőnek köszönhette gyógyulását, felépülését. A Kaszinó mellett áll Decebalról, az utolsó dák királyról elnevezett szálloda.
Arról nevezetes, hogy ebben az épületben találkozott a Vaskapu-csatorna felavatásakor 1896-ban Ausztria-Magyarország, Szerbia és Románia uralkodója, Ferenc József, Aleksandar Obrenovic és I. Károly. GCALDU
Forrásai sósak és kénesek, számos betegség gyógyítására használják a mai napig pl.: köszvény, idegrendszeri, nőgyógyászati, légzőszervi betegségek ellen.
A különleges növényritkaságai és állatvilágának megőrzésére hozták létre 1930-ban Románia egyik leghíresebb nemzeti parkját a Cserna-Domogled Nemzeti Parkot.
A fürdő sziklateraszain, valamint a meredek sziklaszurdokokban mindenhol megtalálható az itt őshonos Bánáti feketefenyő, ami egyben a jellegzetes mediterrán arculatát adja a helynek.
A Csernai-havasok és a vele szemben lévő Mehádiai-hegység a keresztes, fekete és szarvas vipera hazája, de találunk itt kárpáti skorpiót is. Levegője negatív ionokkal telített, ami 3000 m magasságnak megfelelő.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghíresebb fürdőhelyét Erzsébet királyné, a magyarok közkedvelt Sissije is gyakran látogatta. A feljegyzések szerint öt alkalommal járt itt, hogy kínzó isiászát gyógyítsa.
Az Erzsébet-villa ma múzeum, egyik részében könyvtár működik, az egykori gyönyörű nagy fogadótermet pedig emlékszobának rendezték be hatalmas velencei tükrökkel. Egyébként az uralkodó pár és a császári család többi tagja számára külön fürdőpavilont tartottak fenn.
A királyné kedvére hódolhatott egyik szenvedélyének, a túrázásnak is. Itt is nagy népszerűségnek örvendett, állítólag miután felkapaszkodott egy hegyre, a látvány olyannyira elbűvölte, hogy nagyot sóhajtva azt mondta, mindent megadna azért, hogy egyszer itt reggelizhessen! A helybeliek, hogy kedvébe járjanak a királynénak, az éjszaka folyamán 80 munkást fogadtak, és a hegytetőre egy pergolaszerű építményt ácsoltak. Reggelizhetett már a királyné a hegytetőn. Azóta a hegycsúcs Erzsébet nevét viseli.
Megannyi vadregényes hely van Herkulesfürdő környékén, amit érdemes bejárni: Roset-vízesés, Szeles-vízesés, Ceszna-völgye, Arjana-csúcs - Vlascu-Mic és Mare (Cserna-hegység), Domogled-csúcs, Crovok, Stan-csúcs (Mehadiai-hegység).
A Mehádiai-hegység gerincén, valamint a Cserna patak mentén húzódott egykor Magyarország határa. A határkövek maradványai mai napig fellelhetők.
Túraleírás:
Herkulesfürdő felett haladó úton leparkolunk N 44° 52,967' E 22° 25,196' 239 m [GCHEFE+Parkolo]
és elindulunk a kék kereszt -jelzésen N 44° 53,040' E 22° 25,227' 229 m [GCHEFE+Kek kereszt]
Ösvényünk szerpentinezik a Fehér kereszt kilátóig, N 44° 53,020' E 22° 25,693' 542 m [GCHEFE+kilato]
amit kb. 1 órás sétával érünk el.
Innen fantasztikus kilátás nyílik a Cserna völgyében fekvő fürdővárosra és a Cserna-havas gerincére. Sziklapárkányokon egyensúlyozó Bánáti feketefenyők sokasága tárul szemünk elé.
Tovább haladva az ösvényen feltúrázhatunk a Domogléd-csúcsra, ami az első nagyobb csúcs az Orsovánál kezdődő Kárpátok főgerince túrának.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget!
A láda kicsit sem veszélytelen helyen volt, főleg ha esős időben kellene keresni. Ugyanott hagytuk, de felfüggesztettük, így felülről is elővehető.
[g:hu+ 2.10.16]
Családi, görögországi nyaralásra tartva a kicsit hosszabb utat választottuk, így be tudtuk iktatni ezt a ládát is a programba. Előbb a ládát kerestük, ami épségben várja a megtalálókat a turistaúthoz pofátlanul közeli, de nagyon jó rejtekhelyen. Gyors logolás és bámészkodás után lementünk a városba is szétnézni. Jó hely, jó hely, csak ... - ahogy az elhíresült mondás szól :) A gyönyörű épületeket piszkosul lelakták. Nagy kár értük.
A rejtőnek köszönöm az invitálást, szuper hely.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az előző logok alapján felkészültem életem kockáztatására... Aztán lemásztam egy nagy szikla alá mélyen. Kiderült nem a veszélyes helyen van, hanem szinte a turistaösvényen van a láda. Szóval nem gáz, ha voltál már a hegyekben (nem Dobogókőre gondolok) akkor meg sem kottyan. Ha ez nehézséget okoz neked, a túrázást nem neked találták ki:) [Geoládák v3.9.6]
Háromnapos családi kirándulásra érkeztünk ma az Al-Dunára. Herkulesfürdőről sokat olvastam már, sok szép régi képet láttam és izgatottan vártam már, hogy megnézhessem. A kis túra egyáltalán nem volt olyan megerőltető, mint az a korábbi logokból tükröződik. Kellemes sétaút (ösvény) vezet fel oda és sok helyről szép kilátás is van. Az őszi szinek egyszerűen fantasztikusak voltak, ezeket sem a fotók, sem semmilyen elbeszélés nem tudja jól visszaadni. A fehér kereszttől csodaszép a kilátás a környékre és Herkulesfürdőre. A dobozzal kapcsolatban is egész durva bejegyzéseket lehet olvasni, hogy milyen veszélyes helyen van, emiatt lelkileg felkészülten érkeztem :-) Azután léptem kettőt lefelé és lám a kezemben volt a doboz. Azt hiszem, ez inkább egy méterre van légvonalban a turistaúttól nem is háromra :-) Így leginkább Skalp logjával tudok azonosulni...
Leérve egy remek sétát tettünk a kis településen, amit szépen újítgatnak-újítgatnak, de sajnos a Neptun fürdő épülete egyre csak romlik, pedig milyen csodaszép lehetne, de sajnos, ahogy nagyváradi barátom mondta: "román gondozásban" van, akárcsak Félixfürdő régi, patinás épületei. A Herkules szobor környéke jelenleg teljesen fel vagyon túrva, de azt hiszem ez most pozitív hír: megújul a tér. Sajnos - bár román barátaink kapnak eu-s pénzt bőven, így van remény pár monarchia korabeli épület rendbetételére, a vendéglátásban még behozhatatlannak látszó hátrányban vannak az összes környező országhoz képest. Hogy ennek mi lehet az oka, nem tudom... Értelmes magyarázat nincs rá. Végül sikerült meginni két kávét a főtér mellett, de... na mindegy...
A lényeg: nagyon klassz helyre hoztatok minket Zoliza! Remek volt minden és boldogabban távoztunk, sok szép élménnyel.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.4]
Baraka túravezető (nem nyuszi) megtalálta nekünk, mert mi veszélyesnek ítéltük a rejtést (ez nem célja a játéknak).
A program a következő volt: Herkulesfürdő: délután Herkulesfürdő központjával ismerkedünk meg. A Cserna-patak völgyében épült település az Osztrák-Magyar Monarchia leghíresebb fürdővárosa volt. Különleges klímával és gyógyhatású termálforrásokkal rendelkezik, amit már a rómaiak is ismertek. A központban palotaszerű szállodákat, impozáns kaszinót, régi villákat és fürdőpavilonokat láthatunk, amik jól tükrözik a monarchia letűnt nagypolgári világát. A városnézés után visszautazunk a szállásunkra, ahol megvacsorázunk. Gyalogtúra a Domogléd-Cserna Nemzeti Parkban: egész napos gyalogtúrára indulunk a Domogléd-Cserna Nemzeti Park területén. Először a buszunkkal Herkulesfürdőre utazunk, ahonnan gyalog vágunk neki a hegyeknek. Egy jól járható, erdei úton kezdjük a túrát, és körülbelül egy óra elteltével érkezünk a Fehér kereszt kilátópontba. Jól láthatjuk innen a Cserna-patak völgyét és Herkulesfürdőt. Folytatva a túrát, leereszkedünk a vadregényes Zsellér-völgybe, majd az 1105 méteres Domogléd-csúcs felé indulunk. Átkelünk egy mezőn, érintünk egy erdészházat és leküzdünk néhány emelkedőt. Hamarosan a Domogléd tetején állhatunk, amelyen egykor a történelmi Magyarország és Románia határa futott. Megpihenünk a hegytetőn és élvezzük az elénk táruló csodás panorámát. Ezután leereszkedünk a a csúcsról és a Ferregari-szurdokban folytatjuk tovább túránkat egészen Herkulesfürdőig. Táv: 12 km, szint: fel 980 m, le 980 m, menetidő: 6-7 óra.
Megtaláltuk!
Csabai Bihargók Herkulesfürdői túrája alatt.
Túra a Domoglédra.
Két éve már voltunk erre sajnos akkor az időjárás közbe szólt nem mentünk fel a kereszthez.
Csodálatos környék, varázslatos.
Sajnos a város fénye már letűnt, pedig milyen csodás lehetett fénykorába.
Köszönjük a rejtést!
Előző este a helységbe érkezve eszméletlen mennyiségű emberrel (ordibáló román újgazdag), autóval találkoztunk. A káosz kb. mint egy albán nagyvárosban. A központban lévő kempingben aludtunk, de nem ajánlom senkinek. Én mindenütt hajlandó vagyok megfürdeni, de itt a zuhanyzó alatt egyben állt a zuhanyok és a wc-k fekáliája, úgyhogy inkább a patakot választottam, s közben igyekeztem nem rágondolni, hogy onnan fentről is ide le folyik minden... Nem is mert a kempinges 10 lei-nél többet kérni reggel.
A borús reggel miatt először inkább végigmotoroztuk a helység összes utcáját, az érdekesebb helyeken tettünk egy-egy sétát. Meglepő módon az esti csőcseléknek, autó áradatnak nyoma veszett. Csipkerózsika szerű az egész település, érzed, hogy egykor micsoda élet lehetett itt...
A motort az országúton, az ösvény indulásánál hagytuk, s nekiindultunk a hegynek. A kereszthez az út igen szuszogtatós, de a rejtést is ideértve semmilyen nehézséggel nem szolgált. Meglepve olvasom lentebb Strombus "hatósági" logját. Ha valakinek ennél a rejtésnél gondjai vannak, szerintem ne igen merészkedjen a budai hegyeknél távolabb :p
Leérve örömmel konstatáltuk, hogy senki nem bántotta a cuccal teli motorunkat. A főtéren még ettünk egy hibátlan csorbát, aztán tovább álltunk. Köszönjük, hogy itt lehettünk.
Herkulesfürdőn töltöttük a mai napot. Lehangoló a város állapota. Más helyeken alapvetően viccesnek találom a balkáni vircsaftot, de itt valahogy szomorú látni, ahogy a patinás múltbéli épületek között tort ül a sötétség. :( Valamit próbálnak bütykölgetni a romokon, de ez már sok épület esetében elkésett, némelyik az összedőlés határán van.
A fürdők úri közönsége sem volt túl vonzó, inkább másnap korán reggel mentünk ki csobbanni egyet, amikor még egy lélek sem járt az utcákon.
A kilátópont viszont kellemes kis túra volt, szép panorámával a végén. A láda rejtése sem vészes, bár csúszós időben valóban oda kell figyelni. Köszi.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (70 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 44° 52,967' E 22° 25,196' 239 m [GCHEFE+Parkolo]
-jelzésen 
N 44° 53,040' E 22° 25,227' 229 m [GCHEFE+Kek kereszt]
N 44° 53,020' E 22° 25,693' 542 m [GCHEFE+kilato]
N 44° 52,842' E 22° 24,892' 147 m [GCHEFE+strand]
