A multiláda három pontból áll:
1.) kerek doboz 10x10 cm, a parkoló közelében, fa odújában
2.) 20x10x5 láda, fal üregében
3.) 20x15x10 láda sziklaüregben
A ládába TravelBug helyezhető.
A Papuk hegység keleti része legegyszerűbben drávaszabolcsi átkeléssel érhető el. Célállomásunk a határtól kb. 55 km-re van.
A mai Orahovica, a Krndija-hegység ( a Papuk keleti nyúlványa) északi oldalán helyezkedik el. A város környékén több, a középkorból fennmaradt romnak (magyar szempontból is) kultúrtörténeti érdekessége van, másrészt kuriózum az is, hogy néhány kilométeres sétával három meglepően szép környezetben lévő várromot kereshessünk fel.
A multi három ládából áll és három, a történelem különböző időszakaiban keletkezett épület maradványit mutatja be.
Orahovica városából kiindulva, a Kutjevo felé haladunk, majd Duzluk faluban a Jezero felíratú táblát követjük. Hamarosan az Orahovicai-tó partjára érünk, amely annak ellenére hogy mesterséges, meglepően szép környezetben van és harmonikusan illeszkedik a környező hegyekhez. A tó környékén tudunk parkolni is N 45° 30,936' E 17° 51,627' 231 m [GC3VAR+parkoló1] vagy letehetjük a kocsit a vár alatti romoknál N 45° 31,036' E 17° 51,269' 241 m [GC3VAR+parkoló2].
A vár alatti kastélyrom
Az első pont N 45° 31,042' E 17° 51,286' 218 m [GC3VAR-1]a parkoló közelében lévő fa tövében található.
A Hercegovác kúriaként is emlegetett épület, egy kőbánya területén van, viszont szabadon látogatható és mellette pihenőhely is ki van alakítva. Érdekes látványt nyújtanak a bánya közvetlen közelségében lévő középkori romok.
A kastély története ismeretlen, vélhetően a XV.-XVI. századból származik. A kastély kelet-nyugati tájolású és csak az északi falai állnak, rajtuk még az ablak- és ajtónyílások is épen megmaradtak.
Raholca vára
A rejtek a tó mellől induló "piros kör" jelzésről közelíthető meg, a turistaút könnyen felfedezhető N 45° 30,963' E 17° 51,527' 254 m [GC3VAR+ösvény1] .
A második pont N 45° 30,652' E 17° 51,502' 381 m [GC3VAR-2]a bejárat mellől induló ösvény irányából megközelíthető külső várfal egyik mélyedésében.
A tekintélyes várromot már messzebbről is könnyen észre lehet venni. Méreteire jellemző, hogy Horvátország szlavóniai részének a legnagyobb méretű romja. A környék horvát lakói népiesen Ružica (Rózsa) várának is hívják, számos történet is kapcsolódik hozzá. A neves horvát művészettörténész Djuro Szabo szerint város, kastély és erőd is egyben.
A középkori Raholca története nagy valószínűséggel összeolvad az innen 3,5 km-re lévő Óvár történetével, bár erre semmilyen bizonyíték nincs.
A várról számos helyi monda is született: "Amikor a horvátok a törökök ellen harcoltak, az egyik csatában a várkisasszonynak, a szépséges Ružicának az apja és bátyja is odaveszett. Ružica, hogy a vár népét megvédje, úgy döntött, hogy a legerősebb lovaghoz megy feleségül, leendő férjét pedig egy lovagi tornán fogja kiválasztani. A tornán a szlávok mellett nyugati lovagok is részt vettek. A győztes közülük került ki. Ružica azonban nem akarta kezét idegen lovagnak adni, ezért kétségbeesésében egy szakadékba vetette magát. Hamarosan az egész vidéken Ružica vérére emlékeztető, vöröslő rózsabokrok nőttek."
Egy másik legenda szerint Ružica tündér volt, aki tündérpajtásaival meg akarta akadályozni a vár felépülését, de a haja beleakadt egy sűrű hálóba és halóstól a vár alapjaiba falazták be.
A valósághoz visszatérve, Raholca várát 1357-ben említik először, mint királyi várat. Különféle zálogszerződések során, a vár birtokosa, az Újlaki család familiárisa, Kont Miklós lesz, akinek a leszármazottai Raholczainak nevezték magukat. Később az Újlaki családhoz kerül, majd az utolsó várúr özvegye hozzámegy a kétes hírű szlavón főúrhoz, Fülöp pécsi püspök fivéréhez, Móré Lászlóhoz. Nevével a kisnánai vár történetében is találkozhatunk. Móré rosszhíréhez hozzájárult az is, hogy a török korszak előtti zűrzavaros időszakban, az egymással csatározó szlavón nemesek közül kitűnt a kegyetlenségével és mindkét király, Szapolyai János és Ferdinánd is vagyonvesztésre ítélte. Szapolyai a várat megostromolta, a védőket lekaszabolták, de Móré megmenekült. Később török fogságba került, áttért a muzulmán hitre, egyik fia már jelentős tisztséget töltött be a török udvarban.
(A török időben keletkezett a közeli Duzluk falu is, a török eredetű szó jelentése: bokréta)
A visszavételt követően, tulajdonosai gyakran cserélődtek, (de Cordua, T. Fleischman, Pejácsevich, Mihalovich családok) de ekkorra az épület már tető nélkül, rossz állapotban van.
A várba jelenleg a romos déli tornyon át lehet bejutni. Az épület jelentős értéke, a külső várban (a bejáratnál) lévő gótikus kápolna romjai és a helyenként megmaradt kőfaragások. A torony után egy tágasabb térbe jutunk. Jobbkéz felé egy többhelységes palotaszárny, míg bal kéz felé kisebb helységek vannak, némelyiküknél még a mennyezet is ép. A bejárat mellől lesétálhatunk a déli oldal félköríves védőművéhez. A falak vastagsága, főleg a támadásoknak jobban kitett déli oldalon, elérik a 9 métert is.
A vár mellől kilátás nyílik N 45° 30,714' E 17° 51,582' 353 m [GC3VAR+Scenic area] a drávamenti síkságra, szép időben látni lehet a Mecseket is.
Az Óvár
A vártól visszafelé indulunk el, majd a N 45° 30,738' E 17° 51,530' 335 m [GC3VAR+ösvény2] pontnál rátérünk a "piros kör" jelzésre, de megkereshetjük a vártól folytatódó jelzést is, amit végig követnünk kell. (a villanyoszlopok mellett) Sajnos nyáron, kevesen túráznak errefelé, ilyenkor a növényzet meglehetősen magas lehet.
Az Óvár megközelítésekor figyeljük a Stari Grad feliratot, a kijelölt turistautat akkor se hagyjuk el, ha a műszer szerint már elmentünk a romok mellett. A várhoz vezető - egyébként egyértelműen jelzett - letérésnél N 45° 29,409' E 17° 50,915' 641 m [GC3VAR+ösvény3] feltűnik előttünk a 792 m-es Kapavac, amely a Krndija-hegység legmagasabb pontja.
A harmadik láda helye a N 45° 29,688' E 17° 51,029' 685 m [GC3VAR-3] pontban van, egy sziklaüreg mélyedésében.
Az Óvár történetéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Feltehetően a XIII. században épülhetett, közelebbi rokonságot a drégelyi és a mecseknádasdi Réka-várral mutat, valószínűleg csak védelmi célt szolgált. Terjedelmében csaknem túlszárnyalja az újabb erődítmény méreteit is.
Meg szeretném köszönni Rotty-nak a láda előkészítésében és a rejtésben nyújtott segítségét (fényképek, mérés, ötletek) ill. Marko-nak és Eena-nak az ötleteket és a kivitelezésben nyújtott segítséget..
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
A mai horvátországi ládázás 4. állomása. Az 1. pont mellett parkoltam, ahol ládát nem, csak a feliratot találtam meg, azt is nehezen, mert már alig olvasható volt - filccel javítottam. Ezt követően biciklivel indultam felfelé a köves úton és a cél a 3 pont volt. A ponttól túlhaladva, a térkép szerint kevésbé meredek oldal felől közelítettem, de az utolsó kb. 400 m-t így is csak gyalog sikerült leküzdenem. A láda hamar meglett, de nem voltam biztos benne, hogy jó ládát találtam, mert a füzetben nem találtam jelszót, csak a tető belsejére ragasztott papíron. Innen vissza a biciklihez, majd a 2. ponthoz. Ez a rom sokkal impozánsabb mint a felső, hihetelen mértei vannak. A ládával szerencsétlenkedtem kicsit, jól megszúrkált a tüskés bozót, ahová feleslegesen másztam be...
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
Az első ponton környékén bár építkezés folyik, ma (vasárnap) senki nem volt ott rajtunk kívül, a parkolás nem volt gond. A rom állványok között lapul. Az elektromos tereptárgyon megtaláltuk a jelszó első felét.
A kettes pontnál, a tónál hétvégén 0,7 euró egy óra. Az összes aprónkat bedobáltuk az automatába, így 13:50-ig parkolhattunk.
A kirándulást lépcsőzéssel indítottuk, és kellemes, erdei környezetben hamar a festői várromhoz értünk. Minden zegét-zugát meg kellett nézni. Nagyon izgalmas volt ide-oda bemászni, kimászni, átmászni és újabb helyiségeket fölfedezni. Röpült az idő. Közben a dobozt is megkerestük. A ládaoldalon lévő kilátó és a megjelölt kilátópont már nem funkcionál. A fák túlnőttek rajta, és a fadeszkák időközben beszakadtak.
Ez után a fokozatos és egyre durvuló emelkedő vette kezdetét. Mikor 400 méterre voltunk légvonalban, akkor nem is akartam hinni a szememnek, hogy a leszakadt falon kell fölmenni, és de. (bár így utólag, lehet, hogy mégsem a toronyiránt, légvonal volt az ajánlott)
Egy fiatalemberrel találkoztunk, aki egy darabig velünk tartott és a "kötelező" társalgás során megtudtuk, hogy Zágrábból jött, Budapesten élt egy barátja, aki ma már Londonban él, és egyébként is inkább a természetet járja, mint a várost, így Budapestet sem ismerte meg. Mivel Ő jobb tempóban ment, végül mi (én) lemaradtunk.
A dobozt hamar megtaláltuk, pontosak a koordináták. Először azt hittem, hogy egy com-os láda, mert minden arra utalt, de a beleírt jelszó működött.
Itt a 3. ponton lévő várrom már meg sem közelíti az előzőt. Mintha még a gaz is nagyobb lenne. Én addig vacakoltunk, hogy lefelé már igen erős tempóba kellett mennünk, hogy a parkolási időből ne fussunk ki.
A Dráva és a Száva között fekvő Szlavónia közepén található Papuk-hegységben csavarogtunk Molka, kópé1993, LionDaddy és pliptai társaságában.
Szállásunk Velike nevű faluban volt. Innen csillagtúráztunk, bejártuk szinte az egész hegységet. Komoly szinteket mászva jutottunk ládáról ládára. A hegységben a jelzések egyszerűek mint a faék: csak piros kör van semmi más. GPS vagy térkép nélkül simán el lehet tévedni.
Első nagyobb erőpróbát a Raholca romjai jelentették. Az első ponton komoly tereprendezés folyik, építettek kameraszigetet, a vár is alá van ducolva. Láda sehol, ideiglenesen egy elektromos tereptárgyra írtuk fel a jelszó első felét.
A kettes pontnál a parkoló fizetős, egy óra 0,5 euro. A tó feletti dombon nagy építkezés zajlik, faházakat és szállodát építenek. Az ösvény megvan, azon fel lehet menni a várba. Nagy dzsindzsa van mindenhol magas csalánnal. A ládát kerestük egy darabig, de meglett. A harmadik pontig az út meredek, ritkán járt, benőtt. Láda rendben az üregben.
A tó melletti parkoló le volt zárva, éppen átalakítják (fizetőssé), a másik parkolót válaszd. A tó leengedve, hatalmas építkezések vágják el a kiépített turistalépcsőket. Elvileg a tó környékére sem szabad bemenni. Ehhez képest délutánra elég sok turista jött fel a középső várig.
Első Papuk túránk, melyre oly régen vágytunk már! kis kitérővel kezdtünk, hogy megcsodálhassuk a tengerszemet :) utaná jöttek a vár romok! a második pontot sehogy sem talaláltuk, de a Rejtővel egyeztetve szinte biztos, hogy nincs a rejtekében. pedig vérünket adtuk érte! a várrom elképesztő! hatalmas, látni a Mecseket is onnan szép időben! nagy élmény volt bejárni a romot!
a harmadik ponthoz a 35 fokos hőségben feljutni igazán izzasztó volt, ott meglett hamar a láda.
köszönjük, hogy megmutattad ezeket a csodás helyeket!! [Geoládák v3.11.1]
Hétvégén Alpok-Adria tájfutóverseny volt a környéken (pénteken este Nasiceban, szombat-vasárnap Jankovacnál). Péntek reggel elindultunk, hogy itt kiránduljunk egyet, de nagyon messze van, délben érkeztünk, ettünk egy fantasztikus csevapot a Mimozában, majd a tóparton parkolva elindultunk felderíteni a multit.
Az első láda környékét már nagyon benőtte a dzsuva, így nem küzdöttem be magamat.
Második láda koordinátája pontos, a fánál beindul egy alig látható ösvény, megmászva egy kis falat, megvan.
Mivel este még futnunk kellett Nasiceban, nem gondoltuk, hogy tovább megyünk.
A túra így is tetszett, a Papuk is, talán még visszajövünk, hogy megnézzük a felső várat is.
Jó, hogy a Rózsa-vár mellett a másik két várromra is rábukkanhattunk a multi pontjainak köszönhetően. Érdemes volt felküzdeni magunkat a harmadik pontig, szép panoráma volt! Köszi a lehetőséget! :)
Szép helyek, különösen a második illetve harmadik pont. Az utóbbiért azért meglehet szenvedni. Jó meredek ösvény visz fel.
Második pontnál a jelszót vérünket adva sem sikerült megszerezni hosszas keresgélés után sem. A jelszórészleteket igazolásképpen emailban elküldtem. Kérnék egy elfogadást.
Megtaláltam! Két napos észak-horvátországi geocachinges kirándulásra érkeztünk, melynek második napját ezzel a multival indítottuk. Az első láda előkerítése után nekiindultunk a nagyobb sétának.
A második pont csak hossza keresgélés után került elő, viszont megvan, ép és egészséges. Kicsit zavaró volt a leírásban a külső várfal meghatározás, mi a legkülső falnál kerestük a tüskés szedres dzsindzsán keresztül, de nem onnan kell, hanem az eggyel bentebbi várfalnál és a belső vár irányából.
A harmadik pont könnyen adta magát. Visszafelé eleredt az eső, úgyhogy némi ázás után érkeztünk vissza az autóhoz.
Szeretem azokat a multikat, amelyeknek minden pontján valós láda van. A 2. és a 3. helyszín önálló ládaként is működne.
A mai nap negyedik ládája, ide már elég fáradtan érkeztünk. A második pontnál hiába kutakodtunk, nem találtuk a ládát.(köszönjük a segítséget). A harmadik ládánál pedig már nem csak a vár volt romokban. Itt meg lett a láda, bár beleírni nem sikerült, mert nem fogott a toll, mi pedig félúton döbbentünk rá, hogy csak a GPS van nálunk és egy telefon. Köszönjük ezt a szép napot.
N 45° 30,936' E 17° 51,627' 231 m [GC3VAR+parkoló1]
N 45° 31,042' E 17° 51,286' 218 m [GC3VAR-1]
jelzésről közelíthető meg, a turistaút könnyen felfedezhető 
N 45° 30,963' E 17° 51,527' 254 m [GC3VAR+ösvény1]
N 45° 30,714' E 17° 51,582' 353 m [GC3VAR+Scenic area]
