Bevezető
Az 5x5x10 cm-es zöldfedelű dobozt egy elágazó törzsű fa ágai között találod.
Leírás
Kedves ládázók! Ezúttal Székelykeresztúrra invitállak Benneteket, arra a helyre, ahol Petőfi Sándor halála előtti napját töltötte. Sétáljatok fel a Jézuskiáltó nevű, 535 m magas dombra, ahonnan a városra és környékére gyönyörű kilátás nyílik.
Megközelítés
A kùria megközelítése a központi park folytatásában levő református templom mellett letérő utcán a legkényelmesebb, de ez lehetséges a főútról leágazó Budai Nagy Antal, valamint Bem József utcákon keresztül is.
A Jézuskiáltó a város központjából letérve a Csekefalvi útról közelithető meg.A vasútátjárót elhagyva, kb. 500m-re jobbra felvezet egy terepjárók által is járható út, egészen a keresztig. Ha gyalog tesszük meg az alig 1,5km-es távot, akkor a főùtról letérve az autód hagyhatod a közelben, ahol bőven akad parkolòhely is.
N 46° 17,678' E 25° 1,778' 404 m [GCPSKF+parkoló]
Vasút vezet a városon keresztül mely Segesvárról Székelyudvarhelyig vezet. Így ebből már világos, hogy akár vonattal is meglehet közelíteni a várost. Autóval akár Gagy mentén a 116-os úton Marosvásárhely felől, akár a 134 A számú Nyikó menti úton, akár Székelyudvarhelyről vagy az E 60- as úton Héjjasfalvánál letérni a 137-es megyei útra.
Történelem
A mai kisváros három település, Keresztúrfalva, Keresztúr mezőváros és Timafalva egybeolvadása révén jött létre. Ehhez csatlakozott 1927- ben még Fiátfalva.
Székelykeresztúr, vagy ahogyan régebben nevezték, Szitáskeresztúr nevének eredete körül vannak homályos pontok.
A város névadója a Szent Kereszt. A Római Katolikus Plébániatemplom védőszentje is egyben.
És nem véletlen a város fölé emelkedő magaslat, a Jézuskiáltó neve sem...ezen a magaslaton egy nagy kereszt áll. E magaslatròl, be lehet látni az egész várost és a környékét.
A Keresztúrhoz hozzáadott Székely előnév meg utal a lakósság nemzetiségére, a székelységre.
Állítólag a székelység 1200 körül telepedett meg itt, és mivel magyarul beszéltek és magyaros szokásokkal rendelkeztek ugrásszerüen megváltoztatták a környék lélekszámának nemzetiségi alakulását.
Keresztúr fontossága még abban is megnyilvánult, hogy 1395. januárjában Zsigmond király innen készítette elő a moldovai hadjáratát.
Ezen alkalomból a király több oklevelet bocsátott ki "in Keresztwr" néven.
1848 - 49 -es szabadságharcokból is jelentősen kivette részét a város és az úgynevezett Makk féle összeesküvésből is
Látnivalók
A
Gyárfás kúria, melyet a XVII. században a Wesselényi család építetett, majd a Bethlen, utánuk a Kemény családok birtokába került.
Ezt a kúriát vették meg Gyárfásék, ezért maradt ez a név rajta.
Arról nevezetes, hogy ennek a hátsó udvarán áll az a körtefa, amely utoljára látta Petőfi Sándort, verset írni, a tragikus végű segesvári csatát megelőző napon.
E fát most kerítés védi és Kányádi Sándor márványtáblába vésett verse díszíti:
"Haldoklik az öreg tanú
Petőfi vén körtefája
Azt beszélik Ő látta volt
verset irni utoljára."
Ifj. Vargha Zsigmond korabeli előadása nyomán: "1849. július 30-án: estefelé híre szaladt, hogy Petőfi is megérkezett, és fenn van a piactéren. Ezen hírre apám rögtön felsietett a piacra, s ott megtalálta Petőfit, kit meghívott vacsorára: bivalytejes és túrós puliszkára."
A város központjában ott találhatjuk
Petőfi Sándor bronzszobrát és
a rovásírással díszített faragott oszlopot , amelyet a honfoglalás 1100 évének emlékére állítottak. A faragás jelentése Székelykeresztúr.
A város központjában található katolikus templom falán
középkori freskómaradványok csodálhatóak meg.
1848. március 15-e "Petőfi napja" a magyar történelemben. Előző este megírta a Nemzeti dalt, a forradalom jelképes énekét. A Pilvax kávéházból elindulva társaival mozgósította az egyetemi ifjúságot, kinyomtatták a 12 pontot, kivívták a sajtószabadságot.
A szabadságharc kitörésekor katonának állt, Bem tábornok seregében részt vett a szelindeki, a vízaknai, a szászsebesi, a szászvárosi csatákban. Bem is, barátai is távol akarták tartani a költőt a harcoktól, különösen azután, hogy decemberben megszületett fia, Zoltán. Petőfi azonban tetteivel, életével akarta hitelesíteni a verseiben megfogalmazott szabadság- és hazaszeretetét.
1849. július 31-én részt vett a segesvári ütközetben, és délután 6 óra körül Fehéregyháza határában elesett.
A Timafalvi temetőben található
Petőfi legendás sírja. E temető a város Székelyudvarhely felöli kijáratánál található. Néhány keresztúri polgárnak meggyöződése, hogy a sírban Petőfi Sándor nyugszik. Az utat a síremlékig jelzőtáblák mutatják a főúttól kezdődően. Kicsit nehezebben, de akár innen is fel lehet jutni a domb tetején álló kőkereszthez, a Jézuskiáltóra.'
Ládatörténet
2021.09.26. Marton Zoli és Senator62 pótolta az elveszett ládát
