Elhelyezés időpontja: 2008.11.09 00:00
Megjelenés időpontja: 2008.12.22 17:15
Utolsó lényeges változás: 2020.12.20 06:21
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Gege1980
Ládagazda: Gege1980 Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 800 m
Megtalálások száma: 213, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP:
A láda egy 20x15x6,5 cm-es ételhordó doboz.
A rejtekhely egy szikla melletti üreg, falevéllel, avarral és kövekkel álcázva.
Kiindulási pont lehet a falu határától 50 méterre található buszmegálló. Aki busszal érkezik, onnan tovább már csak gyalog mehet. Aki viszont autóval keresi fel a falut, bárhol ott hagyhatja, külön parkoló nem létezik. Kizárólag arra kell ügyelnünk, hogy ne akadályozzuk a közlekedést. Ajánlott a templom alatti részt használni parkolóként...onnan a legegyszerűbb.
Legutóbbi tanösvény-takarításkor veszélybe került, de annak ellenére, hogy az ösvényhez nagyon közel van, nem találták meg még véletlenül sem. Nézegettünk más helyet neki, de úgy döntöttünk, marad az eredeti helyén.
A rejtésnél kérem zárjátok rá a dobozka tetejét, nehogy beázzon. Ez alkalommal is vizesen találtam rá, ahogy nem szerettem volna. A logbook is elázott, cserére szorul. Jelenleg ideiglenes log füzetecske van helyette, amint tudom cserélem. Köszönöm a figyelmességet és a megértést.
A láda karbantartva: 2019.10.14-én.
A ládába TravelBug nem helyezhető!
Aki felkeresi eme kis falucskát, és persze a ládát, kérem ne részeiben lássa...ne csak a panorámát, ne csak a templomot...összességében van varázsa...
MEGKÖZELÍTÉS:
Közúton Edelény felől, a 27-es főúton közelíthető meg: Szendrőládot, Szendrőt és Szalonnát elhagyva, még Perkupa előtt balra, Égerszög felé kell letérni a főútról. A 14 km hosszú bekötőúton haladva, Szőlősardót elhagyva érkezhetünk Teresztenyére, amely egy "zsákfalu", azaz innen nem visz tovább az út. Egy másik irányból, Rudabánya felől is megközelíthető, Felsőtelekesen át, ill. Aggtelek felől Trizs, Imola, Kánó irányából. Utóbbi két alternatíva nem éppen futómű kímélő, nagyon rossz állapotban van az út. A kánói tető felől érkezőknek annyi jó hír, hogy a tetőről leérvén már jobb az út, ugyanis az Égerszöget Perkupával összekötő út fel lett újítva, kiváló minőség.
Vonattal a Miskolc - Tornanádaskai vonalról Perkupánál kell leszállni, ahonnan Volán járattal lehet eljutni Teresztenyére.
REJTÉS, JELSZÓ:
A faluba beérve megpillantjuk a már említett buszmegállót, ahonnan forduljunk jobbra (ha esetleg balra fordulnánk, akkor sincs nagy baj, mert egy nagy kör megtétele után visszajutunk a buszmegállóhoz). A református templom előtt elhaladó felfele tartó úton kell elindulni. Itt kezdődik a 2010 augusztusában átadott, kb. 2 km hosszú tanösvény is. Kicsit kaptatós, de a kevésbé sem fárasztó séta közben leülhetünk az ott található lócák valamelyikére, vagy az újonnan kialakított bográcsozó helyen is megpihenhetünk. Az út végén egy jobbos visszafordító után még kb. 50-100 méter és megpillanthatjuk a ládát rejtő sziklákat.
Miután megtaláltuk, gyönyörködhetünk a kilátásban, aztán mehetünk tovább a tanösvényen (csak tovább kell menni picit azon az úton, ami mentén a láda van, tábla jelzi a további irányt), és utána érdemes egy kört csapni a faluban is...megéri.
Jelszó a ládában elhelyezett logbook-ban található. (ideiglenesen log-füzetecske van, a régi - ahogy már említettem - elázott)
Mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat, igyekszem javítani a hibákat és aktualizálni az itt leírtakat.
A FALURÓL PÁR SZÓ:
Teresztenye az egykori Torna vármegye területén, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Putnoki-(Borsodi-)dombság és az Aggteleki-hegység találkozásánál.
A falu az Aggteleki karsztvidékhez tartozó Galya-fennsík lábánál fekszik a hegylábfelszínen kialakult mélyedésben. Itt tör felszínre a hegység mélyéből egy állandó vízhozamú forráspatak; a Kinizsi-forrásbarlang mögött a fennsík hatalmas karsztvíztározót rejt. Már az 1950-es évektől ismeretes, hogy a csak néhány méteren át járható - zárva tartott - barlangfolyosó mögött Magyarország egyik legnagyobb, mindmáig felfedezetlen, legalább 7 km járathosszúságú barlangrendszere húzódik meg. Ezt a tényt a környék víznyelőinek megfestésével tárták fel a barlangkutatók, azonban az agyagos, málló mészkőben kialakult vízfolyás olyan vertikális szakadékokon - szifonokon - át folyik, amelyek lehetetlenné tették a barlang feltárását. Mindenesetre, a patak állandó vízhozama, nevezetesen, hogy a legnagyobb záporok után sem nő meg a vízmennyisége, és a legnagyobb aszály idején sem csökken, arra enged következtetni, hogy a hegy alatt óriási karsztvíztározó barlang húzódik, amelynek csak a legalsó részén van egy szűk járat a forráspatak számára. A hegy mélyéből kifolyó víz mindig hűti a teresztenyei mélyedést, ahol hőmérsékleti inverzió - hideg légtó - alakul ki rendszeresen. A teresztenyei mélyedés bejáratánál a patak medre évszázadok óta szétterül és nádasnak ad helyet. Erről nyerte a nevét is a falu.
A FALU TÖRTÉNETE:
Teresztenyét okiratban először 1272-ben említik Trestene néven. Az elnevezés szláv eredetű, a trestené szó nádast jelent. Árpád-kori temploma műemléki jellegű, a falu fölé magasodik a hegyoldalon. A fakazettás mennyezetű református templom mai formáját 1743-ban nyerte el.
A falu lakossága a feljegyzések szerint 1870-ben még 273 fő volt, azóta minden egyes népszámláláskor folyamatosan csökken a lakosságszám, 2000-ben már csak 38 volt,2006-ban pedig csak 29 fő, ami a közelmúltban (2015) 39-re nőtt. A 19. században és a 20. század elején a falu még virágzó mezőgazdasági település volt: több száz állatot, szarvasmarhát, lovat és sertést tartottak. A kedvezőtlen agyagos, lejtős talajt intenzíven, nehéz munkával művelték. A falut szilváskertek övezték.
A II. világháború után a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés munkaerőt szabadított fel: a férfiak zöme az Edelény környéki szénbányákban, ill. a rudabányai vasérc-kitermelésnél talált munkát, később a kazincbarcikai (berentei) vegyiműveknél. A háztáji gazdálkodás fokozatosan megszűnt, a fiatalok sorra elvándoroltak a faluból: Kazincbarcikára, Miskolcra. A környék szénbányáit a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárták. A faluban maradt idős népesség nem bírta a hegyoldalakban elhelyezkedő kertek, gyümölcsösök művelését, a híres szilváskertek és szőlők nagy része elvadult. A mezőgazdasági privatizáció folytán a környező szántók művelése is esetlegessé vált. Teresztenye, mint a Galyaság többi kis települése (Tornakápolna, Varbóc, Égerszög) kezdett elnéptelenedni. Az Aggteleki Nemzeti Park határa a kis falu pereméig húzódik. Az eldugott hely (zsákfalu, amely a főközlekedési útvonalaktól messze esik), a háborítatlanság, amelyet a Nemzeti Park természetvédelme is erősít, a gyönyörű természeti környezet, a falu belső nyugalma (a környező észak-borsodi és abaúji falvaktól eltérő tökéletes közbiztonsága), az ott élő időskorú népesség állattartása, a közeli turisztikai látnivalók (Aggtelek, Jósvafő, a Bükk-hegység, a szlovákiai Szádelő-völgy, Kassa, Rozsnyó, Krasznahorka, Betlér, Dobsina és a Hernád-áttörés), együttesen hozzájárult ahhoz, hogy Teresztenye a vidék kiemelkedő falusi turizmus központjává válhatott. Ez a tény segít megőrizni és fenntartani ezt a kis falut eredeti szépségében.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Teresztenye)
LÁTNIVALÓK:
- Árpád-kori református templom, fakazettás mennyezetével.
- Kinizsi-forrásbarlang (a barlang bejárata sajnos kerítéssel lekerített telken van).:(
- A galyasági néprajzi táj építészeti jellegzetességét magán hordozó keskeny tornácos, kontytetős parasztházak
- Az Aggteleki karsztvidék jellegzetes dolináival és karsztbokor erdőivel borított tája
- Elvadult szilvások, szőlők találhatók a Nemzeti Park területén.
- Régi kopjafás temetőjében hagyományos, régi, faragott fejfák találhatók.
- Tanösvény (sajnos elhanyagolt, gazos, fénykorában még a táblák is olvashatóak voltak, manapság már egy fehér papír csak)
- A legújabb...egy halastó panzióval a falu határában
Ami még várható:
- Tájház az őseink által használt tárgyak bemutatása végett
Tornabarakonyi fesztivál után hazafelé az első láda... Hát, ez nagyon helyre kis falu, kb. mint Barakony... Bemész az egyik utcán, kiérsz a másikon és kész a falu... :D Sikerült csodaszép madarat is fényképeznem!
Itt még nem sejtettem, hogy mi vár rám. Mert kb. az utolsó doboz is lett a napra, mivel úgy eleredt az eső, hogy nem is tudom, hogy jutottam le a hegyről... Pedig be volt még tervezve a GCPITI, elmentem a GCSORB mellett, a GCKURI útjára már rá sem kanyarodtam... Akkora zuháré lett, hogy Rudabánya felé sikerült fordulnom, ahol aztán az úton lefelé és keresztülfolyt a vörösesre színezett eső... Csak Miskolc előtt sikerült elhagynom a fekete felhőket.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Szép, egyszerű rejtés - igazán örültem, hogy nem kell hegyoldalban, szúrós bokrok között kutakodni :)
Megtaláltam!
Eléggé veszélyes (mugli) helyen van a láda!
Nagyon szép a falucskából kivezető tanösvény, és gondosan karban is tartják!
Köszönöm a rejtést!
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Eredetileg csak ez az egy láda volt tervbe véve, de mivel sok időm volt, így még két láda belefért. Ez nem volt nehéz találat, bár a havat nem szeretem, jó volt egyet sétálni benne. A tanösvényt nem jártam végig, így nem is volt sok értelme mondjuk. Magát a ládát a kép alapján találtam meg, behatároltam mi merre van, és könnyen elő is került. :) [Geoládák v2.2.5] 1076.
