Az elrejtett 10*10*4cm-es zöld fedelű láda közvetlenül a tanösvény mellett, egy, jelzéssel ellátott, nagy fa mögött talajszinten bujkál. Kérem jól rejtsétek vissza, nehogy a pecásoknak csonti-doboz legyen belőle.
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
Hernád folyó
A vízrendezések ambivalens folyamatát csak néhány folyónak sikerült legalább részben megúsznia Magyarországon - ezek egyike a jobbára ma is girbegurbán kanyargó Hernád. A folyó helyenként máig többé-kevésbé szabadon alakítja - bontja és építi - a partját, és néhol még a galériaerdők természetes foltjai is fellelhetők.
A Sajó mellékfolyója. 1040 m magasságban az Alacsony-Tátrában ered. Körömnél torkollik a Sajóba, amely a Tiszába Tiszaújváros felett csatlakozik. Mellékága a Vadász-patak. Egyetlen mesterséges ága a Hernádszurdoktól induló és Bőcsnél visszatérő Bársonyos csatorna. A folyó Abaújnádasd községnél hagyja el Szlovákiát és Abaújvárnál érkezik Magyarországra, 11 km hosszban határfolyó. A Magyarországi szakasz nehézségi foka ww-1
könnyű vadvíz és gyors folyóvíz. Mivel Európa egyik legkevésbé szabályozott folyóvize, Magyarországnak is egyik legszebb és legérdekesebb, csak kajakkal vagy kenuval járható folyója. Magas vízállásnál
egészen vadvíz jellegű.
A kajakkal vagy kenuval túrázók tájékozódását nehezíti, hogy a folyó minden áradás után változtat a medrén, ráadásul a "
folyam-kilométer" adatokat sem jelzi sehol tábla.
A Hernádot 4 helyen zabolázza gát. Ott, ahová a ládát tettük, nem zabolázza semmi: ott tetszése szerint rombolja, építi a partját évről évre.
"Tátorján Tanösvény" a Hernád mentén
A Tanösvényt az
Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi Kulturális és Sport Egyesület alakítgatja a környező települések (Alsódobsza, Szentistvánbaksa és Megyaszó) önkormányzatainak a segítségével. Hossza 17 km, teljes bejárása 7-8 óra. A Hernád árterületén kanyargó része jobbára csak gyalogosan járható és csak olyankor, amikor a Hernád engedi. A folyó magasabb vízállásánál az ösvény egyes szakaszai méternél is mélyebben kerülnek a víz alá. Pihenőhelyeinek többsége még csak terv: mostanáig négy (köztük a 10. sorszámú) van berendezve úgy-ahogy; az ismeretterjesztő táblák azonban még ezekre is csak a terv stádiumában vannak.!
Az ösvény
Alsódobsza Pincesorától indul és oda is tér vissza, miután a Hernád partját Szentistvánbaksáig járja végig, majd onnan a Baksa-halomra kanyarodik fel és utána még elviszi a túrázót Megyaszó Pincefalujába is. Az általunk ide csatolt térképen az ösvény kicsit eltér az Egyesület
honlapján látható térképtől, de az eltérés messze van attól a térségtől, amit bejárni javasolunk.
Mi az ösvénynek a Pincesortól a 10. állomásáig tartó, kb. 1 km-es szakaszára próbáljuk a kesser-társakat csábítani és kalauzolni. Szerintünk ez az 1 km-es szakasz az ösvény egyik legérdekesebb, és - szerencsére - a
Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Területen még jócskán kívül eső szakasza. Az ösvény itt a Hernád egyik
szakadó partján megy végig; közben ritka látnivalókkal jutalmazza a rajta túrázót és onnan ereszkedik alá (elég meredeken) a tanösvény 10. állomására - tudniillik akkor, ha ezt a pihenőhelyet éppen el nem önti a folyó.
A Tanösvényt a
jel (fehér négyzetben kék ferde sáv) tűzi ki számunkra. Térképét ide tettük. A térképet Szentistvánbaksa nagyon kedves és a Tanösvényt lelkesen pártoló polgármesterétől kaptuk. Mi színeztük ki.
Pirossal a tanösvény nyomvonalát,
kékkel a Hernádot,
sárgával a pihenőhelyeket,
zölddel a természetvédelmi területet. A Tanösvény
végig szabadon látogatható, de a védett területen
szigorúan be kell tartani a természetvédelmi területekre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat.
Szakadó partok
A szakadó part alapkőzete jelentős részben pleisztocén lösz, amely a Szerencsi-szigethegység - itt viszonylag mélyen levő - vulkáni kőzeteire települt agyagrétegekre rakódott. A Hernád bal partján a mélyebb rétegekben elhelyezkedő agyag-homok határ a folyó felé lejt. Ezen a csúszólapon a helyenként 100m vastagságot elérő felső réteg átlagosan 0.5-1 dm/év sebességgel a folyó felé kúszik. A nagy tömegű mozgások kiváltásában szerepet játszhat a manapság is tapasztalható szeizmikus aktivitás. A lassan kúszó, agyagos-homokos-löszös rétegek a part közelében leomlanak; az omladék anyagát a folyóvíz fokozatosan elszállítja. Az állandóan megújuló meredek lejtőn csak ásványos váztalaj tud kialakulni, amely a lösz, illetve a pannon agyag- és homokrétegek keveredéséből keletkezik. Ezen az omladékon él a
tátorján, ami hazánk posztglaciális meleg kori, maradványfaj növénye, a Kárpát-medence mogyorókori lösz pusztáinak hírmondója. Ha körülötte a növényzet háborítatlanul szaporodhatna, fejlődhetne, hamarosan elnyomná a tátorjánt. De nem fejlődhet, mert újra és újra betemeti a
suvadó föld. A tátorján viszont évelő, gyökere mélyre hatol, és képes áttörni a folyton rázúduló törmeléket. A pannon térség lösz sztyeppjeinek egyik karakterisztikus, de ritkává vált faja. Tömeges elterjedési területe a Fekete- és Kaszpi-tenger környéke; nálunk már csak helyi, elszigetelt populációi élnek. A számon tartott hazai állomány 2600-3000 egyed.
A tátorján egy lágy szárú, évelő növény.
A mészben gazdag, száraz, meleg, és humuszban szegény lösz- vagy márgatalajokat kedveli. Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes szára 80-150 cm magasra nő meg. 3-6 cm vastag, a belseje fehér, érdesen barázdás, üreges, csomós. Vastag, felső részén sokfejű főgyökere, orsó alakban rögzül a talajba. Az egészséges növény kissé káposztaillatú.
A terebélyes, bokorszerű növény levelei igen nagy méretűek (akár 60 cm-re is megnőnek), 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek. A levelek alul kisebbek, felfelé haladva egyre nagyobbak és tagoltabbak, ám a csúcsi levelek egyszerűek, megnyúltak. A szár és a levelek is fiatalon szőrösek, később kopaszodók.
A tátorján 4-5 éves korában virágzik először. Április-június között, tömör, később fellazuló, többszörösen összetett végálló fürtvirágzatban nyílnak apró, 8-10 mm átmérőjű, áthatóan mézédes illatú, fehér vagy rózsaszínes, hímnős virágai, melyek gömbszerűen az egész növényt beborítják. A virágon a családra jellemzően négy kereszt alakban álló, a csészeleveleknél kétszer hosszabb, tojásdad alakú, tompa végű lapos sziromlevél található. A hat fehér, tömzsi porzószál közül kettő rövidebb, egytagú, négy pedig hosszabb, felül kéttagú, melyek közül csak egyiken visel portokot. A porzón mézmirigyek (glandula) találhatók. A zöld bibeszálon sárga fejes, ülő bibe fejlődik. Megporzását rovarok végzik.
Nyár végére beérő, borsszemnyi, gömbölyded, együregű becőketermése a kocsány csúcsán ül. A termés eleinte vastag, fényes zöld héjú, később kiszáradt, ráncos szürke gömböcske, mely egyetlen, csípős ízű magot rejt.
A gömbforma hajtásrendszer a tőről leválva, az ördögszekérhez hasonlóan szél által (anemochoria) görgetve terjeszti a magvakat.
A faj hazánkban aktuálisan veszélyeztetett, és fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
A láda
A Tanösvény az alsódobszai Pincesor
N 48° 11,036' E 20° 59,896' 191 m [GCDBSZ+ajánlott parkoló] pontjánál indul. Az autót itt is lehet hagyni, de, ha takarékoskodni akarunk az erőnkkel, le lehet menni vele a
N 48° 11,038' E 20° 59,718' 163 m [GCDBSZ+parkoló] pontig.
(Autóval már nem lehet, mert a vadászház tuajdonosa a pincesornál sorompóval rekesztette el a magánútját.) Itt egy vadászház épül és előtte elég nagy, szabad terület van: itt is elfér az autó. A vadászház után a háztól jobbra, az erdőben induló ösvényen az első
(fehér négyzetben kék ferde sáv) jelet a
N 48° 11,083' E 20° 59,674' 156 m [GCDBSZ+első turistajel] pontban látjuk meg egy fa törzsén. Innen a végig kitaposott, viszonylag ritkán (50-100 m-enként) jelzett ösvényen kell menni a ládáig, illetve az azon túl levő, 10. számú pihenőig (
N 48° 11,266' E 20° 59,664' 126 m [GCDBSZ+10. pihenő]). Ez az útvonal
csak gyalog ajánlható, viszont ezen haladva, a szakadó part tetejéről több helyen is jó rálátást kapunk a Hernád itteni szakaszára, és szép panoráma fotókat készíthetünk.
A láda a Pincesor végétől, a
N 48° 11,157' E 20° 59,953' 192 m [GCDBSZ+Pincesor vége] pontból indulva földúton is megközelíthető. Ez a szakasz is része a Tanösvénynek, itt-ott a
(fehér négyzetben kék ferde sáv) jel is látszik. Az út
N 48° 11,296' E 21° 0,103' 184 m [GCDBSZ+földút elágazás] pontjánál balra, lefelé kell venni az irányt, majd a
N 48° 11,341' E 20° 59,714' 119 m [GCDBSZ+ártéri elágazás] pontnál ismét balra kell tartani. Innen "toronyiránt" kell menni a 10. sorszámú pihenőig, hogy onnan kapaszkodhassunk fel a ládához a szakadó part tetejére. Ez a könnyebb útirány, viszont nem biztos, hogy a Hernád egész évben engedi végigjárni !
javaslat
A tanösvény ezen kb: 1km -es geoládához ajánlott szakaszát ládakarbantartás alkalmával 2020.07.02-án teljesen körbejártam, a sok csapadék miatt igen dús a növényzet, van mindkét irányból, sűrűn záródó néhányszor tíz méteres ösvényszakasz, de ezeken kissé lassan, de át lehet érni, ezért javaslom a növényzet miatt a hosszúszárú nadrág, a talajszerkezet miatt zárt túracipő, és rovarriasztó használatát.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda keresést! Üdv:
MJANEZ
Források:
Fülep-Kiss: A Hernád völgyének turistakalauza
A TE honlapja
Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület
Megyaszó Község Honlapja
Ládatörténet
2020.07.02.
Ládakarbantartás: az új láda, logfüzettel, apró cserejátékokkal kihelyezve.
2016.08.14.
MJANEZ kessertársnak felajánlottam örökbefogadásra. Köszönöm a lehetőséget!
skiccpausz
2014.06.15.
A ládát újratelepítettem, a ládaoldal is felfrissűlt.
skiccpausz
2012.12.19.
A ládát örökbefogadtam.
skiccpausz
2009.04.20
A láda megjelenik.Eredeti rejtő: páros