WAP
A láda méretei (H/SZ/M): 12x8x4 cm, gumitömítéses vízhatlan konyhai doboz.
A ládát a templomot körülvevő falon kívül kell keresni a déli oldalon, a telefonos bolt közelében. Sajnos nem lehetett templomkerten belüli a rejtést, emiatt a rejtek elég forgalmas helyen van.
Alternatívaként, ha a ládát nem lehet elővadászni, a pótjelszó leolvasható a templom
szentélyének déli falán lévő kőtábláról, a negyedik latin betűs sor második szava (vezetéknév)!
WAP
A ládába nemzetközi
TravelBug még nem helyezhető, mert nincs bejelentve a
www.geocaching.com-on.
Elérhetősége, megközelítése:
Javasolt kiindulópont Kolozsvárról a Mátyás-szobortól - akár a
GCKiKo multi megkeresése után - kelet felé a Dn1c/E576 úton elhagyni Kolozsvárt, majd tovább haladva ezen a főútvonalon, mely átvezet Szamosújváron is, mintegy 50 km után érkezünk ahhoz az elágazáshoz, amely egyenesen a városközpontba vezet
N 47° 8,604' E 23° 53,092' 245 m [GCDEST+1. Elágazás]. Itt balra kanyarodás után továbbhaladva körforgalom következik
N 47° 8,504' E 23° 52,647' 242 m [GCDEST+Körforgalom], ahonnan már látszik a templom. A körforgalom első kijáratán kell tovább haladni az utca végéig, ezután ismét egy balra kanyarodás
N 47° 8,627' E 23° 52,557' 238 m [GCDEST+Balra] után érkezünk a város főterére, ahol adott a parkolási lehetőség
N 47° 8,579' E 23° 52,511' 245 m [GCDEST+Parkoló].
A másik megközelítési lehetőség esetlegesen hargitai ládázás, vagy túrázás után Beszterce, Bethlen felől a Dn17/E58-as úton elérve a várost, még a Szamos északi partján elágazik az út Nagybánya felé, illetve a városba
N 47° 9,276' E 23° 52,555' 245 m [GCDEST+2. Elágazás]. A Szamos hídja utáni kereszteződésnél
N 47° 8,790' E 23° 52,673' 244 m [GCDEST+4. Elágazás] egyenesen továbbhaladva szintén a városközpontba érünk az említett parkolóhoz.
A harmadik alternatíva Nagybánya felől érkezve a városhatár előtti elágazásnál
N 47° 9,313' E 23° 52,493' 246 m [GCDEST+3. Elágazás] jobbra továbbhaladni és áthaladva a Szamos hídján az útvonal megyegyezik az előző lehetőségnél leírtakkal.
A templom közelében számos fizető és nem fizető parkoló működik.
A templom és a kert bejárata Nyugat felől közelíthető meg
N 47° 8,588' E 23° 52,394' 256 m [GCDEST+Bejárat]. Ha a kapu zárva lenne, a lelkészi hivatalban készséggel állnak rendelkezésre a látogatóknak
N 47° 8,613' E 23° 52,407' 262 m [GCDEST+Lelkész]. (Lehetőség szerint
NE délben zavarjuk őket!)
E rejtéssel Dés várost, és a leglátványosabb műemlék-épületét, a refortmátus templomot szeretném bemutatni.
Dés városáról:
Az erdélyi kisváros Kolozsvártól mintegy 57 km-re fekszik a Mezőségben, a Kis-, és Nagy-Szamos torkolatánál. A történelmi legenda szerint a hét vezér itt pihent meg a közeli hosszúkás kövön, és kiáltotta háromszor: "Deus, Deus, Deus". A valóságban azonban a város neve egy személynévből (Dees) ered.
A települést 1214-ben Dees néven említik először. Egykori várát II. Endre uralma alatt építették, a kolozsvári út melletti Rózsa-hegy tetejének északi részén. A vár 1310 utáni sorsa ismeretlen. Károly Róbert szászokat telepített ide, majd a szabad királyi városok jogaival ruházta fel őket. 1437-ben a város mellett győzte le a felkelő parasztsereg az erdélyi vajda seregét. Az egykori vár a fejedelmek kedvelt tartózkodási helye volt. 1616. november 20-án itt verte szét Bethlen Gábor serege az Erdélyre törő Gombos András hajdúhadát. 1661-ben a török felégette, majd ezután palánkkal és sánccal erősítették meg. 1686-ban és 1689-ben a császáriak rabolták ki, 1697-ben tűz pusztított a városban. 1703-ban és 1706-ban a labancok dúlták fel. 1717-ben a krími tatárok által szenvedett károkat, ekkortájt szűnt meg a sóbányászat is.
Ma már sem a vár, sem a városfal nem látszik. 1848. november 22-én a császáriak itt verték meg Katona Miklós őrnagy seregét, december 23-án pedig Bem József egy császári hadosztályt, 1849. január 6-án itt ütközött meg Bem és Wardener császári tábornok.
1910-ben 11 452 lakosából 7991 magyar, 2911 román és 445 német volt.
2002-ben 38 437 lakosából 32 678 román, 5433 magyar, 258 cigány és 21 német volt.
A malatói úgynevezett nagy temetőben nyugszik Medgyes Lajos református pap-költő, 1848-as mártír, Petőfi Sándor barátja. Petőfi meg is szállt nála, a református parókia kertjében lévő kis présházban, amit piac létesítésekor (sok mindennel együtt) lebontottak. A Kakashegyen található a Zsidó-temető. A város lakosságának egyharmada a II. világháború előtt zsidó volt. Óriási zsinagógájukat megkímélte a háború. Az előtte található kis téren állították fel a holokauszt áldozatainak emlékszobrát.
A mai mozi helyén állt a Bánffy Dezső főispán által épített szép kisszínház. A színház függönye a kunokat üldöző Szent László királyt ábrázolta. Sok műkedvelő előadás, iskolai előadás, vándorszíntársulat tevékenységének színtere lett. 1947 körül azonban az ócska színház egy éjszaka felgyulladt, így átadta a helyét egy "modern" mozi-épületnek.
A temetőkből és a tornyokból csodálatos kilátás nyílik a Szamos völgyére és a távoli havasokra.
Dés városának sok bővizű forrása volt. Eredetileg a kozárvári hét forrás látta el az 1913-ban létesített vízvezeték-rendszert. A város bővízű forrása még a Hidegkút, a Nagytemetővel szemben. A Bodonkút a Rózsahegyi tömbháznegyedet látja el friss vízzel. Az állomástól a város felé vezető út bal oldalán szintén buzog üdítő víz a hegyből (egyesek szerint a halottakból jön). Van még forrás az alsósétatérrel szemben és a Bélahegy oldalában is.
Források: Wikipédia, Erdélyi Turizmus, és Erdélyi Gyopár 1998/1 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye
A templom története:
A dési református templom építésének előmunkálatai 1450-ben kezdődtek el. 1453-ban jutott a templom alapépítménye abba az állapotba, hogy a hívek lelki épülésére szolgálhatott. Ebben az időben már készen állott a gyönyörű karcsú torony a négy világtáj felé tekintő ablakokkal és a négy fiatoronnyal. A 72 méter magas, az egész várost uraló toronyban testesül meg az egész templomépítmény magasba törő lendülete. A századokon áthúzódó viharok csodásan megkímélték ezt az impozáns remekművet.
A XV. Század közepén a hitújítás hatalmas hullámai Dést sem hagyták érintetlenül. Az egyház előbb lutheránus lett, 1558-ban Debrecen vidékéről kálvinisták telepedtek Désre, velük jött a nagy reformátor, Melius Juhász Péter is. Az ő hatására az egész város református hitre tért. Nyolc év múlva, a kolozsvári példát követve, itt is az unitárius vallás jutott diadalra.
1591-ben a templom a várossal együtt leégett. 1602-ben Basta osztrák tábornok vallonjai szintén mindent felégettek, kiraboltak. A város lakosait lemészárolták, mindössze 63 személy menekült meg. 1612-ben a templom köré bástyákkal erősített várfalat építettek. 1638-ban a dési templomban tartották azt a gyűlést, amelyen az erdélyi unitáriusok és az ennek kebelében otthonra talált szombatosok vezetőit bíróság elé állították.
1642. július 25-én a templomot villámcsapás sújtotta, a mennyezet beomlott, a harangok pedig elolvadtak. Csupán a támpillérek borda csonkjai maradtak meg. A boltozat újjáépítése elmaradt, és helyébe sík deszkamennyezet került.
Az 1657-ben Lengyelországba induló II. Rákóczi György fejedelem hadainak zászlóit itt áldotta meg Pápai Páriz Imre dési református lelkész. (1649-ben Désen született Pápai Ferenc.)
1697-ben a templomot másodszor is tűzvész pusztította. A restaurálás után 1704-1706-ban a labanc hadak a templom belső berendezését megsemmisítették és a kegytárgyakat elrabolták. 1704-ben tettek említést először a toronyóráról, a második (új) famennyezet 1726-ban készült. A XVII. század folyamán a hívek minden erejüket összeszedve az elszenvedett veszteségeket pótolták. A század közepe felé a hívek áldozatkészségének köszönhetően az új szószék 1752-ben készült, mely Sipos Dávid remekműve, a késői reneszánsz gyönyörű példánya. 1765-ben új festett mennyezettel látták el, Umling Lőrincz és fiai mestermunkáját szemlélhetjük, különösen a karzati mellvédkazettákban. A XIX. Század áldozatossága meg sem közelíti az előző századét, Az 1851-ben elhurcolt nagyharang visszaszerzése és újraöntése emelkedik ki a mindennapok közül. 1887-ben átépítették a templom körüli kőfalat, ennek során sok művészi érték veszett oda. 1900-ban készültek a templomajtók. 1902-ben a templomot műemléknek nyilvánították, 1905-ben fakarzata és az Angster mesterek által készített orgona készült el. 1950-ben a hívek áldozatkészségéből az orgonát működtető levegőbefúvót villanymotoros működtetésűre alakították át, és a templomba bevezették a villanyt és a földgázt.
A mai nemzedéknek feladata a munkálatok továbbfolytatása, a templom műemlék jellegének megóvása. Jelenleg a temlom körüli kőfal restaurálása köztes stádiumban van.
"Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet." (Zsolt. 73, 28)
Forrás: Dési Református Egyházközség hivatalos weboldala
Kellemes templomlátogatást kívánok minden kedves játékostársamnak!
