WAP:
3 pontos multi, két virtuális ponttal és egy ládával.
1. pont: Az adott koordinátán lévő emlékművön látható személyek száma. N 48° 6,206' E 19° 48,026' 239m
2. pont: A geoládában (23x13x9) található jelszórészlet. N 48° 6,196 E 19° 48,021 248m
3. pont: A lejtős akna bejárata mellett, a falon található emléktábla utolsó évszáma (számmal). N 48° 6,214 E 19° 47,987 241m
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés:
Salgótarján Budapesttől 120 km-re található. Elérhető az M3 autópályán és a 21. sz. főúton autóval. Megközelíthető még vonattal és autóbusszal is.
Története:
A magyarországi barnakőszén bányászat egyik legjelentősebb szénmedencéjében a gazdag barnakőszén vagyon sokáig ismeretlenül rejtőzött a föld mélyében. A 18. század elején érdeklődést keltő, majd a század utolsó harmadában (1766) felfedezett széntelepek
Salgótarjánt az egész medence szénbányászatának központjává emelték.
Hazánk első földalatti bányamúzeuma, szinte a város szívében, 1965. április 30-én nyitotta meg kapuit a bel- és külföldi túristák előtt az egykori József lejtősakna felhagyott, de még épségben lévő vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik megmaradt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató nyílt meg.
I. TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
A történeti kiállításban a múltat idéző bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli kéziszerszámok, világítási eszközök, valamint táró és aknagépek, munkáscsoportképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák, dokumentumok, részvények teszik közérthetőbbé a bányaipar fejlődését a megyében.
II. KÜLSZÍNI BEMUTATÓ
A bányamúzeum kiállítótermének nyugati szélén található udvaron került kialakításra a skanzen, ahol a földalatti és külszíni szállítás mozdonyai, csilléi, szállítóvagonjai kaptak helyet. Három keskenynyomtávú vasútvonalon a körbejárható szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett nagyméretű térkép segíti értelmezni.
III. FÖLDALATTI BÁNYAMÚZEUM
A múzeumi együttesnek ebben a részében, a bányajárás élményében részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratát messziről jelzi id. Szabó István szobrászművész vájárt ábrázoló alkotása. Közvetlenül a lejtősakna bal oldalán lármafát (klopacska), jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábját tekinthetik meg.
A szintesen, tárószerűen indított lejtősaknát 1937-ben mélyítették, hogy azzal az 1879-ben művelni kezdett s 1905-ben felhagyott egykori József aknak visszahagyott szénpilléreit, a bennhagyott alsópadot leműveljék. A lejtősakna 1951-ig volt üzemben s fennállása alatt 19.500.000q szenet termeltek ki belőle. Ezeknek a vágatoknak egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára oly módon, hogy megőrizzék annak "bánya" jellegét, a mintegy 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerjen egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről.
A földalatti bányarendszerben ma már múzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvéget, a homokkőbe vágott biztosítás nélküli vágatrész, a légvágat, a gurító zömében az eredeti állapotokat megőrizve, s újabb biztosítási módokkal kiegészítve reprezentálja a 19-20. századi megyei szénbányászatot.
A kiemelkedő ipartörténeti jelentőségű bányászati kiállítóhely, a Nógrádi Történeti Múzeum kiállításaként továbbra is szeretettel várja a bányászat múltja iránt érdeklődőket.
Ajánlott parkoló:
N 48° 6,207' E 19° 48,015' 250 m [GCAKNA+parkoló]
A rejtés részletesebb leírása:
1. A koordinátán található emlékművön szereplő személyek száma.
N 48° 6,206' E 19° 48,026' 239 m [GCAKNA-1]
2. A geoládában (23x13x9) található jelszórészlet.
N 48° 6,196' E 19° 48,021' 248 m [GCAKNA-2] A geoládát az adott koordinátán a dolgozóktól kell elkérni.
3. A lejtős akna bejárata mellett, a falon található emléktábla utolsó évszáma (számmal).
N 48° 6,214' E 19° 47,987' 241 m [GCAKNA-3]
A jelszóképzés sorrendje 1-2-3. egybeírva.
(Az első megtaláló jutalma egy üveg pezsgő, mely a geoládában található.)
Alternatív jelszót találtok a
N 48° 6,217' E 19° 48,017' 246 m [GCAKNA+?] ponton, ám a kérésünk az lenne, hogy ezt csak a legvégső esetben használjátok. Annyira kedvesek és segítőkészek a tárlatvezetők, a kiállítás is egyedi (mi ismereteink szerint Magyarországon az egyetlen föld alatti bányamúzeum), hogy érdemes rááldozni egy kis időt és anyagi befektetést. Ha valakinek esetleg problémát okozna a mélység (pl. bezártság érzet), a jelszó harmadik részletének megszerzéséhez nem szükséges lemenni a bányába.
A Múzeum mindezeken túl még egy Guiness-rekorddal is büszkélkedhet. Itt található a világ legnagyobb bányászfokosa!
Nyitvatartás:
okt 1 - már 31:
kedd-vasárnap 10-14h
ápr 1 - szept 31:
kedd-vasárnap 9-15h
hétfő szünnap
Jegyárak:
Teljes árú jegy: 700,- forint
6-26 éves és 62-70 éves kor között: 300,- forint
Tárlatvezetés: 250 forint/fő
Megköszönjük Vajda István múzeumvezető és kollégái segítségét!
Bányászhimnusz
Szerencse fel, szerencse le
Ilyen a bányász élete.
Váratlan vész rohanja meg
Mint bérctetőt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én,
Bányász kislányt óhajtok én,
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívemben bányász legyen.
Sáros kalap a szemében,
Bányász kislány az eszében
Kincsekben osztozom veled,
A kincs a tiszta szeretet.
Ha elveszünk mélyen alant,
Nem lesz nekünk nehéz a hant.
Anyánk a föld majd átölel,
Szerencse fel, szerencse fel.
És ha majd a föld ölén a végórámat élem,
Isten kezében életem, ő megsegít remélem.
Te kisleány ne bánkódjál,
Bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállni fel
Szerencse fel, szerencse fel, szerencse fel!
Bányászhimnusz
JÓ SZERENCSÉT!
