1. pont:

A városiasabb rész (vagy ahogy az itteniek nevezik: "falu") nagy temploma. (Van egy másik kisebb templom is a vasúton túl, mely a "telepi" nevet viseli.)

Segédpont:  N 47° 44,681' E 20° 25,281' [GCFUSE+seged] (itt balra lesz a fő utca, név szerint Rákóczi út, de menj tovább és az első (egyirányú úton!) lehetőségnél jobbra. Templom út a neve, találóan). A templom innen már könnyen megtalálható.

A jelszó első részlete, a templom bejárata feletti latin szöveg 5. sorának 4. betűje.  N 47° 44,520' E 20° 25,484' [GCFUSE-1]

A templomkertben érdemes megtekinteni a várossá nyilvánítási és az 1956-os emlékművet.

2. pont:

Az imént említett segédponttól gyalog egy pillanat alatt megközelíthető. Az I. világháborús emlékmű a park déli részén található.

A második jelszórészlet, a szobor talapzatán található háromtagú név (betű+szó+betű) 6. betűje. (Minden betűt beleértve)  N 47° 44,712' E 20° 25,230' [GCFUSE-2]

A visszajelzések alapján még egy kis segítség: a talapzaton azt a pár cm vastag fémlapot értjük, amin a szobor ténylegesen áll.

A szobortól 40 méterre található egy artézi kút.

3. pont:

A fő utcán (Rákóczi út) menj végig a 3. ponthoz, a vasútállomás már messziről is jól látható.

Az itt keresett, vagyis harmadik részlet az épület jelölt pontján található márványtábla 3. sorának 8. betűje és a 6. sor 18. betűje.  N 47° 45,072' E 20° 24,992' [GCFUSE-3]

A vasútállomás közelében megtekinthető a város trianoni emlékműve. N 47° 45,049' E 20° 25,079' [GCFUSE+emlekmu]

4. pont:

A láda a város határában, Pusztaszikszó nevű külterületi lakott hely közelében van. Nem azért helyeztük ilyen messze a ládát a város többi látványosságától, hogy minél jobban keresztbe tegyünk a kedves kessertársaknak, hanem mert szeretnék felhívni a figyelmeteket erre a (sajnos pusztulófélben levő) műemlék épületre. A láda rejtekhelyének is megfelelő a környezet.

A megközelítésére javasoljuk, hogy a városból a 3-as út felé induljatok autóval, a jelzett pontig burkolt úton el lehet jutni.  N 47° 45,962' E 20° 22,887' [GCFUSE+parkolo]

Az autót kímélendő innen már célszerű inkább gyalog megközelíteni a ládát, ami egy fa tövében keresendő, a negyedik, egyben utolsó jelszórészlettel (befőttesüveg).  N 47° 45,753' E 20° 23,169' [GCFUSE-4]

A jelszót úgy kapjátok meg, hogy az egyes jelszórészleteket összefűzitek a fenti leírás sorrendjében.

Füzesabony egy 8000 fős kisváros, melyet 25 éve emeltek erre a rangra. Csendes, nyugodt környezet, jó infrastrukturális elérhetőségekkel. Ugyanakkor sajnos természeti és épített örökségekben nem nagyon bővelkedik. Ennek ellenére, vagy éppen ezek miatt szeretnénk ha ellátogatnátok ide. Úgy gondoltuk, hogy egy nem nehéz multi-ládát telepítünk azért, hogy megismerhető legyen a település, s a pontok mellé több egyéb érdekességre is felhívjuk a figyelmeteket. Célunk a ládával, hogy egy kis időt eltöltsetek a városban, mely egyáltalán nem a nyüzsgő nagyvárosi jeleket hordozza magán. Üljetek le a parkban, bóklásszatok az utcákban, és érezzétek jól magatokat.

A pontokat úgy helyeztük el, hogy azok átívelnek a városka főútján, és a város melletti kis (elhagyatott, és sajnos pusztulófélben lévő) kápolnához vezetnek az elrejtett ládikóhoz. 1. pont: Templom. 2. pont: I. világháborús emlékmű 3. pont: Vasútállomás, 4. pont: KápolnaA település ma is álló, barokk stílusú, római katolikus templomát 1732-35 között építette Giovanni Battista Carlone, Európa hírű egri építőmester, a középkori szentély felhasználásával. A templomot 1815-ben bővítették, ekkor festette ki Herz Mihály egri művész. A bejárat felett Erdődy püspök koronás sasok által tartott, kagylódíszes főpapi címere látható. A templom főoltára sötétzöld műmárvány, melyet 1840 körül készítettek. A főoltárképet az egri Balkay Pál festette, ugyancsak 1840 körül. A két mellékoltár szarkofág alakú, faragott fa, zöldes márványozással. A szószék fából készült, szürke márványozással. 1944-ben találat érte a templomtornyot. Lakossági összefogással karcsúbb, magasabb formában építették újjá. A templom filiái Mezőtárkányban és Egerfarmoson találhatók. Az egyházközség irányítását az egyháztestületi képviselőtagok segítik.

A templom előkertjében áll a füzesabonyi lourdes-i barlang-kegyhely, mely a híres franciaországi búcsújáró hely mintájára épült 1974-ben Orsovay Ede kántortanító, helyi lakos kezdeményezésére. A hátsó templomkertben áll Nepomuki Szent János 1842-ből származó kőszobra, mely korábban a város centrumában, a főutcán volt elhelyezve.
1861-ben indult meg a Hatvan-Füzesabony-Miskolc közötti vasúti fővonal építése, melyet 1870. január 9-én adtak át a forgalomnak. Ezt követően, 1872. november 3-án készült el az egri szárnyvonal (erre egy emléktábla is emlékeztet az állomás falán), s majdnem 20 évvel később, 1891. augusztus 5-én lett kész a Füzesabonyt Debrecennel összekötő vaspálya. A kiépült hálózat napjainkban évente több milliós nagyságú utas- és több milliárd forintos értékű áruforgalmat bonyolít le biztonságosan.

A Pfaff Ferenc tervei alapján, 1893 őszén felépült, eklektikus stílusú állomásépület a legszebb MÁV-épületek közé tartozik az országban. A vasúti mérnök kimagasló teljesítményeinek első példája Fiume állomásépülete 1889-ből. Ehhez kapcsolódóan egy téves legendát is őriz a füzesabonyi hagyomány, miszerint a vasúttársaság egyik figyelmetlen tisztviselője tévedésből összecserélte a tervrajzokat: a füzesabonyiakat Fiumébe, a fiumeit Füzesabonyba postázta. Valójában a később várható utas- és teherforgalmat felmérve építették meg az eredeti tervek szerint az épületet. Pfaff a történelmi Magyarország területén 14 nagyváros állomásépületét tervezte meg. A II. világháború után megmaradtak építészeti védelem alatt állnak, műemlék jellegük miatt.

A vasúthálózat kiépülése jótékony hatása mellett negatív következményekkel is járt: megnehezítette a közlekedést az északi és déli településrész között. Ennek ellensúlyozására épült meg 1985-re - a várossá válás folyamatának részeként - a vasúti aluljáró, mely a balesetmentes közlekedést tette lehetővé. A vasút, kettévágva a települést, kettős intézmény-rendszert hozott létre, mely egyszerre kedvező és hátrányos hatású is.
Szabadon álló, oromzatos, 18. sz-i épület Pusztaszikszó (az egri érsekség volt majorsága) és Füzesabony között. A várost északról közúton megközelítők a körforgalom elhagyása után pillanthatják meg jobb oldalt, a bokrok, fák között kibukkanva. A kápolnát Barkóczy Ferenc püspök építette a középkori alapok felhasználásával az 1750-es évek végén, melyet a hívek segítségével 1806-ban restauráltak. A 19. sz. folyamán a kápolna leégett, de 1844-ben Dudás József egri kőművesmester helyreállította, valószínűleg a közelben lévő érseki nyaralókastély elkészülte után. A 20. sz.-ban is még híres búcsújáró hely volt, de a kápolna berendezései, oltárképei 1945 után teljesen elpusztultak. Az épület megmentése érdekében az 1990-es évek elején helyreállítási tervet készítettek a szakmai szervek.

Forrás: www.fuzesabony.hu

Ládatörténet:
2016. június 21. anettx kessertársunk helyrepofozta a betegeskedő ládát, újra kereshető.


2017. január 05.-én a ládát az adoptálhatóak közül átvettem. A pontjait végigjártam, koo-kat pontosítottam!
Kereshető!!

2022.10.19 az eltulajdonított ládát pótoltam. Logbook és apró ajándékok benne.