WAP:
A jelszó 3 részből áll:
1. a ládában található a jelszó első része
2. a házzal szemben, az úttest túloldalán található csatornafedél gyártási hely első 3 karaktere a jelszó második része
3. a betonkerítésen lévő évszám utolsó két számjegye a jelszó vége
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Zámoly méltán büszke irodalmi, szellemi hagyatékára, hiszen az országban itt a legmagasabb az egy főre jutó Kossuth-díjas költők aránya :-) Ide invitálunk benneteket, hogy kicsit megismerjétek a költők szülőfaluját, élettörténetét, munkásságát, s egyúttal felhívjuk a figyelmet Csoóri Sándor szülőházának rendezetlen helyzetére.
A multi pontjai:
N 47° 18,633' E 18° 25,025' 185 m [GCZamo-1]
A 8123. számú, Székesfehérvár-Zámoly műút bal oldalán, közvetlenül a település előtt, a temető mellett található a templomrom. A láda - kb. 20 cm-es hagyományos konyhai doboz - a romtól kb. 10 méterre É-ra, egy régi sirkő mögött van. GPS nélkül érkezőknek: a romtól kb. 20 lépésnyire, közvetlenül az erdő szélén lévő sirkő mögött.
Ha nem leled, alternatív jelszót találhatsz a rom téglával pótolt részén, a belső sarokban kb. 2 méter magasan az egyik téglán.
N 47° 19,174' E 18° 24,466' 143 m [GCZamo-2]
Csoóri szülőháza a Petőfi utca 51. szám alatt: a jelszó itt található része a ház előtt fútó úttest túloldalán - a háztól kb. 10 lépésnyire - lévő csatornafedél gyártási helyének első 3 karaktere.
N 47° 19,141' E 18° 24,830' 144 m [GCZamo-3]
Csanádi szülőháza a Kossuth utca 61. szám alatt: a betonkerítésbe írt évszám utolsó két számjegye.
A jelszó úgy áll össze mindent egybeírva, hogy:
1. A ládában talált jelszó részlet
2. Csoóri szülőházánál leolvasott 3 karakter
3. Csanádi szülőházánál leolvasott 2 számjegy
Ajánlott parkoló:
Csanádi szülőházánál:
N 47° 19,162' E 18° 24,474' 144 m [GCZamo+parkoló_falu]
vagy a romnál:
N 47° 18,606' E 18° 25,059' 186 m [GCZamo+parkoló_rom]
Zámoly
A Vértes hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település, nevét, a Zamur személynévből, Árpád fejedelem egyik mondai ősétől származtatják. Első írott említésének a 14. századi krónika 1046-ra vonatkozó adatát tartják. A honfoglalás után - korai oklevelek tanúsága szerint - Zámoly mai területén legalább három kisebb település létezett, Kerekszenttamás, Kér és Zámoly falu helyét az oklevelek és régészeti leletek viszonylag pontosan körülhatárolják. A települést, a Csák nemzetség birtokaként - először 1231-ben - említik.
A Székesfehérvár vonzáskörzetébe tartozó községnek napjainkban 2370 lakosa van, hegyközsége a móri borvidék része.
Bővebb információ a településről:
www.zamoly.hu
Csanádi Imre
1920. január 10-én született, Kossuth-, és háromszoros József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő. Példátlan pontossággal örökítette meg szülőföldje múltból a jelenbe vezető útjának történéseit, saját küzdelmes, hadifogsággal súlyos sorsát. 1938-ban írt Négysorosa:
Felnőttem, akárcsak a gomba,
nem nőttem a társadalomba;
ki-kihajlok, mint a goromba
szál a takács szép szőttibe vonva.
Sajátosan archaikus nyelvezetével, megkülönböztetett személyisége a magyar irodalomtörténetnek. Krónikás énekes volt, vallotta, hogy a költészet nem fordulhat el a tényektől, a tanulságos, izgalmas realitástól. Gyermekversei népszerűek az óvodások, kisiskolások körében, a nagyobb gyerekeknek állatokról írt egész kötetnyi verset, melyekkel tanítva szórakoztat.
A Győrffy-kollégium növendéke volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban tért haza. A Szabad Föld, a Magvető, a Szabad Ifjúság című lapok munkatársa volt. 1951-től a Szépirodalmi, 1955-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. 1976-1980 között az Új Tükör főszerkesztője. 1991. február 23-án hunyt el Budapesten.
Munkásságáról bővebben olvashatsz:
Magyar Elektronikus könyvtár
Csoóri Sándor
1930. február 3-án született, József Attila-, Kossuth és Herder-díjas, "a nemzet rebellise"-ként, "homo-politikus"-ként is aposztrofált költő, esszéíró és közéleti személyiség.
1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével került Pápára, ahol 1950-ben a Református Kollégiumban érettségizett. Az Egyetemi Orosz Intézetben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon tanult, de betegsége miatt megszakította tanulmányait. Ezután különféle újságoknál dolgozott, 1953-tól az Irodalmi Újság, majd a Szabad Ifjúság és az Új Hang munkatársa lett. 1954-ben jelent meg első kötete "Felröppen a madár" címmel. A 80-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetőjeként az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás előkészítője, majd a Magyar Demokrata Fórum alapítója, 1993-ig a mozgalom elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztője. A rendszerváltás után néhány évig a közvetlen társadalmi cselekvést választotta, 1991-2000 között a Magyarok Világszövetségének elnöke volt, ő érte el a Duna Televízió létrehozását. Esszéivel, publicisztikai írásaival folyamatosan részese a közéletnek, nem ritkán kerül viták kereszttüzébe.
2016. szeptember 12-én hunyt el Ürömben.
Magáról így vallott: "Rövidre fogva a szót: autodidakta, azaz: önképző értelmiségi vagyok."
Munkásságáról bővebben itt olvashatsz:
Magyar Elektronikus könyvtár
Önéletrajzát itt olvashatod:
Anyám Fekete Rózsa
Templomrom
Zámoly középkori plébániatemploma volt. A XII. században épült Szent Lőrinc vértanú tiszteletére. Első említése 1334-ből származik. A török hódoltság első évtizedeiben - a faluval együtt - elpusztult, majd az 1650-es években a visszatelepülő lakosok részben újjáépítették, de 1683-ban a török ismét felperzselte a települést. Végleges pusztulását a falu 1773-75 között barokk, majd 1836-37-ben korai klasszicista stílusban átépített templomának megépítése jelentette. A romból mára csak a Nyugati oldal maradt meg, azt is kiegészítették a feltárás közben. Többi része mára már nem látható, de a feltárás során megállapították, hogy szentélye félkörívvel záródott, s az épületet kerítőfal vette körül.
Kellemes ládavadászatot kívánunk!
Vadászat után
Kézműves sörök iránt érdeklődőknek ajánlom az útba eső (
Pedró sörfőző) meglátogatását.