WAP
A láda egy 15x10x6 cm-es átlátszó műanyagdoboz, két nagy kőtömb között, kövekkel takarva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

A hegygerincen vezetett az ezeréves magyar határ. Ennek ma még fellelhető néhány emlékéhez vezet el ez a rejtés.

Megközelítés
Ukrajnában a Rahói járásban a H09-es úton elhagyva Kőrösmezőt, kb. 10 km-re találjuk a Tatár-hágót (ukránul: перевал Яблуницький).

Parkoló:  N 48° 18,1460' E 24° 26,7450' 910 m [GCTATH+parkoló]

Kárpátalja, Tatár-hágó
Kárpátalja (ukránul: Закарпатська область, vagyis Kárpátontúli terület). Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a kárpát-ukrán nemzetiségűek (ruszinok) teszik ki, a II. világháborúig Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni szerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetúnió ukrajnai részeként.

Az Északkeleti Kárpátok 931 méteres magasságban húzódó átjárója a Tatár-hágó, ez a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont.
Magyar elnevezését onnan kaphatta, hogy a belső-ázsiai és krími tatárok általában ezen az átjárón keresztül támadtak (pl. Batu kán hatvanezres mongol-tatár hadseregének egyik ága is itt hatolt be Magyarországra. 1241-ben). A honfoglaló magyarok zöme itt, az Uzsoki-hágón, és a Vereckei-hágón kelt át.

A hágó egyik értéke stratégiai fontosságú fekvésében rejlett. Az első világégés éveiben az osztrák-magyar-német és az orosz hadsereg vívott itt egymással élethalálharcot. A második világháborúban, a Szovjetunió elleni hadba lépést követően (1941. június 27.), a Magyar Királyi Honvédség által elsőként bevetett Kárpát-csoport kötelékébe tartozó I. Megerősített Hegyidandár július 1-jén indította meg támadását Kőrösmezőről kiindulva, a Tatár-hágón át Jablonica irányába. A továbbiakban fontos utánpótlási vonalként funkcionált, majd a hadműveletek elhúzódásával, a front nyugatra húzódásával gyorsabb ütemben folytatódott az 1939-ben elkezdett Árpád-vonal nevű határvédelmi rendszer kiépítése. A környék sok temetője őrzi mindkét világháború magyar, orosz, lengyel, német, stb. nemzetiségű katonája emlékét.
1956. októberében a hágón keresztül csoportosították Kárpátaljára a szovjet páncélos alakulatokat a bevetésre.
2008-ban egy műút és vasútvonal vezet át a hágón.

Napjainkban közkedvelt pihenőövezet, egyre több nyaralót (dácsát) építenek, ill. újítanak fel.
A főút két oldalán büfé, étterem, és rengeteg kézműves áru várja a túristákat.

Emlékek
A parkolóból a nyugdíjazott régi út felé haladva láthatjuk az ezeréves magyar határ egyik sorompójának megmaradt két betontömbjét:  N 48° 18,2860' E 24° 26,6330' 920 m [GCTATH+sorompó], majd az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épített egykori magyar őrbódét, melyet a második világháború után a szovjetek helyreállítottak, és használtak. Ennek közelében van a láda.
A környéken láthatunk még határköveket, melyek a Trianon utáni állapotban cseh-lengyel határt, majd magyar-lengyel, később a Molotov-Ribbentrop paktum után a magyar-szovjet határt, ma megyehatárt jelölnek:  N 48° 18,2240' E 24° 26,7050' 920 m [GCTATH+határkő].

A láda
A láda egy 15x10x6 cm-es átlátszó műanyagdoboz, az őrbódé közelében, két nagy kőtömb között, kövekkel takarva.

Az egyik képen látható rendkívül felkészült idegenvezetőnket (Bíró András helyi tanár karpataljai.turizmus@gmail.hu) szívesen ajánljuk Idegenvezető, szervező

Egy jó gyűjtemény túra szervezéséhez: karpat-tur

Főbb források: www.karpatinfo.net, wikipedia