Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[Zazi és a Lányok, 2022.01.29 06:03]
WAP:
1) Vashíd keleti végén sárga fedlapon olvasható piros betűk közül hármat (4.-1.-2.) írj egymás után. (3 karakter)
1. pont alternatív lehetősége:a kopott és rosszul olvasható jelszórészlet a kerítésen lévő sárga táblára felírva is megtalálható.
2) Réztábla "A" betűvel kezdődő sorának második szava. (7 karakter)
3) Mikrokapszula a vízi erőmű fémhídjának jobb oldalán a betonpillér mellett vízszintesen átvezető vascsőbe rejtve.
3. pont alternatív lehetőségei: a fémhídhoz legközelebb eső közlekedési tábla hátulján. Valamint a fémhíd melletti alumínium csőre felírva is megtalálható.
A kapott jelszórészeket egymás után írva
24 karakterrellehet logolni.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Temesvár tájegysége hatalmas mocsárvilág volt, és a két folyóvíz, a Béga -mely a Tisza 254 km. hosszú mellékfolyója-, illetve a jelenleg tíz kilométerre folyó Temes, egységes vízrendszert alkotott. A város neve is emiatt lett Temesvár, vagyis a Temesközben lévő vár.
Először Mercy Ferenc 1718-ban kezdte el a mocsarak lecsapolását és a folyó szabályozását. Megásták a Béga-csatornát, melynek eredeti célja Temesvár és Pétervárad (Szerbia) közötti katonai és polgári hajózás biztosítása volt. Valamint ezen keresztül szállították az épületfát és tüzelőanyagot Temesvárra. Az udvari kamara 1727-ben hagyta jóvá a Béga szabályozási munkálatait, így a Béga régi kanyargós medre helyett egy újat ástak. Ezzel megrövidült a Béga útja, de a régi meder is megmaradt.
Az első hajó 1732-ben jutott a csatornán Pancsováról (Szerbia) Temesvárra.
1799-1808 között nagymértékű szabályozási munkákat végeznek el. Védőtöltéseket építettek, elkészítették a hajók vontatásához szükséges vontatóutat.
A hajózó csatorna kezelése a Temesváron felállított Béga-csatorna Magyar Királyi Igazgatóság feladata volt.
A Béga-csatorna - a Duna mellett - hosszú időn át ennek az országrésznek az egyedüli hajózható vize volt. Nagy nyereséget jelentett, mivel maga a Bánság jelentős gabonatermesztő és állattenyésztő vidék volt; és az itteni termékeket viszonylag könnyen és olcsón, vízi úton fel tudták szállítani egészen Budapestig, Bécsig vagy délre, Bukarestig.
A Temest és a Béga-csatornát csatornákkal összekötötték, zsiliprendszerrel látták el, így a vízfölösleget mindig le lehetett vezetni a Temesbe, vagy szárazság idején vizet pumpálni a Bégába.
A hajózás végét a Tito-ellenes periódus jelentette, amikor a zsiliprendszereket lezárták, a folyóra pedig rácsokat építettek. (Civil szervezetek máig küzdenek a csatorna hajózhatóvá visszaállításáért.)
A csendes Bégát Temesváron hét híd szeli át, mindkét partján fűzfákkal övezett kellemes sétány tompítja a nagyváros zaját és szennyezett levegőjét.
Mi ebből a 7 hídból a két legjelentősebbet szeretnénk megmutatni. A hidak között elterülő parkokban pedig érdemes egy regeneráló sétát ejteni.
A vashíd
1917-ben építették, melyhez felhasználták az 1913-ban lebontott Hunyadi híd elemeit is. Csupán gyalogos forgalom lehetséges rajta. Egy legenda alapján Eiffel hídnak is nevezik, miszerint a hidat Gustav Eiffel, a párizsi torony tervezőjének, egyik rajza alapján készítették. A valóságban a terveket Tóth Róbert, a hajdani vasúti társaság resicai vasműhíd osztályának főnöke tervezte.
Jelszó első része:
N 45° 44,935' E 21° 12,881' 89 m [GCBEGA-1] A híd keleti végén a lépcsők között található sárga fedlapon olvasható piros karakterek közül 3 betűt írj egymás után.(Sorrendben: 4-1-2)
A Decebal híd
A Decebal híd, amely kapcsolatot teremt a Gyár és a Vár negyedek között 1909-ben építették és korának leghosszabb vasbeton-gerenda hídja volt. A régmúltban Korona hídnak hívták ill. Ligeti úti hídként is említik. Hossza 195, szélessége 9 méter. A terv Díszoklevelet kapott, az 1910-ben Párizsban megrendezett Nemzetközi Kiállításon. A Mihalich Győző technikai megoldását több ország szaklapja is bemutatta.
Jelszó második része:
N 45° 45,369' E 21° 14,471' 94 m [GCBEGA-2]Réztábla "A" betűvel kezdődő sorának második szava. (7 karakter)
A vizi erőmű
1910-ben építették Székely László (Lloyd sor épületeit is Ő tervezte) tervei alapján.
Van egy kimagasló része, amely egy toronyhoz hasonlít, egy része a Béga fölött és egy a bal parton. A toronynak több, oszlopokra támaszkodó boltíve van, az alsó felén pedig egy erkélye. A völgy felőli oldalán boltíves ablakai vannak.
A zsiliprendszer fölött egy fából készült és díszített átjáró van. Ez az épületrész a folyó teljes szélességében látható és takarja a gépházat ahova annak idején, beszerelték a 600 lóerős Ganz turbinákat.
Az itt nyert elektromos energiát használták a villamosok közlekedéséhez, a közvilágításhoz és különféle ipari célokra. Az erőművel és a vízszabályozási munkálatokkal elmúlt az állandóan fenyegető árvízveszély. Az erőmű ma is működőképes.
Jelszó harmadik része:
N 45° 45,477' E 21° 15,838' 88 m [GCBEGA-3] A vizi erőmű fémhídjának jobb oldalán a betonpillér mellett vízszintesen átvezető vascsőbe rejtve.
Parkolni bármely pont közvetlen környezetében lehet.
Mindenkinek jó vételt kívánunk!
LÁDAKARBANTARTÁS:
2012.05.20.
A végládának sajnos valóban hűlt helye. Megpróbálkozunk a virtuális végrésszel, bízunk benne, hogy ez tovább bírja. A leírás frissítve!
2018.03.15.
Végládánál alternatív lehetőségeket helyeztünk ki. A leírást ennek megfelelően frissítettük.