WAP-BEGIN
A láda egy konyhai doboz. 7cmx11cmx22cm-es méretekkel.
Fa repedésében. 1m magasságban.
WAP-END

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Tartalomjegyzék

Megközelítés
Ládáról
Környezet
Forrásmunkák


Megközelítés:

Gépkocsival,kerékpárral vagy gyalog:
Komáromból (Komárno) 64-es úton Újvár (Nové Zámky) iranyába, majd Kava (Kava) felé kell letérni.
A  N 47° 48,464' E 18° 5,893' 111 m [GClvls+keresztezodes]
egyenesen kell tovább haladni a gát tövében egészen a
 N 47° 53,456' E 18° 2,070' 111 m [GClvls+parkolo]
parkolóig. Ahonnét gyalog lehet folytatni az utat.


Ládáról:

A láda egy konyhai doboz. 7cmx11cmx22cm-es méretekkel.
Fa repedésében. 1m magasságban.
Természetvédelmi területen kívül rejtve!


Környezet:

A terület szintén megtekinthető egy sajnos már roskadozó magaslesről  N 47° 53,579' E 18° 3,163' 111 m [GClvls+magasles] , vagy a közelében levő mólóról.

Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) a Kisalföldön, a Vág-Duna menti termékeny síkságon, Komáromtól 15 km-re északnyugatra, a Vág bal partján fekszik. Az ártéri erdők egy része napjainkig fennmaradt, a legszebb közülük a Csörgői-erdő (Čergov) és a közeli Levelesi-tó (Listové jazero), amely természetvédelmi terület, többek között a tavirózsa termőhelye. A Vág-Duna ártere az egész járásban ismert és kedvelt a horgászok körében.
Vágfüzest 1968. július 1-jén hozták létre mai nevén, szétszórt tanyavilág közigazgatási egyesítésével. Területe 1918 előtt Komárom vármegye Csallóközi (Keszegfalva) és Udvardi járásához (Martos) tartozott.
Területe már az ősi időkben is lakott volt, ezt bizonyítják a feltárt edénytöredékek. Agyagos középkori eredetű település volt, első írásos említése 1386-ból származik. A török harcok idején pusztult el, majd tanyaként települt újjá. A mai község területén feküdt a középkorban Gég falu is, melyet 1075-ben említenek először a pannonhalmi apátság birtokaként, később az esztergomi érsekség birtokaként szerepelt (nevét a Gegpart dűlőnév őrzi). Lakosai később elköltöztek. Sziget és Kingyes nagyrészt a 19. század második felében népesült be, a környező mocsarak lecsapolásával.
Az itteni földek nagy része 1945 előtt az esztergomi érsekség birtoka volt. 1913. szeptember 1-jén kezdődött meg az oktatás a szigeti elemi iskolában, első tanítója Halmos Kálmán volt.
1945-1948 között a magyar lakosság egy részét kitelepítették, és Békés megyei szlovákokat telepítettek be. Az 1952-es vági, valamint az 1965-ös dunai árvíz súlyos károkat okozott.
Vágfüzes 1968-ban vált önálló községgé, ekkor csatolták hozzá Kingyest és Agyagost. 1969-ig kompjárat kötötte össze Keszegfalvával, ekkor épült meg a Komáromba vezető aszfaltút.

A Vágról lefűződött, 1 km hosszú morotvató Kingyestől 2 km-re északra fekszik a Leves-tó. Ez a 410 200 m2 kiterjedésű tó 1988 óta természetvédelmi terület. Ma a kiszáradás fenyegeti.
A tó partjait nádas, valamint főként nyárfából álló ártéri erdő övezi. 178 növény és 236 állatfajt (16 hal-, 6 kétéltű-, 3 kígyó-, 167 madár-, 42 emlősfaj) tartanak itt nyilván.
Legismertebb növények: nád, széleslevelű gyékény, sás, vízi harmatkása, fehér nyár, fűz, magas kőris , fekete nyár, fekete bodza, fekete nadálytő, füzéres süllőhínár, hasindító kutyatej, közönséges lizinka, sövényszulák, parti nádtippan, perje, keserű csucsor, zsombéksás, fehér tavirózsa, apró békalencse, érdes tócsagaz.
Védett növényfajok: tündérrózsa (Nymphaea alba), rucaöröm (Salvinia natans), merev víziboglárka (Batrachium circinatum), nagy tüskéshínár (Najas marina), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), virágkáka (Butomus umbellatus).

Ha csendben járod a tó környékét, akkor megfigyelheted az állatokat. A magaslesből megpillanthatod az itt költő madarakat: a tőkés récét, a böjti récét, a csörgő récét, a szürke gémet, a barátrécét, a kontyos récét, a cigányrécét, a bölömbikát, a vízityúkot, a törpegémet, az ezüstsirályt, a kanalasgémet, a pettyes vízicsibét, az örvös halciónt, vagy a szürkegémet. A magasban láthatod szárnyalni az itt fészket rakó barna rétihéját, a kabasólymot, az egerészölyvet, a barkóscinegét, a függő cinegét, a vetési varjút. Hallhatod a fán kopácsoló fekete harkályt. A talaj szintjén megpillanthatod a pézsmapockot, a kószapockot, az erdei cickányt, a törpecickányt, a közönséges vízicickányt, a törpeegeret, a mezei nyulat, a fácánt, a fogolyt, az őzet, a gímszarvast, a menyétet, a fürjet, de láthatsz vaddisznót is.
A védett állatfajok közül itt található a vöröshasú unka (Bombina bombina), az északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi), a nagy kócsag (Egretta alba), a nyílfarkú réce (Anas acuta), a vörös gém (Ardea purpurea), a nagy goda (Limosa limosa), a kékbegy (Erithacus svecica) és a vidra (Lutra lutra).


Forrásmunkák:

Forrás:
Alžbeta Szabóová : Príroda okresu Komárno (1988)
internet