Elhelyezés időpontja: 2011.05.16 20:00
Megjelenés időpontja: 2011.05.17 18:10
Utolsó lényeges változás: 2023.07.02 07:57
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: GYEZegzug +36209429917
Ládagazda: BT_pro Nehézség / Terep: 3.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 295 + 8 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2011-08 volt 12 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
Röviden
Első részlet Aradi vértanúk emlékműve melletti fa ültetőjének teljes neve.
Második részlet Református templom tornyainak száma.
Harmadik részlet A kerékpárút építése, javítása,szarakodása(2éve csinálják, 150 méterről beszélünk ,közröhej) miatt az eredeti könyves láda ideiglenesen szünetel!!! Amit kereshetsz mágneses jelszó hordozó. Bármi gond van, hívj: 70 3195271.
Az eredeti láda visszatelepítése remélhetőleg, 2023 nyara. Az önkormányzat még türelmet kér ,hihetetlen.
Sarkad rövid története
A honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre mutatnak a környékbeli puszták nevei, Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd az ide épült várat, ami a hagyomány szerint összeköttetésben állt a gyulai és peckes-dombi várral. Ma a Művelődési központ áll a helyén.
Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is említik nevét.
A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész után ismertük meg, aki ekkor már a sarkadi várkastély uraként volt megnevezve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt birtokosa. 1562-ben birtokosai a Cséffy és Vizessy családok voltak, akik királyi adománnyal kaptak itt részbirtokot. 16. században a Sarkadyak, ezek után sövényházi Móricz Márton, a Leel-Össyek, a Rhédeyek is birtokosok voltak itt.
1571 táján a törökök foglalták el, azonban Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600-ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták.
II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A Sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította.
II. Ferdinánd új kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak.
1707-ben a II. Rákóczi Ferenc féle felkelésben ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Lővenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett.
Itt alakult meg 1945-ben a fekete éri határrészen az ország első termelőszövetkezete SARKADI FÖLDMUNKÁS SZÖVETKEZET ŐSTERMELŐ CSOPORTJA néven 66 taggal 276 katesztrális hold /kh./földdel.
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Szép, különleges pontjait ismerhettük meg a településnek. A harmadik jelszórészlet hordozója nagyon ötletes.
N 46° 44,660' E 21° 23,275' 87 m [GCSarS-1]
N 46° 44,614' E 21° 23,004' 87 m [GCSarS-2]