Röviden
A láda egy 10 cm átmérőjű 9 cm magas henger alakú műanyag doboz a középkori templom közelében. Kérlek ügyelj a körültekintő logolásra, a gondos visszarejtésre és ne tegyél a logba képet a rejtekről!
Megközelítés
A falu központjából keskeny, meredeken emelkedő utca vezet fel a templomhoz, és a mellette elterülő temetőhöz. Bár nem tilos a behajtás, véleményem szerint érdemesebb az autót a falu központjában hagyni
N 47° 37,576' E 16° 44,436' 128 m [GChysy+Parkoló] és felsétálni. Az utca meredeksége miatt a kerékpárral érkezőknek is megfontolandó a bicikli lenn hagyása, kivéve, ha valaki direkt akar egy jót izmozni ;) A templomba a plébánia épületével szemben lakó Völgyi József segítségével lehet bejutni (tel: kilencvenkilenc/376-016 vagy húsz/325-4237). Hivatalos nyitvatartási idő nincs.
A ládába TravelBug
HELYEZHETŐ.
A Fertő-tó vidékének egy eldugott, kevéssé ismert településére hívlak ezzel a rejtéssel. Hidegség alig 350 lelket számláló kis falu, mely Fertőd és Sopron között nagyjából félúton, a Fertő-tó déli partján helyezkedik el. Három nemzetiség: magyar, horvát és német lakja. Eredeti neve
Hydegsyd, mely a központjában
N 47° 37,594' E 16° 44,485' 128 m [GChysy+Forrás] eredő hidegvizű forrásra ("hydeg" = hideg + "syd" = "séd" = patak) utal.
Szent-András templom
A falu legfontosabb látnivalója, mely a falu központja feletti dombon áll. A ma látható templom keleti végét alkotja a speciális, kívül négyszög, belül kör alaprajzú rotunda. A kutatók szerint az eredeti, keleti oldalán apszissal is rendelkező rotunda falai már jóval azelőtt állhattak, hogy a jelenleg ismert első írásos emlék (1274) említést tesz róla. Kőanyaga ugyanis nem azonos a fal külső részét alkotó, fertőrákosi fejtőből származó, jóval mállékonyabb mészkővel. Okfejtésük szerint egyidejű építés esetén ez utóbbinak inkább a fal belső oldalára kellett volna kerülnie.
A templomot az elmúlt évszázadok folyamán többször is átépítették. A XVII. században a templomhajót nyugati irányban bővítették, majd a XVIII. században az északi oldalra készült sekrestye (melyet később elbontottak). Az utolsó nagyobb bővítésre az 1930-as években került sor, akkor nyerte el mai formáját a templomhajó. A templomtorony a barokk időszakban történt átépítéskor (1748) került az apszis fölé. Az egyszerű falusi torony nagy súlyával erősen terhelte a román kori szentélyt, főként a diadalívet, így a templom restaurálásakor (1971-72) szükséges volt az alapok jelentős megerősítése.
A rotunda belső terét freskók díszítik, melyek legalább 3 időszakból származnak. A legrégebbiek az apszisban látható bizánci stílusú festmények. Felül Krisztus a négy evangélistát szimbolizáló motívumokkal (Lukács bika, Márk oroszlán, János sas, Máté angyal), alul pedig az apostolok közül 9 látható. A hiányzó három apostol képe minden bizonnyal a templom első bővítésekor semmisült meg. A képek érdekessége, hogy nem ismerhető fel egyetlen alak arca sem, ami valószínűleg török kori beavatkozás eredménye.
A rotunda falának képeit későbbre datálják, míg a felső apostolsor már a barokk átépítéskor készült. Furcsa egybeesésként ebből az apostolsorból is éppen kilenc kép maradt fenn ... A restaurálás azonban nem csak pozitív változást hozott a templom életében. A gótikus szentségtartót ugyanis eredeti helyéről - apszis északi falából - minden különösebb magyarázat nélkül áthelyezték a mai helyére ...
További látnivalók
A falu központjában számos apró látnivaló érdemel még legalább egy röpke pillantást. A már említetteken (forrás, horvát emléktábla, holocaust emlékmű) kívül a szentendrei skanzenbe kishíján elköltöztetett
haranglábról
N 47° 37,627' E 16° 44,458' 128 m [GChysy+Harangláb] kell mindenképp szólni, mely maradását csak annak köszönhette, hogy túl költségesnek bizonyult volna igen súlyos köveinek elszállítása (így csak eredeti harangja költözött el). A harangláb emellett arról is nevezetes, hogy magas vízállás esetén a közelében húzódott a Fertő-tó partja, így harangjaival jelezték a falu lakóinak, ha a vízről áruszállítók, vagy halászok érkeztek.
A haranglábbal szemközt áll a
plébánia szépen felújított épülete. A Fő utcára néző falát Szent András domborműve díszíti, melyet még a rendszerváltás előtt lepleztek le. Különlegességét az adja, hogy az állampárt ideológusai nem ismerték fel Mindszenti József bíboros hercegprímás arcvonásait a szent ábrázolásában. A plébánia kertjének érdekessége az életerős fiatal mamutfenyő (sequoiadendron giganteum), illetve a hátsó részben a tíz forrás vidéken épített Lourdi-barlang.
Érdekes még, hogy a faluban korábban nem házszámok, hanem
háznevek alapján tájékozódtak. Az idősek által még ma is használt névsort (családnevek) a ma üresen álló iskola (?) épületének támfalán, faragott fa táblákon olvashatjuk. Hasonló táblákon (községháza) olvashatjuk az ezredforduló idején a faluban lakók névsorát is.
Útban Nagycenk felé, a falu határában, a dombtetőn fából faragott emlékmű őrzi a II. világháború idején itt az Ilona-majorban elhunyt vagy kivégzett munkaszolgálatosok emlékét.
N 47° 37,305' E 16° 43,823' 160 m [GChysy+Holocaust emlékmű]
Források
Mindenek előtt köszönet illeti Völgyi Józsefet, aki e láda rejtőit is elvarázsolta a falut és a templomot bemutató csodálatos történeteivel. A falu történetéről
Hidegség honlapján és
Wikipédián olvashatsz.
Rotundászok figy
elmébe
0273. GCOsku - Öskü
0991. GCKRCS - Karcsa
1080. GCKKT - Kallósd
1376. GCktmp - Kiszombor
1381. GCKKOT - Kissikátor
1438. GCbeny - Bény (Bíňa - SK)
1545. GCkrte - Rábaszentmiklós
2192. GCRTND - Nádasd
2978. GCpal - Vitenyédszentpál
3452. GCKIKT - Kisgyalán