Elhelyezés időpontja: 2012.04.28 14:30
Megjelenés időpontja: 2012.05.01 13:16
Utolsó lényeges változás: 2012.05.01 13:16
Utolsó változás: 2016.10.03 17:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Zsolt, Tamás, Gyula, Nóra
Ládagazda: ZoLiza Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3600 m
Megtalálások száma: 18 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.0 megtalálás hetente
WAP
20*7*6 cm-es konyhai doboz a csúcs közelében egy szikla alatt.
WAP vége
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítése:
A DN79/A műútról Bokszeg (Bocsig) település után kell É-felé lekanyarodni (DJ792A). Bél (Beliu) település központjában egy hármas kereszteződésben jobbra kell tartani. Bélhagymás (Hasmas) település túlsó végében vége az aszfalt útnak, de jó erdészeti úton tudunk tovább haladni.
A láda a csúcs közvetlen közelében található egy szikla alatt, a talajszintben. Mivel sok hasonló rejtekhely található a környéken, egy több törzsű nyírfát keressetek, amely a rejtekhely felett található. A láda egy műanyag konyhai doboz, méretei: 20*7*6 cm.
A Béli-hegység fekvése, geomorfológiája, földtani felépítése:
A Béli-hegység az Erdélyi-szigethegység nyugati részének középtáját képezi. Ugyanakkor a geológiai értelemben vett Észak-erdélyi-szigethegység részének tekinthető. A 675 km2 területű, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott, a Zarándi- és a Belényesi-medence fölé sasbércszerűen kiemelkedő hegység alig 40 km-re található a magyar határtól. Mind földrajzi és ökológiai, mind turisztikai szempontból is fehér foltnak minősül a magyar nyelvű szakirodalomban. A Béli-hegység az Erdélyi-szigethegységnek (Munţii Apuseni) egyik nyugatra kiágazó, jól elkülönült morfológiai eleme. Fő tengelyének elhelyezkedése délkelet-északnyugati irányú. Északkeleten a Fekete-Körös vízgyűjtőjének területén található Belényesi-medence, délnyugaton a Zarándi-medence (Fehér-Körös vízgyűjtője) éles morfológiai határokkal szegélyezi. Észak és északnyugati irányban a hegység szerkezeti elemei fokozatosan mélyülnek a harmadidőszaki üledéktakaró alá. Fehér-Körös középső folyása Belényesújlak és Sólyom között egy festői szurdokkal vágja azt át, így alaktani szempontból itt szokták megvonni északi határát. Délkeleten a Biharkristyóri-hágó képezi a morfológiai kapcsolatot a Bihar-hegységgel. Délen a harmadidőszaki vulkáni képződményekbe mélyített Fehér-Körös-szurdok jelenti a földalaktani határt az Erdélyi-érchegység felé. A Béli-hegység északi és déli egysége földtanilag és morfológiailag is elkülönül egymástól. Az északi a Kodru-, a déli a Moma-csoport.
A hegység alaprétegeit a földtörténet ókorának átalakult, gyűrt kőzetei alkotják. Erre telepedett a paleozoikum végén a perm korszakban a Béli-takaró. A harmadik csoportot a Béli intruzív kőzetek képezik. leginkább gránitok, kvarcos dioritok és pegmatitok alkotják. A Béli-takaróredőt permi üledékek és a mezozoikum mészkövei alkotják. A hegység É-i részét triászkori mészkövek építik fel. A júra és a kréta korszak ugyancsak meszes kőzetei csupán az É-i tömb gerincvonalán, egy-egy vékony formában jelennek meg a felszínen. A mezozoikum eme két felső korszaka máshol hiányzik a Béli-hegységben.
Éghajlat, növényzet, állatvilág: Az enyhe éghajlatú hegység csapadékos hely, mivel a NY-ról érkező óceáni légtömegek itt ütköznek először magasabb akadályba a magyar Alföld után, és hullatják le víztartalmuk egy részét. Növényzete sűrű tölgy-, bükk-, kőris-, nyír- és a magasabb helyeken fenyőerdőkből áll. Menyházán a langyos forrásokban, a Fürdő völgyében a mediterrán klíma hatása érvényesül. Állatvilágát leginkább a növényevők (szarvas, őz, vaddisznó) és a kis ragadozók (róka, nyest, görény) képezik. A nagyvadak, mint a farkas vagy a medve ritka vendégek. Szárnyas- és hüllőállománya, rovarvilága számottevő.
A Szár-tető (Varful plesu): A magassági viszonyokat tekintve csak a Kodru nyugati vonulata emelkedik több helyt is 1000 m fölé. A hegység legmagasabb pontja 1112 m, és ennek a markáns élnek a közepe táján található a Szár-tető , régi térképeken Pilis (Vf. Pleşu).
Megtaláltam! A láda egy kicsit beázva, de a helyén található.
(A csúcsponttól néhány lépés előre Világos irányába, majd jobbra le)
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
Nagy kár, hogy nem lett meg! Kerestem vagy fél órát, de persze én nem merek nagyon kimászni a szakadék szélére, úgyhogy simán lehet, hogy ott van.
Azért kérnék egy elfogadást! :-)
A Zoliék által ajánlott megközelítést és parkolót választottuk. Nem titkolt tervem az volt, hogy feljutva a gerincen a Szár-tető után a Nagy-Arad-csúcsra is elbandukolunk Zsuzsival. A láda először kifogott rajtunk, de némi telefonos segítség után épségben és tökéletes állapotban megtaláltuk. Zolinak sajnos igaza volt abban, hogy a gerinc a továbbiakban járhatatlan. Zsuval még megpróbáltuk, de kb. 150 méter múlva feladtuk. A turistautat elnyelte az erdő, helyete szederinda-hálózat maradt, mely tépi a nadrágszárat és kikerülhetetlen. Így ma kimaradt a Nagy-Arad-csúcs. Sebaj, majd legközelebb a másik irányból megmásszuk azt is :-) "Mag"-nak jó lesz :-)
Nagyszerű Bihargós túra alkalmával Szár-tetőről gerincúton egészen a Nagy-Arad csúcsig. Tarnóczy-rét, Menyháza. Szép kilátás a Biharra és a Belényesi-medencére, sok szép őszi gomba, virág kísérte utunkat, és a vérengző Harlekin-katicák !! Köszönjük a rejtést Zsolti!
Zolizáékkal egy nagyon tuti Béli-gerinces túra! Csak ajánlani tudom ,nekem nagyon bejött!!!! Alig járt ösvények,még igazi vadon hangulat! Köszönöm az első ládázós túrát! A láda orr itt még csak gyakorolt! :D
Mivel ma nem jósoltak esőt, ezért nekivágtunk. Összességében nem rossz. Részleteiben azonban lehetne jobb is.
Mivel nincs OMP track, a jelzések pedig hiányosak (ami számunkra nem meglepő) így a leírásra kellett hagyatkozni, ami sikeresen elnavigált bennünket egy másik irányba. Végül jól jöttünk ki a dologból, mert nem esett nehezünkre +4 km-t gyalogolni. Ennek azonban nem biztos, hogy mindenki örülne...
Ahol pedig sikerült elkavarodni, az a leírásban szereplő betonhíd, mely a kereszteződésből nem látható. Itt mi a leírás szerint balra tartottunk (hisz híd látszólag sehol...). Alapvetően nem tűnt fel a baki, mert mellettünk futott a patak, ráadásul egy darabig közeledtünk a segédponthoz.
Amikor rájöttünk, hogy valami nem stimmel már nem volt értelme az eltévesztett letérést keresni. Így tovább mentünk, majd igyekeztünk elérni a gerincet. Onnan pedig már gyerekjáték volt eljutni a ládához.
A láda összességében könnyen meg lett. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a védőtasakok meg voltak rágva (nem is kicsit!!!), a láda tartalma pedig hagy némi kívánnivalót maga után. Még szerencse, hogy
Gergőnek nem volt kedve jönni, mert csalódott lett volna az érintetlen láda tartalmának láttán.
Energiatöltés és fotózkodás után elindultunk visszafelé. Igyekeztünk megkeresni a javasolt utat, ami meg is lett. Így végül egy körtúrát tettünk meg, amelyet nem bánunk, mert nem szeretünk ugyanazon úton jönni, ahol mentünk :))).
Mindenesetre köszönjük a rejtést, mert enélkül biztos nem jöttünk volna fel ide. A tracket pedig beküldjük az OMP-nek, hogy az utánunk jövők már tudjanak kalkulálni.
Ui.: Terepjáróval, motorral közlekedők fel tudnak menni egészen a jobbra (erdőbe) fordulásig (onnan kb. 2,5 km. a csúcs) Valamint a pipákat korrigálni kellene, mert van GPS-t zavaró növényzet, sötétben nem ajánlott keresni, ill. a gyerek nyakban kizárt.
kell követni. Itt érdemes parkolni 
N 46° 32,769' E 22° 9,150' 510 m [GCplsu+parkolo]
N 46° 32,742' E 22° 9,915' 689 m [GCplsu+jobbra]
N 46° 32,334' E 22° 10,655' 1009 m [GCplsu+gerinc]
N 46° 32,149' E 22° 10,549' 1112 m [GCplsu+csucs]
