Elhelyezés időpontja: 2012.07.09 16:00
Megjelenés időpontja: 2012.07.20 20:17
Utolsó lényeges változás: 2017.07.17 15:40
Utolsó változás: 2017.07.17 17:31
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: H. Gábor +a Család!
Ládagazda: H. Gábor Nehézség / Terep: 4.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 67 + 1 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Wap
Kb. 10*6*4 cm-es láda, a fejed felett keresd amikor nem látod az eget, ott ahol lépcsőt sem látsz, ne is keresd. Gerendák ölelésében, 1db lapos kővel takarva, ezt kérlek lelkiismeretesen tedd vissza. A gps nem nagyon fog segíteni, ezért tettem fel fotókat a rejtésről.
A Kolvrat hegyre megyünk, itt húzódik a szlovén-olasz határ, a Na Gradu 1115 méteres csúcsáról pedig csodát láthatunk, mert innét bizony látszik az Isonzó is és az Adriai-tenger is! Akinek van távcsöve, ide mindenképpen hozza magával.
És ha ez még nem lenne elég, egy csodálatos szabadtéri múzeum is vár minket, a Szlovénoktól már megszokott hagyománytisztelettel átitatva, kivételes minőségben kivitelezve.
Megközelítés
Kobaridból induljunk el Tolmin irányába a 102-es úton, majd Idrsko faluban forduljunk jobbra az 504-es útra, ezen haladjunk Livek-ig, ott térjünk rá a 605-ös útra, majd Livsek Ravne-t elhagyva kb 5 km múlva megérkezünk a Kolovrat - szabadtéri múzeum parkolóhoz. Ez egy rendkívül kanyargós és látványos útszakasz, kerékpárosok és motorosok is szívesen járkálnak erre csak a nézelődés öröméért, a természet szépségéért.
Történelmi vázlat
Az Isonzó bal partján, Kobarid és Tolmin között emelkedik meredeken a Kolovrat hegy. Az útvonal mentén a gerincen húzodott a határvonal az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország között az első világháborúban. A háború első napjaiban az olasz csapatok megszállták a határt és a gerincen elkezdték megerősíteni az állásaikat. Az olasz hadsereg fokozatosan kiépített egy kiterjedt védelmi vonalat, amelyet az úgynevezett "Linea d'armata". Számos fegyver fészek és megfigyelési pont volt a gerincen, ahonnan a Monte Rombontól, Bovec, Kobarid, Krn, Batognica, Mrzli Vrh, Tolminon át egész a már Doberdó közelében lévő Sveta Goráig tudták megfigyelés alatt tartani a területet.
A legkülönfélébb erődítési módok figyelhetők meg, a háború elején ásott primitív és semmitől sem védő ároktól a karabély, géppuska, ágyú részére kialakított lőállások, parancsnoki állások és tárnákig.
Innen 149 és 280 mm-es ágyúkkal lőtték a Mrzli Vrh-t és a tolmeini hídfőt. Ez a hely is "csak" a 12. csatában, azaz a caporettói áttöréskor kapott jelentősebb szerepet. Az offenzíva első napján foglalták el német hegyivadászok, itt harcolt a később legendássá vált Erwin Rommel.
Nem először járunk az Isonzo völgyében, több első világháborús helyszínen voltunk, most a Kolovrat volt a soron.
Gyönyörű táj, szívszorongató helyszín és egy nagyon ötletes rejtés.
Sokat segítenek a fotók!
Nagyon érdekes helyszín és igazi keresésélményt nyújtó, jó rejtés. A rejtői fényképes segítség nélkül szerintem egy hadsereg is egy hétig keresné. A képek nem alapos megnézésének köszönhetően jól bejártunk sok zeget és zugot, aztán komolyra fordítottuk a dolgot, mert hosszú út állt még előttünk és volt már mögöttünk, így aztán meg is lett. Nagyon jó, biztonságos rejtés.
Az elsalátásodott logpapírt rendes logbookocskára cseréltem és kis ajándékokat is tettem. Az érdekes, keskeny, hosszúkás kis ládára is ráférne a csere, kissé megviselt állapotú, de nem volt megfelelő méretű nálunk.
Uramisten, mit szívtunk mi ezzel a ládával. Szlovéniai utazásunk 2. napján (illetve az első teljes napon) elautóztunk Bovecből Tolminba, Tolminból pedig feljöttünk ide is és abszolút megérte! A kocsiból kiszállva a kis korlátos dombról csodás kilátás tárult elénk, be is zoomoltam Tolmint és a várat (ahova végül nem másztunk fel). Nagyszüleink utána maradtak a kocsinál meg a kilátásnál, én meg Zsambítóval, az unokatestvéremmel elindultam a lövészárkok végtelen sűrűjébe egy olyan erős fejlámpával, hogy lyukat égetett a falra. Mondjuk a ládát ettől nem találtuk meg. Szerintem legalább 20-25 percig járkáltunk végig az egész árokrendszeren, bolyongtunk jobbra-balra, többször is bementünk helyekre, próbáltuk a láda helyét képek alapján betájolni, már többször is fel akartuk adni, aztán egyszer csak meglett, olyan helyen, ahol szerintem addigra legalább kétszer jártunk már. Gyorsan jelszót fotóztam, aztán mentünk vissza a kocsihoz és igazából mentünk is tovább, úgyhogy gyakorlatilag egy nemzetközire se maradt időm. Azért jó volt, meg tényleg nagyon érdekes a hely, egyszer szívesen körülnéznék itt úgy, hogy több időm van. Köszönjük a rejtést!
2 hetes Alpok körtúra tizenegyedik napja, szlovéniai ládázgatás a rekkenő hőségben. Nova Gorica közelében (GC4GYE 4. pontja mellett) aludtunk a kocsiban, majd onnan csorogtunk felfelé a Soca mentén.
A kis hegyi úton felautóztunk, majd körbejártuk az árokrendszert, a hűs pincékben többet is időztünk. :)
A láda kissé elhasznált állapotban volt, a logbook összegyűrve, álca semmi. Kicsit kifésültem a beltartalmat és igyekeztem jobban álcázva visszarejteni.
Lábnyújtóztató séta Bovec felé.
Amikor felértünk, hihetetlen kilátás tárult elénk. Percekig csak gyönyörködtünk a látványban.
El sem tudom képzelni, hogy ezen a gyönyörű helyen egykor háború dúlt, pedig sajnos igen. Logoltunk a csúcskönyvbe, majd a bunker bejárása során megkerestük a ládát is. Fejlámpa erősen ajánlott!
Találat után bóklásztunk még egy kicsit, majd a fenti padról figyeltük a közeledő zuhét.
Köszi
A leírásnak megfelelően kerestem, de sajnos nem lett meg a láda. Köveket nem pakoltam, így kérte a leírás.
A kilátás gyönyörű, és bepillantást nyerhettünk őseink életébe a Nagy Háborúban.
Kérem a képek alapján elfogadni.
Kobarid, a szállásunk felé tettünk erre egy kis kitérőt. Megtaláltam Maci012-vel, Andival és Marcival. Szép számú Nagy háborús emlékhelyen jártam, de itt még nem voltam. Megérte feljönni.
Lapos takaró követ nem láttunk, de elég sötét helyen van a láda, mi sem egyszerűen találtuk meg, pedig kerestük.
Sajnos a ládát mi sem találtuk, pedig 'meglambériáztuk' a környéket. A kilátás klassz volt, jó volt, hogy vittem távcsövet.
A képek alapján kérnék egy elfogadást.
Szlovén-olasz geotúra fercsipeter és Webber társaságában 6/17.
Gyönyörű helyszín és a szabadtéri múzeum is nagyon érdekes. Itt sem kevés kép készült.
Sajnos a ládát nem találtuk meg, pedig átfésültük a koordináta teljes környékét és még messzebb is kiterjesztettük a keresés. Úgy gondoljuk, hogy a rejteket megtaláltuk, mert a leírás alapján ez tűnt az egyetlen alkalmas helynek, azonban az sajnos üres volt.
A megadott helyen semmit nem találtam, a ládának, amint többen jelezték, kába kélt... A hely egyébként gyönyörű! Aki az isonzói fronttal ismerkedik, az ne hagyja ki!
Bovectől a megadott útvonalat követtük; az egész napot eltöltöötem volna ezen a helyszínen, de sajna adott volt az időm. A comos láda egyből meglett, azonban segítség után sem találtam meg a dobozt...inkább tovább csodáltam ezt a fantasztikus múzeumot.
Kérném a képek alapján a jóváhagyást...
Az egyik autó utasai úgy gondolták, hogy ez még belefér a napba. Egy hosszú szerpentin vezet a helyhez, ami a ködben eléggé sejtelmes volt. Az eső hol csöpögött, hol elállt, de szerencsénkre itt az utóbbi dominált. Aki szereti a lövész- vagy futóárkokat, az dörzsölheti a markát, mert itt egész széles repertoárt vonultatnak fel. Egyáltalán nem mellesleg pedig nagyon pazar a kilátás az alant húzódó folyóvölgyre - ha éppen nem úszik ködben a hegy. Nekünk ez utóbbi jutott, de amikor egy-egy pillanatra a szél kissé szétcincálta a felhőket, akkor nagyokat pislogtunk. Nem jártuk be a hegyet behálózó teljes bunkerrendszert, csak az ittenieket, de nem kevés munka volt ezeket megépíteni, az biztos. A kényelmi funkciók helyett a stratégia játszotta a főszerepet a tervezésnél. Ennek teljesen megfelel. Ha már itt voltunk, akkor meg sem álltunk a csúcsig, ami egyben a szlovén-olasz határ is. A láda is könnyen előkerült, így dolgunk végeztével mehettünk elfoglalni a szállásunkat és megenni a jól megérdemelt vacsoránkat Kobaridba. Öcsipók mackómmal jártam itt.
Nagyon szép hely, gyönyörű kilátással.
Sokat kerestük a ládát, a rejtőtvel is beszéltünk és végül a feltételezett helyen volt/van a láda, csak sajnos túl mélyen a lambéria alatt, így nem értem el.
Kérném a találat elfogadását... kb. 3 cm hiányzott:(
Nagyon érdekes és látványos hely!
Én a ládát nem találtam, az általam vélelmezett helyen csak peléket és bazi nagy pókokat kotortam elő. Kérném elfogadni a találatot. Köszi.
A 2013-as Szlovén Geotúra Csapat tagjaként elkövetett találat! A doboz jól el van dugva! A rejtés közvetlen környezete mégiscsak egy háborús létesítmény, amely sosem volt a szívem csücske, de a természetes környezet csodás! A szlovén-olasz határkőnél senki nem fogta vissza magát és a közeli jellegfa is komoly terheléspróbának volt kitéve! Köszönet a rejtésért!
2007-ben jártam már itt, akkor is tetszett, de most talán még jobban. A láda rejtése elég komoly, de így talán tényleg nem kell a véletlen felfedezéstől tartani :)
Köszi az élményt, nagyszerű hely.
A "Csapat" tagjaként! :-)
Nagyon jó rejtés, sokáig kerestük. A hely lenyűgözött, nagyon élethű, sokat bóklásztam a lövészárkokban. Felmentünk az olasz határkőhöz, ott is bohóckodtunk egy kicsit! (lsd. a képeket) Köszi!
A 2013 Őszi Szlovéniai Geotúra csapatának tagjaként megtaláltam.
A láda nagyon jó és biztonságos helyen van. Volt rohangálás, keresgélés. Az egyik bekukkantásunk alkalmából szembenézett velünk egy pele. Nem tudom ki lepődött meg jobban :D
Mindkét nagyapám harcolt errefelé, érdekes volt végigjárni a helyszíneket és érdekes volt azt is végiggondolni, hogy micsoda energiákat öltek bele elődeink értelmetlen dolgokba. Bár ez ma sincsen másként...
Reggel felgurultunk Bohinjska Bistrica állomáson a vonatra és élveztük az utat. Az alagútból kibukkanva nyoma sem volt a reggeli párának, ezen az oldalon 100 ágra sütött a nap. Tolmin után rögtön volt egy tábla, azon a szerpentinen autóztunk fel, és a rejtő által javasolt úton le. Leparkolás után tátottuk a szánkat, gyönyörű a panoráma, már ezért is megérte ide eljönni. A ládikó nehezen adta meg magát, hiába fújtuk kívülről a rímes segítséget és sejtettük hol keressük, ezer helyen lehetett....ezért kértünk egy kis telefonos segítséget, egy órai keresgélés után. Utólag okos az ember. Megvolt a hely elsőre, csak meg kellett volna jegyezni, és lemenni a járatba. Én találtam meg a ládát, de hatalmasat sikítottam, mert pont ott tanyáztak a kis rágcsálók, pelék. Őket már egy órája is megtaláltuk. Köszi, hogy megmutattad ezt a helyet! Nehéz elhinni, hogy ezen a csodaszép helyen valamikor hatalmas harcok dúltak.
A Javorca kápolna és a vacsora közé próbáltam meg "beiktatni" ezt a ládát. Tudtam, hogy drive-in, de arra nem számítottam, hogy ennyire csodaszép az ide vezető út! A kilátás és a hely is pazar, fantasztikus. A ládát nem találtuk, pedig keresgéltünk, de korgó gyomorral távoztunk. A közeli kisvárosban, Kobaridban vacsoráztunk, majd a szálláson elolvastam a korábbi logokat és megvilágosodtam, hogy tutira ott van a láda csak máshol kellett volna keresni. Nem hagyott nyugodni a dolog, utolsó nap, Bibionéba menet újra feljöttünk ide és lám-lám azonnal előkerült a dobozka :-) Nem bántam meg, a hely még szebb kilátást kínált mint pár nappal azelőtt :-) A log időpontját viszont meghagytam az első keresésünk időpontjának.
A szerpentin élmény volt, a magaslati kilátás is. Eltöltöttünk majd egy órát a tetőn, de a ládát nem találtuk. Sok követ megmozgattunk, de aztán jöttek német turisták és levonultunk a területről. Érdemes volt feljönni a látványért.
Az Isonzo volgyeben mar tobbszor lathattuk, hogy alig szaz evvel ezelott mennyi energiat fektettek bele az emberek, hogy halomra lohessek egymast. :( Itt is dobbenetes volt latni ezt a hatalmas arok- es bunkerrendszert, ami az egesz hegyet behalozza. Az olasz oldali tablan levo korabeli foto alapjan hiheteten, annak idejen mennyire nem az a zold ret es erdo volt itt, amit most latunk.
A ladahoz termeszetesen a talpam alatt / fejem felett variaciok kozul eloszor a rossz helyen probalkoztunk, de hamar rajottem, hol is kellene lennie. Nagyon ugyes rejtes, meg a megfelelo helyen is keresni kellett egy ideig. :) Utolagos egyetertesukkel Gyongyfuzo es parjat beirtam a logbookba masodiknak, majd magamat is bronzeremre. :)
Viszont egy fontos megjegyzes a kesobbi megtalaloknak: a dobozt nagyon ovatosan vegyetek elo es rakjatok vissza, nehogy elnyelje a mogotte levo melyseg!
Több órányi keresés után feladtuk és 12:54-kor felhívtuk a rejtőt, de sajnos nem sikerült elérnünk. Így a csak a környék látványának és szépségének örömével tudtunk távozni.
Kérem a képek alapján a találat elfogadását.
2010 májusában volt szerencsém itt járni.Sajnos a panorámát nem csodálhattuk meg a rossz időjárás miatt.
Jó ötlet volt ez a hely hisz magyar kötődése is van a helynek az első világháború okán.
Gratulálok a ládához és sok sikert a megtalálóknak.