Hárompontos multiláda:
1. pont: A tájház bejáratánál lévő téglalépcső tégláinak darabszáma (élére állított téglák)
2. pont: A nagytemplom épületén található ajtók száma (zöld színű faajtók)
3. pont: A ládában lévő logbook-ban találod meg a jelszó utolsó részletét.
A láda rejtek egy odvas fa törzsében van. Mérete: 20x14x6 cm doboz.
A jelszórészleteket számokkal és betűvel egybeírva kell beírni.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
2023.08.06. A LÁDA PÓTOLVA!
WAP OFF
A multi pontjai
Ajánlott kiindulópontok
Malom téri fizetős parkoló
N 46° 41,000' E 21° 6,050' 78 m [GCBSLO+1parkoló]
Templom mögötti fizetős parkoló
N 46° 40,967' E 21° 5,850' 128 m [GCBSLO+2parkoló]
Ingyenes parkoló a Kórház utcán van a liget mellett.
1.) pont: Szlovák Tájház és Skanzen
Az épület 19. században épült klasszicista stílusú felújított népi lakóház, 1970-ben nyilvánították műemlékké. 1972-ben a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból tájházzá alakították. Egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be. E házban a gazdálkodás eszközeitől kezdve a tisztaszoba berendezéséig mindennel megismerkedhetünk. Értékesek a ház fából faragott, festett virágokkal díszített, dátumozott bútorai.
2023. március 31-ig ZÁRVA
Első jelszórészlet N 46° 41,101' E 21° 5,755' 88 m [GCBSLO-1] a tájház bejáratánál lévő téglalépcső tégláinak darabszáma (élére állított téglák)
2.) pont: Evangélikus Nagytemplom
A békéscsabai Evangélikus nagytemplom Magyarország és Közép-Európa legnagyobb klasszicista stílusú evangélikus temploma, amelyet copf és empire elemek díszítenek. 1807 és 1824 között épült, három szinten 3500 ülőhelye van, műemléki védettséget élvez.
A 18. század végére annyira megnövekedett a békéscsabai evangélikus lakosok száma (betelepült szlovákok által), hogy a Kistemplom nem tudta befogadni őket, új templom építésének gondolata vetődött fel. A tervek elkészítését először Frantz Pumperger aradi, majd Joseph Hoffer ó-aradi mesterre bízták. Pumperger homlokzat előtti tornyos, hátul kontyolt épületet álmodott meg. Végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el, aki Pumperger tervét korrigálva a tornyot "betolta" a templom épületébe, vagyis homlokzati tornyos templomot alkotott. A hátsó homlokzatot pedig egyenes záródással képezte ki. Így sokkal elegánsabb tömeg jött létre. 1807-ben tették le az alapkövet, reménykedve, hogy néhány éven belül elkészül, de sajnos 1811-ben a nagy infláció miatt az építkezésre gyűjtött pénz elértéktelenedett, s az építkezés pár évre teljesen leállt. 1813-ban szakértői vizsgálat után a falakat jó állékonyságúnak állapították meg, s engedélyt kaptak, hogy folytassák a templomépítési munkálatokat. A templomot végül 1824. június 29-én szentelik fel, és veszi használatba a gyülekezet.
A békéscsabai egyházközség a legnagyobb evangélikus egyházközség az országban. Kb. 19000 evangélikus lakos él a városban. Egy héten a három templomban (Nagytemplom, Kistemplom és Erzsébethelyi Templom) összesen 13, köztük 7 szlovák nyelvű istentiszteletet tartanak.
További információt az Evangélikus Nagytemplomról (
itt találsz).
Forrás: wikipedia.org
Második jelszórészlet N 46° 40,966' E 21° 5,813' 86 m [GCBSLO-2]
A Nagytemplom épületén található ajtók száma (zöld színű faajtók)
3.) pont: A Láda
A láda rejtek egy odvas fa törzsében van. Mérete: 20x14x6 cm doboz.
Harmadik jelszórészlet N 46° 41,054' E 21° 6,033' 86 m [GCBSLO-3]
A ládában lévő logbook-ban találod meg a jelszó utolsó részletét.
A jelszórészleteket számokkal és betűvel egybeírva kell beírni.
A Békéscsabai szlovákokról röviden
A középkori Békéscsaba a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után az elnéptelenedett vidék Harrukern János György birtoka lett. Harrukern János György apja takácsmester volt. Iskoláit Steyrben és Linzben végezte. Először 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél vállalt hivatalt, mint számtiszt. Hamarosan a főhadbiztossághoz került, ahol a hadsereg élelmezési biztosa lett. A hadseregnél végrehajtott élelmezési reformja jelentős megtakarításokat eredményezett az udvarnak, mely elismeréséül III. Károly magyar királytól előbb udvari kamarai tanácsosi tisztséget, majd később bárói címet kapott. Ezzel járt a kincstárra visszaáramlott, gazdátlanná vált javak juttatása is Békés vármegye, Csongrád vármegye és Zaránd vármegye területén. Többek között az ő tulajdonába került a gyulai vár is. 1729-től főispán volt Békés vármegyében.
Szervezői tehetségének, pénzügyi és gazdaságpolitikai ismereteinek segítségével látott tervei megvalósításához: új falvakat létesített, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Első és legfontosabb alkotása a betelepítések keresztülvitele volt. A Nógrád, Gömör, Hont, Zólyom és Pest vármegyéből telepített szlovák jobbágyokat, valamint a Németalföldről érkező telepeseket jelentős kedvezményekben részesítette: az egyházi tizedet megvette és örökre nekik ajándékozta, a földesúri járadékot időre szóló szerződésben állapította meg. Humánus bánásmódjának hamar híre terjedt, így a betelepülők seregestül igyekeztek uradalmaiba.
1718-ban a Felvidékről, főként Nógrád, Hont és Gömör megyéből jobbára szlovák ajkú evangélikusok érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. szakaszban. A délkeleti régióban a következő helyekre települtek: Békéscsaba (Békešská Čaba), Szarvas (Sarvaš), Mezőberény (Poľný Berinčok).
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a 67 968 Békéscsabán lakó közül 5,9% vallotta magát szlováknak.
Sétánk során érintjük
Szlovák Étterem és Panzió, valamint Szlovák Kultúra Háza:
N 46° 40,983' E 21° 5,867' 93 m [GCBSLO+étterem]
Bővebb információ
itt és
itt olvasható.
A Szlovák Konzulátustól visszafelé haladva a Munkácsy Mihály Múzeum irányába, egy kis keresgélés után megtalálhatjátok a(
GCELOV ) ládát.
A megyében élő szlováksággal foglalkozó másik láda (
GCLKCS). Érdemes ezt a multit is megkeresni annak, akit jobban érdekel a téma.
Kullancs veszély: