Elhelyezés időpontja: 2012.10.04 00:00
Megjelenés időpontja: 2012.10.04 00:01
Utolsó lényeges változás: 2018.07.29 11:13
Utolsó változás: 2020.05.26 15:54
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: mjdgm, PeterPan, takacsimre
Ládagazda: takacsimre Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 145 m
Megtalálások száma: 637 + 2 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
A láda a lépcsősornál, azon felfelé haladva, a hatodik lépcsőfok mellett, bal oldalon, kisebb kövek alatt rejtőzik.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A láda
Megadott koordinátán a 15 x 10 x 4 cm-es ládát kövekkel takarva a tanösvény lépcsőjének bal oldalán találjátok!
Motiváció
2012. október 4-e a kolontári vörösiszap katasztrófa 2. évfordulója, amelyre emlékezve szeretnénk megmutatni az áldozatok emlékére megépített emlékparkot. A tragikus esemény számomra is emlékezetes. Akkor szerencsésnek találtam, hogy Józsi (MJ) nem azon a napon, hanem előző nap dolgozott a két településen, Kolontáron és Devecserben. Még nem tudhattam, hogy a következő hónap 5-én mégis örökre elveszítem Őt.
A katasztrófáról
Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójának gátja 2010. október 4-én átszakadt, és mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki a gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás mintegy 40 négyzetkilométert érintett közvetlenül. A katasztrófa következtében Kolontáron kilenc ember vesztette életét, és mintegy százhúszan kerültek kórházba.
A magas pH értékű vörösiszap elöntötte Kolontár mellett a szomszédos Devecser és Somlóvásárhely településeket, elárasztotta a Torna patakot, és azon keresztül károsította a Marcal-Rába-Duna vízrendszerét.
A vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulójára Kolontáron megépített park az elhunyt áldozatoknak állít emléket, háttérben az átszakadt zagytározóval N 47° 5,340' E 17° 29,710' [GCKVK+gát]. A park közepén mementóként meghagytak egy házat, illetve amit meghagyott belőle a vörös ár. A parkban egy márványtábla és egy életfa emlékezik a kilenc halálos áldozatra, akiknek tiszteletére minden év október 4-én kilencszer megkongatják a lélekharangot is.
Az újjáépített hídnál állítottak emlékhelyet Pados Zsoltra emlékezve, aki életét vesztette miközben terepjárójával próbált segíteni a bajbajutottakon.
Az első benyomásokért ezt nézzétek meg először: N 47° 5,301' E 17° 28,624' [GCKVK+memento] A látvány drámai, magáért beszél.
Szentkút
A Szentkút Kolontár és Devecser határában található, már az 1700-as években létezett. Áment Márton helytörténész A Kolontári-Devecseri Szentkút című könyvében az iszapkatasztrófától megmenekült Szentkút N 47° 5,966' E 17° 28,118' [GCKVK+Szentkút] történetéről ír. kaldigeza ajánlására peterpan vette fel a kapcsolatot a szerzővel, akinek hozzájárulásával idézünk könyvajánlójából:
"2010. október 4-én történt, halálos áldozatokat is követelő ipari katasztrófa nagy kárt okozott a térségben. A vörösiszap a Torna-patakot is teljesen elöntötte. Viszont a pataktól 15 méterre lévő Szentkút kápolnácskája és az előtte lévő tárgyak épségben a helyükön maradtak. Mi történt akkor ott a Szentkútnál? Csoda, vagy csak a fizikai törvények működtek? A könyv bemutatja a Szentkút múltját, leírja annak történetét és a mai állapot kialakulását. Foglalkozik az emberek által elmondott, itt történt gyógyulásokkal és imameghallgatásokkal. Felidézi az iszapkatasztrófa következményeit, illetve fényképekkel szemlélteti a vörösiszap borította mezőt, patakot, valamint ezen környezetben fehéren világító Szentkútat."
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! nekem ez egy elég erős és élénk emlék... főiskolás voltam, és hát, a vonattal utazva is elég szörnyű volt látni az itt ért pusztítást...mindenszentekhez méltó láda. :( [Geoládák v4.1.2]
Utazás alatt elkövetett ládakeresés. Elszomorító és torokszorító volt a hatalmas katasztrófa helyszínén lenni. Az ember fel sem tudja fogni, mit élhettek át az itt lakók.
Vannak helyek amik feltöltenek és vannak amik leszívják az embert.A tv-ben látva egészen más,mint itt állva.Megérintett és meg is rendített mindkettőnket.Nyomott hangulatban szálltunk vissza az autóba,szerencsére a következő megállóhelyünk GCKLFA pont az ellenkezője volt.
"Egy óra múlva (...) állt egy egyszerű síremlék előtt. A gránitból faragott kőtömbön csak egy név állt. (...) Különösnek találta(...), csak üres tekintettel nézte a sírkövet. Nem ismerte (...)."
-N. Nagy Zoltán ~ Keselyű-
A GC44FV fesztivál után erre a napra volt még betervezve néhány láda, ahová el szerettünk volna még jutni. Különösen fontosnak találtam eljönni Kolontárra, hogy megnézzem az emlékparkot amit kialakítottak a katasztrófa és az elhunytak emlékére. Az életfák, a híd és az emlékkő, a meghagyott házikó a vörös csíkkal és fényképekkel mind-mind felidézte bennem az akkor tévében látott rossz emlékeket. Méltó megemlékezés a falu részéről.
Ládatúra emiGrant-el a fesztivál jegyében.
/27
Verseny után, eredményhirdetés előtt jöttünk ki megkeresni ezt a pontot. Szerencsére mára már csak emlék, de szörnyű lehetett átélni ezt a katasztrófát
A verseny (GC44FV) után kerestük fel a helyet Fidorkával, Kiváncsifáncsival és Lazyvel.
Voltam már itt korábban egy terepjárós off-road verseny kapcsán, de akkor nem volt idő a láda begyűjtésére. Most erre is sor került!
Megdöbbentő volt látni az emlékhely épületét, hogy meddig lepte el a települést az iszap. A képek is hátborzongatóak voltak.
A láda megtalálása sem okozott problémát, így gyorsan haladtunk is tovább, hogy időben visszaérjünk az eredményhirdetésre.
Külön hálával tartozunk Lukács Józsefnek aki a bajai vízügyi szakközépiskolás osztálytársunk volt 1968-tól 1972-ig és komoly felkészültségű előadással bemutatta nekünk ezt a szomorú emlékhelyet!
Megtaláltam! Kétnapos ládavadászat Ashmelia és fercsipeter társaságában. 27/32
Régóta szerettem volna meglátogatni ezt a helyet, ami csak most sikerült. Még élénken emlékszem a híradások képeire, pedig nem ma történt az eset. Jó, hogy ide is került láda.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Megdöbbentő volt a helyszín. A távolság a tározótól, el sem tudom mi lehetett amikor ömlött és 12 km arrébb Devecserben is. Kovács Gábor [Geoládák v3.12.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A mementóként meghagyott, vörösiszappal anno elárasztott épülettel- méltó megemlekezés a geoláda. A rekultivalt terület ma nagyon szép, élő park. köszi az élményt. [Geoládák v3.9.6]
Megdöbbentő volt 11 évvel a katasztrófa után az emlékhelyen lenni, az elpusztult házat látni,és a képeket a borzalomról látni! A felelősök elítélése reális, a sok-sok adomány gyűjtés valóban eljutott az áldozatokhoz? Ezek a kérdések foglalkoztattak,miközben a parkban sétáltunk!
Megtaláltam, egy kiadós séta után Devecserből és negyed óra keresgélés után a rossz koordinátán, meglett! A vörösiszap emlékmű pedig ...leírhatatlan...az emberi kapzsiság.. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.10.5]
Hát ez érdekes nap lett...
Eredetileg a Jeli Arborétumban szerettük volna megnézni a Rododendon virágzást, de iszonyú tömeg, és a várhatóan több órás sorbanállás láttán lemondtunk erről az élményről.
Úgy döntöttünk elindulunk haza, és útba eső ládák levadászásával töltjük a napot.
Utolsó megállónk volt ez a szomorú emlékű település. Méltó megemlékezést igyekeztek készíteni, megdöbbentő a romosnak meghagyott épület látványa. Kár, hogy belső terét nem óvják az idelátogatók, a fotók kezdenek rossz állapotban lenni.
Pedig ez a hely megérdemli, hogy sokáig mementóként fennálljon. Borzasztó lehetett ami itt történt....
A láda a helyén, kissé nedves volt a füzet, próbáltuk szárítani, még a helyszínen időztünk, kevés sikerrel....
Kilenc láda megkeresését terveztem a mai autós körre, amit sikerült is abszolválni. Ez volt a nyolcadik, és a legmegrázóbb helyszín. Előjöttek az emlékképek a katasztrófáról.
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk ! 🙂
Most a helyszínen érezhettük át ennek műszaki katasztrófának természetkárosító hatását. Megdöbbentő volt mi mellett éltek itt emberek, és mi történhet egy műszaki hiba miatt. Köszönjük a lehetőséget! ! [Geoládák v3.4.1
A ládát 2020. május 5-én örökbe fogadtam. Újra rejtés néhány napon belül várható. Addig is - lehetőleg fényképes - jelszó nélküli megtalálást elfogadok.
A rejtés a nagy sziklánál szerintem nagyon feltűnő, csoda, hogy még ott van. Gondoltam rá, hogy átrakom a másik oldalra, ott jobb helyek vannak (mellesleg a térkép is az ösvénytől északra mutatja), de rám jött a hascsikarás, menni kellett. :(
Bár a természet ereje és az emberi összefogás 2010 óta csodákat művelt, így is borzalmas ott helyben elképzelni a katasztrófát. Jó, hogy a láda elhelyezésével sok ember eljut ide.
TFTC!
Sárvárról hazafelé ezt is megnéztük.
Nagyon szép emlékhelyet hoztak itt létre, Kolontár nevét az eset óta és annak kapcsán szinte mindenki megjegyezte.
Ma ebben a szeles, kissé hűvös időben guppikkal mindketten ráértünk, ezért útra keltünk.
Ide már sötétben értünk és a nap utolsó megtalálása lett.
Szomorú hely, az élni akarás leküzd mindent!
Köszi a rejtést!
Köszönöm a rejtést.
Nagyon jó állapotú ládát látogattam meg.
Többször jártam a környéken, végre eljutottam ide.
A szentkút szép, rendezett, gondozott.
TFTC
Cicapapa51
Jó volt emlékezni és tiszteletemet tenni ezen a tragikus helyen, ahol az "emberi hanyagság és kapzsiság" horribilis természeti és emberi áldozatokat követelt. Szép és megható az emlékpark, és én különösen élveztem a megmaradt épületben kiállított fényképeket, amikben érezni lehetett nem csak a sokkot, szomorúságot, hanem a haragot it. A rejtés nagyon jó, bár sorsa nagyban függ a visszarejtők lelkiismeretességén. Köszi a rejtést!
Siófoki pihenésünket követően kerestük fel Kolontár települést. Már régóta szerettünk volna eljönni erre a szomorú tragédia helyszínére, de csak a 8. évfordulója után került sor rá.
Az út mentén is vannak nyomai a vörösiszapnak a mai napig, az emlékhely pedig további információval szolgál az elhunytak személyéről. Szörnyű tragédia, a településre ez már örökre rányomta a bélyegét!
Köszönjük a rejtést!
Döbbenten néztük végig a képeket a helyszínen és a vörös iszap csíkot a meghagyott ház falán. Az emlékparkot szépen gondozzák. Meg akartuk nézni a zagytározót is, de a kihelyezett táblák szerint kamerákkal védik az ipari területet, így nem mentünk tovább. THANKS.
Pótládával érkeztünk, de előbb megpróbáltuk volna felkutatni az eredetit, hátha előkerül... A tavaszias idő miatt azonban sokan voltak a környéken, így a keresés, és az újrarejtés is elmaradt.
Sajnos mi se találtuk meg, bő negyed óra keresés után feladtuk a "kőtengerben" a keresést, így kérjük a feltöltött képek alapján elfogadni a megtalálást. Köszönjük.
Betti, Marci, Gi és Balda
u.i.: próbáltunk megmozgatni minden a fehér követ egy 20 m sugarú körben, benyúlni alá, de nem leltük a ládikát......
Családi találat félúton a Balcsi felé a nyárhoz képest hűvös, szeles időben. Elgondolkodtató, hátborzongató hely. A fehér követ sokáig kerestük, szerintünk nem fehér. Köszönjük a rejtést.
Megdöbbentő helyszín. Memento. Mindnyájunkban élesen él még a katasztrófa emléke, 7 év után is fájdalmas szembesülni vele és elképzelni az itteni emberek veszteségét, félelmét, küzdelmét.
Furcsa, hogy az emlékhelyet magánemberek hozták létre, nem az önkormányzat, az állam, vagy akár a MAL.
A ládát kerestük egy ideig "a lépcső bal oldalán". No, de melyik bal? Ennek meghatározása vagy az égtájak szerinti iránymutatás segítség lenne. Főleg, ha a láda nem vándorolna el a helyéről, ami valószínűleg itt történt. De erről nem a rejtő tehet. :-( Fehér kövek mindkét oldalon vannak és azon kívül még rengeteg kő, rengeteg zuggal. Amikor reményt vesztettünk, telefonos segítséghez fordultunk és egy kedves korábbi megtaláló pontos iránymutatása alapján végre meg is leltük. Tényleg fehér kövek alatt, de nem azon a bal oldalon, amit mi (meg a koordináták), sőt előttünk katika is bal oldalnak gondoltunk (vagyis lentről, az emlékhely felől jövet nézve a bal oldalon, pontosabban a DK-i oldalon). Mi most oda, a két kütyüvel mért koordináták szerinti helyre rejtettük el, így talán a következő kessernek könnyebb dolga lesz.
1-es terepnehézség? Nem láttam még olyan kerekesszéket, amivel ezt a ládát meg lehetett volna közelíteni.
1-es megtalálás nehézség? Tehát "Csak úgy "oda van téve" a láda, abban bízva, hogy a kutya sem jár arra? A környéken egyértelműen semmi más potenciális hely nincsen?" Nem, ezt erre a helyszínre egyáltalán nem mondanám! Inkább illik rá ez: "3: Sok lehetséges dugihely van a környéken, lehet, hogy csak sokadikra lesz meg."
Kár ez a sok félrevezető vagy pontatlan információ az amúgy szépen kidolgozott ládaoldalon.
A lépcső mindkét oldalát végignéztük, különösen alulról a bal oldalát,l, ahova a Gps mutatott, de semmi. A képek alapján kérjük az elfogadást. Köszönjük. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Megvan!
Nagyon megdöbbentő és elgondolkodtató hely, főleg, ahogy ott állsz és nézed a képeken, hogy itt házak álltak, emberek éltek, és micsoda pusztítást végzett a vörösiszap. Azt sem gondoltam volna, hogy ennyire közel van a tározó, még most is nagyon jól látszik az átszakadt fal.
A ládát jó sokáig kerestem, a bal oldal oké, de honnan kell nézni? Végül csak meglett, pedig már fel akartam adni. Hazafelé még megálltam a Szentkútnál is.
Köszi a rejtést!
Döbbenetes a helyszín, szomorú emlékek őrzője a megmaradt ház. Nagyon szép a házat körülölelő emlékpark és a sok szép örökzöld. A ládát könnyen megtaláltuk.
Hazafelé, egy ritkán látott természeti csodában volt részünk, a naplementében a fák teteje és alsó része vörösen izzott, káprázatos látvány volt.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Nagyon szomorú események emlékhelye ez, soha nem fogom feledni azt a napot, mentünk segíteni...
A láda nincs eltűnve, csak más helyen van, a ládaoldalt kellene frissíteni, mert jó helye van a ládának, teszek fel képet, hogy megtalálja más is. A lépcsőn a katasztrófát átélt ház felé fordulva bal oldalon láthatjátok a hatalmas kő sarkában a fehér kő kupacot, na ott keresgéljetek!
Sajnos nem találtuk meg a ládát,kerestük a lépcsöfok alatt,de nem lett meg.Kérném a képek alapján az elfogadást. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Rettenetes történet! Pontosan emlékszünk még a 2010.10.04-én történtekre és azt gondolom, hogy soha nem is lehet elfelejteni ezt a borzalmat.
Tervezgetjük egy ideje, hogy megnézzük a helyszínt és ma végül eljutottunk ide is.
A láda valóban nem az 5. lépcső alatt, hanem jobbra egy nagyobb kő mögött van.
Szomorú hely.
A láda rejtekhelyének meghatározása nem pontos.
Nem a lépcső 5. foka alatt van, bár látszik, hogy sokan keresték ott, fel van túrva az egész. A láda a lépcső 5. fokával egy vonalban van, de NEM A LÉPCSŐ ALATT!
Minden ipari katasztrófa megelőzhető! Ennyi év után is nyomasztó itt lenni. Piciny falu nagy árat fizetett ezért a parkért. :(
A mementóként meghagyott épületben elhelyezett tábla sorai nagyon igazak.
Szerintem a rejtés néhány méterrel arrébb került, mert az 5. lépcsőnél megbomlott a geotextil és kiszóródott a lépcsőlapot alkotó örlemény. Fehér kő takarja.
130 kilométer kerékpározás a zalai-vasi dombokon.
Megdöbbentő hely. Most értettem meg igazán, nilyen hatalmas mennyiségű iszap zúdult a környékre. Devecser kb három kilométerre van a szétszakadt tárolótól. mégis a kastély parkjában méter magasan állt az iszap.
A láda nem azon a rejtekhelyen van, mint ami a wapos részben szerepel. A lépcső alján szembeállva a lépcsővel jobb oldalt a legnagyobb kő mögött találtam a ládát.
Rokonlátogatás közben kerestük fel az emlékhelyet. A doboz maradványait és az egyéb szemetet összeszedtük a környékről. Mivel az eredeti rejtekhely nagyon feltűnő lett a tereprendezésnek köszönhetően, az új dobozt oda raktuk vissza, ahol mi is megtaláltuk. A 6. lépcsőfoktól jobbra eső nagy szikla aljánál, egy kisebb kővel takarva. Tettünk a dobozba egy új logbookot, de régit is visszaraktuk mellé.
Köszönjük a rejtést!
RIPTOR
A 29fv-re igyekezvén a 8-as út melleti ládázásom részeként jutottam el ide. Sajnos a ládát nem, csak szétszórt fehér köveket találtam. Talán célszerű volna egy virtuális pótjelszót is kihelyezni.
Kék ládafedél törmelék megtalálása nem sok jót sejtetett. Mégis tovább kerestem és sikerrel jártam. Az összetört láda maradékát és tartalmát egy fehér mūanyag zacskóban találtam, száraz állapotban a 6. lépcsōfoktól jobbra esō hatalmas kōtömb takarásában. Szerintem ez a rejtek jobb, mint a leírásban szereplō, javaslom átírni.
Szomorú, sokkoló a megmaradt ház, és ami benne van. Sajnos kék apró műanyag darabokon kívül nem találtunk semmit, mert a kessertársam nem mert benyúlni a kő alá, hátha megharapja a kezét valami!! Férfiaaaaaaaaaaaaaaak :)
Kérlek, hogy a képek alapján fogadd el a megtalálást.
Szokásos márciusi ládázás keretében szerettük volna GeoPatikus-sal és Zazival megkeresni a ládát, de nem jártunk sikerrel: se láda maradványok, se füzet, se zacskó :(
Kérem a rejtőt, hogy a képek alapján fogadja el a találatot!
Lembo
Szomorú a helyszín. Sajnos még a láda sincs meg. Azonban ide szinte mindenkit el kellene hozni, hogy rávilágítsunk, mekkora felelőssége van az embernek...
A láda maradványai a kövek között hevertek, az épebb darabok (a logbookkal együtt) a lépcső közelében az egyik legnagyobb szikla alá lettek visszarejtve.
Igazi tragédia az ilyen Holgerson-féle maszatolás is. A tulajdonosok felelőssége megkerülhetetlen, még ha dörzsölt, cinikus és kapzsi ügyvédek be is bizonyítják, hogy egyedül Mari néni, a takarítónő a felelős.
A környezet nálam ötös, mert annyira rendben van, mintha soha semmi nem történt volna itt. Nagyon nagy meló lehet ebben, de hihetetlen a természet regenerációs képessége is. Ugyanakkor a szöveg, hogy "az emberi kapzsiság és felelőtlenség emlékműve", ezzel kapcsolatban most mindenki rohadtul okosnak véli magát, miközben a mai napig nem lehet tudni, hogy egész pontosan kinek is a felelőssége a tragédia. Itt azért jóval korábbi időszakra kell visszamenni ahhoz, hogy a felelősség teljes bizonyossággal megállapítható legyen (nem mostanában épült oda a tározó, ahová, ilyen közel egy településhez, ahogy az az irdatlan mennyiségű iszap sem az elmúlt évek terméke). Az a baj, hogy egyes politikusok ezt a tragédiát sem használták másra, mint a saját politikai népszerűségük növelésére, szavazatok szerzésére... Történhet bármilyen tragédia, ezek az alakok kizárólag az adott ügyből kinyerhető politikai hasznot lesik... ez is targédia.
Meg van, részletesen késöbb... Üdv Mr Zerge. [wapon beküldött szöveg]
Megnéztük az emlékparkot, a környék új útjai is jelzik, hogy mekkora újra ápítésre volt szükség erre felé.
A doboz 1-2 m-re van a lépcsőtől, és inkább a 6. fokkal van egy magasságban.
Balatongyörök felé útközben ugrottunk be Kolontárra ezért a ládáért.
Pár percet elidőztünk a láda keresésével,de szerencsére meg lett. Nagyon csendes volt minden, teljes nyugalom vett körül minket. A logoláskor sem zavart meg senki. A megmaradt emlékház megrázó képet tükröz.Tetszett a láda,szép a park.
Részvét az áldozatokért..
Szombathelyre menet, hogy ne legyen annyira unalmas az út, megkerestem néhány könnyűnek vélt ládát.
Amikor ideértem, már nem esett, hanem szakadt az eső. No, de itt alig kellett a ládához gyalogolni valamit, csak nem hagyom itt:)
Döbbenetes hely. Elképzelni sem lehet, mi lehetett itt. Igazából számomra most lett világos, milyen közel van a tározó a házakhoz.
A ládát és a logbookot is kicseréltem, sajnos az ajándékok nem voltak olyan állapotban, hogy átrakjam őket az új dobozba.
Megtaláltam! Köszönöm a lehetőséget. Jártam arra nemsokkal a katasztrófa után, elég megdöbbentő látvány volt akkor. Ma már nem látszik, de akkor.... Ma kutyákkal közösen, elsétálva.
A láda sajna össze van törve és a belseje is elázott. Jelszó olvasható. L.
Ahogy az emléktábla mondja, az "emberi kapzsiság és felelőtlenség emlékműve". És még sokkal súlyosabb szavak sem lennének túlzóak. De vajon érdekli-e ez a valódi felelősöket?
Nem tudom, ilyenre lehet-e azt írni, hogy ,,tetszett''. Úgy fogalmazok, hogy a park méltó emléket állít az eseménynek. A leírásban szereplő ,,a tanösvény lépcsőjének 5. foka alatt találjátok'' már nem igaz, mert néhány méterrel odébb van nagyobb kövek között (de kb. valóban az ötödik fokkal egy magasságban).
A nyaralásról hazafelé igyekeztem olyan ládákhoz tervezni a megállókat, melyek nem csupán egy doboz megtalálását jelentik, hanem a család többi tagjának is élményt jelentenek. Az utolsó ilyen hely Kolontáron volt. Kolontár. A falu, melynek nevét minden magyar ember ismer(n)i(e kellene). Amelynek lakóiért egy egész ország izgult. A falu, mely a jelenkor egyik legjelentősebb, emberi mulasztás okozta katasztrófáját élte át. S ki tudja, hogy az előre nem látható veszélyek mennyi ideig lappanganak még? A meghagyott ház, melynek falait embermagasságig festette meg a maró lúg. Az iszapszint, mely jóval Árpi fiam feje fölött látható a falon. Ezek nem csak mint szülőt, hanem mint, embert is mélyen érintenek. A környék mára kicsinosítva látható, de mélyen elszomorító, hogy egy ilyen eseménynek kellett ehhez megtörténnie. Bár az tény, hogy az újonnan épített házak nagyon szépek. A doboz törött, a füzet szétázott. Öcsipók medvénkkel jártunk itt.
Abszolút döbbenet, nem is tudjuk elképzelni, mennyi vörösiszap ömölhetett ki.
Nagyon megrázó élmény, reméljük, egyszer a lelkek és a természet is megnyugodnak.
Köszi
Még az előző láda felé tekerve találtam ki, hogy nem elégszek meg csak azzal a ládával, hanem eljövök ide is. Mikor megérkeztem, volt itt egy egész busznyi 'katasztrófa (utáni) turista'. Köszönöm a jó leírást, így nem kellett feltúrnom az egész töltés oldalát.
Ha megállt volna itt a vonat, akkor előbb haza tudtam volna menni, így viszont vissza kellett mennem Devecserre, majd megvárni a 16:43-as vonatot. Visszafelé lekanyarodtam a Szentkúthoz, ahol fel tudtam tölteni üresedő vizesüvegemet. Miért nincs itt láda? :-)
Szombathely felé menet tettünk kis kitérőt, hogy megnézzük ezt a helyet. Szép emlékhelye ennek a szomorú eseménynek. A szentkút is szép helyen van, itt reggeliztünk közben elmerengtünk, hogy valóban csoda történt-e itt... Köszönjük a rejtést, ami természetesen tökéletes. :-)
Megtaláltam, egy szörnyű "baleset" helyszíne. Kb 40 Km-re lakok Kolontártól (Devecsertől), így különösen megrázó volt akkor is és most is. De sajnos ez a katasztrófa még most is tart, ugyanis, még múlt nyáron is esett nálunk vörös eső. Délre vagyunk Kolontártól, és az északi szél pont felénk hozza a vörös iszapot a levegőben, és esőkor jön vele. Reméljük a nyárra megszűnik már...
Kám (Meindl) volt a mai kirándulás apropója. Megérte betérni hozzájuk. Hazafelé ládázgattunk Gáborral, így jutottunk - többek között - a híradásokból sokat hallott és megdöbbentő helyszínre, Kolontárra. Az emlékhely nagyon szemléletes, igaz GC célpont. A rejtés a precíz leírásnak hála jó, anélkül szívás lett volna :-) Köszönet!
Ép emberei ésszel nem tudom felfogni milyen messze pofátlankodnak el a hatalommal bíró multik. Mély nyomot hagyott mindannyiunkban Kolontár és Devecser látogatása. Nem lettünk tőle jókedvűek...
A katasztrófa után 11 nappal ott voltunk mi is segíteni.
Az akkori látvány döbbenetes volt. Szavak nincsenek erre, ami akkor és ott történt. Úgy gondoljuk, hogy ez tényleg emberi hanyagságnak és oda nem figyelésnek az eredménye. Ez nem egy kiszámíthatatlan természeti katasztrófa volt, hanem egy olyan ipari baleset, ami megelőzhető lett volna.
Ahányszor a környéken járunk, anélkül nem megyünk el, hogy ne nézzük meg Devecsert és Kolontárt. Persze látjuk mi is a változásokat, de nem tudunk szabadulni a 2010. október-i tragédia visszatérő emlékképeitől: a rengetek maszkos ember, a katonai autók, a szétdúlt házak, kertek, és persze az emberi arcok, amelyek tükrözik a fájdalmat, a tanácstalanságot, a jövő miatti kétségbeesést.
Nehéz szívvel kerestük fel, Kolontáron az emlékparkban a ládikát. A látvány, a hatalmas nagy tárolóval a háttérben letaglózott újra minket.
Először jártunk itt. Devecser felől érkeztünk és Ajka felé mentünk tovább. Így láthattuk közelről is a felén tornyosuló, óriási tározókat és a falukon a sok-sok átfolyást...
Egy szó: szörnyű!
Az emlékpark szép, méltó az emlékezéshez.
Végre ide is eljutottunk! Köszönjük, hogy megmutattad. Mónika és Gábor [g:hu 1.4.28o] [wapon beküldött szöveg]
Próbáltam elképzelni, hogy milyen látványt nyújthatott a "táj", amikor olyan magasan állt az iszap, mint a házon látszik. Hihetetlen, hogy ez megtörténhetett.
HEURÉKA! Megtaláltuk, köszönjük!
Képek később. [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
2011. októberében már jártunk itt, akkor még a park nem volt teljesen kész.
Memento!
Jánosházán volt ma munkánk atipapával, hazafelé Veszprém megyében ládáztunk.
12 db gc és 3 db gg találattal zártuk a napot.
A 2011. októberi látogatásunkhoz képest nagyon sokat szépült az emlékhely, de az iszapkatasztrófai nyomai még ma is látszanak a környéken mindenfelé. Korábban jártunk a devecseri kastélynál is, ott a parkban a fák törzsén most is látszik az iszap szintje kb. 2 m magasságban.
Az emlékhely ötlete tetszett, nagyon megható a mementóként eredeti állapotban - ezt egy helybéli bácsival folytatott beszélgetés erősítette meg - meghagyott kis melléképület.
Hazafelé a tározó mellett vezető úton haladtunk el, közelről jól érzékelhetők a hatalmas méretek, de így is csak sejtésünk lehet a katasztrófáról.
Közös találat a griffs családdal a közös Négyszögletű Kerekerdő TT 15 km-es táv teljesítése után.
Sokat nem kellett idáig autózni és a megadott parkolóhely is ideális a láda megkereséséhez. Először az emlékeket néztük meg, miközben egy Pápára tartó C-17-t is sikerül lencsevégre kapni.
Azt hiszem a médiából mindenki értesült az itt történtekről, de az azóta is folyó tárgyalások már nem annyira népszerű hírek, pedig ez is érdekelne, hogy ki vállalta a felelősséget (ha van ilyen).
Kollégáim közül sokan dolgoztak kint abban az időben a mentesítésen, sőt építették a hidat Szentesről.
Jó hely ez az emlékezésre.
A ládát is megtaláltuk, majd a csepergő esőben elindultunk hazafelé.
Köszönöm a lehetőséget!
A katasztrófa időpontjában a vállalatnál dolgoztam, igaz éppen külföldön tartózkodtam. Én kicsit másképp látom a történteket, de ez sajnos nem változtat a végeredményen.
Amin a tragédia emberi részén túl elgondolkodtam ezen a helyen, az az, hogy a régiek - ha megtehették - magasra építkeztek. Itt ez különösen kontrasztos a megmaradt ház és a sértetlen templom között (ld. képek).
Nagyon szép emléket állítottak ennek a tragikus (és gyalázatos) eseménynek. A szent kútnál találkoztunk egy helybéli emberrel, aki sok érdekeset mondott az előzményekről, a tragédiáról és a következményekről. Köszönjük!
Szép park, kár hogy ilyen szomorú esemény kapcsán jött létre. A házban lévő tábla mindent elmond: "Az emberi felelőtlenség és kapzsiság környezeti és emberi áldozatainak emlékére". Adjon az Isten örök nyugodalmat Nekik! Köszi a rejtést!
(A láda nincs jó állapotban, a doboz törött.)
Megdöbbentő...
A távolban a kiszakadt gát alatt apró pont csupán az őrkonténer. Csak a helyszínen lehet érzékelni, hogy milyen hatalmas tömeg áradt ki egyszerre hömpölyögve. :-(
Sajnos nem volt nálunk alkalmas láda, hogy cseréljük. Logbook (még) száraz.
Szombathelyi wellnessezésre menet fordultunk erre. Kiváncsiak voltunk most hol tart a természet regenerációja.
Örömmel láttuk, hogy a megmaradt épületen kívül semmi nem emlékeztet a rémes történtekre. A kis park is csodás.
A láda természetesen gyorsan előkerült. Köszönjük!
Környezetet nehéz volt rangsorolni, mivel tudjuk, hogy minek emlékére jött létre a park. A havas táj megdolgoztatott bennünket. A lépcsőt is nehéz volt megtalálni nem még a ládát.
köszönjük az élményt, messziben felsejlik az átszakadt gát az emlékművel szemben, látjuk a vörös nyomokat mindenfelé és az újjászületést, megható...
az év első ládája, útban Sárvár felé.
A környéken élők soha nem fogják elfelejteni azt a napot. Nekem mégis egy előző napi emlékem van. Marci a devecseri nagymamánál töltötte a hétvégét. Vasárnap dilemmáztunk, maradjon-e még 1 napot. Szerencsére nem maradt. 3-án hazajött. 4-én délben döbbenten láttam a neten megjelenő híreket.
Sajnos, az egész környéket tönkretette a katasztrófa. Azokat is jelentős anyagi kár ért, akiknek nem érte el a házát az áradat. Egész életen át épített egzisztenciák váltak semmivé. Még ma is, 2 évvel később sem lehet a környéken egy normális adásvételt lebonyolítani. Az itt lakók a körülmények foglyaivá váltak. Elértéktelenedett a tulajdonuk, akkor is, ha nem vált az áradat martalékává.
Örülök, hogy ez a rejtés megjelent. Ma volt először lehetőségünk arra, hogy megkeressük. Éltünk vele.
Megtaláltam, Ágival! Voltak koszorúk, virágok az emlékhelyen, hisz Halottak napja nem rég volt! Ami egyből megfogott 1 MAL-los csokrot sem láttam nem hogy koszorút! Börtönbe velük!!!!!!!!!!!!!!!
Délutáni vonatos-buszos ládázás Istvánnal, 5 találattal.
A kezdetektől fogva sokszor elmentünk vonattal a katasztrófa helyszíne mellett, láttuk, hogyan változik a környék, micsoda őrült mennyiségű munka volt szükséges! Most már tényleg szinte csak a park emlékeztet. Sajnos, a legfontosabbat nem lehetett helyreállítani...
Köszönjük a rejtést!
Megvan!
A katasztrófa utóéletére voltunk kíváncsiak, ezzel a célzattal érkeztünk a környékre, ám mostanra már nem sok minden látszik belőle. Én is kicsit megúszónak érzem magam, aznap költöztem volna fel Pestre, erre jöttünk volna... szerencsére egy nappal eltoltuk... A vonatból aztán többször láttam elsuhanni az emlékhely környékét, akkor még marsbéli táj volt. A híd túloldalán most is legelő tehenek anno 1!!! méterre legeltek a vörös földtől. Ki eszi a húsukat? Ki issza a tejüket?
A Mária-kutat is felkerestük, ittam a vizéből is, hátha... :) Lehet csak a hit, de tényleg úgy éreztem, van ott valami. :)
Érdekes volt nagyon! Köszönjük!
Mi ott voltunk a katasztrófa délutánján 17 óra körül a vörös iszapban, mert feleségem szülei a városban élnek. Szerencsére magasabb ponton.
Köszönjük a rejtést. Marika és Imre
Kéktúrázásból hazafelé tettünk kitérőt ehhez a ládához.
A település szépen rendbe lett hozva a katasztrófa után. Sok minden új. Túlságosan is új. Az emlékpark szép lett. Emléket állít az emberi butaságnak és kapzsiságnak.
Egyszer mindenkinek el kellene mennie ide!
Köszönjük a rejtést!
A környezetet szépen rendberakták, a láda is méltó helyen és időben került elhelyezésre. A ládában íróeszköz nem volt, így sajnos logolni nem tudtam. Köszönet a rejtésért!
Busszal jártam Devecserben, abban az időszakban, amikor megtörtént a katasztrófa. Ronda vörös volt a környék, az itt meghagyott házról sok emlék visszajött.
Megtaláltuk! Szebb lett a környék,mint 2 éve volt. Megható a sok megemlékező emléktábla, a megtartott romos épület.
Szerintem a doboz kicsi lesz és a füzet is, mert zarándok hely lesz, ha csak azokra gondolok akik önkéntesen segítettek a környéken valamilyen formában, biztos sokan visszalátogatnak majd ide, mint mi is.
Köszi a rejtést, nem is tudom...fura érzés volt bennem. Akkor a nagy nyüzsgés, felfordulás, baj, sírás, most meg a nagy csend, szép színek, gyönyörű pázsit.
A katasztrófa két éves, szomorú évfordulója apropóján látogattunk el az emlékparkba. Aki két éve itt élt, járt, védekezett, aligha hitte volna, hogy valaha is egy ilyen békés, a leírhatatlant a meghagyott ház, a vörösiszap-özön által szétdúlt szoba kontrasztjával érzékeltető, a kolontári áldozatoknak és hősöknek méltó emléket állító park váltja fel a mindent elöntő, elnyelő, maró, lemoshatatlanul és kitörölhetetlenül vörös iszaptengert.
A falut az esetleges második, szerencsére soha be nem következő hullámtól megóvni hivatott, rekordsebességgel épült, a tervezőjéről "Csonki-gátnak" elnevezett védőgáton jegyeztük be látogatásunkat a logbookba. A gátat funkciójától utólag megfosztó gátrendszerre, a tározóra és a békés, őszi napban fürdőző tájra pillantva megemlékeztünk a katasztrófáról, mielőtt megtekintettük a devecseri kastély- és emlékparkot és az emberarcú, újrakezdés lehetőségét megadó, Makovecz-stúdió tervei alapján megépült városrészt.
A ládaötlet - beleértve annak tegnapi napra időzített megjelenését is - 09.22-én született, amikor a Somló-hegy felé menet megnéztem Kolontárt és ezen belül is a vörösiszap emlékét.
Nekem akkor 2 beteg ládám volt, ezért sem adhattam le saját nevem alatt a ládát. Közben úgy alakult, hogy régi kedves ismerősöm MJDGM-mel is fel kellett vennem a kapcsolatot, aki sokkal közelebb is lakik Kolontárhoz. A két gondolatból így lett egy kérdés/kérés Gabi felé, mi lenne ha ő lenne a rejtője a ládának? Nagyon szerencsés vagyok, mert első perctől kezdve gondját viselte a láda ügyének. Nyilván elfogult a véleményem, de nagyszerűen sikerült, szép munka lett.
A moderátorokról ugyanezt sajnos nem tudom elmondani. Értetlenül állok a grándzéró dumás megjegyzés és a hagyományosláda fetisiszta hozzáállás előtt, amit a moderátori hozzászólásokban lehet olvasni.
NB: ez a hely _A_ ground zero ékes példája (mely definició szerint: to mark the point of the most severe damage or destruction) és meggyőződésem, hogy nem lehetséges netkesselni az eredetileg tervezett jelszót. Egyetlen modi sem tudta bizonyítani ennek ellenkezőjét. Eredetileg 2V ládatípust terveztem, hagyományos láda nélkül tekintettel a témát adó szomorú eseményre és az áldozatokra. Szóval az egyik szemem nevet, a másik meg sír, de végső soron vállalható kompromisszum ennek a különvéleménynek a fenntartásával.
Sokan nem ismerik, hogy azért a tragédia mellett történt egy megmagyarázhatatlan, csodaszámba menő esemény is! Kolontártól 1 kilométerre nyugatra a Torna-patak és a vasút közt van a Szentkút bő vizű forrása. (N 47° 05,966' E 17° 28,118') A vasutat elvitte az iszap, a patakon még hosszan lement az áradat, a forrás sértetlen maradt! Van erre más magyarázat, amikor a hely a környék legmélyebb pontján fekszik? Egy barátom az egész eseményről könyvet írt. Alig győzi a pót-megrendeléseket kielégíteni...! Ládázást követően még meghallgattam a Csengős Együttes műsorát a templomban. Nagy élmény volt! Köszönöm a rejtést, ami nagyon jól lett időzítve!