Elkészült a felújítás, újra kereshető, de a jelszó változott!!!
WAP: a három darab barna ajtó közül a középsőn lévő szolgáltatói táblán lévő számjegyek szorzata.
A sorozatos láda eltűnések miatt 2014. március 16-án átalakítottam virtuálissá!!!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Az épület mögött és környékén fizető parkoló övezet van. Egy nagyobb parkoló a közelben, ahol mindig van hely (ez is fizetős)
N 47° 31,699' E 21° 37,661' 123 m [GCszde+parkoló] Innen ha megindultok gyalog "toronyiránt", pillanatok alatt eléritek a színházat.
Ezzel a rejtésünkkel a Debreceni színjátszás kialakulásával és a Csokonai Színház épületével szeretnénk megismertetni Titeket.
Jelszó: a három darab barna ajtó közül a középsőn lévő szolgáltatói táblán lévő számjegyek szorzata.
A színjátszás kialakulása
A Piacz utcán álló "Fehér Ló" vendégfogadó szekérszínében, a "komédiás házban" tartotta első előadását 1798. augusztus 11-én báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága. Működését emléktábla jelzi a Piac utca 54. szám alatti Vármegyeház falán.
1810-ben ebből a társaságból vált ki az első debreceni önálló társulat, amely 1824-ig maradt együtt. Ezt követően több mint három évtizedig 25 társulat lépett fel a cívisvárosban, ahol különösen a nagy országos vásárok idején volt óriási az érdeklődés. Déryné, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Szentpéteri Zsigmond neve fémjelezte ezt a korszakot, a nemzeti nyelv és erkölcs "csinosodásának" korát. A második ideiglenes színház a Piacz és Czegléd utca sarkán, a "Varga-színben" működött, a harmadik a mellette lévő "Fehér ló" vendéglőben.
Hosszabb életű lett a negyedik színhely, amely a Nánássy-féle házban, a Harmincados közben (a mai Batthyány utca 17. sz.) működött 1835-1861 között. Az első társulatot Fáncsy Lajos és Szákfy József vezette, kiemelkedő tagja volt az ünnepelt Kántorné, s szerény színésze Arany János.
A következő társulatnál lépett fel Petőfi Sándor 1843-1844-ben. Keserves volt ez az "egy tele" Debrecenben, de két év múlva, 1846-ban felemelő élménye volt ebben a színházban, mint ünnepelt költőnek: megjelentekor tapsorkán fogadta és Prielle Kornélia elszavalta "A virágnak megtiltani nem lehet" kezdetű versét.
Az épület építésének adatai
A városi közgyűlés 1861-ben megszavazott 140 ezer forintot és elhatározta az építkezés megkezdését. Skalnitzky Antal lelkesen kezdett a munkához, felhasználta a Franciaországban, Angliában látott példaképeket, szerzett tapasztalatait
1864 őszére már állt a színház, és megkezdődött külső és belső szépítése. Skalnitzky Antal tervezte az öntöttvas kerítést és a lámpaoszlopokat, az épület belső, karcsú oszlopait bíborpiros-arany festékkel látták el.
Az épület külső szobrait Marschalkó János mintázta. Balra Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, jobbra Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly költők szobrát helyezték el a falfülkében. A színház főhomlokzatának felső részén kapott helyet Debrecen város címere, amelyet Halász László faragott.
1865 őszére megnyitásra készen állt a színház. Az ünnepélyes megnyitó október 7-én volt Jókai Mór prológusával, majd Katona József Bánk bánjának ünnepi előadásával. A Prológust Jókainé Laborfalvy Róza adta elő, ugyanő játszotta Gertrudis szerepét, míg Bánk bánt Molnár György, Peturt Rónay Gyula, II. Endrét Együd István alakította.
1916-ban vette fel a színház Csokonai nevét.
Napjainkban (2013 januárja) épp igazgató váltás van, mivel a jelenlegi igazgató, Vidnyánszky Attila elnyerte a Nemzeti Színház direktori pozícióját, így utódját keresik.
Jelenleg ezek a darabok vannak műsoron: Holdbeli csónakos, Na' Conxypanban hull a hó, Ballada a két sebzett hattyúról, A vihar, Pillangókisasszony, Momo, Bolha a fülbe, A kolozsvári bíró.
forrás:
Csokonai Színház 
