Rejteke: Vajkán a megadott koordinátán a Duna holtág partján lévő bürünél, a legmagasabb ponton kidőlt fatörzs alatt nyolcdecis négyfüles szögletes konyhai dobozt keress! A jelszót a kerítés sarkánál a faoszlopra felírtuk (N47° 58,521' E017° 22,432').
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Gépkocsival Rajka vagy Pozsony felől a dunacsúnyi duzzasztó hídján (itt térj le:
N 48° 1,545' E 17° 10,229' 121 m [GCSSVA+Letérés], Dunaszerdahely felől a bősi erőmű hídján
N 47° 52,940' E 17° 32,512' 118 m [GCSSVA+Híd] továbbhaladva érhető el a félszigeten végigfutó közút. Az 506. útról még a Keszölcés-Vajka között közlekedő komppal
N 47° 59,051' E 17° 23,170' 124 m [GCSSVA+Komp Keszölcés] is meg lehet közelíteni. Győrből a vámosszabadi határátkelőhöz vezető 14. út a szlovák oldalon 13. útként folytatódik. Budapest felől a határon
több helyen át lehet lépni, és a 63. útra kell ráhajtani. Nagymegyernél a 13. útra kell ráhajtani, majd azon Medvénél érhető el az 506. út. Parkolni a településen ingyenesen lehet. Ajánlott parkoló:
N 47° 58,626' E 17° 22,970' 120 m [GCSSVA+Parkoló].
Csallóköz
Egy régi rege szerint a Csallóköz, mielőtt Csallóközzé lett volna, boldog aranykert volt, melyben aranyhajú tündérek laktak, jártak és keltek.
Vajka története
A ma Szlovákiához tartozó, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában lévő falu Pozsonytól 22 km-re délkeletre a Duna bal partján fekszik. A bősi vízierőmű megépítésekor a Duna és a Duna-csatorna közé került három falu egyike, melyeket a csatorna elvágott az addigi településhálózattól.
A hagyomány szerint egykor fejedelmi birtok volt és nevét I. István király régi pogány Vajk nevéről kapta. Oklevél 1186-ban "Vayka" alakban említi először, amikor a falu az esztergomi érsekség birtoka lett, lakói pedig nemesi kiváltságokat kaptak. Kezdetben pozsonyi várbirtok, majd a Vajkai Nemesi Érseki Szék székhelyeként - a székhez tartozó 6 faluval együtt - az esztergomi érsek birtoka lett. Önálló közigazgatása és törvénykezése volt, élén a magisztrátus (közgyűlés) állt. A közgyűléseket a szék vajkai tanácsházában tartották, amely épület 1839-ben leégett, de a falán lévő márványtábla ma a templom sekrestyéjében látható. Lakói katonai szolgálatukért un prediális nemességet kaptak.
A predialista kiváltságok nem személyre szóltak, hanem a földre, az esztergomi érsektől kapott kuriális telekre. Az egyházi nemesek nem tartoztak az országos nemesek közé, többségük a parasztsághoz hasonló körülmények között élt. Ugyanakkor kiváltságokkal erősített szabadalmas státuszuk és a kiváltságos kerületekhez, kisnemesi közösségekhez hasonlóan szervezett önkormányzati rendszerük nagyfokú önállóságot és ezzel öntudatot adott nekik. A szék területe megye volt a megyében, de közjogi önállósága nem volt. A törvényhozásban nem vehetett részt, az országgyűlésre követet nem küldhetett.
1571-ben 12 nemesi kúriája volt. Középkori templomát a Duna elmosta, a mai római katolikus templom a 18. században épült. A XIX. században mezővárosként vásártartási joggal rendelkezett. Lakói a mezőgazdaságon kívül aranymosással is foglalkoztak.
Lakossága néhány száz fő körül mozgott, kivéve a 19-20. sz fordulóját, amikor kb. 1200 fő élt itt. A községet a trianoni határ kettévágta, 1921-ben részben e község Magyarországon maradt részeiből alakult Cikolasziget, mely ma Dunasziget része. A vízierőmű építésének idején érvényben lévő családiház építési tilalom miatt az 1980-as években sok fiatal család elvándorolt a községből. Ma 430-an lakják.
Látnivalók
Komp
Vajkát Keszölcéssel
kompjárat (menetrendért katt a sárgára) köti össze
N 47° 58,801' E 17° 22,929' 126 m [GCSSVA+Komp Vajka], amely naponta reggel öt és este fél tíz között közlekedik. A komp rendesen óránként közlekedik, ám szükség esetén egymás után többször is fordulhat. Erős szél vagy sűrű köd esetén, illetve jégzajlás idején a kompközlekedés szünetelhet. A komp használata mindenki számára ingyenes. A komp vajkai kikötőhelyénél váróterem működik, a keszölcési kikötőhelynél étterem található.
Templom
A helyi római katolikus Szent Mihály-templom
N 47° 58,562' E 17° 22,851' 121 m [GCSSVA+Templom] a 18. század végén épült, klasszicista stílusban, visszautaló barokk elemekkel. A templom főoltárképe Szt. Mihályt ábrázolja. a főoltár márványarchitektúrája a 20. század elejéről származik. A szószék és a keresztelőoltár a 19. század elején készült, a későbarokk Immaculata mellékoltár a 18. század második felében, s ennek oltárképe a 19. század elején.
Szent István emlékmű
A római katolikus Szent Mihály-templom mellett található az a Szent István-emlékmű
N 47° 58,574' E 17° 22,848' 121 m [GCSSVA+Emlékmű és park], amely által a község névadója, Szent István azaz Vajk előtt tiszteleg. A bronz emlékmű a 2005-ös Szent István-napra készült, alkotója Lipcsey György szobrászművész. A Szent István-emlékmű mellett található a Szent István-park, a római katolikus templom tövében, kiváló lehetőséget biztosítva a pihenésre. A Szent István-park tőszomszédságában a világháborús hősök emlékműve található.
Vajkai-tó
A Vajka környéki természeti környezet, a vízierőmű töltésének megépítéséhez használt sóder kitermelése révén keletkezett 84 hektáros Vajkai-tó
N 47° 57,582' E 17° 23,745' 115 m [GCSSVA+Vajkai-tó] és a Duna holtágai egyedülálló lehetőséget biztosítanak a természetjárásra. A Vajka környéki erdők élővilága különösen gazdag, a nagyvadaktól (vaddisznók, szarvasok, őzek) a különleges madárfajokon keresztül (sasok, jégmadarak, gémek) a hódokig, rókákig számos állatfaj képviselteti magát.
A doboz története
Ahol tündérek élnek, megteremnek a boszorkányok is! A vajkai nemesi szék bírái rész vettek Pozsony vármegyei boszorkányperekben, de ítélkeztek a házuk táján is. A XVIII. század végig rendelkeztek a vérhatalom jogával, halálos ítéletet is hozhattak. Akkortájt a boszorkányok nyüzsögtek ezen a vidéken. Egyszer vízpróbára vetettek majdnem 70 személyt. A vízpróba során kezét lábát összekötve a gyanús személyt vízbe dobták. Ha fent maradt, boszorkány volt. Ha nem ...? Jó esetben időben kimentették, de Vajkán olyan gondatlanul jártak el, hogy egy gyanúsított megfulladt, és lázongani kezdett a nép. Erről Bél Mátyás írt. A boszorkánynak tartott, meghurcolt asszonyok, lányok és férfiak emlékére rejtettem el a fél literes, kerek műanyag dobozt a Duna-holtág partján.
A rejtés
A megadott koordinátán a Duna holtág partján lévő bürünél, a legmagasabb ponton kidőlt fatörzs alatt nyolcdecis négyfüles szögletes konyhai dobozt keress! Csalán egyetlen szál volt a rejtéskor, de az erdőben méhek is laknak. Vigyázzatok, a partoldalon kisgyerekek, félősek ne ugráljanak! Nekik a jelszót a kerítés sarkánál a faoszlopra felírtuk (N47° 58,521' E017° 22,432').
Kellemes sétát kívánunk!
Források
Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei, 1997.
Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz, 1989.
Internet
Kapcsolódó linkek
Vajka a Wikipédián
Vajka honlapja
____________________________
2015.07.01-én újrarejtettük. A régi ládát beszedtük. Csalán most sem volt a régi helyen, viszont annál több jágerkender, ami nem csíp. Viszont növekedésnek indult a szeder, ezért új helyre tettük.
____________________________
2016 elején a ládát eltüntették.
_____________________________
2016.06.26-án V_Gabor ládabíró betegre állította, mivel a fénykép alapján történő találat elfogadást a magyar geocaching nem ismeri.
____________________________
2016.07.10. A ládát Dr. Lada pótolta, köszönöm! Újból kereshető.
