A VIRTUÁLIS jelszó a megadott koordinátán található, egy fehér kő északi oldalán. 3 betű, 1 szám (4 karakter, a pont nélkül)
Megközelítése
Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolctól közúton 82 km-re a 37-es úton, észak-keleti irányba. A Rákóczi utcára itt érdemes kanyarodni keleti irányba.
N 48° 24,003' E 21° 39,730' 103 m [GCSATH+letérés]
Az autót itt érdemes hagyni
N 48° 24,022' E 21° 39,975' 102 m [GCSATH+parkolo]
Ronyva patakon érkezőknek a híd mellett ki lehet kötni.
N 48° 24,023' E 21° 40,008' 101 m [GCSATH+horgony]
Sátoraljaújhelyen, a trianoni határon
1920-as trianoni határmódosításig Sátoraljaújhely Zemplén vármegye közigazgatási és gazdasági központja volt. A dualizmus korszakától kezdődően az északkeleti határvidék jelentős kereskedelmi központjává fejlődött, köszönhetően a városon keresztül haladó vasúti vonalaknak. A Budapest-Kassa és a Kassa-Ungvár vasúti fővonalak találkozási pontjánál fekvő település stratégiai fontosságúvá vált a trianoni határok megállapításakor. Az újonnan létrejövő
Csehszlovákia számára ugyanis ez a csomópont biztosította a közvetlen összeköttetést a kárpátaljai területekkel, ezért mindenképpen igényt tartottak rá. A békeszerződés létrehozói aztán sajátságos térségünkben egyáltalán nem ismeretlen megoldást választottak, amikor a város döntő részét Magyarországnak, a vasúti csomópontot az állomással és az ipari területekkel együtt pedig Csehszlovákiának ítélték. Ennek következtében a városon belül létrejött egy olyan államhatár, amely alapjaiban változtatta meg az elválasztottak mindennapjait.
A trianoni békét 1920. június 4-én írták alá, 1920. november 13-án cikkelyezték be, s 1921. július 26-ától lépett hatályba. Ezen a napon és június 4-én az országban nemzeti gyász volt, az országzászlót ezután csak félárbocra vonták fel.
És ekkor hivatalosan Sátoraljaújhely Rákóczi utca végén folyó
Ronyva patak lett az új országhatár, amelyet a békeszerződés hajózható folyóként tárgyalt.
Politikai határ megállapítás a csehszlovák határszakaszon
Sátoraljaújhely és Csap közötti szakaszon egyedüli eredmény az volt, hogy Sátoraljaújhely városának szlovák területen lévő vízművét visszacsatolták. A vasútállomás szlovák kézen maradt, mert kellett a vasúti összeköttetés Kárpátaljával.
Műszaki munkálatok menete
A magyar-csehszlovák határvonal műszaki munkálatai során a bizottság a teljes, 805 km hosszú határvonalat 19 úgynevezett munkaszakaszra osztotta fel. Az egyes szakaszok hossza 30-50 kilométer között váltakozott, mindegyiken egy-egy magyar és cseh mérnök közösen végezte a munkáját.
Sátoraljaújhely városnév eredete
A város neve azt jelenti, hogy a Sátor nevezetű hegy lábánál, aljában lévő új hely, azaz település. Ebből keletkezett a kicsit hosszúnak tűnő Sátoraljaújhely nevezet.
A Trianonban elszakított, a patakon túli városrész neve pedig: Kisújhely, amelyből képezték később a tót nevét: Slovenské Nové Mesto, de röviden és magyarul Újhely.
Következmények
A Ronyva patak bal partján található Kassa-Csap vasútvonalon lévő állomás a sátoraljaújhelyiek 2800 hold földjével, egy téglagyárával és a városi vízművek kútjaival a szomszédos államhoz került. Így a város hanyatlásnak indult, 21 000 fős lélekszáma kb. 18 000-re csökkent. A csekély német, szlovák és ruszin (kb. 500 fő) nemzetiségű kivételével magyar lakosságú volt. A csonka Sátoraljaújhelyt kb. 2000 munkás hagyta el. Lengyelországgal való közvetlen határ megszűnte tönkretette az egykor virágzó borkivitelt és idegenforgalmat is. A település fölött emelkedő hegyekből színmagyar vidékekre lehetett látni, amelyek népességével problematikus volt az érintkezés. Az itt élő polgárok jó része úgy érezte, hogy Trianon leginkább Sátoraljaújhelyt nyomorította meg. Ennek emlékére egy bazalt kőben aranyszínű tábla hirdeti a régi város új határát.
N 48° 24,020' E 21° 39,995' 103 m [GCSATH+Emlék tábla]
Határátkelő
Évekig tartó következménye volt annak az egy mondatnak, amely a magyar-szlovák egyezményben úgy szerepelt, hogy "Itt a Ronyva-patak fölött átívelő átkelő gyalogoshíd."
A trianoni szerződés után 67 évvel később a sátoraljaújhelyi kishatárállomást 1987-ben bezárják, amikor a város határában átadták az új közúti átkelőt. Később két ország uniós csatlakozásakor 2007-ben nyílt meg újra a kishatár, gyalogosoknak, kerékpárosoknak.
Majd 2011. május 12-én a két ország külügyminisztere írta alá azt az egyezményt, amely lehetővé tette, hogy a híd a gépjárműforgalom előtt is újra megnyíljon.