WAP:
Egyházgelle-budafai Nagykertben keress egy hatalmas tölgyfa tövében hagyományosan elrejtett, négyfüles, kb fél literes (14x9x5cm) konyhai dobozt a N 47° 59,368' E 17° 27,762' m=126m ponton, logbookkal, abban a jelszóval, ami elegendő a megtalálás bejelentéséhez.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megjegyzés
A láda multiként indult, de hagyományosként lett engedélyezve. Ezért a logbookban szereplő jelszó elegendő a logoláshoz.
Megközelítés
Gépkocsival Egyházgelle (Holice) felé Győrből: a 13. úton menj a vámosszabadi határon át, majd a szlovák oldalon közvetlenül a Duna-híd után egy nagyon keskeny lehajtó vezet jobb oldalon az 506-os útra. Ezen haladj Bős, Bacsfa felé, majd Felbár után Egyházgelle felé kell elfordulni
N 47° 57,612' E 17° 26,842' 118 m [GCSSEG+Egelle letér ]. A Párkány- Pozsony közti 63-as útról is könnyen megközelíthető. A magyar szlovák határátkelők listáját
itt találod. Ajánlott parkoló:
N 47° 59,723' E 17° 29,034' 121 m [GCSSEG+Parkoló].
Csallóköz
A honfoglaló magyarság által elfoglalt területek közül településtörténeti szempontból -az évszázadok viszontagságai ellenére is- a Csallóköz őrizte meg a legtovább, nagyrészt napjainkig a honfoglalás korában, vagy a közvetlen azt követő századokban kialakult települési rendszer eredeti formáját.
Ezen vidék településeinek elhelyezkedése még ma is tájékoztat bennünket e tájegység honfoglalás kori és utáni idők földrajzi -főként vízrajzi-adottságairól. A községek elhelyezkedése ugyanis -mivel újak alig keletkeztek, vagy ha igen, akkor csakis a meglévők közelében- évszázadokkal ezelőtti földrajzi térképet rajzol meg. Ilyen például a Nagylég-Patonyszél, Dunaszerdahely-Vasárút vonal fölött a Kis-Dunára forduló jelentős nagyságú, félkör alakú terület, ahol községet nem találni. Ennek az az oka, hogy ezen a területen a XIV. század végéig egy nagy kiterjedésű tó volt. Ennek az ellenkezője is megtalálható az előbb említett vonal alatt, ahol is sehol máshol nem lelhető sűrűségben épültek ki az apró, sokszor csak 100-200 lélekszám körüli kis községek. (A Dunaszerdahelytől délre fekvő kis községek, Karcsaszél, Gelleszél, Patonyszél.) Ezt a sűrű települési formát az a földrajzi adottság hozta létre, hogy a Csallóköz ezen vonala már a honfoglalás előtt feltöltődött; ez a terület -többé-kevésbé- mentes volt az állandó árvizektől, és ezért itt épültek ki sűrűn egymás mellé ezek az apró községek. Itt maradt meg a Szent István rendelete alapján kiépült egyházi szervezet is (Egyházgelle, Egyházkarcsa, Dunaszerdahely egyházközségei), mely településtörténeti szempontból szintén majdhogynem egyedülálló jelenség.
A gellei szék
Nevével először egy 1245-ből származó oklevélben találkozunk Gala alakban. Egyházgelle hajdanán az ún. Gelleszer (Gelleszél) templomos faluja volt. Hogy valóban régi templomos hely, arra előneve az Egyház(as) utal. A középkorban több oklevél oppidumként, mezővárosként emlegeti. Maga a település hajdanán különös jogállású volt, és ezt a vármegyeitől elkülönülő, saját közigazgatási területet nevezték széknek, melynek saját vezetői (pl. székbíró, hajdúk) voltak. A Szent István idejében kialakult, majd a középkorban megszilárdult királyi várbirtok-rendszer egyik gazdaságirányítási alegységének központja volt Pozsony vármegyében. A Gelle-vidékhez tartozó falvak adózása eltért a közönséges jobbágyfalvakétól.
A Gelle-vidéknek és központjának - Egyházgellének - azonban nemcsak gazdasági jellegű kiváltságai voltak, hanem saját önigazgatása is, ami a középkorban jelentős privilégiumot jelentett. A Gellei Széknek saját - két évre választott - főbírája volt, valamint a székhez tartozó falvakból választott esküdtjei.
A mai Egyházgelle sok kis települést olvasztott magába, így Egyházgellét, Ógellét, Beketfát, Pósfát, Nagy- és Kisbudafát, Cséfát, Csentőfát.
Látnivalók
Szent Péter és Pál templom
Az ősi, kősisakkal borított kéttornyú, Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma
N 47° 59,743' E 17° 29,030' 121 m [GCSSEG+Templom] a Csallóköz egyik legrégibb és legértékesebb műemléke.
A templom építésének ideje ismeretlen, okleveles említés híján nem lehet pontos időt mondani. A jelenlegi késő román kori Szent Péter és Szent Pál-templomot a 13. század első felében építették. A templomkertben a mai templom építése előtti korból származó alaprajztöredékre leltek. Ez is arra enged következtetni, hogy itt korábban is állott templom.
Már a 14. század utolsó harmadában gótikus stílusban építették át, a 17. században pedig reneszánsz stílusban alakítottak rajta. Az évszázadok során többször felújították, és az utóbbi években is jelentős állagmegóvó, rekonstrukciós munkák zajlottak.
A templom kéttornyos nyugati főhomlokzata a középkori építészet minden jellegzetes elemét magán viseli, mind a román, mind a gótikus stílusét. A tornyok négyszög alapúak, a múlt században még nyolcoldalú, ma már gúla alakú kősisakokban végződnek. A toronysisakok párkányzata alatt félköríves hangnyílások találhatók két emeleti szinten, s alattuk fűrészfogas fríz (ugyanez a fogazatos díszítmény található a szentély mennyezeti szintjén körben). Mindkettő a román építészet jegye, akárcsak a két tornyot összekötő homlokzati falon található kis körablak és a félköríves vakablak. A bélletes kapuzat szintén román kori, de nem félköríves záródása, hanem csúcsíves, ami a gótikára jellemző.
A templom hajójának oldalfalai, valamint a szentély falai a templomépítés korából, vagyis az 1200-as évekből valók. Ma kívülről későbbi gótikus támpillérek támasztják meg a falakat, amelyekben szintén gótikus csúcsíves ablakok láthatók. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi, a hajó bordás boltozatát lebontották, s a 17. században reneszánsz keresztboltozattal fedték.
Késő gót stílusban készült a szentély egyik legszebb építészeti eleme a szentségház, vagyis a pasztofórium, melyhez hasonló nagyon kevés található a Kárpát-medencében. A homokkőből faragott szentségház gótikus stílusú tornyot utánoz, lent egy gyámkőre támaszkodik, amely egy koronázott király mellképét mutatja.
A szentély újonnan fölfedezett értékei közé tartoznak a freskók, melyek bizonyosan a 14. század után készültek. Az összetett, sokalakos képsorok alul az apostolokat ábrázolják különféle attribútumaikkal, felül pedig bibliai jelenetek láthatók.
A szentély északi oldalfalán egy síremlék látható, mely süttői vörösmárványból készült, s a Mórocz család egyik tagjának (a család a templom kegyura is volt) állít emléket.
A templom bővebb leírása
ITT.
Immaculata szobor
A Szeplőtelen fogantatás szobrot
N 47° 59,740' E 17° 29,020' 121 m [GCSSEG+Immaculata] 1689-ben állíttatta apa és fia, Mórocz Ferenc és György nemesi adományukért, hűségüket jelezve, hálából. A szobor felbecsülhetetlen értékű alkotás ebből a korból.
A templomtéren láthatod még:
Meg nem született gyermekek szoborcsoportja
Barokk vásári hirdetőoszlop
I: és II. világháborús emlékmű
Turul emlékmű a Szent koronával
200 éves tölgyfa
Egyházi kisépítmények
Az egyes falurészekben -egykori falvakban- kisebb kápolnákat, képoszlopokat, haranglábat lehet találni. Ezek általában a főbb utak mellett vannak, többel is találkozol az utakon sétálva, autózva.
Nagybudafai tölgyes (Nagykert)
A Csallóközben a magas talajvízszint miatt a táj jellegét az ezt elviselő fák határozzák meg: fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), enyves éger (Alnus glutino-sa), fehérnyár (Populus álba), feketenyár (Populus nigra), szürkenyár (Populus canes-cens) és még több faj a fűzfélék családjából. Ezért egyedi a Nagybudafán található tölgyes, hatalmas átmérőjű és magasságú példányaival. A geoládát is itt találjátok meg. A falu főútjáról itt térjél le:
N 47° 59,435' E 17° 28,360' 123 m [GCSSEG+Budafa Letér ].
A rejtés
A budafai Nagykertbe a jobb oldali (észak-nyugati részen induló) ösvényen tudsz legkönnyebben bejutni
N 47° 59,379' E 17° 27,692' 126 m [GCSSEG+Ösvény]. A megadott ponton keress egy hatalmas tölgyfa tövében hagyományosan elrejtett, négyfüles, kb fél literes (14x9x5cm) konyhai dobozt logbookkal. Parkolni a tölgyes melletti utcában is tudsz, a láda kb 50 m. Jelszó a ládában lévő logbookban. A láda multiként indult, ezért szerepel abban a "Jelszó második része" megjegyzés, természetesen ezzel a jelszóval tudsz logolni!
2019.05.21 Ládaellenőrzés, ládacsere. Logbook maradt ugyanaz.
Források
Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz, 1989.
Egyházgelle honlapja
Sulinet
Internet
