Az emlékműtől néhány lépésnyire, egy jellegzetes fa tövénél találjuk a 15x10x5 cm-es műanyag dobozt.
Az ezredik emlékére
Királyháza felett meredek lefutású gerincek adnak egymásnak randevút. A Csóványos-Magosfa vonulat 900 méter magasság fölé emelkedő tömbjéből vad sziklatornyokkal, kőgörgetegekkel tarkított, mély szurdokszerű völgyekkel szabdalt bércek futnak le a Kemence-patak széles ágyához. Közülük a Rakottyás-bérc magasan fekvő hegyoldalában, messze bent járva a bükkösök homályában, különös építményre bukkanhatunk. A palaszürke törzsek között, gázolva az északnyugati szelek által térdig halmozott késő őszi, friss avarban, egyszer csak monumentális emlékhely magasodik fölénk. A szürkésen-barnás andezit kövekbe foglaltan messziről csillog a betűkkel metszett fekete márványtábla. Mi lehet ez idefenn a bércek magányában? - tesszük fel első látásra önkéntelenül a kérdést. Közelebb lépdelve részben feleletet kapunk a táblaszöveget olvasva.
"Örök emlékül annak, hogy Hollós Mátyás az igazságos nagy király kedvenc vadász-pagonyjában cserkészett és ezen helyről ejtette el, Ő Cs. és Kir. Fensége, József Főherceg Úr, 1909. szeptember 24-én, Ő Méltósága Libits Adolf udvari tanácsos meghívására, egy ezredik szarvasbikáját. A megtisztelő látogatás örömére emeltette berneczei Szokolyi Lajos vadászatbérlő."
"Az első ami felmerülhet bennünk: mit keresett itt a Börzsöny eldugott vadonában egy valóságos Habsburg főherceg a Monarchia idején? A főhercegekről az az átlagos kép él bennünk, hogy ha vadászni járnak, legalább is nem adják alább egy voralbergi zergénél vagy tiroli kőszáli kecskebaknál. Mit nekik egy börzsönyi gím trófeája! Ennek ellenére ez a tympanon záródású, kissé rusztikus, de egyáltalán nem tájidegen emlékmű arról tudósít, hogy egy fajta vadász milleniumát ünnepelte bő száz évvel ezelőtt a császári, királyi főrang. A választ most is az erdő és vele a táj történetében kell keresnünk.
Királyháza környéki erdők Corvin Mátyás óta örvendtek jó vadászhely hírnevüknek és ezt a vonuló évszázadok zivataros eseményei sem tudták elkoptatni egészen. Bár királyok már régen nem járták cserkelve a gerinceket, de azért hozzájuk közel álló főnemesek elő-előfordultak a vadászvendégek között.
Egy-egy udvari beosztású gróf, ha kellemes élményekkel gazdagon tért haza, jó hírét vitte a sűrű erdőkkel borított hegyeknek. Így jelent meg, egy ilyen gróf kapitális 16-os bikája nyomán, a főherceg udvari tanácsosa is a frissen felépített királyházi vadászkastély tulajdonosoknál és területbérlőknél, hogy őfensége itt szeretné tölteni az 1907. évi őszi bőgési idényt.
A megtisztelő látogatásra fel kellett készülni. S bár nagy volt a sürgés-forgás, az év szeptember 18-án egy egészen közvetlen modorú, kedves ember érkezett, akit József főhercegnek neveztek, és aki nemes egyszerűséggel homlokon csókolta az őt üdvözlő községi bíró virágot átadó kislányát. És itt ragadt hosszú évekre a Börzsönyben, a hegyvidék e szegletének szerelmese lett. Oly annyira, hogy hajnalonként minden kíséret nélkül cserkészett a bércek magasában, a völgyek mélyén. S nem csak a vadászat és a vad érdekelte, hanem az erdőn dolgozó emberek egyszerű élete, viszonyai is. Őszintén! Volt, hogy erdész úrnak szólították kopott ruhája miatt, de ezen csak mosolygott és beszélgetett tovább. Így esett, hogy az ezredik gímbikáját is itt lőhette meg, melyet az emlékmű hirdet ma is. Bántatlanul. Talán éppen a jó emlékének köszönhetően nem feledték el az erdő népei." Nagy László(Forrás)
Az emlékmű
Az emlékhelyet berneczei Szokolyi Alajos vadászatbérlő állíttatta, aki igen színes egyéniség volt. Hont vármegye főlevéltárosa, orvos, földbirtokos és olimpikon is egy személyben. Szokolyi Alajos volt az első olimpiai érmes sportolónk. Bár ezt Szlovákiában is így látják. - Alojz Sokol
Az első újkori olimpián, 1896. április 6-án a 100 méteres síkfutással kezdődtek a versenyek. A szám első futamában Szokolyi Alajos kapta az egyes pályát. Így némi túlzással elmondható, hogy ő volt a modern olimpiai játékok egyes számú atlétája. Szokolyi futamában második, a döntőben harmadik lett. Elindult a hármasugrásban is, ahol negyedik helyre került.
Szokolyi Alajos korának ünnepelt atlétája volt, versenyzőként részt vett a MAC vezetésében is. Az ő javaslatára alapították meg 1897-ben a Magyar Athlétikai Szövetséget és a kezdeményezésére jött létre a Magyar Olympiai Társaság.
Érdemes megemlíteni, hogy Sisa Pista, a híres börzsönyi betyár "nyugdíjba vonulása" után Szokolyi Alajosnál szolgált, mint vadőr.
Szokolyi Alajos állíttatta a Bársony István-emléktáblát is a királyházai erdőben, a Tüzköves-forrás fölött.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Még 2010-ben jártuk végig ugyanezt az útvonalat, azóta nem jártam erre. Az emlékmű után Magosfa, Csóványos és a Nagy-Mána, még mindig nagyon szép! Lent tombol a szeptemberi kánikula 32 fok, a Csóványoson kellemes 20 fokban hűsöltünk.
Börzsönyi 23 km-es gerinc kör utolsó találata. Az emlékmű szépen tartja magát, mondjuk maga az emlék ennyi év távlatából inkább vicces, mint magasztos. A láda is rendben, a sok követ leszedtem róla.
Nagyon szeretem a "semmi közepén lévő impozáns" emlékműveket. Ez is ilyen. Rágcsa13-al vadásztunk ma a Börzsönyben, ez volt a nap harmadik találata. Innen a Tűzköves-forrás felé haladtunk tovább.
A GCTkf megtalálása után olyan jól álltunk időben, hogy hirtelen elhatározással elrejtettük a kerékpárokat és feljöttünk ehhez a ponthoz. Gyorsan meglett, aztán siettünk vissza a biciklikhez.
Csóviról leszaladtunk érte, aztán meg fel vissza Csóvira. Van sportértéke annak a röpke kb. 2 km-nek.:-) Érdekes emlékmű itt az erdő közepén.
A láda sajnos több helyen is törött, mert kicsit sok kő van rápakolva. Mivel Diósjenőn a kocsiba felejtettem a cseredobozaimat, így nem tudtam cserélni.:-( Szerencsére annak ellenére, hogy a teteje keresztbe a sarka meg darabokra van törve belül száraz volt minden. Én jól körberaktam kövekkel a tetejére meg úgy helyeztem a fölső követ, hogy az ne érje a doboztetőt, csak a körberakott sziklákon pihenjen.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Hogy miknek nem állítanak emlékművet, én ezen órákig röhögtem :D Királyházáról mentünk egy Csóvanyos kört. [Geoládák v3.8.3]
Péter barátommal egy elég húzós útvonalon kerestük fel az emlékművet. Sietnünk kellett, mert nem akartunk sötétben kijutni az erdőből, bár még így 14 óra környékén is elég sejtelmes volt a szürke erdő. A GCMGSF első pontja felől érkeztünk és rohantunk vissza a 900 m fölötti második ponthoz. Itt már nem volt zúzmara, ezért eléggé csúszós, saras volt a terep. Az emlékmű meglepően nagy. Köszi a rejtést!
Szélsőséges időjárási és talajviszonyok között 21,8 km-es túrát tettünk a Börzsönyben 1130 m szinttel és három ládával, ez volt a második.
Nagyon érdekes volt az erdő mélyén ez a komoly emlékmű.
Zöldsportos kis csapattal és egy kutyával Királyháza-Nagyhideghegy-Királyháza 2 napos napos túrán. József főherceg nem lopta be túratársaink szívébe magát a rengeteg szarvasbika lelövésével! Emlékmű álljon a lelőtt szarvasbikák emlékére!
Ma a Börzsönyben lévő két utolsó (GCTkf és GCBE01) általunk még meg nem talált láda köré rajzoltunk egy kört. Királyházán parkoltunk. Hatalmas információs tábla hirdeti, hogy Királyháza a Magas-Börzsönybe vezető turistaútvonalak csomópontja és hogy biztonságosan el lehet jutni innen a Csóványosra...
A Tűzköves forrás után pedig még mindig azt hirdeti az infó tábla, hogy a piros vonal turistautat továbbra is tilos használni. Szerintünk teljesen jól járható a piros vonal keresztül a Nagy-Mánán, és később a piros négyzet útvonal is, amin visszafelé jöttünk érintve a nagyon szép Viski-köveket. Egész héten esett az eső, de nem volt sárdagasztás egész úton. A Nagy-Mánán 2007.07.08-án találtuk meg a dobozt. Az óta sokat változott a táj, de a gerinc most is lenyűgözött. Egész nap borul felhős idő volt, de meleg, 10°C körüli. A gerincen volt kicsit hideg a szél miatt.
Az utunk második felében a GPS-szel történt valami, ami miatt mindig lefagyott. Itt már egyáltalán nem akart működni. A mobil app sem töltött be, szóval "vakon" tapogatóztunk. Végül kicsit távolabb az emlékűtől, mint ahol én keresgéltem, Anti találta meg.
Tetszett a hely és a jó állapotban lévő emlékmű. Csoda,hogy nem tették tönkre annak idején valami lelkes KISZ-es fiatalok.
A láda messziről világított. Biztos nagyon sietős volt az előttem megtalálóknak,vagy muglik kotorták ki, de nem bántották.
A gyönyörű napos időt kihasználva elindultunk a Feketevölgy panzió parkolójából az ajánlás szerint. Az elején küzdöttünk a rendkívül csúszós meredek úttal, mert a napokban esett 8-10 cm friss hó szépen fedte a megfagyott vízfolyásokat. A zöldön aztán meseszép csillogó havas út fogadott erdei állatok nyomaival. Néhány muflon kíváncsian kukucskált felénk, majd továbbállt. Ahogy haladtunk feljebb és feljebb, a hóhelyzet úgy "romlott". Bő 5 km és majdnem 500 méter szintemelkedés után végül visszafordultunk, mert térd feletti hóréteggel már nem akartunk küzdeni. Nagyon szép tiszta, csöndes volt az egész út. A hőmérséklet kellemes -1 -4 °C között mozgott. Olvadás után majd újra jövünk.
Albérletben lapunk harmadik hónapja. Még a kamáslink sem volt nálunk.
Diósjenőről a Nagy-Mánához, majd vissza a p4-en. Az ösvény minősége sajnos romlott, főleg az alsó részeken nagy lett a sár. Viszont szomszédos gerinceken tehettem meg a túra ezen szakaszát. Az emlékhely igazi időutazás, nem sok minden változhatott itt az utóbbi 100 évben. A doboz sajnos rosszul viseli a sok követ, amit a kesserek előszeretettel pakolnak a tetejére is. :(
23 km-es körtúra Diósjenőről indulva a szürke, ködös, nyálkás időben. A Tűzköves-forrástól felgyalogolva hirtelen előbújt a Nap és élvezhettük kicsit a novemberi tavaszt. Szép, nagy emlékmű, ládaérdemes hely. A doboz már picit repedt, sajnos nehezen viseli, ha körbebástyázzák kövekkel. Köszi.
Az igazi kihívást az adja, hogy rendhagyó módon nem a láda, hanem az emlékmű koordinátája van megadva. A láda innen kb 20 méterre van a domboldal felé.
Az emlékmű szövegének romantikus körmondata egyszerre szól Mátyás királyról és József főhercegről, kb központozás nélkül.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést. Diósjenőről indulva Tűzköves forrás, Magosfa, József-emlékmű, Musli-forrás, Diósjenő útvonalon. Jó kis kőr volt. Nem gondoltam, hogy itt már ennyivel előrébb jár az ősz. A fákon már néhol alig volt levél.
A Börzsöny legmonumentálisabb emlékműve ez. A többihez (Falkenhausen-emlék, Sváb Sándor-emléktábla, Bársony-állás) hasonlóan ez is azt hirdeti, hogy a hegység mindig is vadban igen gazdag volt, s ezáltal kedvelték is, kik e szenvedélynek hódol(hat)tak. Mi most a magasabb régiók felől érkeztünk, s tértünk ki az emlékműhöz, melyhez a jelzéseket 2013 nyarán festették a lelkes BTHE-tagok. Útközben monumentális sziklaformák, szép kilátások, végtelennek tűnő, de sérülékeny erdők jelentették a látványosságot. Ezen a szakaszon mással nem is találkoztunk az erdőben. A koordináta valóban nem valós; az emlékműre mutat, de a korábbi logokban megtalálható a helyes. Macek medvémmel további szép helyek felé vettük innen az irányt.
Itt van az ősz, itt van újra... és a legcsodálatosabb hónap számomra bizony az október. Mára egy kis Börzsönyi túra jutott osztályrészemül. Diósjenőn parkoltam az erdei szabadidőparknál. Onnan a Hárombarát-nyeregig az Ételhordó úton haladtam (Z), majd szintvonalon balra indultam tovább a murvás úton a Musli-forráshoz, közben megcsodálva a Nyír-rétet (korábbi láda kapcsán is jártam már itt). A láda könnyen meglett. Végtelen nyugalom volt, sehol egy lélek! :-) Innen a Csóványos felé szerettem volna továbbállni, de nem volt még tervem, hogy pontosan hogyan. Gondoltam, rögtönzök majd és úgy is lett, egy a térképemen nem szereplő úton haladtam, mely a Musli-forrás utáni hajtűkanyarból indul és a Hubertusz-tisztásnál éri el újra a murvás utat (Itthon már látom, hogy a turistautak.hu-n fenn van ez az út, na mindegy). Szóval szépen felsétáltam a Csóványosra és onnan ereszkedtem le finoman a Magosfa felé, hogy azután a Sasfészek-bércnél a Viski-sziklák felé menő zöld négyzet jelzésre váltsak. A sziklák impozánsak, csodálkoztam is, hogy Kokóék sziklás sorozata ezt kihagyta :-) Így érkeztem meg kisvártatva a József emlékhez egy általam korábban sosem látott piros emlékmű jelzésen. Ez valami unikum?
Klassz hely, meg is pihentem itt egy ebéd erejére. Még kávém is volt kis thermoszban :-) Király dolgom volt. A mai nap a Börzsönyben (beleértve a frekventált Csóványost is) egy darab emberrel nem találkoztam. Volt viszont rengeteg őz és szarvas. Remek volt. Innen Királyháza felé indultam tovább...
Musli-forrás új ládájától jöttünk át a Börzsöny északi oldalára. Az emlékműnél megebédeltünk, útközben döbbenten néztük a még mindig óriási erdőpusztulást.
Ritkán járunk errefelé mióta Királyházán nem lehet kocsival megállni, jó volt egyet kirándulni ezen az oldalon is, köszönjük.
Kemencéről indulva egy 25km-es túra kerekedett a PLES, MUF, BE01 ládák mentén.
Miután oda-vissza megvolt a Csóványos, ez maradt a végére.
Az oldalgerinc jelzetlen ösvényén ereszkedve ismét megtréfált az időnként magától bekapcsolódó "útontartás" funkció, ezért sikerült beletévedni egy kidőlt facsoportba, de ennyi izgalom kell.
Az emlékműnél VP gyűjtötte be korábban elvesztett szerelvényét, így tudott segíteni a navigálásban, mert bizony a kütyü tizensok m-t jelzett a célnál.
Királyrétről a Spartacus kulcsosház - Foltán-kereszt - Musli-forrás - Csóványos - József-emlékmű - Magosfa - Oltár-kő - Szabó-kövek - Dr. Bubó fája - Szén-patak - Spartacus kulcsosház útvonalon, napos, fagyos, nagyon szép időben. 20 km, 1000 m szint.
Ezen a hétvégén sífutni szerettem volna Ausztriában, de múlt szombaton ügyetlen voltam: sífutó lécen csúszva húztam fel a felsőm cipzárát, és a csuklómon lógó hosszú sífutóbot előttem beszúrt a hóba, a markolata pedig jól mellbevágott. Nem volt jó érzés, de gond nélkül síeltem tovább. Este már kicsit, 2-3 nap múlva már nagyon fájt, 5 nappal rá már orvoshoz mentem: a borda porcos része, így a röntgenen nem látszik, de valószínűleg nincs eltörve, csak zúzódás. Mindenesetre a botozás nagyon fáj, így sífutás helyett maradt ez a könnyed börzsönyi kirándulás.
Nagyon más minden, mint 10 napja! A hó sokkal kevesebb (a ládához vezető gerincen pedig teljesen elolvadt), viszont keményre fagyott, nagyon jól járható mindenhol, nem csak az utakon. Néhol még láttam azért a tíznapos sí és síbakancs nyomokat. Az emlékműnél se maradt hó, így az elveszett fókafeszítőt egyből megtaláltam.
A láda felé menet, a piros négyszögön Attibatival találkoztam, beszélgettünk egy kicsit. A József-emlékműnél ebédelve pedig először Mackó kutya tűnt fel (el akarta kérni az ebédem), aztán megjelent Beckó is. Szóval ma nagyobb volt a forgalom, mint azon a ködös késő délutánon. :-)
25 kilométeres túra a Diósjenő - Csoványos - Gcbe01 - Diósjenő útvonalon 1230 méter szintemelkedéssel.
Már a múlt hétvégén be volt tervezve a láda, de a késői indulás és a hóviszonyok miatt akkor már nem volt rá idő, így a tisza-tavi póttúra keretén belül csak a Gcmuf ládát kerestük meg.
Most jóval korábban indultam neki a szokásos diósjenő parkolóból (CBA előtt) és köszönhetően a fagyott hónak jobban is lehetett haladni. Mivel egy lélek sem volt a Csóványosan mikor odaértem így nem hagytam ki, hogy felülről is megnézzem a behavazott Börzsönyt.
A Csóványos és a láda közötti útvonal könnyebb volt mint hittem, a ládától egy kilométerre egy gerincre felérve teljesen eltünt a hó.
A láda koordinátái szerintem sem pontosak, nekem 20 métert mutatott a GPS a célnál, de a "jellegzetes fa" fotó segített.
Visszafelé összefutottam VP-vel, aki az elveszett síalkatrészéért ment vissza a ládához.
Visszafelé ismét megmásztam a Csóványost, majd a K4 jelzés környékén eléheztem, muszáj volt kokszolnom egy kicsit. Lefele azért már nem volt olyan kellemes a terep, a jeges szakaszokat sok helyen kerülgetni kellett, de szerencsére esés nélkül megúsztam.
Minden hétvégére egy ilyen ládát kérünk! :-)
Kisinóci Turistaház, Nagy-Hideg-hegy és Csóványos állomásokkal felkeresve. Szerencsére a múlt heti latyak lefagyott és egész jól lehetett menni. Az eredmény 27,5 km 1175 m szinttel.
Köszönöm a rejtést!
[iGC] [wapon beküldött szöveg]
1.
Királyrétről túrasível a Cseresznyés-parkoló - Nagy-Hideg-hegy - Csóványos - József-emlékmű - Magosfa - Oltárkő - Rakodó - Cseresznyés-parkoló útvonalon. 22 km, 1000 m szint.
A Csóványosig jól haladtam (Nagy-Hideg-hegyig taposott nyom is volt, 68 perc alatt felértem a parkolótól, ott egy gyors tea, aztán tovább, a Csóványosig 47 perc).
Onnan viszont jól megkínlódtam: a nagy kidőlt fák sok helyen ott vannak még, csak az ösvénynél átvágták őket. Mellette az erdő gallyas. Így elég nehéz lesíelni (legalábbis én nem merek egy 30 cm széles, meredek nyomon döngetni, fékezni, kanyarogni meg alig lehetett). A hó néhol nem nagy, egy-egy kő is kilóg. De vannak összefújások, ahol jól el lehet süllyedni. Egész nap olyan volt, mintha esne: a fákról olvadt le a ráfagyott jég és friss hó. Néhol kicsit ijesztő is volt, amikor 10 cm-es jégdarabok zuhantak le a közelemben. A hó teljesen át van ázva. Ez adta a másik problémát: a Csóványosig végig fent volt a fóka, addig semmi gondom nem volt, de ott levettem, hogy lecsússzak a ládáig. Az egyik völgykeresztezésnél (már a piros négyszögön) azonban nem tudtam az úton menni (kidőlt fák), egy korábbi, félig behavazott taposás is lefelé került. Így viszont utána megint felfelé kellett kapaszkodni, szükség lett a fókára. A teljesen átázott fóka azonban nem tapadt a vizes lécre, csak az eleje-vége fogta, és így a hó alatti gallyaktól, kövektől állandóan lejött.
Végül leértem a ládához (Csóványostól le 85 perc!), de már 15:50 volt (délben indultam a Cseresznyéstől), így nyilvánvaló lett, hogy rám fog sötétedni. Aztán ott rögtön indulás után megint lejött a fóka, és az egyik feszítő fémkampója kiugrott, elveszett a hóban. Így maradt a B-terv: léc a hátizsákra, és a Magosfa csúcsáig gyalog fel. Mire felértem teljesen besötétedett, és néhol elég sűrű köd is volt (ott a fejlámpát kézben kellett tartani). De a Magosfától már végig lefelé, vagy vízszintesen, vagy csak nagyon kicsit felfelé kell menni az Oltárkő, Rakodó felé Taxig, tehát fóka nélkül is tudtam síelni. Taxtól a Px síúton, már sínyomokon döngetés le a parkolóig. Szép volt a havas erdő a fejlámpa fényében.
Az emlékművet ismertem régről. Az ezer szarvas megölése elég elborzasztó. A koordináták nagyon pontatlanok, nagyjából az emlékműhöz mutatnak, de a kép alapján a jellegzetes fa felismerhető.
Az új GCMuf ládához elég közel jártam, de nem tudtam róla.