1945. január 23-án egy 15 éves szerb gyerek puskával a vállán beront az akkor alig 1 éves Teleki Júlia családjának házába Csúrogon. Arra kényszeríti őket, hogy azonnal hagyják el a házat, vagy különben mindenkit megöl. A családfőt már korábban elhurcolták és kivégezték.
Előzmény. 1944. október 17-én Tito utasítására katonai közigazgatást vezetnek be Bánátban, Bácskában és Baranyában. Több tízezer, zömében ártatlan magyart gyilkolnak meg a partizánok. A legsúlyosabb a helyzet a Sajkás vidéken, azon belül is Csúrogon, Zsablyán és Mozsoron. Ezeken a településeken minden magyar embert táborba zárnak, ahol nagyon sokan meghalnak. Ennek az oka: az 1942-es újvidéki razzia (melynek során magyar fegyveres alakulatok követtek el gyilkosságokat) ezt a vidéket érintette leginkább.
1945 szeptemberében a túlélőket kiengedik a táborokból. Bárhova költözhetnek, kivéve a fenti három települést. Az 1944-45-ös események ettől a pillanattól kezdve 45 éven keresztül tabunak számítanak.
1990-ben a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nyíltan felvállalja a témát, ezáltal megtörve a hallgatás falát. 1994 őszén, az események 50. évfordulóján, számos helyen - alulról jövő kezdeményezéssel - emlékművet állítanak. A hatóságok ugyan nem akadályozzák ezt meg, de a hivatalos álláspont szerint ekkor még mindig tagadják a megtorlás puszta tényét is.
Teleki Júlia halottak napján egy fakeresztet helyez arra a helyre, ahol édesapját kivégezték, a kereszt azonban napokon belül eltűnik. Ez minden évben megismétlődik. Később kőből készítenek emléktáblát, remélve, hogy az tartósabb lesz, de hiába: ismeretlenek rendre megrongálják. A hatóság hallgat, a tettesek személye sohasem derül ki.
2006-ban először fordul elő, hogy egy állami szerv, mégpedig a vajdasági parlament elismeri azt, hogy ártatlanokat is meghurcoltak és kivégeztek. Ekkor felgyorsulnak az események. A szerb bíróság 2011-ben rehabilitálja Teleki Júliát. 2013-ban a szerb parlament elfogadja a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett gaztettek elítéléséről szóló nyilatkozatot. Ugyanebben az évben a korábbi emlékművek helyén a szerb állam állíttat egy tartós emlékművet. A szobor Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész alkotása. Tomislav Nikolić, Szerbia elnöke, történelmi tettet hajt végre: Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt fejet hajt az 1944-45-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékműve előtt.
2014-ben pedig (pár nappal a láda elrejtését követően!) eltörlik a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarok kollektív bűnösségét.
Ehhez az emlékműhöz invitálom ezzel a ládával a kessereket. (Az emlékmű közelében levő víz a Tisza egy holtága.)
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
A megadott parkolótól egy szép sétány vezet az emlékműhöz. Valóban nem szép látvány a sok száraz koszorú az emlékhelynél, reméljük hamarosan szép virágok kerülnek ide. A jelszó rendben a helyén.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Mára szerbiai ládázást terveztem és ez volt a kör 11. ládája. A megadott parkolóból biciklivel. A jelszót - a rejtővel egyeztetve - pótoltam a villamos dobozon két helyen is. A láda szép helyen van, de maga a falu nem hagyott bennem mély nyomokat.
A megbékélésre akkor lesz esély, ha majd egyszer lesz egy közös emlékmű az 1942-es szerb és az 1944-45-ös magyar áldozatoknak.
Zenta és Aracs közt egy kis kitérő, a nap során végig a Vajdaság keleti részén, úton Temesvár felé. A villanydobozon a felirat már nem olvasható (sajnos onnan nem tudtam telefonálni, hogy felírjam újra).
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Bánáti és bácskai túra során érintettük az emlékhelyet, ami történelmünk egy nagyon tragikus, máig kevéssé kitárgyalt részére emlékeztet.
Az emlékmű szépen rendben van, éppen fűnyírás után mentünk, így a környezettel sincs baj. Ami bosszantó volt, hogy a tavaly októberi megemlékezés koszorúi még mindig ott száradtak a szobrok körül... Jó lenne, ha nem csak évente egyszer gyűlne oda hivatalos és nemhivatalos magyar ember, hanem rendben lenne tartva egész évben. Ha már sikerült ezt az egy emlékművet kicsikarni a szerbekből.
Ugyan a száradt koszorút és törött gyertyát eltakaritottuk, de elhozni nem tudtuk, így az sajnos ott maradt az emlékmű háta mögött.
A jelszó megfakult a hordozóján, egy filctoll hasznos lehet legközelebb. Mi a cigánysor felől mentünk be, egész közel az emlékműhöz. Aki a töltésen jön be, a szerb zászló (!) felől, talán otthagyhatja az autóját, nem lesz gond.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben otthonról. [Geoládák v3.10.5] belgrádba indultunk, de a lassan eleredő esőben, a határon várakozva úgy döntöttünk, csak a szomszédos ládákat szedjük össze. Ez is belefért az időbe.
A láda, sőt a tégla is, tényleg eltűnt. Új helyen pótoltuk. Nekem nem volt POI érzésem. Ez az emlékmű, főként a mögöttes eseményekkel mindenképp ládaérdemes. Szerintem egyes ládáknál nem csak a látványt kell nézni (bár itt ez sem rossz), hanem azt is, hogy milyen érzelmeket vált ki a meglátogatása.
Az Al-Dunára igyekezvén útközben...a ládát nem találtuk meg, elég furcsán nyílt helyre volt rejtve, nem is lehetett így hosszú életű. Kérjük a rejtő jóváhagyását.
A ládaleírás elég egyoldalú, csak kurtán szól a magyar "tettekről". Így féloldalas a kép: "Az újvidéki razzia során a későbbi hivatalos magyar adatok szerint a [magyar] honvédek és csendőrök 3309 (más források szerint 3340[1]), zömében szerb polgári lakost gyilkoltak le, köztük 792 nőt, 299 idős embert és 147 gyermeket." Szóval ne úgy menjetek oda, hogy azok a szemét szerbek és a szent magyarok. Ment az adok-kapok itt (is) rendesen...Sajnos.
Szerbiai hétvégi kirándulásra indultunk Zsuzsival. A kész tervek, útvonal, felkeresendő helyek, szállás már tavalyról megvolt. Anno 38 a fokos hőség riasztott vissza, most meg az esős időjárás - majdnem.
Aracs csodás romja után Csúrog felé "aracsoltunk". Jók az utak, panasz nem lehet. A megadott parkoló pont cigányputri mellett van, nem volt kedvem otthagyni az autót az értékes holminkkal. Így szépen tovább autóztunk - szinte drive-inre véve a figurát. A láda rendben - az előttünk itt járt csapatnak hála. Az emlékmű szép, de picit POI pont érzésem volt. Sebaj. Ezt is láttuk! Köszönet!
Hmmm.... érdekes környék, érdekes emberekkel, bár az emlékmű szép. 2009-ben szintén Szerbiában szedtem le a GCZCSA ládát, ott volt hasonló "tanya feeling" , mint ennél a ládánál.
Érdekes történet, érdekes célpont!
Maga az emlékmű jó, a történet szomorú!
Az odajutás mellett érdekes házakat/embereket láttunk.
Jó hogy drive-in vadásztuk le!
Ennél a ládánál talán nem az emlékmű, a konkrét hely, hanem a mögöttes tartalom a lényeges. Az előbbi elég nehézkesen lehetne érdemes a bemutatásra, mert a falu széli cigánysor után kettővel van. Nem tudom, hogy ténylegesen itt történt-e az eset vagy csak úgy gondolták, hogy a magyaroknak emelt emlékmű itt is jó helyen van. Nekünk annyiban szerencsénk volt, hogy a ládát a helyén találtuk. Próbáltunk trükközni, de nyolc ember együttes megjelenése már tömeg, s mint ilyen, feltűnő. Mityó mackóm kísért el.
N 45° 28,507' E 20° 3,500' 80 m [GCsurg+parkoló]
N 45° 28,561' E 20° 3,072' 80 m [GCsurg+emlékmű]
