WAP
A 8x8x5 cm-es láda a külső fal belső felén, talajszinttől kb. 15 cm-re, egy üregben, kövekkel takarva lapul.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A láda a horvátországi Póla (Pula) nevű városban, Isztria félszigetén található.
Egy kastély - a mostani Történelmi Múzeum - falában rejtettük el, a város közepén, mégis kicsit csendesebb helyen. Ahhoz, hogy megtaláld, nem kell bemenni a múzeumba! Gondosan rejtsd vissza, a ládát is és a köveket is tedd mélyre! A keresésben segítenek a képek.
A múzeum előtti parkolóban lehet megállni.
N 44° 52,212' E 13° 50,686' 26 m [GCPOLA+parkoló]
Vasárnap kivételével itt is, és az egész belvárosban fizetős a parkolás.
Póla történelme során volt az illíreké, i.e. 178-tól a római birodalom része volt, később Velencéhez tartozott, majd az Osztrák-Magyar Monarchiához, ezt követően Olaszország szállta meg. A II. világháborút követően Jugoszlávia kapta meg, most pedig Horvátországé. Magyar terület ez sosem volt, mégis több vonatkozásban kapcsolódik hazánkhoz.
Magyar vonatkozás
A hagyomány szerint Árpádházi Salamon királyunk élete végén Pólában remetéskedett. A Mária Mennybemenetele Székesegyházban találhatók a király ereklyéi. Állítólagos sírkövének latin nyelvű felirata: HIC REQUIESCIT ILLVSTRISSIMVS SALAMON REX PANNONIAE. (Itt nyugszik a legkiválóbb Salamon, Magyarország királya) A sírkő sokáig a ferences tempolmban volt, jelenleg a Régészeti (archeológiai) Múzeumban őrzik.
Árpádházi Salamon király I. András király és Anasztázia orosz hercegnő fia volt. Még nem volt négy esztendős, amikor eljegyezték III. Henrik római császár leányával, Judittal. A bonyodalmak akkor kezdődtek körülötte, amikor apja, András király öccsének, Béla hercegnek tett ígéretét megszegve 1057-ben megkoronáztatta. Béla 1060-ban azonban trónra lépett, és Salamonnak menekülnie kellett. Apósánál, a német császárnál keresett menedéket. Béla király korán meghalt és Salamon helyzetbe került: német segítséggel 1063-ban visszatért Magyarországra és Székesfehérváron királlyá koronázták: immár másodszor. Béla király fia, Géza viszont lengyel segítséggel azonnal megtámadta. Salamon Mosonba menekült, majd kiegyezett unokaöccsével: Géza megkapta a hercegi hatalmat és Salamon király maradt. Ekkor jött néhány év, amikor békében éltek: közösen harcoltak a besenyők és a bizánciak ellen. 1073-tól Salamon király és Géza herceg végképp egymás ellen fordultak. Géza herceg győzött és Salamon megint apósához menekült. 1074-ben Géza király, 1079-ben már I.( Szent) László király ellen tört be német támogatással, hogy visszafoglalja a trónt. Salamon mindkétszer vereséget szenvedett. László király 1082-ben Visegrádon a Lakótoronyba (Salamon-torony) záratta.
A legenda szerint fölismervén a mulandó dolgok hiúságát magányba vonult. Álruhában egy hajón került Pólába. Itt megtapasztalta, hogy senki sem boldogabb annál, akit a világ gyűlöl. Barlangokban rejtőzött, füvek és vadalma volt az eledele, száraz lomb volt az ágya, forrásvíz az itala, s vadak bőre a ruhája. Minden reggel látta a napfelkeltét a tengernél és Magyarországról ábrándozott. Böjtölt, vezekelt, éjjel-nappal imádkozott, és kereste a környéken lakó szent remetéket.
Végül teljesen ismeretlenül fejezte be földi életét az isztriai Pólában, ahol minden évben szeptember 28-án ünneplik, s testének ereklyéit nagy tisztelettel őrzik. A pólaiak sokáig mutogatták sárból tapasztott ágyát, melyen a király aludt, s azt az agyagmécsest, melyet a monda szerint saját kezével készített. Az egyház végül boldoggá avatta azt a számkivetettet, akit szentéletű unokatestvérei semmiztek ki.
Forrás:
A Magyar Állam főméltóságai, szerk: Markó László 2000
a Katolikus Egyház oldala a szentek életéről: Hevenesi Gábor a 17. század végén
Mária Mennybemenetele Székesegyház - itt található az ereklye
N 44° 52,293' E 13° 50,647' 10 m [GCPOLA+szekesegyhaz]
A Székesegyház naponta 10-14 óráig látogatható, belépődíj nincs. Az ereklye az oltárban van, kérésre megmutatják. Elég annyit mondani, hogy Salamon. Hétköznapokon általában este 6 órakor, vasárnap 10:30-kor van mise. Előtte és utána is meg lehet nézni az ereklyét.
Póla püspöki székhely lett a 6. században, ekkor építették fel a Szűz Mária katedrálist. A 15. században felújították, majd a 16. században reneszánsz stílusú homlokzattal látták el. Ebben a templomban is találunk 5. századi mozaikokat a szentélypadlón. A harangtorony épült fel legkésőbb, 1671-től 1707-ig.
Régészeti/ Archeológiai Múzeum - itt található a sírkő
Jelenleg átépítik, nem látogatható.
Auguste Frédéric de Marmont alapította a gyűjteményt 1802-ben. Az első emlékek a forumon álló Augustus templomból származnak. A múzeum gyűjteményében megtalálhatunk Póla területén feltárt tárgyakat az ókorból és a középkorból. 1890-ben épült, korábban középiskola volt. Jelenleg restaurálják, nem látogatható.
a múzeum angol nyelvű oldala
Császári és Királyi Osztrák-Magyar temető
N 44° 51,676' E 13° 49,691' 1 m [GCPOLA+temeto]
A temető - mint a város többi nevezetessége - igazi történelemkönyv. Német 19. és 20. századi sírfeliratokat betűzgethetünk a pálmafák és fenyők tövében. A bejáratnál több nemzetiség - köztük a magyar - állíttatott márványtáblát a háború áldozatainak. Magyar nyelvű feliratot is olvashatunk: Az 1914-18-as első világháborúban elesett tengerészek és katonák örök emlékére. Örök tisztelettel a horvátországi magyarok demokratikus közössége egyesülete - Pula Lipani 2004 Godine
Isztria Történeti Múzeuma - parkjában található a láda
N 44° 52,310' E 13° 50,686' 26 m [GCPOLA+történeti múzeum]
Ezen a dombon már az illírek idejében is állt egy erőd, a rómaiaknál is, de ezek elpusztultak. A mostani 1630-ból való, de 1830-ban teljesen átépítették. Nekünk legjobban az épület előtt kiállított ágyúk tetszettek:)
Póla egyéb nevezetességei
Amfiteátrum
N 44° 52,378' E 13° 50,959' 11 m [GCPOLA+amfiteatrum]
Ez a város jelképe és legfontosabb látnivalója. Ellipszis formájú római kori építmény, 132 x 105 méteres. Domboldalra épült, ezért a felső része kétszintes, a tenger felé néző pedig háromszintes. Az arena bejárata lent található.
A küzdőtér szintén ellipszis formájú, 68 x 42 méteres területen folytak a játékok, melyek egyszerre akár 23000 néző is figyelemmel követhetett. A rómaiak idejében a tengerparton állt az épület, mára már feltöltötték az előtte lévő teret. (A véres gladiátorjátékok során megölt emberek és állatok tetemei egy csatornán át közvetlenül a tengerbe távoztak - ezért építették közvetlenül a partra) Ma utak, parkoló és park is van előtte és a falai között sem rendeznek már brutális játékokat, sokkal inkább hangversenyeket, koncerteket.
Római színház
N 44° 52,210' E 13° 50,811' 22 m [GCPOLA+szinhaz]
Nekünk nagyon tetszett! A Herkules-kaputól ki van táblázva a megközelítése, de a ládától közvetlenül is elérhető, egy kis sziklamászással. Nincs belépő, kevesebb a turista, érintetlenebb, mint az amfiteátrum. Próbáljátok ki az akusztikáját!
Gemina-kapu
N 44° 52,248' E 13° 50,865' 11 m [GCPOLA+gemina]
Porta Gemina - a kettős kapu. A 2. századból származik, a városfal része volt egészen az 1800-as évekig. A római időkben ezen át vezetett az út a városból az amfiteátrumhoz.
Herkules kapu
N 44° 52,207' E 13° 50,878' 33 m [GCPOLA+herkules]
Az 1. század közepén épült, középen Herkules szakállas feje látható. Ő Póla védőszentje volt. A kapu mellett kétoldalt zömök bástyák állnak
Sergius-diadalív
N 44° 52,101' E 13° 50,819' 12 m [GCPOLA+diadaliv]
A Sergius család dicsőségére épült. Luciu Sergius Lepidus i.e. 31-ben a triumvírek oldalán vett részt az Actium melletti csatában, ahol Julius Caesar gyilkosait legyőzték.
Forum
N 44° 52,191' E 13° 50,542' 22 m [GCPOLA+forum]
A római időben kereskedelmi, közigazgatási és vallási központ volt. A téren áll az 1296-ban épült, majd a 17. században felújított városháza, mellette a 18x8 m-es i.sz. 2 és 14 között épült Augustus-templom.
Augustus templom
N 44° 52,206' E 13° 50,512' 34 m [GCPOLA+faugustus]
Római mozaik
N 44° 52,126' E 13° 50,631' 5 m [GCPOLA+mozaik]
Szinte hihetetlen, hogy itt van. Olyan, mintha egy magánház udvarába kellene bemenni, de bátran menjetek, vasrács mögött van a mozaik, a kép Dirke megbüntetését abrázolja.
Mária Formosa kápolna
N 44° 52,077' E 13° 50,602' 5 m [GCPOLA+formosa]
A 6. században építették a Benedek rendi apátsághoz tartozó ókeresztény bazilikát. A háromhajós épület két kápolnája közül a déli mind a mai napig látható. A belső falain található ókeresztény festményeket a 15. századi mesterek restaurálták.
Szent Ferenc templom és kolostor
N 44° 52,203' E 13° 50,647' 11 m [GCPOLA+szent ferenc]
A 13. században építették, majd a 14. században román stílusúra módosítva átépítették. A kolostor is ebben az időben készült el. Érdekessége, hogy két szószéke van, egy belső és egy külső, amelyből az utcán összegyűlt tömeghez beszélt a pap.
Könyörületes Istenanya-Templom
N 44° 52,083' E 13° 50,664' 103 m [GCPOLA+könyörületes Istenanya]
A 14. században épült. Bejárata fölött a gyermekeit köntösével takaró Istenanya látható.
Jézus Szíve Templom
N 44° 52,144' E 13° 50,695' 25 m [GCPOLA+Jézus Szíve]
Jelenleg modern művészeti galéria működik benne, ingyenesen látogatható.
Források:
Fehér György: Isztria ezer csodája. Hibernia, Budapest, 2008.
Forrás a látnivalók leírásához
további információ 
