WAP
1. pont: Doboz az adott koordinátán, egy hatalmas fa tó felé néző oldalán egy kisebb mélyedésben.
2. pont: A templomnál a kerítés résében üregben filmes dobozka.
Jelszóképzés: Az első és második pont jelszava egybeírva sorrendben.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Tyukod község a 49-es főúton közelíthető meg, Mátészalkát keleti irányban elhagyva a
N 47° 56,444' E 22° 19,688' 123 m [GCTYPA+Kelet felé Tyukodra] ponton, egészen Porcsalmáig haladva ahol délre fordulunk
N 47° 52,947' E 22° 34,109' 123 m [GCTYPA+Dél felé Tyukodra], és a következő község már Tyukod.
Tömegközlekedéssel
Busz és
vonat közlekedéssel egyaránt megközelíthető. Vonattal a Mátészalka-Csenger vonalon, autóbusszal szintén a Mátészalka-Tyukod-Csenger vonalon közelíthető meg (Bem J. u. 1. megálló).
Parkolás
Az alábbi ponton
N 47° 51,230' E 22° 33,743' 123 m [GCTYPA+Parkoló]
A Látványtó jelene
Az 1. pont:
N 47° 51,242' E 22° 33,748' 118 m [GCTYPA-1]
A helyi fiatalok már rendszeres vendégek a tavon, de a környező településekről érkező kirándulók is szívesen megpihennek itt. A sétányon lévő padok erre jó alkalmat kínálnak. Csónakkal a település egy része is megtekinthető. A ma már tiszta, egészséges víz, a gondozott környezet igazi látványt és sportélményt kínál, a csónakázóknak, de a sétálóknak is. A híd és környéke a horgászokat is ide csalogatja.
A tó melletti nádas jelentős szöcske fészek, de szárcsa és vadkacsa is otthonra talál itt.
Az 1 hektáros látványtónál különös figyelmet érdemelnek a nyaranta rendezett tyukodi alkotótábor résztvevőinek itt elhelyezett faragott alkotásai, a terület különleges élővilága, a horgászati lehetőség, valamint a szomszédságban lévő, falusi turizmusra építő Rádika Gyöngye Vendégház.
Horgász kedvelő kessereknek figyelmébe ajánlom:
A tó maga nem nagy, 1,2 ha és ez megtévesztő lehet, de ne essünk ebbe a hibába, mert a halbősége elképesztő, nyugodtan mondhatom, hogy túl van telepítve. Az elnök bevallása szerint, nagyjából 25 q hal van itt összezsúfolva, ráadásul havonta telepítenek 3-4 q halat a fő telepítésen felül. Ez a víz tele van amurral, ponttyal, kárásszal (60-80 dkg) és a ragadozó halak őshonos fajtáival. A tagság, a gyerek horgászokkal együtt 65 főt számlál. A napijegy nappalra 2500 Ft, éjszakára 3000 Ft (2014-ben!). Új belépőknek az éves jegy 55 000 Ft, a régi tagoknak 24 000 Ft.
Érdeklődni Nyéki Pál elnök úrnál lehet, a 06-20/941-6048 telefonszámon.
Az átlagos vízmélység 1,5 m, mind a fenekezős, mind az úszós módszer javallott. A tavon rengeteg a szabadidő eltöltésére való lehetőség. Lehet sátorozni, bográcsolni, programokat szervezni-rendezni, erre minden lehetőséget megad a vezetőség, sőt kifejezetten támogatja, na és főleg az amurozás és rablóhalazás szerelmeseinek horgászni. A tavon van folyóvíz, WC, minden, ami egy hosszú hétvége eltöltéséhez szükséges.
A Látványtó történelme
Volt valamikor a Tisza és a Szamos közében egy láp, amely rég nincs már meg ugyan, de még ma is elevenen él az emberek emlékezetében. Ecsedi-láp volt a neve, de nyugodtan nevezhették volna Börvelyi- vagy Kocsordi-lápnak is, hiszen vagy húsz község határát mosta, húsz község áldotta vagy átkozta a századok során. Legfőképpen azonban a Tyukodi-láp illett volna rá, hiszen ez volt az a falu, amelynek az összes földje a lápra esett, és a határa is meghaladta a tízezer katasztrális holdat.
Tízezer hold még a lápon is tízezer hold - ehhez mérten a falu is a legtekintélyesebb település volt a láp mentén. Nagyecsed mellett természetesen, mert azért a láp másik oldalán lévő Ecsedet sem szabad lebecsülnünk, hiszen annak még vára is volt. Nem is egy, hanem kettő, ahová a tyukodiak is gyakran bemenekültek. Ma már azonban se láp, se vár. Az egyiket az idő, a másikat a Habsburgok, a harmadikat meg a vármegyei urak takaríttatták el, de olyan sikeresen, hogy magja sem maradt egyiknek se.
A két várnak alighanem örökre vége, a láp veszte azonban nem igen hagyja nyugodni az itt élőket. Húsz kilométerrel odébb, Kocsord alatt egy jó ötezer hektáros darabon megpróbálják újjáéleszteni. Tyukod és Ecsed közé is tervezgették, ám hamvába halt az elgondolás. De azért a tyukodiak mégsem adták fel végleg. Ha már nem sikerült a határban nagyban, akkor megcsinálják kicsiben, bent a faluban.
Volt a község közepén egy nagy, jó öthektáros, náddal, gyékénnyel benőtt mocsár, amely mára lassacskán teljesen feltöltődött. A vizét látni már nem is igen lehetett, a szagát érezni, főleg a fülledt nyári alkonyokon annál inkább. Elhatározták, hogy rendbe teszik. Egy szép tavat, köré gondozott parkot álmodtak, de hogy a kisgyermeknek is fogalma legyen arról, milyen lehetett egykor a híres-neves láp, mocsár, az eredeti nádas egy darabját is meg kívánták hagyni. Igaz, egykor vályogvető gödör volt a hely, innen építkezett a falu. De időközben visszafoglalta a természet, s olyan növény- és állatvilág telepedett meg benne, amire a környezetvédők is felfigyeltek. A tervre ők is az áldásukat adták, ám pénz híján a szándék kevés.
A tyukodiakat azonban nem olyan fából faragták, hogy csak úgy feladják az elképzeléseiket. Addig mentek hát, míg a környezetvédelmi minisztériumban ki nem harcoltak huszonhétmillió forintot, és a láppal kombinált jóléti park elkészült. Csak arra kell majd vigyázni, hogy a futballisták ne rúgjanak túlságosan nagyot a labdába, mert az biztosan a nádasban fog kikötni.
Akár jelképesnek is felfoghatjuk azt, hogy egymás szomszédságában van a tó és a pálya. Mert ha van két dolog, ami igazán jellemző Tyukodra, az a nád és a foci.
Tyukod
Írásos emlékek 1181-ben említik először a község nevét. Több változatban is szerepel a későbbi években is: Tenykod, Tenykowd, Oechidkuttya, Egyedkuttya, Eketyukod, de pontos feljegyzés nem igazolta eddig, mióta ismert ezen a néven. A falu, mint település, valószínűleg már előtte is létezett, csak írásos feljegyzések nem készültek róla.
A terület legnagyobb részét láp borította, mely nem összefüggő volt, hanem kisebb-nagyobb szigeteket képeztek, melyek igen alkalmasak voltak emberi letelepülésre. Ezek a települések az árvizek utáni időkben lassan megszűntek, lakói a községben telepedtek le.
Mit tudhatunk hát a Tyukod névről?
Több változat él róla: "Ősi urai a Tyukodi nemzetség volt, de mellette a Kölcseyek is birtokosai voltak. A személynévként is alkalmazott magyar tyúk főnév -d képzős származékából való."
A tatárjárás ezt a települést is feldúlta. Lakói a láp szigeteire menekültek, de hátrahagyott javaikat teljesen elvesztették. Az elesettek birtokait IV. Béla eladományozta.
Tyukod szinte mindegyik nemese részt vett a Dózsa-féle parasztháborúban. A paraszthadakhoz csatlakozott nemesek valamennyiét birtokelkobzással büntették. Egy oklevél tanúsága szerint a birtokok legnagyobb része a Báthoriak kezébe került.
De hadba hívta a tyukodiakat Rákóczi hívó szava is. Ma is fellelhető írások név szerint sorolják a résztvevő nemeseket és gyalogos katonákat.
E század végének egyik nagy eseménye volt a Szatmáron lezajlott boszorkányper, ahol két tyukodi boszorkányt - Kós Annát és Rekettyés Helénát - ítélték máglyára.
Az 1848-as szabadságharcban ugyancsak egy önálló alakulattal vettek részt a tyukodiak. A szabadságharc bukása után csak páran tértek haza, nagyobb részüket besorozták az osztrák hadseregbe. Ekkoriban jutott nagyobb birtokhoz az Uray család, akiket hűséges szolgálataikért bárói rangra emeltek. Emléküket ma a családi kastélyépületük őrzi.
Mind az első, mind a második világháborúban sok-sok tyukodi vérzett el. Emléktáblák hirdetik nevüket az utókor számára azon emlékművön, amely az elsők között készült el megyénkben a háború befejezését követően.
A nagy kivándorlások éveiben ezt a települést is sokan hagyták el és kerestek jobb megélhetési lehetőséget más földrészeken - főleg Amerikában és Kanadában.
Látványosságok
Barokk református templom
A 2. pont:
N 47° 51,289' E 22° 33,287' 106 m [GCTYPA-2]
A tyukodi református templom 1792-94 között épült. Orgonáját 1814-ben Nagyváradon építette Kremmer János, s 1906-ig a szatmárnémeti Láncos-templomban szólt, majd megvásárolták a tyukodiak. Érdekessége, hogy ettől a mestertől ez az egy hangszer van Magyarországon. A tyukodi református templom 30 méter magas tornyában két harang lakik. A nagyobbik, tíz mázsa nyolcvan kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1948-ban Budapesten. A harang felirata büszke üzenet, mely szerint "Tyukod magyar volt, református volt, ma is az, és az is marad."
A Tyukodi Református Egyházközség a Szatmári Református Egyházmegye 9. legnagyobb lélekszámú gyülekezete. A 2001-es Népszámlálási adatok szerint 1768 református vallású ember él itt. Az egyházközséghez tartozik még Zsírostanya és Szalmaváros református lakossága is.
A templom mögött állt egy kerek kriptaépület, melynek kúp alakú tetején nyolcszögű ívelt sisakos laterna volt. A 18. sz. végén épülhetett, valószínűleg egy korábbi kripta fölé. Az 1960-as években már igen rossz állapotban volt, így életveszélyes állapota miatt a 60-as évek közepén lebontották. A benne található 8 töredezett késő barokk stílusú koporsót a templomkertben helyezték el.
Műemlék címe: 4762 Tyukod, Kis utca 24.
Információ látogathatósághoz: 44/356 249
gondnok címe: Árpád utca 122.
Uray kastély
Az egyemeletes épületet báró Uray Kálmán építette klasszicista stílusban a 19. században. Egyszerű homlokzatát középen emeletes, négy sima dór oszlopból álló portikusz díszíti. Ma könyvtár és diákotthon.
N 47° 50,981' E 22° 33,147' 123 m [GCTYPA+Kastely]
Forrás:
itt
LÁDATÖRTÉNET:
2015.06.11: Megjelenés
2016.03.12: Ellenőrizve, minden OK
2019.05.30: Eltűnt, pótoltam az eredeti helyén.
2021.10.31: Ládák újból elérhetőek, új helyeken.
2023.04.23: Ládapótlásokat köszönöm Mr. Zergének!
Jó keresgélést kívánunk mindenkinek! ricsivivi'