Szeretnélek elhívni az Esztergom-Búbánatvölgy egyik gyönyörű panorámát nyújtó sziklaszirtjéhez a Rókasziklához. Nagyon szép kilátással rendelkező képződmény, melyet a természet hozott létre. Sokat túráztam a Visegrádi-hegységben, de itt még nem jártam, és mivel megtetszett a hely szeretném Neked is megmutatni!
Rókaszikla
Rókaszikla a Visegrádi-hegység nyugati részén található az Esztergomhoz tartozó Búbánatvölgyhöz közel. A szikla a Majális-forrás felett található, a Dobogó hegy 387 méteres csúcsa alatt 267 méter magasságban. A szikláról gyönyörű kilátás nyílik a Gerecse irányába, illetve a közeli hegyvonulatokra is. Láthatjuk a Búbánatvölgyi-tavakat, illetve a Dédai-tavat is, de felsejlik a Duna is. Szemben a Szamár-hegy 300 méter magas impozáns csúcs van. Balra pedig a Vaskapu-hegy, tőle balra a távolban a Gerecse zárja a látóhatárt. Továbbá láthatjuk még a Burdát (Szlovákia) és a Börzsöny is!
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik: Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Jó kilátások
Rókasziklát is érintened kellett, ha szeretted volna teljesíteni a Jó kilátások nevű túramozgalmat! A mozgalmat a Piliscsabai Természetjáró Egyesület felügyeli. A Pilisi Parkerdő kérésére a bélyegzőhelyet át kellett helyezni! Az új helye a Rám-hegyAmennyiben kedved van, s szeretnéd teljesíteni akkor kattints az alábbi képre!
Búbánatvölgy elején, a focipálya mellett parkoltunk. A mai túránkon a Hideglelős-forrás és kereszt - Sas-hegy - Rókaszikla - Majális-forrás és a Búbánatvölgyi tavak útvonalon gyalogoltunk 14+km és 550m szintet. Nagyon tetszett a kilátás és a gerincút, lefelé a ládához, izgalmas volt. Fentről nem, de a völgyből még a sziklát is láttuk :) Remek helyen jártunk, kösz a rejtést.
Sajnos még a túra elején megadta magát a fényképezőgépem, zárcsere lesz :(
Megvan, köszi!
Pilismaróti és búbánatvölgyi kutyás túra, több részletben.
A tó mellett parkolva jártuk körbe a környék három ládáját.
Kellemes, ám combos kaptatón a pirosról kb. toronyiránt mentünk fel, nagyjából egy gerincvonalat követve.
A köd oszlott, így már volt némi kilátás nyugat felé.
Láda rendben.
A TuHun jelzett ösvényen jöttünk fel a forrástól, ez valójában nem annyira létezett. Lefele végig a gerincen mentünk, egy egészen létezőnek mondható ösvényen jutottunk vissza a P jelzésre. A kilátás remek, bár erősen korlátozott volt a megnőtt cserjék miatt. Most, hogy nem voltak levelek, egész sokat láttunk, ráadásul még egy Jó kilátások pecsétet is sikerült beszerezni. Szuper hely, köszi!
Megtaláltuk Edinával, Cooper és Tódor kutyával, köszönöm a rejtést! A környék ládáinak becserkészése: 3/5. A TUHU-n jelzett rövidebb ösvényen közelítettük meg, meredek, de követhető. A nagy szél időnként kibillentett az egyensúlyból. A fénykép alapján azt gondoltam, hogy könnyű találat lesz, de hogy ennyi "hülye" alakú fa lesz a környéken azt nem gondoltam. A TUHU-n jelzett, a Majális forráshoz vezető ösvényt nem találtam meg, így iránymenetben bukdácsolunk le a forráshoz. [Geoládák v4.2.0]