A láda egy hagyományos, átlátszó 20x15x8 cm-es konyhai tároló. Sajnos sokadszor is eltűnt, ezért új helyre költözött: a tó túloldalára, az úttól pár méterre, egy többágú fa ölelésében, ágakkal takarva találjátok.
Pótjelszó: N 46° 26,048' E 21° 11,453' gravírozott tábla a régi rejtek alján.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Gyuláról Eleken át, Lökösháza előtt az útjelző táblánál Kevermes felé jobbra kell elkanyarodni.
Ajánlott parkoló
Ha nagy a sár, a nagy tó melletti kereszteződésnél is megállhattok:
N 46° 26,119' E 21° 11,164' 48 m [GCKEV+parkoló]
Kényelmesebbek a rejtek mellett is parkolhatnak (száraz időben alacsonyabb autóval is könnyen járható az út):
N 46° 26,105' E 21° 11,434' 48 m [GCKEV+parkoló]
Leírás
Ezt a ládát a Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület tagjaival közösen hoztuk létre. Segítőink Ők a láda megszületésében, és későbbi karbantartásában. Az Ő munkájukat, valamint a településüket: Kevermest és annak látnivalóit szeretnénk bemutatni.
"Lendületben a természettel"
Az Egyesület 2001-ben indult, tagjai szinte még gyerekek voltak. De kitartottak céljaik mellett, előbb a közismert madarakat tanulmányozták, majd a térség madárvilágára összpontosítottak. Mára kibővült a tevékenységi körük, évek óta dolgoznak a környezetvédelem területén is különböző szakmai anyagokkal, táborokkal és interaktív túrákkal.
Ha a ládakeresést szeretnétek összekötni egy érdekes, szakmai túravezetéssel és (tavasztól őszig) madárgyűrűzési programmal, keressétek az egyesület elnökét, Rozgonyi Jánost a következő elérhetőségek egyikén: e-mail: janos.rozgonyi.dtme@gmail.com. Telefon: 20/347-2755, 20/247-9239. Mindenben szívesen segít, amit meg lehet oldani, megoldja.
Vigyetek távcsövet!
Az egyesület honlapját a Facebook-on -
itt találjátok.
A BEOL 2022.08.12.-én megjelent cikke a fiatalemberről, akire minden kevermesi méltán büszke lehet:
Bozó Lászlóról.
Ha szerettek horgászni, a "nagy" és a "középső" tó mentén rendkívül igényesen kiépített horgászhelyeket találtok. Vannak tűzrakó- étkező- és illemhelyek, és nagyon szép tóparti fotózási lehetőségek. (Köszönet a panoráma fotóért FoJo kessertársunknak.)
A látogatható kb. 4-5 hektáros területről
itt olvashattok bővebben.
Ha nem akartok (vagy éppen pont szeretnétek) belefutni egy-egy nagyobb programba, akkor az aktuális szervezésekről
itt tájékozódhattok.
A községről
És akkor jöttek a gányók - meglehetősen szokatlan az a helytörténeti leírás, mely így kezdődik, Kevermes esetében azonban ez teljesen helytálló: senki nem sértődik meg, ha ezt mondjuk, sőt büszkék is rá a helyiek, hogy a jelenlegi nagyközséget gányók, azaz dohánykertészek alapították újra - közel kétszáz esztendeje - 1815-ben, miután az 1500-as évek legvégén a törökök elpusztították a középkori települést.
Az újratelepítés Tököly Sebők nevéhez fűződik, aki palócföldi, illetve Szeged környéki és délvidéki területekről hívott dohánykertészeket. Nekik köszönhetően vált több ezres településsé Kevermes.
1960-ban ország-világ ide figyelt, hiszen a községben látta meg a napvilágot Takács Mária, a tízmilliomodik magyar állampolgár.
Források:
itt,
itt és
itt.
Látnivalók
Említésre méltó látnivalók közé sorolhatjuk a község szélein álló
négy darab kőkeresztet, melyeket 1898-1909 között létesítettek. (Van egy ötödik is a templom előtt.)
Felszabadulás út:
N 46° 24,546' E 21° 11,301' 116 m [GCKEV+1kereszt] (Ez az egy földúton van, de gyalogosan sáros időben is rövid sétával elérhető).
Battonyai út:
N 46° 24,556' E 21° 10,111' 102 m [GCKEV+2kereszt] (A kereszt mellé a roma kisebbség egy Szűz Mária szobrot emelt 2014-ben.)
Jókai utcai temető :
N 46° 25,283' E 21° 11,526' 109 m [GCKEV+3kereszt] A kereszt alatti halom egy háladomb lehetett, a helybeliek hordták össze. Alatta kripta van: a település első két papját - Mikosevics Józsefet és Alajost -, ill. egy hölgyet (aki az egyház patrónusa volt) temették oda. Ez volt az ótemető központi része.
Március 15. út :
N 46° 25,238' E 21° 10,559' 100 m [GCKEV+4kereszt] (A ládától a központ felé menet baloldalon láthatjátok.)
Innen továbbmenve a jobb oldalon hamarosan eléritek a
Millenniumi Emlékparkot. Az itt található emlékmű jelképei közt találjuk a palástot, a kardot, a magyar állami címert, az országalmát és a kettős keresztet.
N 46° 25,087' E 21° 10,701' 100 m [GCKEV+58].
A község központjában, az Önkormányzat környékén bárhol leparkolva, sétálva megtekinthető a település több látnivalója, például az 1848-ban felszentelt,
országos védelem alatt álló római katolikus templom. Előtte szintén áll egy kőkereszt. N 46° 24,887' E 21° 10,936' 101 m [GCKEV+5kereszt] A templom történetéről itt olvashattok.
Vele szemben kellemes, árnyas parkot találtok a két világháborús- a trianoni- a 48-as emlékművekkel, pihenésre csábító padokkal, és egy minden igényt kielégítő modern játszótérrel.
A parkon át elsétálva a hidroglóbusz és a községi vízmű mellett, megtekinthetjük a Tiszti laktanyát.
Erről itt olvashattok. Adatközlőnk szerint további jellegzetessége, hogy Lőkösházán is van egy ugyanilyen laktanya-épület, és mértanilag majdnem párhuzamosan vannak, szinte egymással szemben.
2023. januárjában a Tiszti laktanya épületét felújítva megnyílt a kevermesi
Sina Vendégház.
A vendégház 32 fő elszállásolására alkalmas, 6 darab kétágyas, 2 darab hatágyas és 1 darab nyolcágyas szobában. Lehetőség van a Vendégház 17 fős kisbuszának a bérlésére is.
Bejelentkezni és foglalni a sinakevermes@gmail.com email címen, vagy a +36-70/334-1635 telefonszámon lehetséges. Elérhetőségük a Facebook-on:
itt.
Visszasétálva, az Önkormányzat épületében (5744 Kevermes, Felszabadulás utca 2.) Helytörténeti gyűjteményt találtok, amelyet a helyi Könyvtár üzemeltet. Az elérhetőség (akár hétvégén is): Bozó László, telefon: 70/334-1635; e-mail: bozolaszlo91@gmail.com.
A kevermesi megalit és gavrinis-i halomsír
Az 1990 es évek végén Kevermes határában, szántás közben került elő a több ezer éves vésett kő. Később elszállították a MNM Örökségvédelmi Intézetébe, ahol a vizsgálatok elvégzése után 2013-ban jelentek meg róla különböző cikkek. A kevermesiek még mindig nem kapták vissza.
2020-ban visszakerült a kő a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeumba, ahol a 2021. május 21-től megnyílt állandó kiállításon megtekinthető!
A tudósok a zöldpala kőzet vizsgálatai alapján a Maros völgy és a Déli Kárpátok vidékét jelölik meg a legnagyobb valószínűséggel forrásterületnek. A sztélét a rajta látható díszítések nyugat európai párhuzamai alapján a magyarországi késő rézkorra és kora bronzkorra keltezik (Kr. e. 3000 körül). A megjelent írások szerint a motívumok ilyen összetett formában és részletességben csak a híres bretagne-i gavrinisi sírhalomban fordulnak elő. Gavrinisban a sírhoz vezető folyosó két oldalán található tartóköveket hasonlóan díszítették, de
az úgynevezett L24-es kövön a kevermesihez kilencven százalékban megegyező mintakincset találtak a kutatók.
A kőről
itt lehet olvasni.
Érdekességként még egy történet:
Munkácsy járt Kevermesen fiatal korában. A szájhagyomány szerint Dalacsi Ignácznál szállt meg. Hálából lefestette az öreget pörge kalapban és selyem nyakkendőben. Az 1890-es évek végén Dalacsi Jánosné anyagi gondok miatt eladta a képet 20 aranykoronáért. A kép azóta sincs meg.
Első rejtésünkhöz jó szórakozást kívánunk!
Szilágyiék: Marcsi és Laja
2015.11.29 - a láda megjelent
2020.07.04 - A láda eltűnt
2020.05.21 - Gravírozott pótjelszót kapott a rejtek
2020.08.03 - A láda "BETEG"
2020.08.21 - Új láda - új helyen
2021.04.02 - Onnan is eltűnt a doboz
2021.05.13 - Az eredeti rejtekben 5,5x3 cm-es szürke henger, alján a gravírozott pótjelszó
2021.08.12 - Újabb logbejegyzés: "a láda rögzítése erősen sérült"
2021.08.22 - Új "házikót" kapott az 5,5x3 cm-es szürke henger.
2022.03.06 - Ismét új doboz a régi helyen. Míg a helybeli "aranyifjaknak" fel- (és el) nem- tűnik.
2022.09.06 - Új doboz, új helyen... Többágú fa ölelésében.
2023.02.16 - Szöveg és linkek frissítése, "ráncfelvarrás" az oldalon
2023.02.19 - A doboz (a dobozban) teljesen beázott, kicseréltük
2023.07.05 - Ládaellenőrzés: a doboz párás volt belül, rendberaktuk